Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

III. Dz ideológiai és a kulturális élet

1. űz ideológiai, politikai, erkölcsi viszonyok

A megye ideológiai, politikai, erkölcsi arculatát egészében es alapvetően az egészséges tendenciák jellemzik. Az ideológiai-politikai kérdések iránti érdeklődés fokozatosan nő. Tovább erősödött a marxista—leninista ideológia meghatározó szerepe.

A párttagság, a lakosság döntő többsége reálisan értékeli a helyzetet, elismeri erőfeszítéseink eredményeit, azonosul a politikai célokkal. Mindinkább megértik, hogy e fejlődés a politika és gyakorlat rugalmasságát feltételezi, megtartva a párt bevált fő irányvonalát. A politikai nevelőmunka eredményeként a társadalmunkról alkotott kép hitelesebb, meggyőzőbb,' erősödött a párt egysége és befolyása.

Ez az egység nyilvánul meg a párt külpolitikájának megítélésében is. Helyeslik, hogy a fő figyelmet a Szovjetunióval és a baráti szocialista országokkal való együttműködésre, a KGST és a Varsói Szerződés erősítésére fordítjuk, s ugyanakkor nyitottak vagyunk a világ minden országa iránt, a kölcsönös érdekek alapján. Egyedüli helyes útnak ítélik a párbeszédet a béke megőrzéséért vívott harcban. A kiélezett nemzetközi harc a hazafias és internacionalista érzést, az összefogás szükségességét erősítette.

Nőtt a politikai, ideológiai kérdések iránti érdeklődés. Ennek egyik forrása, hogy újból meg kell válaszolni korábban már feltett és megválaszolt kérdéseket. Ezek között fontos szerepet kapott a szocialista társadalomról, fejlődéséről, jövőjéről alkotott korábbi kép továbbfejlesztése, az elméleti illúziók és a gyakorlat realitása közötti konfliktusok feloldása. Nem elég mély és korszerű a kapitalizmus ismerete, kedvezőbb megítélést kap, mint amilyen a tényleges helyzet. A fejlődés történelmi körülményeit figyelmen kívül hagyva gyakran a szocialista társadalmi rendszer rovására vonnak le következtetéseket.

Szélesedett a szocialista országokról szóló ismeretek köre, mind több hírt kapunk fejlődésük eredményeiről és gondjairól. Ez azonban még mindig kevés, nem elegendőek az egyes országok belső helyzetének tényszerű megismeréséhez.

A hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára szervezett ünnepségek erősítették a nemzettudatot, a múlt és a jelen kapcsolatát. A közvéleményben kedvezően változott hazánk szocialista fejlődési eredményeinek elismerése, reálisabb az 1945-től megtett történelmi szakaszról kialakult kép. Elfogadott, hogy népünk történelmének legjelentősebb sorsfordulója hazánk felszabadulásával kezdődött.

A belpolitikai kérdések közül kiemelt figyelem kísérte a gazdaságpolitikai változásokat. A gazdaságpolitikai törekvések gyakorlati megvalósulását csak hosszabb időszakon lehet mérni, rövidebb távon tapasztalható olyan vélemény, hogy a politikai törekvések és a gyakorlat nincsen összhangban. A gazdasági fejlődés eredményei gyakran elmosódnak az életszínvonal nem kielégítő propagandájában, amely az árak és bérek változásaira szűkül le, elterelve a figyelmet nemcsak a termelés kérdéseiről, hanem az élet- színvonal más tényezőiről is. Elfogadott a munkásosztály, a párt társadalmi vezető szerepéről szóló tanítás, szilárd a társadalom politikai egysége. A társadalom szociális szerkezetének változásai során az alapviszonyok elfogadása mellett mind nagyobb figyelem fordult az ifjúságra és a nyugdíjasokra, a velük kapcsolatos szociális gondokra. Ennek során erősödött annak felismerése, hogy a társadalom politikai cselekvési egységét nem elegendő létrehozni, azt folyamatosan erősíteni szükséges. Ezt az egységet terhelik gazdasági, szociális és ideológiai gondok, problémák, amelyek fokozatos megoldása a politikai egység megújítását is eredményezi.

A szocialista demokrácia elméleti és gyakorlati továbbfejlesztését a közvélemény egyetértéssel fogadja mind a a gazdaságban, mind a társadalmi élet egyéb területein. Az elméleti törekvések helyeslése mellett különböző szinten, elsősorban a vezetők részéről kételyek fogalmazódnak meg a gyakorlati megvalósulást illetően. Többen a demokratikus közélet, az aktivitás visszaesésétől félnek a kiegészítő munkatevékenységre hivatkozva.

A közgondolkodásban — esetenként még a párttagságnál is — jelen vannak téves vélemények, eszméinktől idegen szemléleti módok.

Tapasztalhatók a szocialista értékrendszer kispolgári torzulásai. A gazdasági feltételek változásaira is hivatkozva, erősödik az értékek csupán anyagiakban való számbavétele, miközben lebecsülnek más tényleges társadalmi értékeket, a szocialista társadalmi változások jelentős vívmányait. Találkozunk a szocializmus kispolgári, utópista gondolataival is, mely a tényleges társadalmi helyzetet figyelmen kívül hagyva követel egyenlőséget.

©

Jelen van a lakosság egy részének gondolkodásmódjában a vallásos világnézet. A vallás iránti érdeklődés az iskolai oktatásban tovább csökkent, a 'tanulók 0,52" 0-a jelentkezett hitoktatásra. Ugyanakkor az egyházi rendezvények iránti érdeklődés néhány helyen átmenetileg erősödött. Az egyház- politikai propagandánk segített helyes mederben tartani a véleményeket, kedvezően fogadja a közvélemény az állam és az egyházak rendezett viszonyát.

Alapvetően rendezettek az erkölcsi viszonyok is, de a megvalósulás színvonala különböző, helyenként torzulásokat is megfigyelhetünk. A közéleti tevékenységet gyakran szembeállítják a magánélettel. Gyakoribbá vált a felelősség alóli kibúvás, a személyes felelősség elkenése a gondokra vagy a közösség egészére történő hivatkozással. Előfordul, hogy az általánosságban elismert viszonyokat, feladatokat egyénileg, konkrétan már nem vállalják. Helyenként nő a szavak és tettek közötti szakadék. Nem fejlődik kellően a felelős közösségi tulajdonosi magatartás, még a párttagok között is találkozunk néha súlyos, közösségellenes cselekedetekkel, gondatlansággal.

A megye lakosságának politikai egysége, a szocialista világnézeti, erkölcsi viszonyok továbbfejlődése a jelzett problémák között, ellentmondásosan megy végbe, s a régiek mellett újabb feladatokat is jelölnek meg számukra:

— folytatnunk kell a világnézeti, politikai nevelőmunka korszerűsítésére és fejlesztésére hozott határozatok megvalósítását;

— területileg differenciáltabb, konkrétabb elemzésekkel kell segíteni a változások megértetését;

— a párttagság egésze képviselje határozottabban pártunk törekvéseit, személyes példamutatásával is erősítse azokat mind a politika, mind a gazdaság, a munka területén;

— az irányítás és a vezetés fordítson nagyobb gondot döntései ideológiai feltételeinek és következményeinek konkrét elemzésére;

az ideológiai tevékenység a pártszervezetekben kapjon nagyobb hangsúlyt, legyen minden szinten a pártmunka fontos részévé.

a) A propaganda jelentősen hozzájárult pártunk politikája megértetéséhez, az elméleti-világnézeti kérdések tisztázásához, a hazai és a nemzetközi viszonyok megismeréséhez, a változó szocialista társadalom képének befogadásához, bár nem mindenkor tartott lépést az új gazdasági jelenségekkel. A fokozatosan javuló propagandához hathatós segítséget nyújtottak az időközben született központi határozatok. Az előadássorozatokkal új lehetőségek nyíltak a helyi szükségleteknek a propaganda segítségével történő kielégítésére.

Jelenleg 22 100 hallgatója van a pártoktatásnak (mintegy egy harmada az előadássorozatokon). Hallgatóként vagy propagandistaként a párt- és tömegszervezeti oktatásban 19 619 párttag vesz részt.

