Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

1985. máricus 28., csütörtök Veszélyes apróságok Gyula jó hírét vigyék! Hogy az utóbbi években mennyit változott Gyula, azt nem csak mi, a megyében élők látjuk. Hisz a város egyre több bel- és külföldi turistát, pihenni vágyó em­bert vonz, akik egy-két hetes üdülés után ilyen, vagy olyan véleménnyel térnek haza. A többség úgy gondol vissza erre a hangulatos városra, mint pihenése kellemes szín­terére. Ám egyre többen fi­gyelnek fel bosszantó apró­ságokra. „Kár, hogy a város vezetői nem hallották a SZOT-üdü- lőből február elején hazauta­zó vendégek véleményét Gyula városról, amely egyre piszkosabb, egyre elhanya- goltabb . . . Szóvá tették a rossz járdákat, melyek bal­esetveszélyesek, a rossz ut­cai világítást...” — írja az egyik üdülő vendég. A szer­kesztőségünkbe érkezett le­velek írói több dologra pa­naszkodnak : például a leve­gőre, amely véleményük sze­rint nem gyógyhelyhez illő, vagy a képeslapválasztékra. De legtöbben a városközpont „tisztaságát” teszik szóvá. * * * A Béke sugárúton — az állomástól a centrumig veze­tő utcán — ma délelőtt nincs nagy forgalom. Csak néhány autóbusz kelt zajt. A levél­ben panaszolt füstnek nyo­mát sem látni, még a hús­üzem kéménye sem okádja a füstöt. Kocsiból nézve szép ez az utca, régi épületeivel, fasorával. Ám gyalogosan már korántsem ilyen vonzó: a fák tövében, a járdán itt is, ott is szemét rontja a lát­ványt. Az utcán igyekvő idő­sebb hölgy ugyancsak erre hívja fel a figyelmet: — A hó alatt bizony sok szemét megbújt és most már nincs, ami eltakarja. Régi gyulai vagyok; úgy látom, pár éve még jobban odafi­gyeltek a tisztaságra. A ta­nácsnak szigorúbban kellene eljárnia. Igenis, büntessék meg a szemetelőket! Hogy mit szeretnék? Tisztább vá­rost, jobb utakat. A fiatalasszony, aki az is­kola előtt tologatja a gyer-\ mekkocsit, a levegőre pa­naszkodik. együtt a kereskedelem, a vendéglátás korszerűsítésé­vel. A üdülővendégek ma is jórészt elavult, ízléstelen bó­dékban vásárolhatnak. Az­tán a másik: a szálláshiány. Űj szálloda építését- csak tervezni merjük. Erre azon-, ban a mi erőnk kevés. Je­lenleg két — nem a legkor­szerűbb — szálloda várja a vendégeket, plusz az Arany­kereszt fogadó. Épül egy magánpanzió, s a fizetőven- dég-szolgálat, a kemping bő­vítésével, a kollégiumok jobb kihasználásával próbá­lunk segíteni a szállodagon­dokon. — A Törökzugi-lakótele­pen lakunk. A húskombinát és a gáztelep felől néha el­viselhetetlen „illatokat” hord a szél. Előfordult, hogy nyá­ron egész nap nem nyithat-, tam ki az ablakot. A lakó­telep egyébként — szerin­tem — tisztább, mint a vá­rosközpont. * * * — A növekvő idegenforga­lom nemcsak öröm, hanem gond is számunkra — vallja be Szigeti Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese. Egy­re nagyobbak az elvárások, s mindent magunknak' kell megoldani. Fő gond: a pénz. A város elsődleges vonzere­je ma is a Várfürdő, amely­nek kulturált ellátása nem megoldott. A létesítmény korszerűsítése nem járt — Mi a helyzet a város tisztaságával? — Valóban nem olyan tisz­ta, mint volt. Ennek részben munkaerőhiány az oka: a belvárosra nem tudunk any- nyira odafigyelni, mint mondjuk tíz éve. Az új lakói telepekkel is keli törődni, s nem mondhatunk le a par­kosításról, hisz a parkok, vi­rágok mindig hozzátartoz­tak a városképhez. Egy te­lepülés külseje jellemző az ott lakókra, de az ott üdün lökre is. Az idegenforgalom­mai szinte egyenes arány­ban nőtt a szemét mennyisé­ge. Megszaporodtak a áru­házi lopások, a vámszabály-, sértések, a parkrongálások. Az egész megyében Gyulán a legdrágább a piac. Nyáron nő a bűncselekmények szá­Failoni Donatella zongoraestje II Lajta utcán véges-végig Békéscsabán, színházban Március 19-én Failoni Do­natella adott hangversenyt Békéscsabán, a Jókai Szín­házban. A műsoron Bach Olasz koncertje, egy Cle- menti-szonáta, Prokofjev: III. szonáta és Chopin 24. prelüdje szerepelt. Failoni Donatellát úgy tíz éve hallottam utoljára a Ze­neakadémián. Így igényei­met az akkori koncerthez igazítottam. Sajnos, ez a bé­késcsabai koncert csalódást okozott. Igaz, hogy egy zon­goraművésznél nem mindig lehet pontosan tudni, mi ír­ható a saját, és mi a hang­szer számlájára, hiszen minden hangversenyen más­más zongorán kell játszania. Kifogástalan állapotban levő, jó hangszer pedig — különö­sen vidéken — elég ritkaság. Mégis, vannak bizonyos dol­gok. melyekért nem lehet a hangszert okolni, bármilyen állapotban legyen is. Ilye­nek: az egyenetlen játék, az indokolatlan tempóingado­zás, a fölösleges súlyok al­kalmazása (A hangok meg­szólaltatásának bizonyta­lanságát nem sorolnám ide, hiszen ennek oka lehet pil­lanatnyi indiszponáltság is.) Ezek a hibák a hangverse­nyen felhangzó valamennyi műre jellemzőek voltak. Legbántóbban mégis az Olasz koncertben jelentkeztek. Ez a mű igen kényes, nagy technikai biztonságot igé­nyel. Az előadás legfőbb hiá-' nyossága a dinamikai ár­nyalásban mutatkozott meg. Örültem, hogy Clementi- szonáta is került a műsorba. Clementi zenéje sajátos ke­veréke a három nagy mes­ter (Haydn', Mozart, Bee­thoven) muzsikájának. Nem nagy egyéniség, de kétség­telenül a zeneszerzés, mint mesterségbeli tudási ma­gaslatán álló szerző. Az el­hangzott C-dúr szonáta kel­lemes, friss zene, sok bájjal, kellemmel megkomponálva. Kár, hogy az előadás ennek is ellene dolgozott. Nagyon sok fölösleges, hangsúly volt a mű III. tételében. (A hangsúly arra szolgál, hogy kiemeljük azt, amit fontos. Ez beszédünkben is így van. Ha azonban mindent egy­formán hangsúlyozunk, az olyan, mintha semmit sem hangsúlyoznánk, s így elsik­kad, ami valóban lényeges.) Ezután következett Pro­kofjev színes, izgalmas mu­zsikája, mely szintén eltor­zult, az egyes karakterek túlzott kiemelése, és egymás­tól való erőszakos eltávolí­tása következtében szétdara- bolódott. A legnagyobb csalódás a Chopin-mű hallgatása köz­ben ért. A bevezetőben em­lített pasztell színek helyett ma, a közlekedési balesetve­szély, nem beszélve az élel­miszer-ellátás nehézségeiről. Ezek az idegenforgalom árnyoldalai. — Nemrég gyógyhellyé vált Gyula. Milyen plusz fel-, adatokat ró a városra új rangja? — örülünk, hogy megkap­tuk ezt a címet, amely mi­nőségi továbblépést jelent, s főként rengeteg új feladatot. Nem az előnyök, hanem az elvárások nőttek. A köz- és magánterület tisztán tartásá­ra, a zöldterületekre, a le­vegő tisztaságának őrzésére, a zajhatás csökkentésére most még inkább oda kell figyelnünk. Emellett persze őrizzük a nyári kulturális programok jól bevált hagyo­mányait. Ebben az évben különösen sok rendezvényre várjuk a vendégeket. Az Er- kel-emlékév zenei esemé­nyei, a várszínházi előadá­,sok, a kiállítások, az Erkel Diák Ünnepek, az országos fotós, a román néptánc- és népzenei tábor, a nyári esz­perantó egyetem, a művész­telepek, az országos társas­táncbajnokság, a színes sportprogram várhatóan sok érdeklődőt vonz majd. Saj­nos, rendezvényeinket — is­mét csak pénz híján — nem tudjuk a kívánt mértékben reklámozni. Nem jelent meg például városismertető kiad­ványunk. Valamit javít a helyzeten az a néhány tájé­koztató tábla, amelyet a centrumban, s a forgalma­sabb helyeken állítunk majd fel. * * * Bátran mondhatjuk: Gyu­la megyénk egyik gyöngy­szeme. A nagy múltú, jelen­tős kulturális hagyományok­kal rendelkező várost és fes­tői környékét — Városerdőt, Szanazugot — egyre többen keresik fel, s viszik hírét az országban, az országhatáro­kon túl. Szeretnénk, ha csak jó hírét vinnék! Gubucz Katalin hangok zabolátlan kaval- kádja záporozott ránk. Köz­ismert vélekedés: Chopin — a zongora poétája. S ez így igaz, a szó legszorosabb és legnemesebb értelmében. A poétika, a költőiség, lírai- ság olyan fogalmak, melye­ket nem lehet mással he­lyettesíteni. Mégis, milyen so­kan értelmezik félre! A lí- raiság sémiképpen nem je­lent egyoldalú és kritika nélküli érzelmességet! S végül még egy hiba. mely talán az összes többi­nek eredője is egyben: Fai­loni Donatella játékmódja túl merev. Van egy bizonyos távolság közte és hangszere közt, ezzel együtt közte és a mű közt is. Azt hiszem, ezen múlik, hogy valaki igazán nagy művésszé tud-e válni; hogy tudja-e egyesíteni sa­ját lényét a hangszerrel, és mindkettőt az előadóval. Csak e három tényező ösz- szeolvadása által jöhet létre teljes zenei élmény. Kiss Zsuzsanna — Ügy higgye el, semmit a világon nem vettünk ész­re, csak ahogy kimegy reggel a menyem, szalad vissza, mondja, hogy egy tyúkunk van a nyolcból. Hát ötöt szétszedett, kettőt megnyo­morított valami kutya, vagy lehet, hogy többen is voltak. Hogy is? Hétfőn volt két hete, hogy ez történt. Ide szembe hordják ki a szeme­tet, szerintem itt gyűlnek össze, aztán éjszaka bitan­golnak! — panaszolja egy szuszra Pajik Pálné, Békés­csabán, a Lajta utca 3. szám alatt Két házzal odébb Bo­tyánszki Andrásné éppen az udvarban teszivesz. — Nálunk ma egy hete öt baromfit pusztítottak el. Észrevettem, hogy réggé] hat óra felé megriadtak a tyú­kok, kijövök, hát látom, hogy az egyik, tán sötétszür­ke ott hátul menekül, a má­sik, fekete, meg itt ni, ezen a magas kerítésen'át az ut­cára. Farkaskutyának néz­tem. De kérdezze csak meg Tóthnét, ott két nagy mala­cot marcangoltak szét, Vere­seknél baromfit, nem beszél­ve a Fiumei utcáról, ahon­nét Pálinkásné sírva jött át, hogy oda a baromfi. A 17. szám alatt özvegy Tóthnéék kapuja zárva, odébb két idős asszony be­szélget, mesélik is rögtön, hogy keddre virradóra Ha- lászéknái martak meg két malacot, de a Fiumei utcán nyár óta pusztítják a barom­fit, tyúkot, kacsát, amit ta­lálnak. Előkerül a kert vé-. géből özvegy Tóthné is. — Hétfő reggelre mart össze valami kutya két szép 40 kilós malacunkat, az egyiknek leette a felső­combját, bordáját. És mi semmit nem vettünk észre! — Jelentették valahol? — Persze, szóltunk a rend­őrségnek, meg a KÖJÁL- nak, ki is jöttek, mondták, hogy szórjunk ki mérget az elpusztult malacokra. Reggel, Nemzetközi gyermekrajzpá- iyázatot hirdetett a debreceni Városi Tanács művelődési osz­tálya a második világháború utáni európai béke létrejötté­nek és hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkalmából. A pályázaton szocialista orszá­gokban élő hat-tizennégy éves gyerekek vehetnek részt 1984— 85-ben készült, önálló kiállításon még nem szerepelt alkotásaik­kal. A pályaművek a gyermek élményvilágát közvetlenül, híven tükröző, a békés gyermekkor örömeit, szépségeit, a gyerme­kek békevágyát kifejező alkotá­sok lehetnek. Egy pályázó leg­feljebb öt művet küldhet be. A pályázatra festményeket, kü­úgy néztem, evett is belőle, de nyilván nem ízlett neki, hát átment Kalászékhoz, ott garázdálkodott tovább. Ilyen kárt’ A városi tanács termelés­ellátás-felügyeleti osztályán Blahut Lajos osztályvezetőt kérdezzük az ügyről. — A kóbor ebek befogása a kertészeti vállalat gyep­mesterének a feladata — mondja —, egyébként az el­múlt héten kaptunk jelzést a Lajta utcából, és az önök jelenlegi hívását is bejelen­tésnek vesszük. Az ügyben illetékes kollégám azonnal megkeresi a kertészeti válla­latot. Ezt tesszük mi is. A ker­tészeti és köztisztasági vál­lalat főmérnöke, Rágyanszky János: — Hétfőn délután kinn járt a Lajta utcában a gyepmester, beszélt az ut­cabeliekkel, és szerdán éj­szaka, több lakó segítségéi vei megpróbálják befogni azokat a kutyákat. Ilyesmire egyébként, mint most Jami- nában, még nem volt példa. Kénytelenek vagyunk az adott lakóközösség segítségét kérni, hiszen csak egy gyep­mesterünk van, a felszerelé­se kezdetleges, nem rendel­kezünk sem megfelelő jár­művel, se korszerűbb eszkö­zökkel, kábítószeres lövedé-. kekkel. Lehet, hogy feljelen­tést is teszünk, mert olyas­mi is kiderült, hogy a kö­zeli üzemek éjszakára elen­gedik a kutyákat. Mi lehet tehát a megnyug­tató megoldás? Bízunk ben­ne, hogy sikerült az éjszakai „akció” és nem végeznek több pusztítást az ólakban a vérengző kutyák. Mindez persze meg sem történhetett volna, ha az ebtartásról szóló városi tanácsi rendeletet mindig, mindenütt, minden­ki betartja . . . (tóth) lönböző grafikai eljárással ké­szült lapokat, bábokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó díszlet­terveket várnak, 30x40 centimé­ternél nem kisebb méretben. A pályaműveknek 1985. május 31- ig kell a következő címre meg­érkezniük: IX. Debreceni Nem­zetközi Gyermekrajzpályázat és Kiállítás (Kölcsey Művelődési Központ) 4026 Debrecen, Hunya­di utca 1—3.) Az értékelés után az elfoga­dott műveket 1985. augusztus 4. és 25. között a IX. Debreceni Nemzetközi Gyermekrajz-kiállí- táson mutatják be. A legjobb pályaművek készítőit a rendező szervek megjutalmazzák. Nemzetközi gyermekrajz-kiállftás Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Köznapi ügyeink. 8.30: Mozart: B-dúr diverti­mento K. 28. 9.21: Családi szőttes. 9.42: Szólj, szólj, sípom! 10.05: Diákfélóra. 10.35: Labirintus, (ism.) 10.50: Bizet: Az arles-i lány I. szvit. 11.09: Daloló, muzsikáló tájak. 11.39: Jókai Mór élete és kora. 13.00: Szimfonikus táncok. 13.40: Pécs zenei életének 40 éve. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. (ism.) 14.25: Brahms: Klarinétötös. 15.00: Világirodalmi könyvszem­le. 15.30: Zenei tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: Diszkotéka. 18.00: Pálóc népdalkörök énekel­nek. 20.00: Verbunkosok, nóták. 20.30: Svéd Sándor Verdi-felvé- teleiből. 20.55: örökzöld dallamok. 21.40: Információ és társadalom. 22.30: Tíz perc külpolitika. 22.40: Hegedűs Endre Chopin- műveket zongorázik. 23.40: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az MRT énekkara énekel. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Zenés délelőtt. 12.10: Trombitaparádé. 12.25: Néhány szó zene közben. 12.30: Mezők, falvak éneke. 13.05: Pophullám. 14.00: Jégkorong VB: Magyaror­szág—Hollandia. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Tudományos könyvespolc. 15.10: Törvénykönyv, (ism.) 15.25: Géczi Dorottya és Szaká­csi Sándor sanzonfelvéte­leiből. 15.45: Jégkorong VB: Magyaror­szág—Hollandia. 16.00: Találkozás a stúdióban. II. 05: Holland dixielandfelvéte­lekből. 17.30: Az Ifjúsági Rádió műso­ra. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Hogyhogy? (ism.) 22.15: Nosztalgiahullám: Freddy Cannon. 23.30: Három a kislány. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Szimfonikus zene. 10.28: Gluck operáiból. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Híres előadók felvételei­ből. 13.05: Népdalfeldolgozások. 13.40: Kamaramuzsika. 14.20: Slágerről slágerre. 15.07: Csajkovszkij: A vajda. Háromfelvonásos opera. Közben: 17.00: Iskolarádió. 17.30: Az operaközvetítés folyta­tása. 18.18: Peter Nero filmdalokat zongorázik. 18.30; In limba matema. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Budapesti Tavaszi Feszti­vál. Közben: kb. 20.35: Nagy László versei. 20.55: A hangversenyközvetítés folytatása. 22.21: „Kell a jó könyv.” Évszá­zadnál hosszabb ez a nap. IlA. (ism.) 22.50: Zenés játékokból. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Rockpercek. 17.15: Bács-Kun napló, (ism.) 17.25: Tony Mottola gitározik. 17.30: Intermezzó. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. 15.25: Hírek. 15.30: Tízen Túliak Társasága. 16.25: Hirdetések. NDK film. 17.30: Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa. 18.20: Zenés műsor. 18.50: Képújság. 18.55: Adni érdemes. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresz- szusa. 21.00: Sanzonpódium. Fényes Szabolcs dalai. 21.40: Tv-híradó 3. 21.50: Himnusz. II. MŰSOR 16.15: Képújság. 16.20: Jégkorong ,,B” világbaj­nokság: Magyarország— Hollandia. 18.20: Leonardo és köre. Olasz dokumentumfilm. 19.10: Nasa Obrazovka. 19.30: Gugge Hedrenius Big Blues Band. Pori Jazz 1981. 20.00: Schubert: A-dúr zongora­ötös. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Egészségünkért! 21.15: A pályaőr. Angol tévé­film. 21.55: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Fiatalok stúdiója. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Jelenko — sorozat gyer­mekeknek. 9.00: Hogyan jön létre a szín­házi előadás. 9.15: Az élet barázdáin. 9.35: A világűr rádiósuttogása. 9.55: Szünetetekre. 10.00: A gabonafélék trágyázása. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési adás. 12.30: Hírek. 16.25: Videooldalak. 16.35: Hogyan jön létre a szín­házi előadás? (ism.) 16.50: A nagy kikötő, (ism.) 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Az élet barázdáin. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Jelenko — sorozat gyer­mekeknek. (ism.) 18.15: Tudomány. 18.45: Kicsi, nagy világ — mű­velődési dokumentumri­port. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor — politikai ma­gazin. 21.05: Vetélkedő. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 19.30: Zágrábi körkép. 19.00: Lépések — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: örök kihívá* — filmsoro­zat. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est. SZÍNHÁZ 1985. március 28-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: SZABAD SZÉL 9. sz. Általános Iskola ea. 1985. március 28-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: GELLÉRTHEGYI ALMOK Lékai J. Kollégium ea. 1985. március 29-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: SZABAD SZÉL Jókai-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: Beszélő köntös, 5 és 8-kor: Aranyos­kám. Békéscsaba Szabadság: örült római vakáció. Békéscsa­ba Terv: fél 6-kor: Szenzáció áldozata, fél 8-kor: Vasprefek­tus. Gyula Erkel: Vörös gróf­nő I—II. Gyula Petőfi: 3-kor: Riki-Tiki-Tévi, 5 és 7-kor: Há­zibuli. Orosháza Béke: Atlasz­vonal. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Ravasz varjú, fél 6 és fés 8-kor: UFO Arizonában. Szeghalom Ady: Hat gézengúz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom