Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-05 / 53. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 5., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Építőipari szakmai napok Az anyagellátásról adott tájékoztatót Búza Endre Fotó: F. L. Békéscsabán az Építők Művelődési Házában tegnap kezdődött a Békés megyei építőipari szakmai napok kétnapos rendezvénye. A Kisiparosok Országos Szö­vetsége Békés megyei bizott­sága által rendezett program első napjának délelőttjén plenáris ülések voltakr Bor­diné Szilágyi Ilona, a KIOSZ titkára üdvözölte a mint­egy száz résztvevőt, akik a megye 1700 építőipari kis­iparosát képviselték, majd Medovarszki János, a me­gyei tanács osztályvezetője beszélt az építőipar tervei­ről, feladatairól. Ezután Bú­za Endre, az Alföldi TÜZÉP Vállalat kereskedelmi igaz­gatója arról tájékoztatta a hallgatóságot, milyen az anyagellátás helyzete me­gyénkben, s szólt az új épí­tési anyagokról, a korszerű technológiákról. Délután a Budapesti ÉPTEK szerepé­ről beszélt Farkasinszky László, a vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettese, s az Építőipari Gépértékesítő Vállalat munkáját ismertet­te ölvedi Jenőné. A szak­mai nap fórummal zárult. Ma az adórendelet építő­iparra vonatkozó speciális tudnivalóiról Fábián Adám, a KIOSZ megyei adóközös­ségének titkára tart előadást. A programban ezután kon­zultáció szerepel, majd szek­cióülések következnek, ahol szobafestő-mázolók, tapétá­zók, víz-, gáz-, központifű­tés-szerelők és villanyszere­lők számára adnak gyakorla­ti tanácsokat. A megyében 2 évvel ezelőtt rendeztek ha­sonló szakmai napot, melyek célja akkor is az volt, hogy a résztvevők megismerked­jenek a legújabb technoló­giákkal, anyagokkal. Legkö­zelebb március 12-én a köz­lekedési szakemberek sze­rezhetnek korszerű ismerete­ket munkájukhoz. A szak­mai napok nem csak a szakembereknek jelentenek továbbképzést, hanem cél­juk elsősorban az, hogy a kisiparosok a lakosságnak egyre jobb minőségű, szak­szerűbb munkát teljesítse­nek. g. k. Felavatták a magyar—szovjet számítógépes távadatátviteli csatornát A Villamosenergia-ipari Kutató Intézetben (VEIKI) tegnap Kapolyi László ipari miniszter felavatta az intézet és a Szovjetunió automati­zált információs és rend­szertechnikai kutatóintézete (VNIIPÄSZ) számítógép- központjait összekötő táv­adatátviteli csatornát. Ezzel Magyarország is bekapcsoló­dott a Szovjetunió számító- gépes információtechnikai rendszerének hálózatába. A csatorna segítségével a VEIKI 15 nagy számítóköz­ponttal, köztük a Központi Tudományos és Műszaki In­formációs Intézetben mű­ködővel kerül kapcsolatba; ez 28 adatbankkal rendel­kezik. A moszkvai intézet segitségével a magyar fél számítóközpontja a szocialis­ta országok és több fejlett tőkés ország számítógépes adatbankjaival is távadat- összeköttetésbe kerül. Igya műszaki-tudományos, vala­mint a gazdasági élet sokfé­le információjához juthat hozzá a magyar népgazda- ség a VEIKI közvetítésével. A miniszter elismeréssel szólt a magyar és a szovjet szakemberek gyümölcsöző együttműködéséről, amely- lyel létrehozták a számító- gépes távadat- és informá­ciós szolgáltatásnak ezt az eszközét. Rámutatott arra, hogy a most készülő ipar- fejlesztési koncepcióban ki­jelölik azokat az irányokat, amelyekben különösen gyors fejlődés szükséges. Az eh­hez nélkülözhetetlen, sok in­formáció gyors megszerzésé­hez ad jelentős segítséget a számitógépes távinformáci- ős csatorna. A szovjet part­nerintézet közreműködésével megszerezhető rendkívül gazdag információállomány lehetőséget nyújt arra is, hogy népgazdaságunk jobban részt vegyen a nemzetközi munkamegosztásban. Fon­tos tehát, hogy szakembere­ink éljenek is az információ- csere jelentős lehetőségeivel. Ezután Oleg Szmirnov, a moszkvai VNIIPASZ Inté­zet igazgatója tájékoztatta az avatóünnepség résztvevő­it az intézet munkájáról, ter­veiről. Egyebek között el­mondotta, hogy tavaly a szocialista országok közül Csehszlovákia 346, Kuba 360 órán át folytatott számítógé­pes információcserét a szov­jet hálózat számítóközpont­jaival. Mongólia és Vietnam a távközlési műhold közve­títésével léphet kapcsolatba a Szovjetunió és más szocia­lista országok adatbankjai­val. A moszkvai intézet kü­lönböző programcsomagok­kal és automatizált informá­ciós adatbankokkal áll a szocialista partnerek ren­delkezésére. Az információk kiterjednek műszaki, tudo­mányos, külkereskedelmi és szakirodalmi adatokra, elem­zésekre. tanulmányokra egy­aránt. A magyar partnerekkel 1980 óta folytatnak eredmé­nyes együttműködést a szá­mítógépes távinformációs rendszer létrehozására. Az avatóünnepségen be­mutatták a Budapest— Moszkva közötti számítógé­pes információs csatorna működését, s első üzenetként a magyar szakemberek a távadatviteli csatorna át­adása alkalmából köszöntöt­ték szovjet partnereiket. A MTESZ a műszaki haladásért A napokban ünnepelte 40 éves fennállását a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Ez a szervezet mintegy 200 ezer tagot számlál szerte az or­szágban, tagjai nagyon sokat tettek és teszne'k a műszaki haladásért, az új kutatási, tu­dományos eredmények gya­korlatba viteléért. A MTESZ Békés megyei Szervezete nem tekint ilyen hosszú múltra vissza. Az ala­pítás dátuma 1963. február 6., akkor alakult meg az elő­ször csak Békéscsabán, majd sorban a megye minden ré­szén tevékenykedő szervezet. Körösfalvi Pált, a Békés me­gyei Tanácsi Tervező Válla­lat igazgatóját, a MTESZ megyei szervezetének elnö­két kértük meg: mondjon néhány szót az eddigi mun­káról. — Megyei szervezetünk húsz egyesületében mintegy ötezer tag tevékenykedik, s ez azt jelzi, hogy jó a szer­vezettség, át tudjuk fogni az egész megyét. Ilyenformán eleget tudunk tenni az ala­kuláskor kitűzött hármas cél­nak, mely szerint összefog­juk a szakembereket, bizto­sítjuk továbbképzésüket és társadalmi szakértő szerv­ként működünk. Bár a Békés megyei MTESZ a fiatal szervezetek közé tartozik, innen indult el az a később országosan is felkarolt kezdeményezés, hogy hozzák létre az üzemi csoportokat. Megyénkben már 46 ilyen működik, el­sősorban az élelmiszer, tex­til és a gépiparban. Az üzemi csoportok rendszeres kapcso­latban állna'k egymással, így erősödik a MTESZ a me­gyei jellege. A különböző irányító tes­tületek gyakran kérik ki a MTESZ szakvéleményét a döntéselőkészítő munka so­rán. Komoly tanulmányok készültek a környezetvéde­lemről, az idegenforgalomról, az ivóvízellátásról és még so­rolhatnánk a példákat. Újab­ban a szomszéd megyékkel is összefogva közösen dolgoz­zák ki a hosszabb távú ter­veket. Amióta a MTESZ egyesü­letből társadalmi szervezetté vált, megnőtt rangja, súlya, szerepe. Mégis a kívülállók 'közül jó néhányan „gittegy­letnek” tekintik, ahol nem sok érdemi munka folyik. — Mi is tudunk ezekről a véleményekről — mondja Körösfalvi Pál —, de ilyet csak az mondhat, akinek fo­galma sincs a mi belső éle­tünkről. Nagyon fontos, fe­lelősségteljes, 'konkrét mun­ka folyik a MTESZ tagegye- sületeiben. Itt most nem csak a különböző szakvélemények elkészítésére gondolok, ha­nem a tapasztalatcserében, az oktatásban, a műszaki hala­dás segítésében kifejtett te­vékenységünkre. Nyugodtan állíthatom: a MTESZ nélkül nem lenne ilyen szinten a megye műszaki kultúrája. A MTESZ előtt most az eddigieknél is komolyabb feladatok állnak. Részt vesz a tagság a megye hosszú távú fejlesztési koncepciójának ki­dolgozásában. A munka még nem ért véget, de vannak már eredményeink. — A megyében feltétlenül szükség van valamilyen prog­resszív ágazatra, és mivel helybelit nemigen találunk ide kell telepíteni — mond­ja Körösfalvi Pál — A MTESZ komoly számítás- technikai, vagy robottechni­kai gyártó bázis létrehozását tartaná célszerűnek. Ezek olyan új iparágak, melyek­nek máshol sincsenek hagyo­mányai, szinte mindegy te­hát, hogy hol jön létre. Nem vitás, hogy egy ilyen csúcs- technológiát alkalmazó, ipar­ág idetelepítése nagyon ko­moly húzóerőt jelentene. „ L. L. Negyven éve alakult meg a 6. gyaloghadosztály Negyven évvel ezelőtt, 1945. március negyedikén ala­kult meg Debrecenben az új magyar demokratikus nép­hadsereg egyik első magasabb egysége, a 6. gyaloghadosz­tály. Ebből az alkalomból hétfőn a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége a debreceni Kossuth-laktanyá- ban bajtársi találkozót ren­dezett, amelyen az egykori alakulat több mint ötszáz alapító katonája vett részt. Ott volt az ünnepségen Oláh István vezérezredes, honvé­delmi miniszter, aki 1945- ben ugyancsak a Debrecen­ben megalakult hadosztály­nál teljesített szolgálatot. A bajtársi találkozón — amelyen az egykori harcos­társak mellett részt vettek a helyőrség jelenlegi katonái, valamint a debreceni üze­mek, gyárak képviselői — Csémi Károly vezérezredes, nyugalmazott honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnepi megemlékezés után a bajtársi találkozó résztvevői az egykori ma­gasabb egység megalakulá­sának színhelyén, az akkori pavilon, a mostani Bocskai- laktanyában koszorúzási ün­nepséget tartottak. Képünk a tegnapi verseny döntőjén készült Fotó: Fazekas László Ki tud többet a Szovjetunióról? Tegnap délután Békéscsa­bán, a vasutas művelődési házban rendezték meg a dolgozók szakközépiskolái hallgatóinak a Művelődési Minisztérium, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Vállalat és a Szov­jetunió című folyóirat szer­kesztősége által meghirde­tett Ki tud többet a Szovjet­unióról? című vetélkedő me­gyei döntőjét. R óta Pál felnőttoktatási vezető szakfelügyelő köszön­tötte az induló 11 csapat résztvevőit, majd Gálos Ti­bor, az országos szervező bi­zottság tagja, a zsűri elftöke nyitotta meg a versenyt. Nyolcvankilenc csapat neve­zett be megyénkből a vetél­kedőre, 350-en készültek fo­lyamatosan a versenyekre. Az eddig négy területi döntő után a tegnapi napon a kö­vetkező eredmény született: első helyezést ért el az oros­házi mezőgazdasági szakkö­zépiskola csanádapácai ki­helyezett osztályának csapa­ta, második-harmadik he­lyen végzett a dolgozók épí­tőanyag-ipari szakközépisko­lájának csapata Orosházáról, és a dolgozók középiskolája 1. számú csapata Békéscsa­báról. * * * A megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács rende­zésében szombaton Békés­csabán zajlott le a a nappa­li tagozatos középiskolások­nak meghirdetett Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? me­gyei vetélkedő döntője is. A gimnáziumok kategóriájá­ban a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium csapata ért el első helyezést, máso­dik a szarvasi Vajda Péter Gimnázium, harmadik a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium csapata lett. A szakmunkások kategóriájá­ban első helyezett a Békés­csabai 611. számú iparita­nuló intézet A csapata lett, második helyezést ugyanezen iskola B csapata ért el. har­madikok a gyulai egészség- ügyi szakiskola diákjai let­tek. p. f. Felkészülés a jubileumi díszszemlére Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére április 4-én Budapesten megrendezik a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői­nek díszszemléjét, amelyen — a hagyományoknak meg­felelően — a magyar nép­hadsereg, a BM-határőrség és a munkásőrség díszalegy­ségei vesznek részt. A kije­lölt alakulatoknál megkez­dődött a felkészülés: hétfő­től valamennyi felvonuló díszalegység a helyőrségben gyakorol. Generalimpex — vállalkozások Több új külkereskedelmi társaságot alapított a Ge­neralimpex Külkereskedel­mi Vállalat, hogy a terme­lőkkel szorosabban együtt­működve, saját tőkével is elősegítse az exportnövelés feltételeinek megteremtését. Nagy László, a Genera­limpex vezérigazgatója az MTI munkatársának elmon­dotta: azért döntöttek az új kezdeményezések mellett, hogy továbbra is a korábban megszokott ütemben növel­hessék külkereskedelmi for­galmukat. A vállalat 1981- ben alakult, s azóta a zö­mében kis és közepes téte­lek, úgynevezett aprócikkek kivitelével foglalkozik. En­gedélyt kapott majdnem minden termékcsalád tőkés piaci értékesítésére. Az el­múlt években gyorsan bő­vült a tőkés export. Az 1981. évi 12 millióval szemben a múlt esztendőben az éves forgalom már elérte a 25 millió dollárt. Eddig össze­sen több mint 75 millió dol­lár értékű terméket forgal­maztak. Ügy számolnak, hogy az idén újabb 5 millió dollárral emelik a külföldi értékesí­tést. Ennek lehetőségét te­remtik meg az új vállalko­zások. Az Alföldi, a Kner és az Ofszet Nyomdával Ge- neralprintex néven közös irodát alapítottak 1984-ben. Az iroda — a termelők és a külkereskedők munkáját összehangolva — a múlt esz­tendőben már mintegy más­fél millió dollár értékű kü­lönböző nyomdaipari termé­keket exportált, elsősorban az NSZK-ba és Angliába. A Bútoripari Egyesülés vállalataival Home Art né­ven alakítottak közös szer­vezetet. önálló irodát, be­mutatótermet, tárgyalót, fo­tólabort létesítettek. Figye­lembe veszik az országon­ként változó piaci igénye­ket, életmódbeli szokásokat. Különböző mintakollekció­kat állítottak össze, s meg­kezdték az export előkészí­tését. Az idén — a tervek szerint — egymillió dollár értékben exportálnak a bú­torvállalatok termékeiből. A forgalom jövőre eléri ennek kétszeresét, 1987-ben pedig a hárommillió dollárt. Az értékesítési feltételek javítása mellett kooperációk szervezésében is részt vál­lal a külkereskedelmi válla­lat. A közeljövőben magyar —svájci vegyes vállalatot alapítanak, amely Budapes­ten kezdi meg munkáját. A vállalat alapításában, a mű­ködési feltételek kialakításá­ban szintén tőkével is részt vesz a Generalimpex. A külkereskedelmi válla­lat — a viszonylag széles ér­tékesítési skálát tovább bő­vítve — hozzálátott a gép­ipari termékek fokozott ex­portjának előkészítéséhez. Erre új, önálló csoportot ho­zott létre, amely megkezdte a külföldi piackutató mun­kát, s itthon eddig húsz géDipari vállalattal vette fel a kapcsolatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom