Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
1985. március 4., hétfő (Folytatás az 5. oldalról) biztosítani kell, hogy a gyenge adottságú földeken gazdálkodó üzemek is folyamatosan nyereséget érjenek el, és ezzel megteremthessék az újratermelés feltételeit. KŐRIS GYÖRGY, a gyomaend- rődi pártbizottság első titkára, a pártirányításról mondta el gondolatait. Az utóbbi években több átszervezés is érintette a térséget, és sok ezzel járó gonddal kellett megküzdeniük. Sikerült biztosítani az átszervezés alatt is pártirányítás folyamatosságát. Az apparátus többszöri átszervezése sok olyan problémát vetett fel, melyekkel régebben nem találkoztak. A pártbizottság jól felkészült a változásokra, ennek köszönhető, hogy zökkenőmentesen sikerült az átállás. Most a legfontosabb a káderállomány folyamatos továbbképzése, hogy tudásuk együtt nőjön a feladatokkal. MÁRK GYÖRGY, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, beszédében először országunk nemzetiségi politikájáról mondott elismerő ' szavakat. Magyarországon ma senki sem érezheti hátrányban magát csak azért, mert valamelyik nemzetiséghez tartozik. Itt a többség garantálja a kisebbség társadalmi beilleszkedését. Békés megye több nemzetiségnek is otthont ad, itt vannak e nemzetiségek kulturális és oktatási intézményei. Ezekben megfelelő oktató-nevelőmunka folyik, a nemzetiségek szabadon ápolhatják anyanyelvűket, kultúrájukat. A nemzetiségek ma már nemcsak „táncolnak és énekelnek”, túlnőttek a folklóron, szélesedett tevékenységi körük. A párt- és állami testületekben megfelelő helyet kapnak a nem magyar anyanyelvű állampolgárok. A nemzetiségi lakosság otthonra lelt e hazában, és ezt az otthont becsületes, odaadó munkával kívánja építeni. Végezetül Márk György anyanyelvén, románul elmondott szavakkal köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit és a közelgő párt- kongresszust. DR. DA- RÓCZI ERZSÉBET, a Szarvasi Óvónőképző Intézet igazgatója, hozzászólásában elsősorban a pedagógus- képzéssel, az erkölcsi, politikai nevelés fontosságával foglalkozott. Napjainkra a pedagógusképzés nemzeti ügy lett, hiszen döntően attól függ jövőnk, milyen nevelést kap a rna ifjúsága. Szarvason a legfiatalabbak nevelésére, oktatására képeznek pedagógusokat. E képzés fontos része a megfelelő erkölcsi-politikai tudat kialakítása, melyet a tanórákon kívül a politikai vitakörökben is végeznek. Itt a hallgatók magas szintű ismeretek birtokában kapják meg diplomájukat. Szarvason több, speciális képzés is folyik. Megtanítják a leendő óvónőket az egészségvédelmi, a közlekedési, a gyermekvédelmi ismeretekre- egy részüket felkészítik arra is, hogy nemzetiségi óvodákban tanítsanak. T RUSZNÁK 1 PÁL. a Békés megyei ÁÉV kőművese, hozzászólásának elején a szocialista brigádmozgalom vállalati hagyományairól beszélt. majd szólt arról, hogy az elmúlt években nehéz helyzetben volt az ÁÉV, de igyekeztek mindent megtenni, hogy visszaszerezzék az építőmunkások megtépázott hírnevét, és ennek a munkának már látszik az eredménye. A beruházási piac szűkülése egyre jobb minőséget követel az építőipartól és az építőmunkásoktól. A jogosan kifogásolt magas lakásárakról elmondta: az építőkön a végösszeg 10—15 százaléka múlik mindössze, ezért, ha a lakásárakon már nem is tudnak érdemben változtatni, legalább jó minőségben akarják átadni az otthonokat. Szót ejtett az idei kemény tél okozta kényszerpihenőről is. Lassan két hónapja, hogy csaknem hatszáz dolgozójuk fagyszabadságra kényszerült, ez a munkásoknak jelentős keresetkiesést, a vállalatnak pedig több mint hatvanmillió forintos termelési lemaradást okozott. SZABÓ BÉLA, a KISZ megyei bizottságának első titkára felszólalása elején a korosztályát foglalkoztató kérdésekről szólt. Elmondta: az ifjúság többsége helytáll a munkában, a tanulásban, de sajnos tapasztalhatók nem kívánatos jelenségek is. Ezeket azonban nem lehet az ifjúság egészére általánosítani. Sok megoldásra váró probléma van még az ifjúsági mozgalomban. Konkrét feladatokkal, helyi kezdeményezéssel ezek megoldására lehet mozgósítani az ifjúságot. Beszélt a még mindig feszítő középiskolai tanteremgondokról, a tömegsportmozgalmat gátló létesítményhiányról. A jövőről szólva elhangzott: a közös célok eléréséért kell összefogni a fiatalokat, az érdekek összehangolásával a rétegsajátosságok figyelembe vételével lehet javítani a KISZ-munkát. KOVÁCS FERENC, a nagykama- rási Ságvári Tsz elnöke a mezőkovácsházi térségben gazdálkodó mezőgazdaság; üzemek eredményeiről szólva elmondta: jól alkalmazkodtak a gazdasági változásokhoz, fejlődésük a nehezedő körülmények között is nagyobb volt a megyei és az országos átlagnál. A szövetkezetek termelési értéke átlagosan 65 százalékkal nőtt, ezzel már két éve teljesítették a VI. ötéves terv célkitűzéseit. Természetesen gondok is vannak. A sokféle gép nehézzé teszi az alkatrészellátást, és szűkös a betakarítást segítő gépállomány. A mezőgazdasági gázprogramról elmondta: sajnálatos, hogy a térség délkeleti résié, Nagykamarás, Kever- mes és Kunágota kimaradt a földgázellátásból, bekapcsolásukra jelenleg nincs remény, pedig a földgáz előnyét nemcsak az üzemek, intézmények és a lakosság. hanem a népgazdaság érez- né. HANYECZ ERNŐ, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemének igazgatója, természetesen az energiaellátással, a szénhidrogén-kutatással és-feltárással foglalkozott. Mint mondotta: az elmúlt két hónap időjárása mindenkit figyelmeztetett az ésszerű takarékosság fontosságára. Az alföldi olajbányászok a hidegben is megfeszített erővel dolgoztak, hogy a lakosság ne szenvedjen hiányt földgázban. A jobb gázellátást néha berendezéshiány is fékezi. Endrőd és Sarkadkeresztúr térségében mintegy 800 millió forintos költséggel feltártak egy gázmezőt. de a bekapcsolás késik, mert 1983 szeptemberétől várnak egy biztonsági és szabályzó berendezésre, mely nélkül nem lehet üzembe helyezni a beruházást. DR. BÁLINT JÁNOS, a gyulai megyei kórház osztályvezető főorvosa Békés megye egészség- ügyi helyzetét elemezte. Felépült a 310 ágyas békéscsabai kórház, elkészült a gyulai kórház 80 ágyas átmeneti épülete és a József Attila Szanatóriumban a 35 ágyas alkohológiai részleg. Átadásra került a 26 munkahelyes orosházi rendelőintézet, folytatódik a gyulai és a békéscsabai kórház, valamint a József At- tila Szanatórium felújítása. Ilyen jelentős előrelépés még egy tervidőszakban sem volt, ennek ellenére a megye egészségügyi intézményeinek jelentős része korszerűtlen, elavult épületben, rossz tárgyi feltételek között üzemel. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak számában a megye a 14—16. helyen áll. Hátul kullogunk az egészség- ügyi dolgozók bérszínvonalában, és ami ezzel együtt jár. a létszámellátottságban is. DR. SIMON IMRE kandidátus, az MTA alföldi kutatócsoportjának tudományos osztályvezetője. Békés megye tudományos, kulturális életéről szólt először. Beszámolt az. intézményben született tudományos eredményekről, melyek feltárták a megye társadalmi, gazdasági, szellemi életének kedvezőtlen helyzetét. Békés megyében a beköltöző népesség műveltségi szintje alacsonyabb, mint az elköltözőké, a megyében évről évre 400—500-za] csökken a szellemi foglalkozásúak száma. A megye 25 évnél idősebb népességének csupán 3.8 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az országos átlag 5,2 százalék. Ezt a folyamatot sürgősen meg kel] fordítani. MOLNÁR MIHÁLY, a MÁV Vésztői Körzeti Üzemfőnökség mozdonyvezetője, a vasút helyzetével foglalkozott. Elmondta, miként segítik a vasutasok a közlekedéspolitikai célkitűzések megvalósítását. A vésztőiek ebben a tervidőszakban már kétszer nyerA vita összefoglalása ték el az Élenjáró Szolgálati Hely megtisztelő címet. Beszélt a tél okozta nehézségekről is. A budapesti pályaudvarokon állandó jelleggel 25—3Q vésztői vasutas teljesít szolgálatot, valamit enyhítve ezzel a budapesti létszámhiányon. Az itthon maradók az ő munkájukat is elvégzik, nem ritka, hogy havonta 50—60 túlórát is teljesítenek. Végezetül a pályaépítés, korszerűsítés szükségességét indokolta. DR. KECZER ANDRÁS, a Békés megyei Jókai Színház igazgatója a köz- művelődés, a kultúra, a művészet fontosságát hangsúlyozta. Vázolta a Jókai Színház gondjait is. Elavult az épület, sokba kerül a felújítása. A színészek alapvető lakásgondjai megszűntek, de minőségi lakáshoz juttatásuk még mindig megoldatlan. Elmondta; az országban elsőként Békés megyében született meg a gyermekszínház még 1970-ben, és hosszú időn keresztül évi négy darabot mutattak be. Anyagi okok miatt az idén csak egy gyermekszínházi bemutató lesz, és pénz híján veszélyben forog a színházi stúdió léte is. A kulturális területen dolgozók is tisztában vannak az ország nehéz anyagi helyzetével, de kérik: ha a lehetőségek engedik, támogassák jobban a kulturális intézményeket. A vitában ötvenhármán kértek szót, de közülük idő hiányában csak huszonhármán léphettek a mikrofonhoz. a többiek írásban adták le hozzászólásukat. Dt. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára, a pártértekezlet elnöke a vita berekesztése után átadta a szót Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának. Zárszavában Szabó Miklós elsőként köszönetét mondott a hozzászólóknak, akik tartalmas észrevételekkel egészítették ki a megyei párt- bizottság beszámolóját. A hozzászólások olyan komoly szellemi tőkét adnak, mely- lyel az újjáválasztott párt- bizottságnak jól kell gazdálkodnia, körültekintően kell hasznosítania az észrevételeket, javaslatokat. Külön is megköszönte Gyenes András hozzászólását, a pártbizottság munkájának értékelését, majd kérte a KEB elnökét, hogy adja át a pártértekezlet és Békés megye kommunistáinak üdvözletét a Központi Bizottságnak és személy szerint Kádár János elvtársnak. A megye kommunistái egyetértenek a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveivel és támogatják azt. A vitában elhangzott hozzászólásokra reagálva elmondta: többen is feltették a kérdést, hogyan lehetne még nagyobb politikai és cselekvési aktivitást kiváltani a párttagokból, és megyénk egész lakosságából. — Egyetértek ezekkel a gondolatokkal — mondotta —, jövőnk legnagyobb tartaléka, hogy még jobban próbáljuk kibontakoztatni az emberekben levő tenniaka- rást, tehetséget, szorgalmat. Ehhez kell mindenütt megteremteni a feltételeket. A jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy biztató szóval, megfelelő ösztönzéssel serkentsük minden dolgozó tevékenységét. Ismerjék el az eredményeket, vegyék észre a hibákat is. Az üzemi, a szövetkezeti és a pártdemokrácia fejlesztéséhez a lehetőségek rendelkezésünkre állnak. Ezekkel kell a jövőben még hatékonyabban, még következetesebben élnünk. Ezután Szabó Miklós az ifjúság helyzetével, problémáival foglalkozó hozzászólásokra válaszolt. Egyetértett az elhangzottakkal, az ifjúság lakáshoz jutásával, pályakezdésével kapcsolatos gondok valósak, közösen,kell keresnünk a megoldást. Ezután így folytatta: — Többen szóltak — a nehézségek ellenére — bizakodással a jövőről. Jó volt hallani, hogy a helyi erőforrások mozgósításával, a tartalékok feltárásával kívánják előteremteni a gyorsabb fejlődéshez szükséges anyagi alapokat. Emellett arra is szükség van, hogy a szövetkezeteinknél, vállalatainknál képződő nyereség nagyobb hányada maradjon a jövőben ott, ahol azt megtermelték. Ha nem tudunk nagyobb összegeket fordítani a műszaki fejlesztésre, kritikus helyzetbe kerülhetünk. Végezetül megköszönte Frank Ferenc nyugalmazott első titkárnak a legutóbbi t pártértekezlet óta végzett munkáját, azt a négy évet, amit ebből a pártbizottság élén töltött el. Ezután még egyszer megköszönte a pártértekezlet valamennyi résztvevőjének a lelkes, érdemi munkát. A pártértekezlet küldöttei egyhangú szavazással elfogadták a pártbizottság beszámolóját, a kongresszusi irányelveket, majd a pártértekezlet zárt üléssel folytatta munkáját. Megválasztotta a 67 tagú pártbizottságot és a XIII. kongresszuson a megye párttagságát képviselő 38 tagú küldöttcsoportot. A megyei pártbizottság tagjai Alberti János, a KÖVIZIG raktári munkása, Apáti Nagy Gábor, a nagyszénási Október 6. Tsz elnökhelyettese, Araczki János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Ábrahám Béla. az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára, dr. Árpási Zoltán, a Békés megyei Népújság főszerkesztője, Baukó Mihály, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója, Bencze József, a tótkomlósi Viharsarok Tsz villanyszerelője, Borsi Gyuláné, a Békéscsabai Kötöttárugyár gépi varrója (Mezőkovácsháza), Búza István, a dombegyházi Petőfi Tsz villanyszerelője, Csaba János, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője, Csapó Mária, a békési Városi Tanács költségvetési üzemének ágazatvezetője. Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, dr. Daróczi Erzsébet, a Szarvasi Óvónőképző Intézet igazgatója, Domokos János, a KSH Békés megyei Igazgatóságának igazgatója, Farkas László, a MÁV békéscsabai .állomásfőnökségének mozdony vezető j e, dr. Fekete Antal, megyei főügyész, Fekete Lászlóné, a vésztői Körösmenti Tsz könyvelője, Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Frank Ferenc. nyugalmazott megyei első titkár, Frank Sándor, az MSZMP magyarbánhegyesi községi vezetőségének titkára, Frankóné Palov Erika, az Univerzál ' Kiskereskedelmi Vállalat kereskedője (Szarvas), Fülöp Ilona, a mezőberényi PATEX szövőnője, dr. Gonda József, az MSZMP orosházi városi bizottságának első titkára, Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke, dr. Gyuris Jenő, a Békés megyei Tanács Kórházának főorvosa, Józsa Béláné, az Orosházi Vetőmagtermeltető Vállalat üzemvezetője. Juhász Mátyásné, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat meósa. Kardos Ernőné, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója, Kasuba István, az Orosházi Üveggyár művezetője, Káli József, az orosházi határőrkerület tisztje, özv. Kemény Józsefné, nyugdíjas (Gyula), Kincses András, a Sarkadi Cukorgyár szakmunkása, Köpe Lászlóné, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet szalagvezetője (Békés), Körösfalvi Pál. a Békés megyei Tervező Vállalat igazgatója, dr. Krattinger Márton, az MNB Békés megyei igazgatója, Kurgyis Andrásné, a Kner Nyomda fényszedője, Látkóczki Klára, az ENCI cipőfelsőrész-készítője, dr. Lovász Matild, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Lukács László, a Kőolajkutató Vállalat orosházi üzemének geológus-technikusa, dr. Marsi Gyula, az MSZMP Gyula városi bizottságának első titkára, Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Mihalik György, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Miskucza Péter, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese, dr. Müller Ferenc, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató ífitézet igazgatója, Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Németh Ferenc, az Alföldi Kőolajipari Gépgyár meósa, Németh László, a békési Start Szövetkezet személyzeti vezetője, Olajos Imre, a kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke, Papp Gyula, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz agronómusa, Pozsár Györgyné, a battonyai Petőfi Tsz személyzeti előadója, Rusznák Pál, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese, Seprenyi László, a sarkadi Lenin Tsz gépcsoportvezetője, (Folytatás a 7. oldalon)
