Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

NÉPÚJSÁG Tegnap Karinthy Ferenccel találkozhattak Békéscsaba irodalomkedvelői. Az író délután a Sebes György Keres­kedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolában (képünkön), majd a Rózsa Ferenc Gimnáziumban beszélgetett olvasóival. Látogatásának apropóját az adta, hogy a Jókai Színház klubszínházában tegnap este mutatták be az író Gellérthe­gyi álmok című kétrészes játékát Barbinek Péter ren­dezésében. Fotó: Veress Erzsi Szülőknek is... BflSIC-programnyelvtanfolyam A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat Békés megyei Szervezete immár két éve szervez számítógé­pes tanfolyamokat diákok­nak. Emellett alapfokú tan­folyamokon képeztek ki mintegy 60 pedagógust ez idő alatt. A közelmúltban 15 okta­tói számítógéppel gazdago­dott a megyei szervezet, s három számítógépes bázist hozott létre1 Békéscsabán, Gyulán és Orosházán. A cé] a megye felnőtt lakos­ságának bevonása több szá­mítástechnikái tanfolyami formába. Vezetők, középvezetők és számítógép-kezelők számára számítástechnikai alapisme­retek tanfolyam indul. A hallgatók 5 alkalommal ta­lálkoznak, s összesen 30 órában ismerkedhetnek a számítógépek működésével, felépítésével, a számítás- technikai feldolgozások sa­játosságaival, a programo­zási ismeretekkel . . . Akik már az alapokkal rendelkeznek, BASIC-prog- ramnyelvtanfolyamra jár­hatnak. Gyulán már többen jelentkeztek, Békéscsabán, illetve Orosházán még vár­ják az érdeklődőket e tan­folyamra, melyen a hallga­tók — ugyancsak 30 órában — megismerik a BASIC- programnyelvet, s önálló programozási gyakorlaton vesznek részt. Ha a vállalatok, üzemek saját számítógéppel rendel­keznek, nekik kihelyezett számítástechnikai tanfolya­mot szervez a TIT. A tanfo­lyam tematikáját a speciá­lis szakterület szerint állít­ják össze, konkrét példák kidolgozásával mutatják be a műszaki számítások, ter­melésszervezési és egyéb fel­adatok megoldásait. Mindezek mellett — me­gyénkben először — a TIT, szülőknek is rendez 20 órás számítástechnikai alapisme­reteket feldolgozó tanfolya­mot. A középiskolákban már tananyag a számítógé­pekkel való megismerkedés. A szülők ebben segíthetnek majd gyermekeiknek, s emellett a mindennapi élet­ben is hasznát vehetik az így elsajátított alapismere­teknek. II Bemutató Klubmozi műsorán „Koyaanisqatsi” Talán a filmművészet tör­ténetének egy új. szinte semmi korábbihoz nem ha­sonlítható fejezete kezdeté­nek lehetnek azok a tanúi, akik ma este a békéscsabai Bemutató Klubmoziban, a következő napokban pedig megyénk nagyobb települé­seinek klubmozijaiban meg­nézik a Koyaanisqatsi — Ki­zökkent világ című, színes amerikai filmet. A rendező — Godfrey Reggio — neve még ismeretlen a hazai kö­zönség előtt. Művészetének gyökerei azonban olyan ré­tegből erednek, amely már többet jelent a film magyar barátainak is. Francis Ford Coppolát és iskoláját jelöli meg a fiatal rendező tanító­jának, művészeti társasá­gának. A cím maga is meghök­kentő: a hopi indiánok nyel­vén jelenti nagyjából azt, amit hozzá magyarítottak. A koyaanisqatsi az egyensúlyát vesztett, kizökkentett, meg­bomlott világra használt, pontosan lefordíthatatlan szó. De a film maga is leír­hatatlan, elmondhatatlan, és már-már megközelíthetet­len. A minden szöveg nél­küli, látomásszerű képekből is, és zenei részekből is kom­ponált másfél óra egyszerű­en sokkolja a nézőt. Valami olyasmit éreztet meg velünk, amelynek kifejezésére talán csak ez az eszköz lehet iga­zán alkalmas. Ha úgy tet­szik, a földi civilizáció és az ember, a környezet és kizsa­rolója, a tisztaság és a meg­zavart öntudat, az apokalip­szis és a remény sokszor paradoxonokba fúló harcá­nak képi-zenei rekviemje ez a furcsa film. Reggio mani- fesztuma mégsem számíthat osztatlan sikerre. Kétszer- sokszor kell (kellene) ahhoz látni, hogy a ma (magyar) emberének kibontsa lénye­gét, hogy meghalljuk fáj­dalmas kiáltását. Figyelmet és tiszteletet érdemlő vál­lalkozás a Kizökkent világ. (N. L.) Nagy H, mint Hivatal Ha nem kerül a kezembe kolleganőm átutalási postautalványa, — amit mellesleg egy adóhátralékról szóló értesítés kíséretében kapott, de hogy milyen adóról is van szó, az nem derül ki a pa­pírról — szóval, ha nem kerül véletlenül a kezembe ez a világos­sárga színű utalvány, talán sohase derül ki, a „hivatal” szót ides­tova harminc éve szabálytalanul írom. De íme, itt a szóbanforgó utalvány, fenn egy szám: 260—98009, alatta pedig a következő fi­gyelmeztetés: „A személyi szám és a befiz. dátumrovatokat a Hivatal tölti ki!” így, nagy H-val. Hogy milyen hivatal, az rej­tély, (most nem tudom, kis, vagy nagybetűvel írjam), a lényeg, hogy legalábbis a nyomtatvány szerint nagy betű. Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy valahol, valamelyik kis hivatal szorgos és fontossága tudatában élő hivatalnoka úgy döntött, örök emléket állít a Hivatalnak, úgy általában, hadd ta­nuljanak "tiszteletet az állampolgárok és a papírra véste a beve­zetőben idézett figyelmeztetésben a nagy H betűt, amit a nyom­dában aztán szépen kinyomtattak. Még szerencse, hogy a helyes­írást most tanuló diákok kezébe ritkán kerül ilyen átutalási pos­tautalvány ... t. i. 1985, március 21., csütörtök Pályázat A Moszkva Rádió Magyar Osztálya Magyarország felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából az alábbi pályá­zatot hirdeti meg: 1. Milyen alapelveket hirdetett meg a szovjet Vörös Had­sereg parancsnoksága a felszabadított területek lakosságá­nak? 2. Írjon le valamilyen személyes eseményt, epizódot, vagy tényt, amelyet népeink barátsága és együttműködése ragyo­gó megnyilvánulásának tart. A pályázaton részvevők közül a legjobbak részére 10 dí­jat ítélnek oda, s valamennyi részvevő elismerésben része­sül. A pályázatokat a témát jól ismerő zsűri bírálja el. A pályázatot az alábbi címre küldjék: Moszkva Rádió Magyar Osztálya, „Felszabadulás” jeligével, Moszkva. Be­küldési határidő: 1985. április 15. Eredményhirdetés: 1985. május 15-én a magyar nyelvű adások keretében. Megjelent Berecz János kötete Folyamatosság és meg­újulás az MSZMP politiká­jában címmé) megjelent Be­recz Jánosnak, a Népsza­badság főszerkesztőjének kötete a Kossuth Kiadó gondozásában. A könyv közli a szerzőnek azokat az írásait, amelyeket előre le nem írt beszédei, kötetlen előadásai alapján szerkesztett tanulmányokká. A kötet anyaga képet ad az MSZMP politikájának, tevé­kenységének elméleti alap­jairól, nyomon követve tár­sadalmunk 40 éves fejlődé­sének főbb szakaszait, a pártnak a folytonos meg­újulásra való törekvéseit. Részletesen foglalkozik a gazdaságirányítás reformjá­nak korszakával, tapasztala­taival, és napjainkban vég­bemenő továbbfejlesztésé­nek kérdéseivel. A további­akban a szerző elemzi a pártnak a gazdaságban be­töltött szerepét, az MSZMP politikai gyakorlatának idő­szerű kérdéseit, és vázolja a napjainkban ezzel kapcso­latban zajló viták főbb gon­dolatait. Várkonyi Péter üzenete A faji megkülönböztetés felszámolásának nemzetközi napja alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter üze­netet intézett Joseph N. Gar- ba nagykövethez, az ENSZ apartheidelíenes különleges bizottságának elnökéhez. Ki­fejezte reményét, hogy a bi­zottság munkáját siker koro­názza, és biztosította az el­nököt a magyar kormány tá­mogatásáról. Rév Lajos köszöntése Rév Lajost, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a munkásmozgalom régi harcosát, az OKISZ elnökét párttagsága ’50. évfordulója alkalmából tegnap Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára kö­szöntötte és átadta a Köz­ponti Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Ballai László, a Központi Bizottság osztályvezetője. Bányásztemetés Komlón A komlói temetőben szer­dán vettek végső búcsút hoz­zátartozóik és munkatársaik a március 13-án történt Zo- bák-aknai sújtólégrobbanás­nak áldozatul esett bányá­szoktól, a 40 éves Kovács János és a 42 éves Takács Emil bányalakatosoktól. A hősi halottak ravatalánál csaknem ezren sorakoztak fel, köztük a Mecseki Szén­bányák és Komló Bá­nyaüzem gazdasági és po­litikai vezetői, akik Ko­vács Lászlóval, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárával, és a szocialista bányászbrigádok képviselői­vel együtt álltak díszőrséget a két koporsó előtt. A rava­talnál Deák János, Zobák- bányaüzem nyugdíjas mun­kaügyi vezetője, a síroknál pedig a munkatársak mond­tak búcsúbeszédet. Könyvek a Knerböl A pompás sültek, a zsír­jában úszó libamáj, az aranybarna sült csirke lát­ványa ilyenkor, késő dél­előtt igencsak ingerlő, pedig nem is terített asztalon, ha­nem a békéscsabai Kner Nyomdában, annak is a nyomótermében vonzza a te­kintetet, mint színes il­lusztráció, a készülő Inyes­mester-szakácskönyvhöz. Emitt meg Sárospatak, Bu­dapest szép, színes fotói utazásra csábítják az em­bert. Ezek a képek a hazánk szép tájait bemutató színes kötetbe kerülnek majd. S még mindig a nyomóterem­ben, az idegen nyelvű köny­vek közül „A medvefiú” színes, kedves mesefigurá­ján akad meg a tekintet. A nyomóteremből azután — ahogyan Szarvas András főművezető, a könyvgyártás irányítója sorolja — a köté­szetre kerülnek az ívek, ahol hajtogatják, előzékelik az első és az utolsó ívet, az­tán összehordják, majd varrják, sapkázzák (a könyv gerincét erősítik), vágják, és végül „beakasztják”, vagyis a borítóba helyezik. A köté­szeti feldolgozás után — amit röviden kikészítésnek neveznek — következik a minőségi ellenőrzés, ahol minden egyes könyvet kéz­be vesznek, utána védőbori­tóval látnak el, s végül irány a megrendelő. Ki ne tudná; igényes, szép kötetek, értékes könyvritka­ságok öregbítik a békéscsa­bai Kner Nyomda jó hírét. A fővárosban, a Nyomda­ipari Egyesülésben éppen most látható az a kiállítás, ahol az 1984-es év „Szép könyv”-versenyének díja­zott műveit mutatják be. S ezek között a Knernek nyolc kiváló, és 31 jó minősítésű könyve szerepel. Mit terveznek, mi kerül ki az idén a Kner békéscsa­bai, gyomai és gyulai üzemé­ből? Erről kérdezzük Há­romszéki Pál vezérigazgatót. Mint megtudjuk, 1985-ben mintegy 300 könyv, kiadvány készül a Knerben, 3 millió példányban. A legnagyobb megrendeléseket a Corvina, a Helikon, az Európa, a Magvető, a Móra, a Szépiro­dalmi, a Medicina és a Gon­dolat kiadótól kapták. Már elkészült a „Dokumentu­mok, eredeti hasonmás 1848-ból és 1945-ből” című összeállítás, amely még ez évben folytatódik Kölcsey és Széchenyi életének emlékeit tartalmazó kötettel. Már ki­nyomtatták a szimbolizmus­ról szóló kötetet, az évfor­dulóra megjelent a ritka szép Kalevala-kötet. Petőfi ösz- szes költeményei bibliapapí­roson, bőrkötésben kerülnek majd ki a nyomdából. Foly­tatódik Malonyay: A ma­gyar nép művészete című sorozata, a már megjelent első kötet után az idén kerül az üzletekbe a második és a harmadik, jövőre *f)edig az utolsó kötet. A Helikon Ki­adó indított egy sorozatot Labirintus címmel, amely­nek két kötete már megje­lent, s az idén folytatódik a sor. Az utóbbi években már megszoktuk, hogy egy-egy értékes ritkaság előállításá­val is bizonyít a Kner. Nos, az idén, a Helikon kiadásá­ban a XVI. században Pá­rizsban nyomtatott Hórás könyv hasonmását készítik „A medvefiú” borítója, még el nyolcszínnyomással. Ez a nagy munka az előkészítés szakaszában van. A magyar kiadók, főként a Corvina és a Helikon sok idegen nyelvű kötetet is ren­del. így készül el az idén például angolul, színesben Ortutay Gyula néprajza, ‘ és a Magyar Irodalom, Barcsay művészeti anatómiája — ez utóbbi németül és franciául ívekben —, azután több szakácskönyv, egy német nyelvű kötet Lu­kács Györgyről, a Flamand kalendárium németül és an­golul. S a legfrissebb helyi kiad­vány, amely a napokban ké­szült el: a „Válogatott doku­mentumok az orosházi mun­kásmozgalom történetéből, 1868. október 4. — 1944. ok­tóber 6.”. T. I. A nyomóteremben ... majd varrják .., Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom