Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

III. Dz ideológiai és a kulturális élet 1. űz ideológiai, politikai, erkölcsi viszonyok A megye ideológiai, politikai, erkölcsi arculatát egészében es alapvetően az egészséges tendenciák jellemzik. Az ideoló­giai-politikai kérdések iránti érdeklődés fokozatosan nő. Tovább erősödött a marxista—leninista ideológia meghatá­rozó szerepe. A párttagság, a lakosság döntő többsége reálisan értéke­li a helyzetet, elismeri erőfeszítéseink eredményeit, azonosul a politikai célokkal. Mindinkább megértik, hogy e fejlődés a politika és gyakorlat rugalmasságát feltételezi, megtartva a párt bevált fő irányvonalát. A politikai nevelőmunka eredményeként a társadalmunkról alkotott kép hitelesebb, meggyőzőbb,' erősödött a párt egysége és befolyása. Ez az egység nyilvánul meg a párt külpolitikájának meg­ítélésében is. Helyeslik, hogy a fő figyelmet a Szovjetunió­val és a baráti szocialista országokkal való együttműködés­re, a KGST és a Varsói Szerződés erősítésére fordítjuk, s ugyanakkor nyitottak vagyunk a világ minden országa iránt, a kölcsönös érdekek alapján. Egyedüli helyes útnak ítélik a párbeszédet a béke megőrzéséért vívott harcban. A kiéle­zett nemzetközi harc a hazafias és internacionalista érzést, az összefogás szükségességét erősítette. Nőtt a politikai, ideológiai kérdések iránti érdeklődés. En­nek egyik forrása, hogy újból meg kell válaszolni korábban már feltett és megválaszolt kérdéseket. Ezek között fontos szerepet kapott a szocialista társadalomról, fejlődéséről, jö­vőjéről alkotott korábbi kép továbbfejlesztése, az elméleti illúziók és a gyakorlat realitása közötti konfliktusok fel­oldása. Nem elég mély és korszerű a kapitalizmus ismere­te, kedvezőbb megítélést kap, mint amilyen a tényleges helyzet. A fejlődés történelmi körülményeit figyelmen kívül hagyva gyakran a szocialista társadalmi rendszer rovására vonnak le következtetéseket. Szélesedett a szocialista országokról szóló ismeretek kö­re, mind több hírt kapunk fejlődésük eredményeiről és gondjairól. Ez azonban még mindig kevés, nem elegendőek az egyes országok belső helyzetének tényszerű megismerésé­hez. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára szervezett ünnepségek erősítették a nemzettudatot, a múlt és a jelen kapcsolatát. A közvéleményben kedvezően változott hazánk szocialista fejlődési eredményeinek elismerése, reálisabb az 1945-től megtett történelmi szakaszról kialakult kép. Elfo­gadott, hogy népünk történelmének legjelentősebb sorsfor­dulója hazánk felszabadulásával kezdődött. A belpolitikai kérdések közül kiemelt figyelem kísérte a gazdaságpolitikai változásokat. A gazdaságpolitikai törekvé­sek gyakorlati megvalósulását csak hosszabb időszakon le­het mérni, rövidebb távon tapasztalható olyan vélemény, hogy a politikai törekvések és a gyakorlat nincsen össz­hangban. A gazdasági fejlődés eredményei gyakran elmo­sódnak az életszínvonal nem kielégítő propagandájában, amely az árak és bérek változásaira szűkül le, elterelve a figyelmet nemcsak a termelés kérdéseiről, hanem az élet- színvonal más tényezőiről is. Elfogadott a munkásosz­tály, a párt társadalmi vezető szerepéről szóló taní­tás, szilárd a társadalom politikai egysége. A társadalom szociális szerkezetének változásai során az alapviszonyok elfogadása mellett mind nagyobb figyelem fordult az ifjú­ságra és a nyugdíjasokra, a velük kapcsolatos szociális gondokra. Ennek során erősödött annak felismerése, hogy a társadalom politikai cselekvési egységét nem elegendő lét­rehozni, azt folyamatosan erősíteni szükséges. Ezt az egy­séget terhelik gazdasági, szociális és ideológiai gondok, prob­lémák, amelyek fokozatos megoldása a politikai egység meg­újítását is eredményezi. A szocialista demokrácia elméleti és gyakorlati tovább­fejlesztését a közvélemény egyetértéssel fogadja mind a a gazdaságban, mind a társadalmi élet egyéb területein. Az elméleti törekvések helyeslése mellett különböző szin­ten, elsősorban a vezetők részéről kételyek fogalmazódnak meg a gyakorlati megvalósulást illetően. Többen a demok­ratikus közélet, az aktivitás visszaesésétől félnek a kiegé­szítő munkatevékenységre hivatkozva. A közgondolkodásban — esetenként még a párttagságnál is — jelen vannak téves vélemények, eszméinktől idegen szemléleti módok. Tapasztalhatók a szocialista értékrendszer kispolgári tor­zulásai. A gazdasági feltételek változásaira is hivatkozva, erősödik az értékek csupán anyagiakban való számbavéte­le, miközben lebecsülnek más tényleges társadalmi értéke­ket, a szocialista társadalmi változások jelentős vívmánya­it. Találkozunk a szocializmus kispolgári, utópista gondola­taival is, mely a tényleges társadalmi helyzetet figyelmen kívül hagyva követel egyenlőséget. © Jelen van a lakosság egy részének gondolkodásmódjában a vallásos világnézet. A vallás iránti érdeklődés az iskolai oktatásban tovább csökkent, a 'tanulók 0,52" 0-a jelentkezett hitoktatásra. Ugyanakkor az egyházi rendezvények iránti érdeklődés néhány helyen átmenetileg erősödött. Az egyház- politikai propagandánk segített helyes mederben tartani a véleményeket, kedvezően fogadja a közvélemény az állam és az egyházak rendezett viszonyát. Alapvetően rendezettek az erkölcsi viszonyok is, de a megvalósulás színvonala különböző, helyenként torzuláso­kat is megfigyelhetünk. A közéleti tevékenységet gyakran szembeállítják a magánélettel. Gyakoribbá vált a felelősség alóli kibúvás, a személyes felelősség elkenése a gondokra vagy a közösség egészére történő hivatkozással. Előfordul, hogy az általánosságban elismert viszonyokat, feladatokat egyénileg, konkrétan már nem vállalják. Helyenként nő a szavak és tettek közötti szakadék. Nem fejlődik kellően a felelős közösségi tulajdonosi magatartás, még a párttagok között is találkozunk néha súlyos, közösségellenes cseleke­detekkel, gondatlansággal. A megye lakosságának politikai egysége, a szocialista vi­lágnézeti, erkölcsi viszonyok továbbfejlődése a jelzett prob­lémák között, ellentmondásosan megy végbe, s a régiek mellett újabb feladatokat is jelölnek meg számukra: — folytatnunk kell a világnézeti, politikai nevelőmunka korszerűsítésére és fejlesztésére hozott határozatok megvaló­sítását; — területileg differenciáltabb, konkrétabb elemzésekkel kell segíteni a változások megértetését; — a párttagság egésze képviselje határozottabban pár­tunk törekvéseit, személyes példamutatásával is erősítse azokat mind a politika, mind a gazdaság, a munka terüle­tén; — az irányítás és a vezetés fordítson nagyobb gondot döntései ideológiai feltételeinek és következményeinek konk­rét elemzésére; az ideológiai tevékenység a pártszervezetekben kap­jon nagyobb hangsúlyt, legyen minden szinten a pártmun­ka fontos részévé. a) A propaganda jelentősen hozzájárult pártunk politiká­ja megértetéséhez, az elméleti-világnézeti kérdések tisztázá­sához, a hazai és a nemzetközi viszonyok megismeréséhez, a változó szocialista társadalom képének befogadásához, bár nem mindenkor tartott lépést az új gazdasági jelenségek­kel. A fokozatosan javuló propagandához hathatós segítsé­get nyújtottak az időközben született központi határozatok. Az előadássorozatokkal új lehetőségek nyíltak a helyi szük­ségleteknek a propaganda segítségével történő kielégítésére. Jelenleg 22 100 hallgatója van a pártoktatásnak (mintegy egy harmada az előadássorozatokon). Hallgatóként vagy propagandistaként a párt- és tömegszervezeti oktatásban 19 619 párttag vesz részt. A szervezeti változtatások eredményesen szolgálják a tömeg- oktatásban részt vevők körének mélyebb elméleti felkészü­lését, segítik a felvetődő napi problémák önálló megvála­szolását. Gondot jelent ugyanakkor, hogy az új törekvések nem kapnak kellő támogatást a párttagság körében is meg­figyelhető ideológiai konzervativizmus miatt. Sokan elszoktak a saját pozíció, vélemény képviseletétől, és vitában való megvédésétől. Javult a propaganda szervezeti rendje, a formalizmus le­küzdésére a pártmunka különböző szintjein egyre tudato­sabb törekvés figyelhető meg. Megyei és városi szinten tervszerűbbé és rendszeresebbé vált mind a propaganda- munka irányítóival, mind a propagandistákkal való foglal­kozás. f Kedvezően változik a propagandisták összetétele, számuk az agitátorokkal együtt közel 2000. Általános, politikai és módszertani felkészültségük fokozatosan közelít a kívána­tos szinthez, amely az utóbbi évek tervezett képzésének és továbbképzésének eredménye is. Növekszik a gazdasági ve­zetők részaránya a propagandisták között. Átmeneti stagnálás után ismét lendületet kapott a pro­pagandistaklubokban folyó munka, elsősorban az üzemek­ben. Üj klubok kezdték meg működésüket, s javult felsze­reltségük is. Emelkedett a politikai nevelőmunka színvonala a tömeg­szervezetekben és -mozgalmakban. A szakszervezeti alap­szervezetekben több mint 800 propagandista tevékenykedik. Munkájukat eredményesen egészítik ki az őszi szakszerve­zeti hetek rendezvényei. A Hazafias Népfront évente mint­egy 35 ezer főhöz juttat el politikai ismereteket. Sokat ja­vított a tartalmi munka összhangján, hogy a propagandis­ták felkészítését minden szinten segíti a pártpropaganda. Az új szervezeti keretek jól segítik a tartalmi munka fejlő­dését, a szervezetek és mozgalmak új rétegek felé nyitot­— a gyárak és telephelyék érdekeltségének, önállóságá­nak növelése; — a vállalatok és szövetkezetek közötti együttműködés szélesítése. b) Az építőipar teljesítménye — elsősorban a beruházások csökkenése miatt — elmaradt a tervezettől. E tevékenységi körben átrendeződés tapasztalható. Mérséklődött az építés- szerelés, nőtt az ipari és fenntartási munkák aránya. A me­gyei székhelyű építőszervezetek építési teljesítménye mér­séklődött, a megyén és ágazaton kívüli építőké bővült. Az építőipari szervezetek lakásépítése — a családiház-építés elő­térbe kerülésével — csökkent. A téglablokk 'kényszerű csök­kenésével a panelos technológia részaránya nőtt, a lakások szerelési, kivitelezési ideje rövidült, ugyanakkor az építési költségek és lakásárak erőteljesen, több mint 40"„-kal emel­kedtek. A megyei székhelyű szervezetek gazdálkodása javu­lást mutat, a két pénzügyi nehézséggel küszködő vállalat (ÉPSZER és ÁÉV) problémája megoldást nyert. Az ágazatban továbbra is gondot jelent, hogy nem megfe­lelő az előrehaladás a munkák megszervezésében, a munka- fegyelemben, az érdekeltség biztosításában, a határidők be­tartásában, a takarékosságban és a minőség javításában. Az igényekhez való lassúbb alkalmazkodás miatt a feszültségek nem oldódtak a kívánt mértékben. A növekvő követelményeket figyelembe véve az építőipar­ban: — gyorsítani kell a minőség javítását, a kivitelezési idő csökkentését és az igényekhez való rugalmas alkalmazko­dást; — elő kell segíteni a kevésbé költséges lakásépítést; — az építészet tervezzen a városképbe beillő épületeket. c) A megye mezőgazdasága az országost meghaladóan, évi átlagban közel 4",r'kal növelte termelését, és az időjárás okozta nehézségek (árvíz, belvíz, 1983—84. évi súlyos aszály­károk) ellenére is az öt évre előirányzott célkitűzéseket vár­hatóan teljesíti. Nagyot lépett előre a gabona- és húsprog­ram megvalósításában, valamint a melléktevékenységek fej­lesztésében. Évente átlagosan 9" „-kai több gabonát, 12%-kal több húst termelt, mint az V. ötéves terv éveiben, és az alaptevékenységen kívüli tevékenység részarányát 14"irról 21%-ra növelte. Az egy lakosra jutó gabonatermelés megha­ladja a 3 tonnát, a hústermelés pedig az 500 kg-ot. Ked­vező, hogy a továbbra is fontos, s néhány ágazatban meg­határozó részarányt képviselő háztáji és kisegítő gazdaságok termelése a nagyüzemek segítségével tovább növekedett. A kisüzemi gazdaságok sertéslétszáma közel 23" o-kal nőtt (meghaladja a 600 ezer darabot). Előrelépés történt a ter­mőföld védelmében, termőképességének javításában, a me­liorációs program ütemes megvalósításában. A termelés állóeszközértéke tovább bővült, a gépesítés színvonala foko­zatosan javult. Jelentős eredmény született a kedvezőbb energiaszerkezet kialakításában, a folyékony energiahordo­zók helyettesítésében. A mezőgazdasági üzemek által megvaló­sított gázprogram megteremtette a feltételeit a lakossági gázellátás bővítésének is. A termelés növekedésében meghatározó szerepe volt a ter­melékenység növelésének, a szakmai színvonal emelésének, a nagyobb hozamú fajták és korszerű agrotechnikai eljárások elterjesztésének, néhány gazdaság esetében a számítástech­nika alkalmazásának. Az elért eredményekhez a szervezeti formák korszerűsítése, a társulások és termelési rendszerek munkája is hozzájárult. A főágazatok közül — a célkitűzésektől eltérően — a nö­vénytermelés növekedése a kedvezőtlen időjárás miatt ki­sebb, az állattenyésztésé nagyobb volt. A búza és a kukori­ca hozama, termésmennyisége az időjárás okozta nehézségek ellenére is növekvő. Búzából 5,7 tonna, kukoricából pedig 7,8 tonnát meghaladó hektáronkénti megyei termésátlagok is születtek. A cukorrépa-termelés a középtávú tervben meg­határozott területen, és cukorkihozatal mellett stabilizálódott. A napraforgó vetésterülete és termésmennyisége csökkent. A zöldségterület tartós csökkenését mérsékelt növekedés vál­totta fel. A szálastakarmány-termesztés színvonala elmaradt a követelményektől és a lehetőségektől is. A sertésállomány fokozatosan nőtt, és több éve egymillió darab fölött stabilizálódott. Piaci nehézségek miatt lassult a baromfiágazat fejlődése, a költségek növekedését állomány­kihelyezéssel sikerült némileg 'kompenzálni. A szarvasmar­ha- és juhállomány közgazdasági, illetve piaci problémák mi­att csökkent, a tejtermelés dinamikusan nőtt. A tejtermelés átlaghozama a termelőszövetkezetekben megközelíti az 5 ezer, az állami gazdaságokban pedig a 6 ezer litert. Az ál­lattenyésztés fejlődése a férőhelykihasználás javítása, ked­vező ta'karmány-felhasználás, valamint az egészségügyi kö­vetelmények szigorúbb betartása mellett következett be. A termelésnövekedéshez jelentősen hozzájárultak a nagyüze­mek által egyre jobban integrált háztáji és kisegítő gazda­ságok. A megye mezőgazdasága a termelés mennyiségi mutatói­ban rekorderedményeket ért el. ilyen összehasonlításban or­szágosan is az élvonalban helyezkedik el, a magasabb ráfor­dítások miatt viszont az átlagjövedelmezőség közepes. Nagy­üzemeink az átlagosnál jobb minőségű földeken, kedvezőtle­nebb eszközellátottság, kevesebb élőmunka és munkadíj fel- használásával, egységnyi területen az országos átlagot alig meghaladó eredményeket értek el. Ennek alapvető okai: az alacsony jövedelmezőségű állattenyésztés magasabb, a na­gyobb jövedelmezőségű ipari tevékenység kisebb aránya; a nem termelő eszközök (pl. tárolók) magasabb aránya; a szállítási távolságokból adódó többletköltségek; az ár-, bel­víz- és aszálykárok. Az aszály miatt az. erőfeszítések mel­lett sem csökkent megfelelő mértékben az üzemek terme­lési eredményeinek differenciálódása. A gazdálkodás ered­ményességében — az. aszályos időjárás ellenére — sikerült a kedvezőtlen adottságúak lemaradását csökkenteni. Ezt köz­ponti és helyi intézkedések is segítették (egyedi rendezés, szakember-átcsoportosítás). Az időjárás okozta kiesések mérséklésének megbízható eszközeivel üzemeink még nem rendelkeznek. Kedvezőtlen közgazdasági és technikai felté­telek miatt az öntözött terület nagysága csökkent, az idő­járástól független melléktevékenységek részaránya — a je­lentős növekedés ellenére is — alacsonyabb az indokoltnál. További gondot jelent, hogy a növekvő termésmennyiség és a tároló-feldolgozó kapacitások közötti feszültséget az élel­miszeripari termelés dinamikus fejlődése ellenére sem sike­rült megoldani. Problémát jelent, hogy a termelőberendezé- sek — különösen a gépek — elhasználódása fokozódott, pe­dig az egy hektár szántóra jutó gépi kapacitás így is ala­csonyabb az országos átlagnál. A mezőgazdaság fontos feladata: — a gabona- és húsprogram folytatása; — a hozamok, a gazdálkodás jövedelmezőségének javítása: — a műszaki fejlesztés; a tudomány eredményeinek gyor­sabb átvétele; a korszerű fajták és eljárások alkalmazása; — a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési színvonalá­nak megtartása; — az alaptevékenységen kívüli tevékenység arányának növelése. d) A környezet- és természetvédelem területén javulás kö­vetkezett be. A lakosság és munkahelyi kollektívák egyre többet tesznek lakó- és munkahelyi környezetük ápolásá­ért. szebbé tételéért. Védelem alá kerültek a megye fonto­sabb természeti értékei. A természetvédelmi területek gaz­dasági, turisztikai hasznosításának szervezettebbé tételére gazdasági társulások alakultak. Legfontosabb természeti adottságunk, a termőföld védelmében, minőségének javításá­ban az elvégzett melioráció már mérhető gazdasági eredmé­nyeket hozott. Problémát jelent, hogy a felszíni vizek minő­sége — elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari szeny- nyezőanyag-terhelés növekedésével — tovább romlott. Nem megfelelő az. előrelépés a hulladékok elhelyezése és kezelé­se területén. A környezet- és természetvédelem feladatait fokozott fe­lelősséggel és hatékonyabban kell ellátni, ami megköveteli. hogy: — továbbra is kiemelt figyelmet fordítsunk a termőföld védelmére, minőségének javítására; — a vízminőség megóvása érdekében különösen a mező- gazdaság és élelmiszeripar területén környezetkímélőbb el­járásokat terjesszünk el; — csökkentsük a különböző hulladékok mennyiségét, na­gyobb gondot fordítva ártalommentes elhelyezésükre; — a feladatok megoldásában szélesítsük a társadalmi köz­reműködést. e) A közlekedés-szállítás fejlődését jelentősen befolyásol­ták a tervidőszak során megváltozott feladatok, pénzügyi feltételek, és a növekvő költségek. A személyszállításban a viteldíjak emelése, az áruszállításban a beruházások és az import mérséklődése okozott teljesítmény- és szerkezetvál­tozást. A személyforgalom növekedési üteme magasabb, az áruforgalomé mérsékeltebb volt. A 'közúti személy- és áru- szállítás részaránya növekedett. Javult a járművek kihasz­náltsága, egyre több közületi és magántulajdonú gépjármű kapcsolódik be a feladatok ellátásába. Az energiafelhaszná­lás csökkent, szerkezete módosult. A vasúti szállításban nőtt a villamos vontatás részaránya, a közúti szállításban a dízelüzem bővítésével csökkent a benzinfelhasználás. A jár­műpark korszerűsítésével a közlekedés kulturáltsága is ja­vult. A középtávú terv első felében az út és vasút korszerűsí­tése. fenntartása, az előirányzatnak megfelelően alakult, ezt követően a pénzügyi feltételek romlottak, a hídépítés üte­me is lassult. Fejlődés 'következett be a főútvonalak városi szakaszainak korszerűsítésében. Befejeződött a Békéscsaba— Szeged, az. Orosháza—Szarvas, a Gyomaendrőd—Szeghalom vasútvonal korszerűsítése. Folyamatban van az új békéscsa­o

Next

/
Oldalképek
Tartalom