Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

izHtlMMfa 1985, március 4„ hétfő o Szigeti Gábor 1938-1985 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Szigeti Gá­bor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés me­gyei bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztá­lyának vezetője rövid szenvedés után váratlanul el­hunyt. Temetéséről később történik intézkedés. AZ MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA Felnőttek tanulmányi versenye Képünk az írásbeli vizsgán készült. Balról a második Sza- szák György, aki később első helyezést ért cl történelemből Fotó: Fazekas László Beszédes évfordulók Szigeti Gábor kora ifjúsá­gától aktív résztvevője és szervezője volt az ifjúsági ési a pártmunkának. Képzett, mindig újat kereső, alkotó marxista volt, aki életét a közösségi munkának szen­telte. Gyulán született 1938. má­jus 22-én. 14 évesen kezdett dolgozni, a harisnyagyárban. 20 éves, amikor a KISZ Gyula városi bizottsága tit­kárává választotta. 1959-től a megyei KISZ-bizottság tit­kára, 1966-tól a megyei párt­Egyre gyakrabban lehet hallani a települések fej­lesztésének társadalmi vitái­ról, melyeken a tervezők és a szakmai felügyeleti szer­vek az elképzeléseiket a la­kosság előtt bemutatják. A gyulai Városi Tanács mű­szaki osztálya az elmúlt hé­ten a Felszabadítók útja menti lakóterület részletes rendezési tervének vitájára várta az ott élőket a városi tanács kistermébe. A lehe­tőséggel a meghívottak kö­zül sokan éltek. Az előké­szület alapos volt: a meghí­vók mellé ezúttal tervmáso­latot mellékeltek — ez nagy­ban segítette a megalapozott véleménynyilvánítást. A vitán az építési és mű­szaki osztály munkatársai mellett ott volt Hernyák Imre városrendező, Deák Ferenc, a Dél-magyarországi Tervező Vállalat igazgatója, A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés me­gyei szervezete a Békés me­gyei Tanács ipari, építési és vízügyi osztályával egyeztet­ve gazdaságpolitikai tovább­képző tanfolyamot szervez az ipari vállalatok és a ta­nácsi költségvetési üzemek középvezetőinek. A három­szor 6 órás tanfolyamon is­mertetik az 1985-től folya­matosan megváltozó gazda­ságirányítási módszereket és szabályozókat. A változó fel­tételek hatására új fogalma­kat kell elsajátítani, a ré­gieket újra kell értelmezni és valamennyit a gyakorlat­ban alkalmazni. A foglalko­zásokon abban segítenek, hogy az ipari vállalatok kö­zépvezetői tájékozottak le­gyenek e téren. Az első összejövetel már­cius 11-én lesz, melyen Ta- másné Lehoczky Aranka, a Békés megyei Tanács mun­kaügyi osztályának munka­társa tart előadást a vállala­bizottság politikai munka­társa, 1974-től osztályvezető­je. 1957 óta volt a párt tagja. Jogi egyetemet, politikai fő­iskolát, katonai akadémiát, és több mozgalmi ■ iskolát végzett. Munkáját kitünteté­sekkel is elismerték, meg­kapta többek között a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát. Korai halála a megye köz­életének nagy vesztesége. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. Takács Máténé közműterve­ző és Horváth István, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának titkára. A beépí­tési területnek nagy szerepe van Gyula és Gyulavári ösz- szekapcsolásában. A tervek szerint itt zömmel több szin­tes lakások épülnek, me­lyek mintegy 6 és fél ezer embernek nyújtanak majd otthont. A tervezett 2280 la­kás mellé 16 tantermes ál­talános iskolát, óvodát, böl­csődét, vendéglátó-, kereske­delmi és szolgáltatási egysé­geket, orvosi rendelőt, gyógyszertárat, klubkönyvtá­rat építenek. A Felszabadí­tók útja mentén ABC-áru- ház és étterem is épül. Az ott élők a terveket tudomá­sul vették — ugyanakkor sok megvalósítható ötlettel is szolgáltak a tervezőknek. ti keresetszabályozás rend­szeréről. Ugyancsak ezen a napon Ádász István, a PM Ügyvitelszervezési Intézet ta­nácsadója tájékoztatja a résztvevőket többek között a külgazdasági tevékenység irányításáról. Március 18-án az állami vállalatok vezetésének és irányításának továbbfejlesz­téséről. az árrendszerről, a pénzügyi információ rend­szeréről, valamint a forgalmi folyamatokról és a piacfel­ügyelet szabályozásáról lesz szó. A tanfolyam március 25-én zárul Sárhegyi Ká­roly, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei Igazga­tósága ipari osztályának cso­portvezetője és Varga Ist­ván, a Munkavédelmi Fel­ügyelőség vezetője előadá­sával, melyeknek címe: „A bankrendszer és a finanszí­rozási rendszer fejlesztése, valamint a beruházások sza­bályozása”, illetve „Időszerű munkavédelmi kérdések”. Hét éve rendezték meg először Békés és Pest megyé­ben a szakmunkások szak- középiskoláiba -járó hallga­tók tanulmányi versenyét. Azóta ehhez a mozgalomhoz két megye csatlakozott, Szolnok és Heves, s ott is tartanak rendszeresen ha­sonló versenyeket. Március 2-án, szombaton délelőtt Békéscsabán az is­kolacentrumban rendezték meg az idei megyei versenyt a szakközépiskolák felnőtt tanulóinak négy tárgyból. Ráta Pál felnőttoktatási ve­zető szakfelügyelő köszön­tötte a megjelent hallgató­kat, majd Németh Lajos, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője nyitotta meg a versenyt. Délelőtt írásbeli feladatokkal kellett megbirkózniuk a ver-"'- senyzőknek, délután pedig szóban számoltak be a kü­lönböző tárgyakban szerzett jártasságukról. A tanulmá­nyi verseny győztesei a kö­vetkezők lettek: Gerencsér Istvánná (Békéscsaba) ma­gyar nyelv és irodalomból, Szaszák György (Békéscsaba) történelemből, Tóth Csaba (Orosháza) fizikából és Kis A magyar—szovjet turisz­tikai megállapodások szerint az idén tovább növekszik a két ország közötti szervezett idegenforgalom. . Az utazási irodák szervezésében várha­tóan 100 ezer magyar turis­ta keresi fel a Szovjetuniót, s körülbelül ugyanennyien látogatnak el onnan Ma­gyarországra; a forgalom együttvéve mintegy 30 szá­zalékkal növekszik. A két ország közötti turis­taforgalom zömét az IBUSZ bonyolítja le. Az utazási iro­da tervei szerint 1985 re­kordév lesz az IBUSZ ma­gyar—szovjet forgalmában: 76 ezer szovjet turistát fo­gadnak és 65 ezer magyar tu­rista számára szervezik meg a szovjetunióbeli utazásokat. Az érdeklődők több mint harminc szovjet út — köztük több újdonság — között vá­logathatnak. Bőséges a kíná­lat a hagyományos utakból: a moszkvai, a leningrádi vá­roslátogatásokból (e két vá­rost az IBUSZ-utasok egy- harmada felkeresi), a ten­gerparti üdülésekből, a kije­vi, a baltikumi programok­ból. Több utat indítanak a Kaukázusba, Közép-Ázsiába, Szibériába, valamint az ősi orosz városokba. Ugyancsak jó néhány testvérvárosi lá­togatást is megszervez az utazási iroda: különvonattal. „barátság-repülőgépekkel” viszik például a kecskemé­tieket Szimferopolba, a sze­gedieket Odesszába’ a salgó­tarjániakat Kemerovóba. A felszabadulási évforduló al­kalmából több mint harminc különvonatot is indít az IBUSZ, áprilisban a Moszk­vában megrendezendő nagy­Péter (Orosháza) matemati­kából. * * * A versenyt követően két első helyezettel beszélget­tünk. Tóth Csaba irányítás- technikai műszerész az Oros­házi Üveggyárban. Nem rög­tön a szakmunkásvizsga után jelentkezett a szakközépis­kolába. — Fontosnak tartom — mondja —, hogy szakmailag képzett legyen az ember, ezért kezdtem el a szakkö­zépiskolát. A munkahelye­men is támogatnak. Távlati célom, hogy üzemmérnöki diplomát szerezzek. Szaszák György a megyei könyvtár fűtője, karbantar­tója. Nem akadályozták őt sem a tanulásban. Egyelőre nincs különösebb elképzelé­se. Így fogalmaz: — Szeretem a történelmet. Most csupán csak az a cé­lom, hogy megszerezzem az érettségit. Hogy azután mi lesz, azt még nem tudom. A tantárgyi versenyeken az első öt helyezést elért hallgatók március 23—24-én Békéscsabán mérhetik össze erejüket az említett másik három megye legjobbjaival. p. f. szabású jubileumi kiállításra szerveznek utazásokat. A nagy érdeklődést jelzi, hogy a Szovjetunióba meghirde­tett idei utak több mint fe­lét már lefoglalták. Magyarországon is számos változatos programot szer­veznek az idén az ide láto­gató szovjet turisták számá­ra. Különösen nagy az ér­deklődés „A felszabadító Vörös Hadsereg nyomában” elnevezésű útvonal iránt: en­nek résztvevői felkereshetik a nagy csaták színhelyeit, el­látogathatnak Battonyára, Békéscsabára, Gyulára, Szol­nokra, Szegedre, Debrecen­be és sok más városba. Negyven csoport járja az or­szágot a felszabadítók nyo­mában, de rajtuk kívül még csaknem kétezer szovjet cso­portot fogad az IBUSZ. A szovjet turisták többsége a magyarországi körutazások iránt érdeklődik, vasúton és autóbuszon járják be Ma­gyarország szinte valameny- nyi vidékét. Száznál is több csoport a Balaton partján keres kikapcsolódást, mások a testvérvárosokat látogat­ják meg, baráti találkozó­kon vesznek részt. Az idén különösen sok szakmai programot >is szer­vez az IBUSZ a Szovjet­unióból érkező turisták szá­mára. Csaknem 50 csoport kifejezettten azért jön Ma­gyarországra. hogy megis­merkedjen a magyar mező- gazdaság és ipar eredményei­vel. Egyebek között felkere­sik az Alföldi Cipőgyárat, a Pécsi Bőrgyárat, az Ózdi Ko­hászati Üzemeket, továbbá kórházakat^ iskolákat, tsz~ eket látogatnak meg. A Békés megyeiek szívét megindító beszédes évfordu­lóról adott számot február 20-án a Népújság: 95 esz­tendővel ezelőtt ezen a na­pon született Békéscsabán Botyánszki Pálné Müller Erzsébet textilmunkás, a két világháború közötti munkás- mozgalom bátor harcosa. A tudósítás a továbbiakban is­mertette Botyánszkiné élet­útját. Megszoktuk, hogy az év­fordulós emlékezések lexi­kális hírességű emberekről szólnak. A fenti híradás — mely egyébként központi forrásból származik — ez­úttal a Viharsarok történel­mi küzdelmeit irányító és csináló kiemelkedő, de az utóbbi évtizedekben kissé el­feledett harcosainak emlé­két állítja a figyelem kö­zéppontjába és óhatatlanul eszünkbe juttatja: mi ma­gunk, e tájegység szülöttei megteszünk-e mindent azért, hogy őrizzük, ápoljuk és a mai nemzedék körében is­mertessük a megye forradal­mi hagyományait, munkás- mozgalma kiemelkedő harco­sainak, mártírjainak életút­ját. A felelet erre: igen is, meg nem is. Az a gyűjtőmunka, mely- lyel a megyei pártbizottság egy külön munkacsoportot bízott meg a megye törté­nelmi múltjának analitiku- sabb feltárására, nem egy­szerű tiszteletadás, amivel a megye munkásmozgalmában elévülhetetlen érdemeket szerzett harcosok emlékének tartozunk. A munkacsoport szerkesztésében 1979-ben megjelent terjedelmes kiad­vány 130 veterán életútját eleveníti fel, s valósághűen rajzolja meg múltunk élet- körülményeit, az elnyomott osztályok élenjáróinak, a munkásmozgalom vezető erejének, a kommunistáknak illegális tevékenységét, egy jobb világ megteremtéséért folytatott, a legvéresebb ter­ror közepette is újra és újra fellángoló küzdelmeit. A forradalmi munkásmoz­galom Békés megyei harco­sai címen megjelentetett könyv forgatása marxista— leninista történelemszemlé­letre tanít, és ennek okán vásárolt több ezer példányt belőle a megyei tanács, hogy azokat eljuttassa a megye is­Tévedtünk Február 23-i számunkban adtunk hírt az Ember és környezete elnevezésű vetél­kedő döntőjéről, melyet Bé­késcsabán a KISZÖV szék­házában rendeztek meg. A döntő győztes brigádjának neve a cikkben tévesen je­lent meg. Az első helyezett nem a Gyulai Fa-, Fémbú­toripari Szövetkezet Munká­csy, hanem Március 8. Szo­cialista Brigádja lett. Leve­let kaptunk a vetélkedő bri­gádtagoktól, akik egyúttal megjegyezték több olvasónk­kal együtt, hogy Munkácsy Mihály nem. Békéscsaba kóláiba. Nyilván azért, hogy osztályfőnöki órákon, még azokban a településekben is, amelyeknek szülöttei között nem volt kiemelkedő, s a könyvben szereplő munkás- mozgalmi veterán, az ifjú­ság körében ismertessék a múlt harcait, megemlékez­zenek annak helyi, vagy me­gyei vezetőiről születésük, haláluk évfordulóin, s élet­pályájuk bemutatásával az ifiú generáció szemléletfor­málását segítsék. A kiadvány azóta is az iskolákban van. Vajon hány helyen és hányszor vették azt kézbe, és hány helyen porosodik a könyvtárpolco­kon azóta, hogy odatették? Tudjuk, akad néhány tele­pülés a megyében, ahol pél­dásan és folyamatosan ápol­ják a forradalmi hagyomá­nyokat, mint például Mező- kovácsháza, Endrőd, Vésztő. Ahol megemlékeznek a köz­ség régi forradalmi harco­sainak évfordulóiról, emlék­táblát helyeznek el szülőhá­zuk falán, utcát neveznek el róluk és ápolják azoknak az emlékét is, akik nem váltak országos hírű vezetőkké, Kulich Gyula, Sebes György, Padrach Lajos, Fehér La­jos, Dundler Károly mellett a békéscsabai Kovács Pálra (kit 1942-ben kínoztak ha­lálra a Horthy-pribékek), Nyilas Andrásra, az oroshá­zi Németh Mihályra, a szarvasi Klujcsár Mihályra, Litauszki Andrásra gondo­lunk, akik a munkásmozga­lom helyi nagyságai voltak a maguk idejében. Sorolhat­nánk a neveket tovább. A róluk való megemlékezések, tevékenységük ismertetése is a történelmi szemléletfor­málást mozdíthatná elő. Saj­nos az ilyen tevékenységben sok a kívánnivaló. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára a közeljö­vőben megjelenik a Békés megye forradalmi harcosai­ról szóló második kiadvány. A történelmi tudatformálás eszköztára ismét gazdagodik a megye múltja egy újabb szakaszának bemutatásával. Merjük remélni, hogy az el­ső kiadvánnyal együtt tuda­tosabban használják fel ezt a könyvet a forradalmi ha­gyományok ápolásában. szülötte, mint ahogy azt té­vesen írtuk február 15-én megjelent tudósításunkban. Idézünk a levélből: „Ha ez így lett volna, akkor talán most nem Munkácsy Mihály, hanem csabai, vagy Csabay Mihály néven emlegetnénk hazánk nagy fiát. De hát Munkácsy Munkácson szü­letett 1844-ben, a bajor szár­mazású Lieb család sarja­ként. így lett Lieb Mihály, majd Munkácsi Mihály és végül Munkácsy Mihály. Persze, könnyű nekünk, mert ebből is készültünk a ve­télkedőre. Lehet, hogy ezért nyertük meg?” Tévedéseinkért olvasóink szíves elnézését kérjük. !VIa, hétfőn délután mutatja be a Jókai Színház Csukás Ist­ván Ágacska című mesejátékát. Képünk a játék egyik jele­netét mutatja • Fotó: Fazekas László Gyula Társadalmi vita új lakóterületről Sokan hozzászóltak a tervezethez Kép, szöveg: Szőke Margit Tanfolyam középvezetőknek Magyar—szovjet idegenforgalom Varga Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom