Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
NÉPÚJSÁG iigtvius 1985. március 2., szombat „FitYu" és társai Látogatóban Zasztaváéknál Genf előtt A két nagyhatalom és a közvélemény ,\ :\. ' "">-1 Közeledik március 12-e, a szovjet—amerikai tárgyalások kezdetének napja, s ahogy közeledik, mind észrevehetőbb. hogy sehol senki sem közömbös a két nagyhatalom párbeszéde, s annak témaköre iránt. E folyamat is bizonyítja, hogy a küszöbön álló tárgyalásoknak átfogó jelentőségük van. A felek mindegyike nemcsak saját nevében, és ami a Szovjetuniót illeti, nem csupán szűk nemzeti érdekei védelmében lép fel. Mindkét felet támogatják szövetségeseik, akikkel célkitűzéseiket és álláspontjukat egyeztetik. Ezenkívül annak tudata, hogy a párbeszédnek milyen nagy befolyása van az egész emberiség sorsára, minden .jóérzésű emberben kiváltja azt a törekvést, hogy erejükhöz mérten a tárgyalások menetét a többség számára kívánatos irányban befolyásolják. elősegítsék a közös nyilatkozatban meghirdetett célok elérését. Idézzük fel ezeket: „A felek egyetértenek abban, hogy a megbeszélések tárgya azon kérdések komplexuma lesz, amelyek az űr- és atomfegyvereket — hadászatiakat és közép-hatótávolságúakat — érintik. Mindezeket a kérdéseket összefüggéseikben vizsgálják és oldják meg. A tárgyalások célja olyan hatékony megállapodások kidolgozása, amelyek megakadályozzák a fegyverkezési verseny kiterjesztését a világűrre, megszüntetik azt a földön, korlátozzák és csökkentik az atomfegyvereket, növelik a hadászati egyensúlyt”. Genfben a küldöttek mögött láthatatlanul különböző nemzetiségű, vallású, nemű, korú és foglalkozású embertömegek lesznek jelen. Nyugtalan tudósok, orvosok, kulturális személyiségek, munkások, mezőgazdasági dolgozók és diákok személyében, Valaha a szorbok benépesítették a mai NDK jelentős részét. A XVI. és XVII. században Berlinig terjedt nyelvterületük, nyugaton a Saale folyóig. Thüringiáig, sőt Észak-Bajororszagig. Szorb eredetről árulkodik az ország több nagyvárosának neve: Lipcse (Lipsk) és Drezda (Drjezdzany). A mai „Szorbia” székhelye Budy- sin (Bautzen). Ez a város valamelyest kapcsolódik a magyar történelemhez is — a XV. század második felében Mátyás király elfoglalta Felső-Lausitzot, s a háború után helyreállíttatta a baut- zeni várat. Az óváros főbejáratánál épült Schlosstur- mon látható ma is dombormű formájában Mátyás király egyetlen hiteles képmása. A történelem viharai megtizedelték a szorbokat. Politikai függetlenségüket 1003-ban veszítették el. Attól kezdve egészen a második világháború végéig, a hitleri birodalom összeomlásáig elnyomás, kizsákmányolás, önálló nyelvük, kultúrájuk pusztulása, lassú kihalás volt a sorsuk. A fasizmus az ő képviselőik szerveznek tüntetéseket, fogalmaznak nyilatkozatokat, írnak leveleket. Ezen nincs mit csodálkoznunk: a jövővel kapcsolatos reményeiket, magát az életüket a tárgyalások sikerével kapcsolják egybe. Ugyanakkor az utóbbi hetek eseményeinek, az Egyesült Államok elnöke és közeli munkatársai megnyilatkozásainak fényében a nemzetközi közvéleményben egyre inkább az a benyomás alakul ki, hogy a problémák megoldását illetően a két nagyhatalom között jelentős különbség van. A Szovjetunió következetesen és szilárdan folytatja harcát