Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

1985. március 4„ hétfő O Csaknem 11 milliárd forintos forgalom Fogyasztási szövetkezetek számvetése Találkozó Mezőhegyesen Határőrök voltak 40 évvel ezelőtt Az egykori határőrök megtekintik a mezöhegyesi őrsöt Megyénk fogyasztási és ta­karékszövetkezeteiben feb­ruárban befejeződtek a tag­értekezletek és a részköz­gyűlések, a küldöttgyűlése­ket pedig március 1-től 15-ig tartják. A lakásszövetkeze­tek köz- és küldöttgyűléseire március második felében 'ke­rül sor. Az ÁFÉSZ-ek alapvetően eleget tettek az 1984. évi cé­loknak. Az áruforgalom az országos átlagnál mérsékel­tebben fejlődött, de a gaz­dálkodás hatékonysága ja­vult. A feladatokat kevesebb létszámmal oldották meg. Gyarapodott az új üzemelte­tési formában működő egy­ségek száma. A fogyasztási szövetkezetek és a Békés- szövker közös vállalat 10 milliárd 750 millió forint forgalmat ért el, amely 5,6 százalékos emelkedésnek fe­lel meg. Figyelemre méltó, hogy a bolti kiskereskedelem eladá­sa 5,6 százalékkal nőtt, élel­miszerből 6,9 százalékkal ér­tékesítettek többet, míg a kistelepülések vegyesboltjai­nak a forgalma 10,5 száza­lékkal növekedett. Alapvető élelmiszerekből jó volt a kí­nálat, tartós fogyasztási cik­kekből több mint 10 száza­lékkal adtak el többet. Hiá­nyoztak egyes víz- és gáz­szerelvények, gond volt az építőanyagok ellátásával. Szénből és brikettből 191 Az orosházi Üj Élet Tsz- ben az energiagazdálkodás tervszerű irányítása 1978-tól kezdődén alakult ki. Az 1979-cel hatályba lépett energiatakarékossági kor­mányprogram alapján ener­giagazdálkodási szabályzatot, és évenkénti energiagazdál­kodási intézkedési tervet ké­szítve törekszünk az ész­szerű takarékossággal az energiafelhasználás csök­kentésére, ami az eltelt hat év alatt jelentős eredményt hozott. Az évről évre csökkenő felhasználás következtében az 1979-től 1984-ig eltelt hat év alatt az 1978. évi felhasz­náláshoz viszonyítva olaj­egyenértékben 7 ezer 664 tonna olajnak megfelelő energiát takarítottunk meg. Ezen hat év alatt évenkénti egységáron számítva 56 mil­lió 466 ezer forintot ért el a költségcsökkenés. Az 1984. év — az aszály miatt bekövetkezett termés- kiesés, és az alacsony ter­mésátlag ellenére szükséges energiafelhasználás figye­lembevételével — az 1983. szintén aszályos évhez vi­szonyítva 8,8 százalékos csökkenést mutat az energia­felhasználásában, ami költ­ségben 2 millió 448 ezer fo­rint. olajegyenértékben pedig ezer tonnát értékesítettek, 5,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A 'keresletet azonban nem tudták kielégí­teni, mivel 16 ezer tonna szénnel és 5 ezer tonna tűzi­fával kaptak kevesebbet. A 7,3 milliárd forintot megha­ladó bolti kiskereskedelmi forgalom lebonyolítása egy­re nagyobb feladat elé állít­ja a szövetkezeti kereskedel­met. Jól segítette az árube­szerzést a Békésszövker kö­zös vállalat, amely 480 mil­lió forint értékű árut értéke­sített, s ez 43 százalékkal emelkedett az önállóvá vá­lás évében. A felvásárlásból és az ipa­ri tevékenységből származó bevétel nagyjából megegye­zik az egy évvel korábbival. Burgonyából és zöldségből 11 ezer tonnát vásároltak fel a szövetkezetek. Tavaly ősszel hét ÁFÉSZ vállalkozott 940 tonna áru téli tárolására, a többiek a ZÖLDÉRT Válla­lattól kapták a,zöldséget.So­kat segít az ellátásban a 155 szakcsoport, amelynek 8 ezer 800 tagja van. Kedvezően alakult a toll és a baromfi-' félék felvásárlása. Mezőgaz­dasági és ipari termékek kö­zül 890 millió forint értékűt tőkés piacokon értékesítet­tek, amely csaknem 16 szá­zalékkal nőtt egy esztendő alatt. Az elmúlt évben 6 szövet­kezetben kezdtek hozzá kö­2.37 tonna olajnak felel meg. Az 1984. évi felhasználás olajegyenértékben 2 ezer 106 tonna, ami az 1978. évi 3 ezer 966 tonnához viszo­nyítva 53,1 százalék. A hat év alatti energia­megtakarítás — az aszály miatti korrekcióra számított 260 tonna figyelembevételé­vel — háromévi energia­felhasználásunknak felel meg, költségcsökkenésben pedig az energiaárak növe­kedésének következtében, kétévi energiaköltségünknek megfelelő. Ügy gondoljuk, hogy ezen eredményeink or­szágos viszonylatban is jó­nak minősülnek, és a kor­mányprogram végrehajtásá­ban, meg az ország energia­gondjainak megoldásában is jelentős tényezők. Az újítómozgalom ugyan­csak fellendült szövetkeze­tünkben. 1984-ben 26 újítási javaslat érkezett be, vala­mennyit elfogadtuk, és 23 javaslatot az év folyamán gyakorlatban is alkalmaz­tunk, három javaslat kivite­lezése most folyik. Az újítá­sok pénzben mért gazdasá­gi eredménye 2 millió 37 ezer forint, melyből 883 ezer forint a nyereség, és egy­millió 487 ezer forint az anyag-, energia- és költség­megtakarítás. Az év folya­zepes nagyságú kereskedelmi létesítmények építéséhez, amelyéket 1985-ben adnak, át. Megkezdődött a kistele­pülések bolthálózatának fel­újítása, ennek során 9 szö­vetkezet 33 üzletet hozott rendbe. Jól alakultak a gaz­dasági eredmények is. A nyereség ugyanis elérte a 296 millió forintot. A takarékszövetkezetek megfelelően alkalmazkodtak a közgazdasági szabályozók­hoz, jól szolgálták a tagság és a lakosság igényeit. A 10 takarékszövetkezeti központ­nak és a 49 kirendeltségnek 104 ezer tagja van. Ezek 23 millió forint értékű rész­jeggyel rendelkeznek. A la­kosság megbízásából egy- milliárd 860 millió forintos betétállományt kezelnek, 219 millióval többet, mint az előző évben. A szövetkezetek másik jelentős szolgáltatása a kölcsönfolyósítás. Ilyen cí­men 330 millió forintot fi­zettek ki, amelyet 28 ezer tag vett igénybe. Ezt az ösz- szeget általában mezőgazda- sági áruk termelésére, tar­tós fogyasztási cikkek vá­sárlására, lakáskorszerűsítés­re fordították. Bővült a szol­gáltatások köre az áramdí­jak beszedésével, a háztáji és a kisegítő gazdaságokban felvásárolt állatok és termé­nyek ellenértékének kifize­tésével. S. S. mán huszonegy újítást dí­jaztunk, ebből tizenegyet a gazdasági eredmény alapján, tízet eszmei alapon. Az újítómozgalom fel­lendítésére újítási versenyt hirdettünk hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója tiszteletére, mely ez év áp­rilis 4-ig tart, és az értékelés alapján az I—III. helyezést elértek részére 20 ezer fo­rintot fizetünk ki, a további kiemelkedő eredményt el­ért újítók, közreműködők és ügyintézők pedig jutalmat kapnak. Az újítómozgalom a ren­delet és irányelv alapján el­készített újítási szabályzat alapján halad. Az újítási bizottság évenként újítási feladattervben határozza meg, és teszi közzé az irány­elveket. A feladattervben meghatározott témákra be­nyújtott és megvalósított ja­vaslatok emelt díjazásban ré­szesülnek. Újításainkból a Műszaki Fejlesztési Szakbizottság újí­tási bizottsága az 1985. évi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásárra öt újítást fogadott el. Sárközi Sándor, energetikus, iparjogvédelmi előadó őszinte, meghitt és baráti hangulatú összejövetel szín­helye volt a közelmúltban Mezőhegyes, ahol a határőr alegység egykori alapítói, ka­tonái találkoztak a jelenlegi szolgálatot teljesítő tisztek­kel, tiszthelyettesekkel és a sorállományú fiatalokkal. Az eseményen részt vett Káli József, valamint Bak Sán­dor, az orosházi határőrke­rület párt-, illetve KISZ-bi- zottságának titkára is. Elsőként Bicskei László, a mezöhegyesi kétszeres élen­járó alegység parancsnoka köszöntötte a vendégeket, majd az őrs mindennapi éle­téről; így a kiképzés, a po­litikai munka hatékonyságá­ról, továbbá a helyi szer­vekkel és a lakosokkal ki­alakult kapcsolatok jelentő­ségéről beszélt. — Egyebek között — amint hangsúlyozta — ez az első alkalom, amikor az al­egység és a nagyközség KISZ-esei a párt és tanács védnöksége alatt ilyen kö­zös rendezvényt szerveztek a határőr veteránokkal. Je­lenleg is azon munkálko­dunk, hogy minél szorosabb és tartalmasabb legyen együttműködésünk a jövő­ben. A tájékoztató elhangzása után a hálókörlet, a külön­böző rendeltetésű helyiségek és gazdasági épületek meg­tekintése következett. E lá­togatás egyúttal nagyszerű lehetőséget teremtett az em­lékek, érdekesebb epizódok felidézésére. — Jó érzés tapasztalni — mondotta Sárközi Ferenc, a volt őrsparancsnok — mi­lyen minőségi változás kö­vetkezett be ezen a terüle­ten. Ha összehasonlítom a régi és a mostani körülmé­nyeket, igen szembetűnőek az eredmények. Igaz, akko­riban mi is csinosítottuk az elhelyezési körletet és ak­kor is megkaptuk a Kiváló címet, de például az ellátás, a felszerelés vonatkozásában a határőrség óriási léptekkel haladt előre az elmúlt évti­zedekben. Látva itt az ott­honosan berendezett szobá­kat, a népi hímzésű térítő­két, a fafaragásokat, a ké­nyelmes bútorokat és nem utolsósorban a kellően fel- töltött raktárakat, már-már az a benyomása, támad az embernek, mintha nem is katonai körletben, hanem valami üdülőben járna. Ezután Szentmiklósi Imre volt határőr őrmester rög­tönzött élménybeszámolót arról, milyen feladatokat láttak el közvetlenül a fel- szabadulás utáni időkben. — Akkoriban önállóak voltunk, vagyis az élelme­zésről magunk gondoskod­tunk. Kiadták parancsba, melyik útvonalon, melyik te­rületet kellett bejárnunk. A szovjet parancsnokság ké­résének eleget téve, össze­szedtük az eldobált fegyve­reket, s ugyanakkor állan­dóan figyelmeztettük a la­kosokat arra, hogy a robba­nóanyagokhoz ne nyúljanak, várják meg, amíg a tűzsze­részek megérkeznek oda. Lencsés János 1946-ban szakaszvezetőként szerelt le. — Hogyan került kapcso­latba a határőrséggel? — Azzal kezdem, hogy 1944 novemberében Gomel alatt többedmagammal fog­ságba estem. Majd egy len­gyelországi táborba kerül­tem, ahol megkezdődött a toborzás az új magyar had­seregbe. Azonnal jelentkez­tem és 1945 februárjában előbb Debrecenbe, azután szülőfalumba, Mezőhegyesre jöttem. Itt kértem felvétele­met az akkor alakulófélben levő határőrségbe. Egy éven keresztül a rendfenntartás­sal, a határ őrizetével kap­csolatos teendőket láttam el. Leszerelésem után az állami gazdaságban helyezkedtem el, ahol különben 47 eszten­dőt dolgoztam összesen. A 80. életévéhez közeledő id. Tóth Péter szintén 1945- ben lett határőr. Magas ko­ra ellenére még elég jól bír­ja magát, amit az is bizo­nyít, hogy portás a ktsz- ben. — Volt-e valamilyen kü­lönleges élménye a határőr­ségben? — Nem, nem emlékszem arra, hogy lett volna ilyen, ha csak azt nem sorolom ide, ami a mai katonafiata­lok számára szinte elképzel­hetetlen. Eleinte többnyire civil ruhában jártunk és fegyver nélkül teljesítettünk szolgálatot. Később is elég felemás volt a felszerelé­sünk. Például húshoz úgy jutottunk, hogy vadász­tunk . . . — Ha jobban belegondo­lunk — kapcsolódott bele a beszélgetésbe id. Nagy Jó­zsef, a cukorgyár volt tűz­védelmi felügyelője —, ak­kor igazi élményt jelentett már ennek az alegységnek a létrejötte. Emlékszem, a ha­tárőrség megalakulásának hírét kidoboltatták a falu­ban, és arra kérték a lakos­ságot: ha tud, akkor élelem­mel, ruhával és takarókkal segítse a határőrök ellátását. Szerencsére ezután mi is gazdálkodni kezdtünk. Még ma is előttem van az a je­lenet, amikor egy ásott kút- ból az oda bedobált levente­puskákat kiszedtük, s azok­kal kezdtünk járőrözni. Lő­szert a sportpálya gondno­kától kértünk. Abban az időszakban valóságos nép- vándorlás kezdődött Romá­nia irányába, ugyanis több­nyire Mezőhegyesen keresz­tül igyekeztek visszamenni a német ajkúak. Például tőlük szereztük a kocsit és a lo­vakat. Miután már a több­ség hazatért otthonába, és rendszeresebb lett a járőrö­zésünk, igencsak megritkult a határátlépők, illetve ha­társértők száma ... A felszabadulás és az őrs megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából rendezett találkozón a parancsnok vé­gül vacsorán látta vendégül Mezőhegyes első határőreit. Kép, szöveg: Bukovinszky István Eredmények az energiagazdálkodásban és az újitémozgalomban Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Mit üzen a Rádió? (ism.) 9.00: A hét zeneműve. Beethoven: e-moll vonós­négyes. Op. 59. 9.30: . . a százéves szerelem­ről.’ ’ Federico Garcia Lor­ca versei, (ism.) 9.40: Ki kopog. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Operakórusok. 11.05: Bioritmus. 11.25: Szatirikus dalok. 11.38: Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. XVIII/6. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája. 13.00: Magyar előadóművészek albuma. 14.10: Daloló, muzsikáló tájak. 14.38: Durhán fia. Cholnoky Viktor elbeszélése. 14.55: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 15.00: Veszélyben. Szerkesztő­műsorvezető: Molnár Ta­más. 15.30: Mendelssohn: c-moll trió. 16.05: Észkerék. Füldön kívüli élet lehetőségeiről. 17.00: Eco-mix. Gazdasági maga­zin. 17.30: Az új zene szolgálatában. 18.05: Morricone: Sacco és Van- zeti — Ballada. 19.15: A Rádió Kabarészínházá­nak márciusi bemutatója. 20.25: Reklámkoktél. 20.30: Népdalest. 21.30: ,, . . . nekem szülőhazám itt a lángoktól ölelt kis or­szág.” Karsai Elek össze­állítása. XII. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rádiószínház: Ezer év. Karinthy Ferenc drámája rádióra alkalmazva. 23.51: Régi angol muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Pajkos diákok. Részletek Suppé operettjéből. 8.50: Délelőtti torna. 9.05: Napközben. 12.10: Lendvay Kamilló fúvós­műveiből. 12.25: Kis magyar néprajz. 12.30: Berki László népi zeneka­ra játszik. 13.05: Pophullám. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.05: Üjdonságainkból: Népzenei felvételek. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Zeneközeiben. 19.30: Sportvilág. 20.05: Rockújság. 21.05: Legkedvesebb verseiből vá­logat: Ruttkai Éva. (ism.) 21.25: Tessék választani! ll/l. 22.30: Meseautóban. XXI. rész. Régi idők filmdalai. 23.20: A mai dzsessz: Éje Thelin felvételeiből. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Szopránáriák. 9.30: Zenekari muzsika. 10.35: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 11.35: Bécsi klasszikus kamara­zene. 12.17: Soproni József műveiből. 13.05: Somorjai Paula népdalo­kat énekel. 13.25: A Magyar Rádió Händel- ciklusa. X/3. rész: Ario­dante. Háromfelvonásos opera. Közben: 15.50: Tájkép. Federico Garcia Lorca versei, (ism.) 15.55: Az operaközvetítés folyta­tása. 17.30: Részletek a Stan Getz— Albert Dailey duó műsorá­ból. 18.04: Operaest. Ludmilla Dvorá- ková, René Kollo és Diet­rich Fischer-Dieskau Wag­ner felvételeiből. 19.05: Két hangon. Karinthy Fri­gyes Számadásairól. 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Szín­házat: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hang­versenye. Közben: 20.25: Zsebrádiószínház. Mindennek ára van. Györ- ffy György, kishangjátéka. 20.47: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.55: Üj lemezeinkből. 22.44: Operaáriák. 23.00: A hét zeneműve — Bee­thoven : e-moll vonósné­gyes. Op. 59. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. Szerkesztő: Palatínus Ist­ván. 1 18.00—18.30: Alföldi krónika. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Tudományos horizont. 20.40: Népművészet. 21.00: A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja kiáltvá­nyából. 21.05: Verdi. Folytatásos film. 3. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.45: Művelődési műsorszemle. 8.50: Tv-naptár. 9.00: Óvjuk fogainkat. 9.15: A Horvát Szocialista Köz­társaság népeinek és nem­zetiségeinek nyelvei. 9.45: Bemutatjuk nektek. 10.00: A műalkotás megközelíté­se. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.20: Videooldalak. 16.30: Óvjuk fogainkat, (ism.) 16.45: Bemutatjuk nektek, (ism.) 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Régmúlt idők meséi. 18.00: Nem fontos és fontos — sorozat gyermekeknek. 18.15: Gyermekek fejlődési ne­hézségekkel. 18.45: Nektek — ifjúsági adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Az Ezüstróka Vendéglő — dráma. 21.15: A világ ma. 21.45: Kiválasztott pillanat. 21.50: Tv-napló. 22.10: Egy szerző, egy film. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Telesport. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Kutatások. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.10: Dinasztia — filmsorozat. 22.00: Szórakoztató adás. SZÍNHÁZ 1985. március 4-én, hétfőn 15 órakor Békéscsabán: Ágacska János vitéz-bérlet 19 órakor Békéscsabán: ORPHEUSZ ALASZALL Petőfi- é.s Sarkadi-bérlet 1985. március 5-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Hamupipőke-bérlet 19 órakor Békéscsabán: ORPHEUSZ ALASZALL Bajor, és Déryné-bérlet MOZI Békés Bástya: Az istenek a fe­jükre estek. Békéscsaba Szabad­ság: de. 10 ég 4-kor: Bronco Billy, 6-kor: Redl ezredes I—II. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Gyula Erkel: fél 6-kor: Dutyi-dili, fél 8-kor: Egy zsaru bőréért. Gyula Petőfi: 3-kor: Is­kolamozi, 5 és 7-kor: UFO Ari­zonában. Orosháza Béke: Ara­nyoskám, Orosháza Partizán: fél 4 és fél 6-kor: 101 kiskutya, fél 8-kor: Filmklub. Szarvas Tán­csics: 6-kor: Hiúz a vadászös­vényen. 8-kor: A szerelem csap­dája. Szeghalom Ady: Az ön­védelem nagymestere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom