Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
i:nauKT‘i3 1985. március 20,, szerda Mikor olvassák le a gázórákat? Páros és páratlan hónapok — Mennyibe kerül egy köbméter — Változó kalóriaérték, más árakon Ismert, hogy fölemelték a háztartásokban fogyasztott gáz árát. Arról érdeklődtünk a DÉGÁZ szegedi központjában, hogy mikor olvassák le a gázórákat, és mikortól számlázzák a magasabb árakat. Árky Tamás gazdasági igazgatóhelyettes válaszolt: — Az Országos Anyag- és Árhivatal a háztartási célú gázszolgáltatás díjának 1985. január 21-én történő emeléséről intézkedett. Ennek végrehajtására a Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat a működési területét képező Szeged megyei város. Csong- rád, Bács és Békés megyében levő, gázzal ellátott városokra és községekre vonatkozóan a következők szerint intézkedett: a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az árváltozásban szereplő köbméter gázdíjakat 1985. március 21-e utáni leolvasások elszámolásánál kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az 1985. január 21-e után ténylegesen elfogyasztott gázmennyiség kerül leolvasásra, illetve kiszámlázásra. — A leolvasás ténylegesen hogy történik? — Annak érdekében, hogy a lakosság széles körben tájékozott legyen, az alábbi felvilágosítást nyújtjuk: a DÉGÁZ működési területén minden háztartási gázfogyasztó gázmérőjének leolvasása kéthavonta történik. A kéthavonkénti leolvasásra és díjbeszedésre való áttérés óta — közel azonos számban — a fogyasztók mintegy felét a páratlan, a másik felét a páros hónapokban olvassák le. Csak az ehhez szükséges létszámmal és technikával rendelkezik a vállalat. A fogyasztók gázmérőinek új áron történő számlázáshoz első ízben való leolvasását április hóban kezdik a fogyasztók egyik felénél (páros havi leolvasás). míg a másik felét május hónapban olvassák le (páratlan havi leolvasás), így biztosítják, hogy minden fogyasztónál március 21-e után kerüljön leolvasásra a január 21-ét követően elfogyasztott gázmennyiség, továbbá az, hogy minden fogyasztó részére kéthavi foFehérben Jó ideje szorgalmazzák a főhatóságok az úgynevezett fehér termékek és az olcsó áruk kínálatát. A biztatás azonban itt- ott csorbát szenved, hiszen sok üzletben alig lehet találkozni ilyen cikkekkel. Nem kétséges, hogy itt érdekek csapnak ösz- sze. A gyártók és a forgalmazók latolgatják: érdemes-e ezzel foglalkozni? A lassúság oka összetett. Itt van például a csomagolás. A fehér termékek legfőbb ismérve, hogy az áru megjelenése egyszerű, a lehető legolcsóbb megoldású legyen, amit a drága csomagalóanyag „megspórolásával” tudnak elérni. Csakhogy nálunk baj van a csomagolással. Kissé rosszmájban azt is lehetne mondani: árucikkeink nagy részét „fehér termékként” kellene forgalomba hozni. Ennek ellenére a magyar ipar is készít olyan fogyasztási cikkeket, amelyek szerényebb külsővel is megfelelnek a célnak. Ugyanakkor a fehér termékek csoportjába kerülhetnek olyan áruk, amelyeket más technológiával, olcsóbb alapanyagból állítanak elő. Fontos, hogy az ily módon forgalomba hozott áruk minősége ne csökkenjen. Itt van előttem a Belkereskedelmi Minisztérium és a MÉM irányelve az olcsó cikkek kínálatáról. A közlemény kimondja: „Az olcsóbb, illetve az alacsonyabb árfekvésű élelmiszerek termelésének és forgalmazásának fejlesztésére részletes program készült. Amennyiben egy-egy fontos olcsó áru átmenetileg objektív okokból hiányzik a választékból, helyette azonos jellegű, hasonló fogyasztói árú terméket kínáljanak.” A lista szerint olcsó árunak számít többek között az előhűtött és mélyhűtött egész csirke és csirkeaprólék, a növényevő élőhal, a 76 forintnál nem drágább húskészítmények, a sertészsír, legalább egyféle margarin, a búzadara, az árpagyöngy, a normál kristály- cukor, az asztali só, a sajtok 47 forint kilónkénti árig. Olcsónak minősítették 8 forintig a kenyeret, 70 fillérig a péksüteményeket, 15 forintig a hús- és a halkonzerveket, a 1,5—2,8 százalék zsírtartalmú tejet, a félzsíros étkezési tehéntúrót, a paradicsomitalt, a vegyes gyümölcslekvárt, az 50 forintnál nem drágább teasüteményeket. Felkerült a listára a kávékeverék, a grúz, a kínai, az indiai tea. A felsorolás korántsem teljes. De úgy vélem, ennyit sem tudunk, mi vevők fejben tartani. Legfeljebb keresgélünk a gondolákon, olcsóbb árura vadászva. A vállalatok, a szövetkezetek szakembereinek, a boltvezetőknek viszont bibliaként kellene forgatni ezt a listát, mert forgalmukat csak úgy növelhetik, ha olyan cikkeket tartanak, amelyet legtöbben keresnek. Az irányelv azonban nem utasítás. A főhatóságok csak arra hívják fel a figyelmet, hogy ezeket a termékeket lehetőleg folyamatosan gyártsák, forgalmazzák és reklámozzák. A többség eleget is tesz ennek a kívánalomnak, mert tisztában vannak azzal, hogy a minisztériumok társadalmi igényt közvetítenek, amelynek jogosságához kétség sem férhet. Ezért jó lenne, ha az üzletek polcai, nem is talpig, de legalább félig fehérbe öltöznének. (seres) gyasztás kerüljön — a folyamatosság biztosítása érdekében — leszámlázásra. — Felmerülhet a kérdés, mi történik azokkal a fogyasztókkal, akiket a gázmérő-leolvasók az április havi leolvasást megelőző leolvasáskor nem találtak otthon? — Ezek a fogyasztók akkor járnak el helyesen, ha a DÉGÁZ helyi üzemegységeire, kirendeltségeire, felvevőhelyeire, bemutatótermeibe stb. 1985. március 21- ig bejelentik mérőjük állását. Ez esetben minden körülmények között biztosítják, hogy a ténylegesen elfogyasztott mennyiség a régi áron kerül leszámlázásra. A gázszolgáltató vállalatnak nem érdeke, hogy jogtalan bevételhez, vagy előnyhöz jusson. Ezért a vállalat hangsúlyosan figyelmeztette a gázmérő-leolvasó pénzbe-’ szedőit, hogy a gázmérők állásának följegyzését pontosan, problémamentesen végezzék. Mivel a helyes gázmérőállások leolvasása a fogyasztóknak is érdeke, a DÉGÁZ kéri a tisztelt gáz- fogyasztókat. hogy munkájukban a mérőleolvasókat a legmesszebbmenőkig segítsék. illetve támogassák. — Az új árakról is mondjon valamit. — Az újonnan alkalmazásra kerülő köbméteregységárat, és az ahhoz tartozó fűtőértéket, a kalória, azaz a fűtőérték, és a hely is meghatározza, s az alábbiakban alakul megyénkben a gáz köbméterenkénti ára. zárójelben a fűtőérték megajoul- ban: (Békés megyében): Battonya (33,2) 2,84, Békés (39,4) 3,36, Békéscsaba (39,4) 3,36, Csanádapáca (39,4) 3,36, Csárdaszállás (39.4) 3,36, Csorvás (39,4) 3,36, Dombegyház (32,8) 2,80, Gerendás (39,4) 3,36, Gyula (39,4) 3,36, Hunya (39,4) 3,36, Kamut (39,4) 3,36), Kardoskút (29,6) 2,53, Kaszaper (29,6) 2,53, Kétsoprony (39.4) 3,36, Kondoros (39,4) 3,36, Magyarbánhegyes (29,6) 2,53 Medgyesbodzás (39,4) 3,36, Med- gyesegyháza (39,4) 3,36, Mező- berény (39,4) 3,36, Mezőhegyes (29.6) 2,53, Mezökovácsháza (29.8) 2,54, Murony (39,4) 3,36, Nagybánhegyes (29,6) 2,53, Orosháza (29,6) 2,53, Pusztaföldvár (29.8) 2,54, Sarkad (39,4) 3,36, Szabadkígyós (39,0) 3,33, Telekgerendás (39,4) 3,36, Tótkomlós (29.6) 2,53, Újkígyós (39,0) 3,33, Véggyháza (29,8) 2,54 forint. Králik Mária Talán már csak a gombok hiányoznak az új, galamb- szürke kosztümről, és a hozzávaló hófehér blúzról, amit a pártkongresszuson visel majd Králik Mária küldött, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat mezőberé- nyi 1-es gyáregység szárítókezelője, Első és eddig egyetlen munkahelye a gyár. ahol 21 éve dolgozik, s ebből az utóbbi öt évben három műszakban. — A nagy hideg nagyon visszavetett bennünket, ezért most vasárnap is van nyersgyártás és rakás is — sorolja, csepp fáradtsággal a hangjában a munkahelyi gondokat. — Hogy meg lehet-e szokni a három műszakot? Szerintem nem, legalábbis én így vagyok vele. — Mi a szárítókezelő munkája? — A nyers téglával megrakott kocsikat betoljuk a szárítóba, innen kerülnek azután a kemencébe. Látja, még sose számoltam ki. hogy mennyit nyom egy-egy kocsi, pedig egyszerű: 140 tégla van rajta, és 11 kiló egy- egy nyers tégla. Nagyon kell ügyelni, hogy az előírt hőfokon száradjon. — Ilyen nehéz munka, három műszak mellett hogyan tud vállalkozni még közéleti szereplésre is? — Beosztom az időt, meg az energiámat is. 1974 óta vagyok párttag, most választottak másodszor a nagyközségi pártbizottság tagjává, a gyárban pedig az alapszervezeti vezetőségben vagyok benne. Emellett szakszervezeti főbizalminak választottak. Tudja, nem úgy van ez, hogy most pedig elhatározom, hogy közéleti szerepet vállalok, hanem valahogy lépésről, lépésre kialakul. A munkatársaim megbíznak bennem, rám bízzák ügyes- bajos dolgaikat. Igaz, csak akkor nyitom ki a számat, ha utána járok a dolognak, több oldalról is meggyőződök annak az igazáról, akit, vagy amit képviselek. A közéleti szereplésről a megyei pártértekezletre terelődik a szó. — Örülök, hogy Mezőbe- rénv párttagságát képviselhettem, és most a kongresz- szuson is ott lehetek. Jólesett hallani, hogy a községi pártértekezleten elhangzott, több fontos észrevétel eljutott a megyei pártértekezletre is, márpedig ha valamit többször, többen mondunk, az eredmény sem marad el. — Készül hozzászólásra? — Ezen még nem gondolkodtam. De ha szót kapnék, először is azt mondanám el. hogy jónak tartom a párt politikáját, azzal együtt is, hogy a végrehajtással néha, néhol baj van. A téglaiparról a saját tapasztalataim alapján nem tudnék rosszat mondani, azt viszont elmon- dnám. hogy több olcsó építőanyagra van szükség, és arra, hogy a fiatalok könnyebben, és elfogadható áron juthassanak lakáshoz. T. I. Fotó: Fazekas László Tóth Mihály Megalapítása óta, tehát 15 esztendeje dolgozik Tóth Mihály a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén. Különös büszkeséggel említi irodagép-műszerész szakmáját, mert mint mondta, Kádár János elvtársnak is ez az eredeti szakmája. A most 37 éves —■ de ennél jóval fiatalabbnak látszó — Tóth Mihály, az üzembe kerülésekor néhány társával rögtön hozzáfogott a KISZ- szervezet megalapításához. Csúcsvezetőségi titkárnak választották a más gondjai iránt mindig érzékeny fiatalembert. Mint mondta: — nagyon szép, tartalmas KISZ- életet éltünk. Szép emlékeim fűződnek azokhoz az időkhöz. 1972-ben megkaptam az Aranykoszorús KISZ-jel- vényt. Nagyon büszke voltam rá, mert a megyében akkor nem sokan kaptuk meg. — És ez egyben búcsú is volt. . . — Igen — bólint —, mert 1978-ban az üzem pártalap- szervezetének titkára lettem, s azóta is az vagyok. Majd beválasztottak az akkor még nagyközségi pártbizottságba, később a végrehajtó bizottságba is. Az üzemben főként asszonyok dolgoznak: a 420 dolgozóból mindössze húsz a férfi. Tóth Mihály mégis nagyon bele tudja képzelni magát a lányok, asszonyok napi problémáiba. — Hát, igen, mert magam sem idegenkedem a házimunkától. — Milyen fontos kérdések foglalkoztatják? — A megyei pártértekezleten is elmondtam, hogy az erősen iparosodó Szeghalmon nincs megoldva a szakmunkásképzés. Még akkor is így van ez, ha üzemünkben — a Csepel példájára — mi is létrehoztuk a tanműhelyt a fehérnemű-készítő szakmunkásképzéshez. A másik gond, ami foglalkoztat, az a főváros és a vidék között egyre jobban növekvő különbség. Az egészségügyi ellátásban, az infrastruktúrában és még sorolhatnám. Nincs az jól, hogy egy öltöny ruháért, vagy akár egy pár cipőért Békéscsabára kell utazni a szeghalmiaknak. És nem tartjuk helyesnek az energia fogyasztói árában meglevő tetemes különbséget sem. Erre azt mondják az asszonyok. akkor itt miért nem olcsóbb a hús, a gyümölcs, ahol előállítjuk? — Úgy látom, itt megbecsülik az emberek. Szava van... — Ügy érzem, szeretnek, s én igyekszem is segíteni rajtuk. Őszinték hozzám, s én is szívesen megbeszélem velük a gondjaimat. De büszke is vagyok az itt dolgozókra, mert 0,005 hibaezrelékkel dolgoznak. Ez nem semmi! Telepfelügyelő vagyok, de mint műszerész, mindig az emberek között vagyok. Nagyon boldoggá tett a bizalmuk, s nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy megválasztottak küldöttnek. Nem tagadom. ez önbizalmat adott. A nagyobbik lányom — lágyul el a hangja —, a megyei pártértekezlet napján szólt a feleségemnek, ébressze fel, ha megérkezem, mert ő biztos benne, hogy az apukája ott lesz a kongresszusi küldöttek között. Bár minden vágya ígv válna valóra. B. S. E. Fotó: Fazekas László Érdek és demokrácia A demokrácia, legáltalánosabb értelmezése szerint azt jelenti, hogy a társadalom minden tagja szabadon és egyenlő mértékben él a társadalom nyújtotta politikai, gazdasági, kulturális és egyéb lehetőségekkel. Az ilyen demokráciának azonban az a feltétele, hogy a társadalom tagjai között ne legyenek kibékíthetetlen érdekellentétek — melyet megszüntetni Marx szavaival élve „csak a tulajdon és a polgári termelési viszonyokba való zsarnoki beavatkozással” lehet. A termelőeszközök döntő többségének köztulajdonba vétele eredményeként történelmi távlatban az osztályok helyére olyan társulás lép, amelyben minden ember szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele. Ez az emberi nem szabadsága kivívásának olyan történelmi programja, amelynek még a kezdeténél tartunk. Korunkban tényként kell elfogadnunk, hogy a demokrácia egy adott osztály hatalomgyakorlásának módja, tartalmát alapvetően az határozza meg, hogy melyik osztály uralkodik. Fontos kérdés, hogy az adott hatalmi forma kinek az osztályérdekeit szolgálja és milyen módon biztosítja a hatalmon levők akaratának érvényesülését; kiknek, mely osztályoknak, milyen rendszabályokkal teszi lehetővé az aktív részvételt a döntéshozatalban és a végrehajtás ellenőrzésében; hogyan, milyen eljárásokkal és szervezeti formák keretében valósul meg a demokratikus uralom. A szocialista demokráciában azonban nemcsak az a lényegi elem, hogy egy volt elnyomott osztály, a munkásosztály gyakorolja a hatalmat. Egyre fontosabbá válik a hatalomgyakorlás módja, hatékonysága. A szocializmust ma világszerte nemcsak az minősíti, hogy a munkásosztályé a hatalom, hanem az is, hogy azt milyen formában működteti, milyen lehetőséget nyújt más osztályoknak, rétegeknek, mennyire veszi figyelembe eltérő szükségleteiket, vagyis milyen a demokratizmusa. Arra a kérdésre, hogy mi ösztönzi az embereket a cselekvésre, könnyen válaszolhatnánk úgy is, hogy eszmék, szenvedélyek és azok megfontolásai. De mi váltja ki ezeket az eszméket? — ,,az emberek az ámítás és önámítás áldozatai, ha erkölcsi, vallási, politikai, szociális frázisok mögött nem ismerik fel egyik vagy másik osztály érdekeit” válaszol a kérdésre Marx. Az érdekben benne van, mit szükséges megtenni az embernek szükségletei kielégítése érdekében. Az egyének mindig a maguk szükségleteiből indulnak ki, de szükségük van egymásra szükségleteik kielégítése érdekében, tehát nem az állam tartja össze a társadalmat, a társadalom tagjainak szükségletei tartják össze az államot. Így válik az emberi cselekvés forrásává a természeti, gazdasági, politikai, kulturális szükségletek kielégítése, mely a tudatban is az érdek formáját ölti. Az érdek tehát nem erkölcsi és nem negatív kategória. Nem az a kérdés, hogy valaki érdekből cselek- szik-e, mert minden tudatos emberi cselekvés valamilyen érdekhez, értékhez kötött — hanem az, hogy milyen érdekből. Ahány emberi szükséglet, annyiféle az érdek. A természeti és társadalmi meghatározottságú embernek biológiai, tulajdonosi, munkamegosztási, elosztási, fogyasztási, politikai-közéleti, ideológiai, erkölcsi, vallási, tudományos, esztétikai szükséglete, vagyis sokféle érdeke van. A szükségletek kielégítésére irányuló törekvések szétszabdalnák a társadalmat, ha a társadalmi vezérlés, a politikai irányítás nem rendezné össze őket. Nem lehet ugyanis minden szükségletet azonnal és minden érdeket maradéktalanul érvényesíteni. A szocialista politika feladata, hogy lehetőségei teremtsen a különböző szükségletek, érdekek felismerő- . sére, kifejeződésére, ugyanakkor választ is adjon, hogy mely érdekeket tartja az adott helyzetben a legfontosabbnak és érvényesíthetőnek. Nem felejthető el azonban, hogy a politi-' kai döntéssé formált társadalmi érdeket minden szociális réteg, közösség saját objektív helyzete alapján éli át és közelíti' meg, s csak akkor hajlandó teljes meggyőződéssel a társa-' dalmi érdekek szolgálatába állítani tevékenységét, ha közben) saját közösségi és egyéni érdekei is érvényesülnek. Mivel <)l társadalmi szükségletek nem á politikai szervezetekben, ha* nem a társadalom tagjainak tényleges működési területein, mindennapi életfolyamataiban keletkeznek, a szükségletek kielégítését sem lehet csak felülről megszervezni. Szükség van arra is, hogy az erőforrások szűkössége miatt ma nem preferálható érdekek is érvényesüljenek, s a társadalmi érdekek érvényesítését a dolgozók, a termelő, politikai közösségek kezdeményező, vállalkozó magatartása élénkítse. Ezért nem valósulhat meg a „felülről vezérelt társadalom" eszméje, melyben egyszerű munkamegosztás érvényesül; a vezetők döntenek, a dolgozók végrehajtanak. A szocializmussal „nem fér össze sem az egy kaptafára húzás, sem a felülről bevezetett egyöntetűség". A szövetségi politika például alapvető érdekazonosságra épül. de jelen van az érdekkülönbség is, máskülönben nem volna szükség szövetségre. Csak érdekazonosságra vagy csak érdekkülönbségre nem lehel politikát alapozni. Az érdekazonosság abszolutizálása a centralizáció korláto- zatlanságát eredményezi, s lehetetlenné teszi’a dolgozók irányításba való érdemleges bevonását. A politikai szervezetek jóvátehetetlenül elszigetelődnek, a demokrácia elkerülhetet- * lenül formálissá válik, bekövetkezhet a vezetők kisiklása az állampolgárok közvetett és közvetlen ellenőrzése alól, s előbb-utóbb politikai válság alakul ki. Az érdekkülönbségek túlhangsúlyozása, a demokrácia parttalansága a társadalom- irányítást teszi lehetetlenné, s a részérdekek ellenőrizhetetlen érvényesüléséhez vezet. A demokrácia megszűnik demokrácia lenni, teret enged az anarchiának. A szocializmus nem építhető fel vezérlés, programok nélkül, de a dolgozó osztályok tagjainak széles körű támogatása. aktív kezdeményező közreműködése nélkül sem. Csak így válik a szocialista demokrácia a dolgozó osztályok és rétegek, az állampolgárok gazdasági-politikai, kulturális aktivitásának formájává, érdekérvényesítésük átélhető élményévé, a szocializmussal való azonosulásuk lehetőségévé. Dr. Szőnyi Ernő