a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért, a meglevő fegyverkészletek, mindenekelőtt az atomfegyverek befagyasztásáért, korlátozásáért és csökkentéséért, a fegyverkezési verseny világűrre történő ki- terjesztésének megakadályozásáért. A másik fél, az Egyesült Államok a „fegyverkezünk. hogy leszerelhessünk” formulával gyakorlatilag a fegyverkezési verseny mellett döntött, beleértve annak új színterét, a világűrt is. Az őszinte leszerelés vonalát követő Szovjetuniót ha- latmas tömegek támogatják, akik alapvető jogukat, az élethez való jogot védelmezik. Immár négy éve, hogy ülésezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. Azóta a Szovjetunió szilárdan kitart a kongresszuson kidolgozott külpolitikai irányvonal mellett, amely a *’80-as évek szovjet békeprogramja nevet kapta, s amely valamennyi részében, tételében és javaslatában aktuális maradt. Ez a program elsősorban a fegyverkezési verseny megfékezését. az atomháború megelőzését, a béke és a népek biztonságának megszilárdítáidőszakában a teljes fizikai megsemmisülés fenyegette őket: számuk a háború végére hatvanezerre apadt. Jogegyenlőségüket 1948- ban iktatták törvénybe az NDK-ban, majd szentesítették az NDK alkotmányában. Az alkotmány 40 cikkelye külön is intézkedik arról, hogy „az NDK szorb nemzetiségű polgárainak joguk van anyanyelvűk és kultúrájuk ápolására. Az állam támogatja e jog gyakorlását.” Bautzenben van a központja a Domowinának, a szorbok átfogó nemzeti szervezetének, amely irányítja az egész szorb nemzetiség társadalompolitikai és kulturális életét. A szövetség három lapot ad ki felső- és alsó-szorb nyelven. Ennek felbecsülhetetlen szerepe van a nyelv megújításában, hiszen szinte naponta jelennek meg új fogalmak és kifejezések, amelyeknek szorb megfelelőjét németből kell újjáalkotniuk a lapok munkatársainak. A viszonylag kis szókincsű szorb nyelvnek nincsenek szavai olyan fogalmakra, mint például a sát célozza. A fegyverkezési verseny közös ellenségünk — a kongresszus tribünjéről e szavak elsősorban az amerikai félnek szóltak. Az elmúlt öt évben az amerikai republikánus pártnak két kongresszusa volt. Ezéken szintén következetesen egy vezérfonal húzódott végig — az Egyesült Államok katonai támadó erőinek növelése, a Szovjetunióval szembeni katonai fölény kivívása. E szándék illuzórikus voltára többször rámutattak. „A Szovjetunió következetesen szembeszáll bármely olyan próbálkozással szemben, ami a kialakult 'katonai egyensúlyt akarja megbontani. Az atom- és hagyományos fegyverkészleteknek az egyenlőség és egyenlő biztonság alapján történő radikális csökkentése mellett vagyunk, síkraszállunk az általános és teljes leszerelésért, az atomfegyver felszámolásáért” — erősítette meg a Szovjetunió álláspontját Konsztantyin Csernyenko szovjet államfő, az argentin „Száz felhívás az élet nevében” nevű mozgalom vezetőinek írott levelében. A Szovjetunió ugyanakkor ellenez mindent, ami eltorzítja a tárgyalásokról szóló közös közleményben közzétett megállapodásokat, küzd minden ellen, ami megzavarhatja a párbeszédet, a kölcsönösen elfogadható egyezmények elérését. A békeszerető emberek világosan látják és támogatják a Szovjetunió politikáját. Ezt bizonyítja a „Száz felhívás az élet nevében” mozgalom elnökének válaszüzenete: „Az argentin nép nevében, szeretném kifejezni mély elismerésemet a Szovjetuniónak azért a fontos és pozitív tevékenységéért, amellyel hozzájárul a béke és enyhülés ügyéhez”. Szvjatoszlav Kozlov APN—KS „világűr militarizálása” vagy „közepes hatótávolságú rakéták”. Persze ad némi fogódzkodót, hogy ezek a kifejezések megtalálhatók a rokon szláv nyelvekben, a lengyel és a csehszlovák sajtóban. Nagy gondot fordítanak az anyanyelvi oktatásra. Sok a szorb nyelvű alapfokú iskola, Lausitzban pedig két szorb középiskola is működik. A lipcsei Marx Károly Egyetemen szorb nyelvi és irodalmi tanszék gondoskodik az értelmiség továbbképzéséről. A rádióban heti hat órában sugároznak szorb nyelvi műsort és láthatók a tévében is szorb nyelvű filmek. A „Nowa Dóba” könyvkiadó 1945 és 1978 között száztíz kötetben jelentette meg szorbul a világirodalom legjavát, a szorb színházakban a drámairodalom 120 alkotását mutatták be. Sűrűn megjelennek szorb költők és prózaírók alkotásai, s az NDK-ban gondoskodnak arról. hogy ezek színe-javát rokon szláv nyelveken is kiadják. A legnagyobb szorb nemzeti író, Jurij Brezan munkáit 15 nyelven jelentették meg, magyarul is. A következetes lenini nemzetiségi politikának köszönhetően a szorboknak ma már nem kell félniük attól, hogy feloldódnak a németségben. Kétségtelenül erős az asz- szimilálódás, gyakoriak a szorbok és a németek közötti vegyesházasságok. Ugyanakkor az NDK-ban az iskolákban támogatják, hogy német gyermekek is megtanuljanak szorbul, a társadalmi életben pedig elősegítik, hogy a szorbok — számarányon túlmenően is — vezető tisztségekbe kerülhessenek. A kormánynak miniszteri tisztségben három szorb tagja is van, az egyetemeken pedig szép számmal tanítanak szorb professzorok. Bochkor Jenő Belgrádból a kitűnő autópályán dél felé haladva mintegy két óra alatt érjük el a történelmi Kragujeva- cot, a 130 ezer lakosú „Zasz- tava-várost". Az itteni autógyár Jugoszlávia legnagyobb és legrégibb üzeme, 50 ezer munkást foglalkoztat. Hz első főváros A város egykor Szerbia fővárosa volt. Obrenovics Milos a törö'k rabságból történt felszabadulása után tette meg 1830-ban fejedelmi székhelyévé. Itt működtek a főhatóságok, itt ülésezett a népképviselet — a Skupsti- na, az államtanács, az első bíróság. 1939-től aztán folyamatosan Belgrád veszi át a főváros szerepét. Kragujevácon alapítják meg 1853-ban az első hadiipari üzemet Szerbiában, s ez a város lesz a szerbiai munkásmozgalom úttörője, majd központja. Kragujevá- cot 1941-ben a németek megszállták. Az ellenállás megtorlásaként a fasiszták barbár módon 7 ezer embert gyilkoltak meg, köztük egész középiskolás osztályok diákjait és tanárait. A fasiszta barbarizmus áldozataira megrázó emlékmű emlékeztet. Kragujevác ma gyors ütemben épülő, korszerű iparváros, nevezetessége a Zasztava Autógyár, amelyben a hazánkban is ismert — itt „Fityu” néven becézett — Fiat szabadalom alapján gyártott kiskocsikat, és egyéb kocsitípusokat állítanak elő. Az egykori fegyvergyár alapításának századik évfordulóján. 1953-ban indult meg itt a gépkocsigyártás. Az első évben 56 gépkocsi hagyta el a gyárat, ma 220 ezer autó szerelését végzik el a futószalagok. Találkoznak a szalagok Végigjártuk a gyáróriás monumentális csarnokait. A gépkocsikhoz szükséges több ezer különböző alkatrész túlnyomó többsége itt, helyben Pályaudvari alkalmazottak forró vizet öntenek a teás termoszokba, és megvarrják az utasok ruháit. Zsúfolt a pekingi pályaudvar mozgólépcsője, a pénztárakban motollaként jár a kéz. Ha a kínai televízió híradójában a hét minden napján ilyen képeket látni, a naptárra nézni is fölösleges: közeleg a holdújév, a tavaszünnep, 700 millió ember útra kel, hogy a rokonoknál töltse a legnagyobb családi ünnepet. Ha a televíziós képek élménye kielégítetlenül hagyná a nézőt, tízperces autóút után személyesen is átélheti a tavaszünnepvárás izgalmait. Vagy húszévi szünet után ismét „templomi vásárt” rendeznek a Titan- parkban, a „Föld templomának” parkjában. A szabadtéri oltáron parasztok sminkelik magukat, és Csing-di- nasztia korabeli ruhákba öltöznek. Döngenek a dobok, csattognak a cintányérok, a szereplők gólyalábakon masíroznak, az oroszlánfigura (belsejében két fiúval) rázza busa sárgás-vöröses fejét, majd váratlanul cigánykereket kezd el hányni. A sétányokon sátrak, bódék kínálják a ruhákat, az élelmiszert, az elektromos cikkeket, de a tavaszünnepre készített különlegességeket is: a pinponglabdára hasonlító „niangao”-t, a rizslisztből gyúrt süteményt, a lampionokat, a szélforgót, a sárkányokat. A művész papírból vágja ki a látogató portréját, a lacikonyhák húsos derelyéböl készült levest, erősen fokhagymás disznóKarosszériák futószalagon készül, egyes alkatrészeket pedig kooperációs üzemek szállítják. A gyártás futószalagszerűen történik. A szerelés a karosszériaüzemben fejeződik be. Külön büszkeséggel mutatják a festőműhelyt, ahol függőszalagok merítik az óriás kádakba a nyers karosszériákat, amelyek másodpercek alatt megkapják végleges színüket. A legújabb eljárással — a művezető közlése szerint — 32 színárnyalatot tudnak előállítani, és 170 százalékkal nő a lakkozás tartóssága. A karosszériaszalag ezután találkozik a motorszalaggal. Egymás után foglalják el helyüket a karosszériában a motor, a kormány, a sok-sok részegység, a műszerek. Felkerülnek az ajtók, ülések, tapéták, majd legvégül a kerekek. A futószalagról legördülő autók ezután alapos ellenőrzés alá kerülnek, majd fűtőpróbák következnek, beállítják, és szállításra kész a Zastava. Büszkén említik, hogy nemrég amerikai üzletemberek jártak náluk, akik 1985- re 20 ezer kocsit rendeltek náluk. Az öröm azonban gondot is jelent. Eleget kell tenniük a speciális kívánságoknak, ami mintegy 200 változást jelent a kocsin. Terveik szerint azonban ezesajtot, vagy „paodu"-t, azaz juhpacalt kínálnak. A legnagyobb forgalmat mégis a petárdákat, a minirakétákat árusító standok bonyolítják le. Február 20-ra virradóra — az idén ekkor volt a holdújév — hatalmas Holdújév Kínában tűzijáték világítja be Peking egét. Nem központi tűzijáték ez, az erkélyekről, az udvarokból, az utcáról eregetik a tűznyilakat, hogy valahol fent színpompás, csillogó-villogó alakzatokra omoljanak szét. Régebben azt gondolták (különösen Kína középső és déli vidékein), hogy a maláriát a hegyi szellemek okozzák, ezért bambuszt gyújtottak. Az égő bambusz ropogó, durrogó hangot adott, ezzel a zajjal vélték elűzni az ártó szellemeket. A bambuszgyújtogatást felváltotta a petárdázás, de a cél ugyanaz: a hanggal és a fénnyel elűzni, távoltartani az új évtől a gonoszt. Ezt szolgálja a házak bejáratának két oldalán függő verspár is; régebben az „ajtónálló istenek” rémületet keltő — a szellemeket távol tartó — képeit tűzték ki. A holdújév, a tavaszünnep a megújulás, az újrakezdés ünnepe. Illik rendezni az (Fotó: Zasztava—KS) két a kocsik értékét növelő módosításokat a gyár többi termékeire is kiterjesztik. Elismerés a magyar szállítóknak A gyár vezetői nagy elismeréssel beszélnek a magyar újságírónak arról a hosszú távú kooperációs szerződésről, amelynek alapján Zasztava gépkocsikat szállítanak Magyarországnak a gépkocsikhoz szükséges gyújtás'kapcsolók, szerszám- készletek, izzók és más alkatrészek ellenében. Örömmel halljuk, hogy a magyar szállítókkal mind a minőség, mind a határidők betartása tekintetében meg vannak elégedve, és új típusaik tervezésénél belekombináljá'k a magyar gyárak résztermékeit. A kooperációs szerződésen felül kompenzációs alapon magyar mozdonyokat és úszódarukat is szállítunk Jugoszláviának, és ezek együttesen teszik lehetővé ötezer Zasztava behozatalát. Zasztaváék szeretnék együttműködésüket bővíteni. hiszen — mint mondták — más kocsitípusaik is vannak, amelyeket bizonyára szintén megszeretnének Magyarországon. Gáti István adósságokat, a haragosoknak illik kibékülniük, az általános derűlátás különösen kedvez a házasságkötéseknek. A házak ajtajára feltűzik a „kettős boldogság” jelét: a házban esküvő volt, van, vagy lesz. A lakásokban a bőséget jelképező képeket raknak ki — legnépszerűbb a dundi kisfiút és a halat ábrázoló plakát. A kínaiak dőzsölnek és pihennek. A városlakóknak háromnapos munkaszünet jár, vidéken az ünnep hetekig elnyúlhat. A parasztok erőt merítenek a tavaszi munkához. Korábban, a mezőgazdaságra épülő kínai társadalomban a holdnaptár határozta meg a paraszti munka ritmusát: az új év kezdete egybeesett a tavaszi munkák kezdetével. A naptárt csak a császári udvar állíthatta össze. A császár Pekingben elzarándokolt az „Ég templomába”, jó termésért könyörgött az égiek- hez, bottal jelképes barázdát húzott a földbe, a holdnaptár pedig jelezte a parasztoknak: menjenek ki földjeikre. A holdnaptár a holdhónapokból építi fel az évet, s minden évnek megvan a maga állatfigurája. Kínában a jövő hét szerdáján a „bivaly évét” kezdik meg. S bár 1912 óta hivatalosan a Gergely-naptár használatos, s igyekeznek a holdújévről leválasztani a babonákat, a népi szokások minden évben újjáélednek, és töretlen a hit is: az újév boldogabb, bőségesebb lesz a réginél. S. Kovács Ferenc NDK: Hogyan élnek a szorbok? Kétnyelvű feliratok fogadják a látogatót az NDK délkeleti szegélyén, Cottbustól délre. Az itt élők egy része szláv eredetű. Elődeik kétezer-ötszáz évvel ezelőtt népesítették be a mai Lausitz területét. Ennek a kis népnek mind a mai napig sikerült megőriznie nyelvét, ősi kultúráját, szokásait. Kicsiny szigetet alkot, alig nyolcvanezer lelket számlál az NDK-ban, és nem fűzik nemzetiségi kötelékek sem a szomszédos Csehszlovákia, sem Lengyelország lakosságához. Ezek az emberek magukat szorboknak, sőt anyanyelvükön szerbeknek (serbja, serby) nevezik, a németek pedig — akár minden szlávot — vendeknek hívjak okét. Mindkét elnevezés megtévesztő, ezért a szláv nyelvtudomány gyakran alkalmazza rájuk a pontosító „lausitzi” előnevet.