A szervezeti változtatások eredményesen szolgálják a tömeg- oktatásban részt vevők körének mélyebb elméleti felkészülését, segítik a felvetődő napi problémák önálló megválaszolását. Gondot jelent ugyanakkor, hogy az új törekvések nem kapnak kellő támogatást a párttagság körében is megfigyelhető ideológiai konzervativizmus miatt. Sokan elszoktak a saját pozíció, vélemény képviseletétől, és vitában való megvédésétől.

Javult a propaganda szervezeti rendje, a formalizmus leküzdésére a pártmunka különböző szintjein egyre tudatosabb törekvés figyelhető meg. Megyei és városi szinten tervszerűbbé és rendszeresebbé vált mind a propaganda- munka irányítóival, mind a propagandistákkal való foglalkozás. f

Kedvezően változik a propagandisták összetétele, számuk az agitátorokkal együtt közel 2000. Általános, politikai és módszertani felkészültségük fokozatosan közelít a kívánatos szinthez, amely az utóbbi évek tervezett képzésének és továbbképzésének eredménye is. Növekszik a gazdasági vezetők részaránya a propagandisták között.

Átmeneti stagnálás után ismét lendületet kapott a propagandistaklubokban folyó munka, elsősorban az üzemekben. Üj klubok kezdték meg működésüket, s javult felszereltségük is.

Emelkedett a politikai nevelőmunka színvonala a tömegszervezetekben és -mozgalmakban. A szakszervezeti alapszervezetekben több mint 800 propagandista tevékenykedik. Munkájukat eredményesen egészítik ki az őszi szakszervezeti hetek rendezvényei. A Hazafias Népfront évente mintegy 35 ezer főhöz juttat el politikai ismereteket. Sokat javított a tartalmi munka összhangján, hogy a propagandisták felkészítését minden szinten segíti a pártpropaganda. Az új szervezeti keretek jól segítik a tartalmi munka fejlődését, a szervezetek és mozgalmak új rétegek felé nyitot— a gyárak és telephelyék érdekeltségének, önállóságának növelése;

— a vállalatok és szövetkezetek közötti együttműködés szélesítése.

b) Az építőipar teljesítménye — elsősorban a beruházások csökkenése miatt — elmaradt a tervezettől. E tevékenységi körben átrendeződés tapasztalható. Mérséklődött az építés- szerelés, nőtt az ipari és fenntartási munkák aránya. A megyei székhelyű építőszervezetek építési teljesítménye mérséklődött, a megyén és ágazaton kívüli építőké bővült. Az építőipari szervezetek lakásépítése — a családiház-építés előtérbe kerülésével — csökkent. A téglablokk 'kényszerű csökkenésével a panelos technológia részaránya nőtt, a lakások szerelési, kivitelezési ideje rövidült, ugyanakkor az építési költségek és lakásárak erőteljesen, több mint 40"„-kal emelkedtek. A megyei székhelyű szervezetek gazdálkodása javulást mutat, a két pénzügyi nehézséggel küszködő vállalat (ÉPSZER és ÁÉV) problémája megoldást nyert.

Az ágazatban továbbra is gondot jelent, hogy nem megfelelő az előrehaladás a munkák megszervezésében, a munka- fegyelemben, az érdekeltség biztosításában, a határidők betartásában, a takarékosságban és a minőség javításában. Az igényekhez való lassúbb alkalmazkodás miatt a feszültségek nem oldódtak a kívánt mértékben.

A növekvő követelményeket figyelembe véve az építőiparban:

— gyorsítani kell a minőség javítását, a kivitelezési idő csökkentését és az igényekhez való rugalmas alkalmazkodást;

— elő kell segíteni a kevésbé költséges lakásépítést;

— az építészet tervezzen a városképbe beillő épületeket.

c) A megye mezőgazdasága az országost meghaladóan, évi átlagban közel 4",r'kal növelte termelését, és az időjárás okozta nehézségek (árvíz, belvíz, 1983—84. évi súlyos aszálykárok) ellenére is az öt évre előirányzott célkitűzéseket várhatóan teljesíti. Nagyot lépett előre a gabona- és húsprogram megvalósításában, valamint a melléktevékenységek fejlesztésében. Évente átlagosan 9" „-kai több gabonát, 12%-kal több húst termelt, mint az V. ötéves terv éveiben, és az alaptevékenységen kívüli tevékenység részarányát 14"irról 21%-ra növelte. Az egy lakosra jutó gabonatermelés meghaladja a 3 tonnát, a hústermelés pedig az 500 kg-ot. Kedvező, hogy a továbbra is fontos, s néhány ágazatban meghatározó részarányt képviselő háztáji és kisegítő gazdaságok termelése a nagyüzemek segítségével tovább növekedett. A kisüzemi gazdaságok sertéslétszáma közel 23" o-kal nőtt (meghaladja a 600 ezer darabot). Előrelépés történt a termőföld védelmében, termőképességének javításában, a meliorációs program ütemes megvalósításában. A termelés állóeszközértéke tovább bővült, a gépesítés színvonala fokozatosan javult. Jelentős eredmény született a kedvezőbb energiaszerkezet kialakításában, a folyékony energiahordozók helyettesítésében. A mezőgazdasági üzemek által megvalósított gázprogram megteremtette a feltételeit a lakossági gázellátás bővítésének is.

A termelés növekedésében meghatározó szerepe volt a termelékenység növelésének, a szakmai színvonal emelésének, a nagyobb hozamú fajták és korszerű agrotechnikai eljárások elterjesztésének, néhány gazdaság esetében a számítástechnika alkalmazásának. Az elért eredményekhez a szervezeti formák korszerűsítése, a társulások és termelési rendszerek munkája is hozzájárult.

A főágazatok közül — a célkitűzésektől eltérően — a növénytermelés növekedése a kedvezőtlen időjárás miatt kisebb, az állattenyésztésé nagyobb volt. A búza és a kukorica hozama, termésmennyisége az időjárás okozta nehézségek ellenére is növekvő. Búzából 5,7 tonna, kukoricából pedig

7,8 tonnát meghaladó hektáronkénti megyei termésátlagok is születtek. A cukorrépa-termelés a középtávú tervben meghatározott területen, és cukorkihozatal mellett stabilizálódott. A napraforgó vetésterülete és termésmennyisége csökkent. A zöldségterület tartós csökkenését mérsékelt növekedés váltotta fel. A szálastakarmány-termesztés színvonala elmaradt a követelményektől és a lehetőségektől is.

A sertésállomány fokozatosan nőtt, és több éve egymillió darab fölött stabilizálódott. Piaci nehézségek miatt lassult a baromfiágazat fejlődése, a költségek növekedését állománykihelyezéssel sikerült némileg 'kompenzálni. A szarvasmarha- és juhállomány közgazdasági, illetve piaci problémák miatt csökkent, a tejtermelés dinamikusan nőtt. A tejtermelés átlaghozama a termelőszövetkezetekben megközelíti az 5 ezer, az állami gazdaságokban pedig a 6 ezer litert. Az állattenyésztés fejlődése a férőhelykihasználás javítása, kedvező ta'karmány-felhasználás, valamint az egészségügyi követelmények szigorúbb betartása mellett következett be. A termelésnövekedéshez jelentősen hozzájárultak a nagyüzemek által egyre jobban integrált háztáji és kisegítő gazdaságok.

A megye mezőgazdasága a termelés mennyiségi mutatóiban rekorderedményeket ért el. ilyen összehasonlításban országosan is az élvonalban helyezkedik el, a magasabb ráfordítások miatt viszont az átlagjövedelmezőség közepes. Nagyüzemeink az átlagosnál jobb minőségű földeken, kedvezőtlenebb eszközellátottság, kevesebb élőmunka és munkadíj fel- használásával, egységnyi területen az országos átlagot alig meghaladó eredményeket értek el. Ennek alapvető okai: az alacsony jövedelmezőségű állattenyésztés magasabb, a nagyobb jövedelmezőségű ipari tevékenység kisebb aránya; a nem termelő eszközök (pl. tárolók) magasabb aránya; a szállítási távolságokból adódó többletköltségek; az ár-, belvíz- és aszálykárok. Az aszály miatt az. erőfeszítések mellett sem csökkent megfelelő mértékben az üzemek termelési eredményeinek differenciálódása. A gazdálkodás eredményességében — az. aszályos időjárás ellenére — sikerült a kedvezőtlen adottságúak lemaradását csökkenteni. Ezt központi és helyi intézkedések is segítették (egyedi rendezés, szakember-átcsoportosítás). Az időjárás okozta kiesések mérséklésének megbízható eszközeivel üzemeink még nem rendelkeznek. Kedvezőtlen közgazdasági és technikai feltételek miatt az öntözött terület nagysága csökkent, az időjárástól független melléktevékenységek részaránya — a jelentős növekedés ellenére is — alacsonyabb az indokoltnál. További gondot jelent, hogy a növekvő termésmennyiség és a tároló-feldolgozó kapacitások közötti feszültséget az élelmiszeripari termelés dinamikus fejlődése ellenére sem sikerült megoldani. Problémát jelent, hogy a termelőberendezé- sek — különösen a gépek — elhasználódása fokozódott, pedig az egy hektár szántóra jutó gépi kapacitás így is alacsonyabb az országos átlagnál.

A mezőgazdaság fontos feladata:

— a gabona- és húsprogram folytatása;

— a hozamok, a gazdálkodás jövedelmezőségének javítása:

— a műszaki fejlesztés; a tudomány eredményeinek gyorsabb átvétele; a korszerű fajták és eljárások alkalmazása;

— a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési színvonalának megtartása;

— az alaptevékenységen kívüli tevékenység arányának növelése.

d) A környezet- és természetvédelem területén javulás következett be. A lakosság és munkahelyi kollektívák egyre többet tesznek lakó- és munkahelyi környezetük ápolásáért. szebbé tételéért. Védelem alá kerültek a megye fontosabb természeti értékei. A természetvédelmi területek gazdasági, turisztikai hasznosításának szervezettebbé tételére gazdasági társulások alakultak. Legfontosabb természeti adottságunk, a termőföld védelmében, minőségének javításában az elvégzett melioráció már mérhető gazdasági eredményeket hozott. Problémát jelent, hogy a felszíni vizek minősége — elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari szeny- nyezőanyag-terhelés növekedésével — tovább romlott. Nem megfelelő az. előrelépés a hulladékok elhelyezése és kezelése területén.

A környezet- és természetvédelem feladatait fokozott felelősséggel és hatékonyabban kell ellátni, ami megköveteli.

hogy:

— továbbra is kiemelt figyelmet fordítsunk a termőföld védelmére, minőségének javítására;

— a vízminőség megóvása érdekében különösen a mező- gazdaság és élelmiszeripar területén környezetkímélőbb eljárásokat terjesszünk el;

— csökkentsük a különböző hulladékok mennyiségét, nagyobb gondot fordítva ártalommentes elhelyezésükre;

— a feladatok megoldásában szélesítsük a társadalmi közreműködést.

e) A közlekedés-szállítás fejlődését jelentősen befolyásolták a tervidőszak során megváltozott feladatok, pénzügyi feltételek, és a növekvő költségek. A személyszállításban a viteldíjak emelése, az áruszállításban a beruházások és az import mérséklődése okozott teljesítmény- és szerkezetváltozást. A személyforgalom növekedési üteme magasabb, az áruforgalomé mérsékeltebb volt. A 'közúti személy- és áru- szállítás részaránya növekedett. Javult a járművek kihasználtsága, egyre több közületi és magántulajdonú gépjármű kapcsolódik be a feladatok ellátásába. Az energiafelhasználás csökkent, szerkezete módosult. A vasúti szállításban nőtt a villamos vontatás részaránya, a közúti szállításban a dízelüzem bővítésével csökkent a benzinfelhasználás. A járműpark korszerűsítésével a közlekedés kulturáltsága is javult.

A középtávú terv első felében az út és vasút korszerűsítése. fenntartása, az előirányzatnak megfelelően alakult, ezt követően a pénzügyi feltételek romlottak, a hídépítés üteme is lassult. Fejlődés 'következett be a főútvonalak városi szakaszainak korszerűsítésében. Befejeződött a Békéscsaba— Szeged, az. Orosháza—Szarvas, a Gyomaendrőd—Szeghalom vasútvonal korszerűsítése. Folyamatban van az új békéscsao