Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

1985. március 19., kedd JSHslUfcfiW „Ma már nem sznobizmus, felismert szükséglet” Beszélgetés Basel Péterrel a gyermeknyelvoktatásrél Harmadik alkalommal rendezték meg Békéscsabán az országos gyermeknyelv­oktatási konferenciát. A mind szélesebb körben ter­jedő mozgalom megszületé­sében jelentős szerepe volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak. Nem véletlen tehát, hogy a gyermeknyelv­oktatás hazai eredményeiről és gondjairól éppen Basel Péterrel, a TIT Országos Központ Nyelvoktatási Igaz­gatósága vezetőjével be­szélgettünk. Először is azt tisztáztuk, hogy milyen kor­osztállyal foglalkoznak a gyermeknyelvoktatás kereté­ben. — Négytől 14 éves korig. De a négytől tízéves korosz­tály is három részre oszlik. Az óvodás korosztályba négytől hatéves korig tar­toznak a gyerekek, aztán a következő korcsoportba a 6- tól 8 évesek kerülnek, amely korcsoport olyan előkészítő.' szoktató tanfolyamon vesz részt, amely a majd belépő iskolai oktatást készíti elő. A nyolctól tízévesek pedig már esetleg tanulnak nyel­vet az iskolában is, és azt kiegészíti, vagy megerősíti a korábban megkezdett nyelv- tanulás, vagy vele párhuza­mosan halad. — Az óvodás korban meg­kezdett nyelvtanulás folya­matossága mennyire biztosí­tott? — Először is szeretném le­szögezni : nem az a célunk, hogy a kisgyerek megtanul­jon egy idegen nyelvet. Ez lehetetlen is lenne. Abban viszont egyetértünk minden nyelvoktatóval és pszicholó­gussal, hogy az intenzív nyelvoktatás kezdetére a 9—10 éves kor a legalkalma­sabb, amikor az iskolai nyelvoktatás is kezdődik. Amit mi az iskolán kívüli nyelvoktatással el szeretnénk érni, az az, hogy olyan hoz­záállást alakítsunk ki a gye­rekekben, amelynek segítsé­gével a rendszeres, szerve­zett nyelvoktatásban na­gyobb könnyedséggel, szere­tettel vesz majd részt. Ezért az összes gyermek-nyelvok­tatási forma — négy és tíz év között — szoktató, kedv­csináló. attitüdformáló. S emellett azért is előnyös, mert ezekben a korosztá­lyokban még formálható a gyerekek artikulációs bázi­sa. Ami pedig a módszert il­leti, az. kizárólag játékos formákon alapszik. A tanfo­lyam egyébként minden szinten kezdődhet. Ha egy óvodás gyerek nyelvet tanul, elvileg megvan a lehetősége arra, hogy egészen az isko­lai nyelvoktatás belépéséig tanulhassa. Persze, ez nem jelenti azt, hogy 4-től 10 éves koráig meg is tudja ta­nulni a nyelvet, de folyama­tosan foglalkozik vele, egy kicsit mindig magasabb szin­ten csinálja ugyanazt. Ezt nagyon nehéz megértetni azokkal, akik ellenzik a gyermekidegennyelv-okta- tást. Az ellenérvük, hogy csak kitágítjuk a nyelvtanu­lás idejét, de beszélni még­sem tanulnak meg. Erre a közoktatásban meglevő pél­dákat hozzák fel: egy fiatal átlagban nyolc évig tanul oroszul, s mégsem tud sem­mit. Mi viszont azt állítjuk, hogy a kisgyermekkorban megkezdett nyelvtanulással nagyobb nyelvtanulási kedvet lehet elérni. Ezt éppen a Békés megyei kollégák ered­ményei is bizonyítják. — Az eredményesség talán az ily módon kialakított erő­sebb motiváción alapszik ... — Igen. Hiszen a gyere­keknél a legnagyobb moti­váció az, hogy a nyelvtanu­lás közben mindvégig ját­szanak. Az iskolán kívüli nyelvoktatás lényege az, hogy olyan tevékenységet folytat, ami annak az élet­kornak a legjellemzőbb sa­játossága. — Ki a gazdája Magyar- országon a gyermekidegen- nyelv-oktatásnak? — Igazi gazdája nincs. Hogy miért a TIT csinálja, az nyitott szervezetének kö­szönhető. A társadalmi igé­nyeket próbálja kielégíteni, s a nyelvoktatásra ez az igény 10—15 éve jelentke­zett. A hat évvel ezelőtti konferencia idején pedig már több mint tíz megyé­ben folyt a gyermeknyelv­oktatás. s a legintenzíveb­ben Békés megyében. Az igény tehát megvolt, akad­tak vállalkozó szellemű pe­dagógusok és szervezők, s tulajdonképpen az ő kezde­ményezésüknek köszönhető, hogy a legnagyobb mérték­ben a TIT keretében folyik ez a nyelvoktatás. Az ösz- szes beiratkozott, hatvan­ezer hallgatóból ma már 20 százalék a kisgyerek. — Az óvodai nyelvokta­tás a megyei művelődési osztályok engedélyével foly­hat. Szívesen járulnak hoz­zá? — Ez minden megyében az óvodai felügyelő hozzá­állásától függ. Ahol nyitot­tabb szellemű óvónők van­nak, ott nincs baj. De elő­fordul az is, hogy egysze­rűen kitiltják a nyelvokta­tást az óvodából. — Ki fogja össze szak­mailag a gyermeknyelvok­tatást, és kik dolgozzák ki a különböző korosztályokhoz igazodó módszereket? — A TIT-nek vannak szakemberei. Az orosz, né­met és angol nyelvtanítás módszertanát és nyelvtanát már kidolgozták. A konfe­rencián ezeket a munkákat ki is állítottuk, és többsé­gét meg is lehetett vásárol­ni. A legjobban kidolgozott anyag angolból van. A TIT országos és budapesti szer­ve a hosszú évek óta folyó kísérletek formáira építve készítette el együttesen a tanterv- és tananyagrend­szert. Ehhez még azt is kell tudni, hogy a 6—8 éves ko­rig csak szóbeli szakasz van. A gyerekeknek még nincs igazi tankönyve, legfeljebb képes- és kifestőkönyveik. Ezt nevezzük előkészítő, szoktató időszaknak, amely az iskolai nyelvoktatásra ké­szít fel. — Az előző két konferen­cián milyen gondokat fo­galmaztak meg a nyelvok­tatásban részt vevő pedagó­gusok? — A legnagyobb gond, amiről már szóltunk, a fo­lyamatosság biztosítása. Ez szervezeti kérdés. Mi ez ügy­ben csak annyit tudunk tenni, hogy arra ösztönöz­zük megyei szervezeteinket: ahol csak lehet, hirdessék meg minden korosztály szá­mára a tanfolyamokat. A másik probléma az, hogy ezek a csoportok nem mindig homogének. Van, ahol az elsős gyerekkel együtt ül a negyedikes. Ha mindenki kezdő, ez a prob­léma áthidalható. Később azonban már nem. Az óvo­dásoknál nem probléma, hogy a középsősök és a nagycsoportosok együtt vannak. Ott inkább az a gond, ha ebbe a csoportba olyan gyerek érkezik, aki nem tanulta az idegen nyel­vet. Tehát ha nem is já­runk gyerekcipőben — hi­szen sokat tettünk —, még mindig kísérletező, próbál­kozó fázisban van a gyer- mekidegennyelv-oktatás. De úgy érzem, nem is lett vol­na szabad fejest ugrani be­le minden előkészület nél­kül. Most, hogy már nagyon sok korosztályra van prog­ramunk és javaslatunk, ta­nári segédkönyveink, már sokká] könnyebb a helyzet. A másik nagy gond az, hogy kik tanítsanak. Az ideális az lenne, "ha azok, akik egyébként is foglalkoz­nak a gyerekekkel. Az óvó­nőképzésben az elmúlt évek­ben megkezdték az idegen­nyelvi speciális kollégiumi képzést. Szarvason, de má­sutt is folynak ilyen kísér­letek. A gyakorlatban azon­ban még nem ilyen jó a helyzet. — A művelődési kor­mányzatnak milyen „gyer­meke” ez a nyelvoktatási forma? — Gyermeke, ha nem is a legédesebb. Nem emel vele szemben kifogást, mint ko­rábban. A konferencia is úgy jöhetett a vártnál is nagyobb létszámban létre, hogy a résztvevők egyhar- madát a megyei pedagógiai intézetek küldték. Szóval, úgy vélem, egyre jobb a művelődési tárca hozzáállá­sa, amely talán az elért eredményeknek köszönhető. A szülők igénylik, a gyere­kek szeretik, s egyre ered­ményesebben vesznek részt később az "iskolai nyelvokta­tásban. Enné] több bizonyí­tékot egyelőre nem tudunk felmutatni. Bár meg kell jegyeznem, hogy több kísér­letünk, meg egy akadémiai kísérlet is igen nagy siker­rel zárult. — Akkor elégedettek le­hetnek ... — A • gyermekidegen- nyelv-oktatás nem oldja meg az ország nyelvoktatási gondját, amit ma is ka­tasztrofálisnak tartok. Eb­ben még nem tettünk ele­get, sem az oktatási tárca, sem a TIT. A megoldást sem érzem közelinek. A gyermeknyelvoktatás csak a szervezett nyelvoktatás meg­kezdését könnyíti meg és se­gíti elő. — Ezt ismerték fel a szü­lök? — A kisgyerek, szerintem, elsősorban azért tanul ide­gen nyelvet, mert a szülők rájöttek, hogy nekik meny­nyire hiányzik. Ez, a hiányt legalább a gyereknél szeret­nék bepótolni. A nyelvtanu­lás ugyanis ma már koránt­sem sznobizmus, hanem fel­ismert szükséglet. B. Sajti Emese Fotó: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő ifjúság. 10.50: Fiatal együttesek bemu­tatkozója. (ism.) 11.39: Jókai Mór élete és kora. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Emanuel Feurmann gor- donkázik. 13.30: Operettkettősök. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Arcképek a szlovák Iro­dalomból. 15.18: Kórusmuzsika. 15.34: A nép szolgálatában. 16.05: A Nyitnikék postája. 17.00: Világablak. 17.30: Hófehérke és a bét tör­pe. 17.45: A Szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: Negyven esztendő magyar zenéje V/4. rész. 20.45: Kutatás a kutatás körül. Riport. 20.55: Szimfonikus zene. 21.30: Ami a számok mögött van. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Vonós kamarazene. 23.40: Traviata. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 9.05—12.00: Napközben. Zenés délelőtt. 12.10: Ben Franklin Párizsban. 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. 13.05: Pophullám. 14.00: Szeverényi Ilona és Ge­rencsér Ferenc cimbalmo- zik. 14.15: A Budapesti Honvéd Helyőrség fúvószenekara játszik. 14.40: Hangos szótár. 15.10: Operaénekesek zenés Já­tékokból énekelnek. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Tánch4zi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak. 20.00: Nóták. 20.34: Csintamánok és mada­rak. 21.05: A dán rádió bigbandje játszik. 21.28: Bob herceg. 23.20: Vincze Ottó szerzemé­nyeiből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Bach: i2. kantáta. 9.36: Zenekari operarészletek. 10.00: XX. századi kamarazene. 11.00: A Collegium auereum ka­marazenekar játszik. 12.35: Operaegyüttesek. 13.05: Külpolitikai könyvespolc. 13.20: Pásztordalok a Viola­együttes előadásában. 13.30: Kamaramuzsika. 15.00: A Talking Heads felvéte­leiből. 15.30: Zenei tükör, (ism.) 16.00: Az eladott menyasszony. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Holnap közvetítjük... 17.50: Szöllősy András művei­ből. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Muzsikáló természet: Bú­várfélék. Közben: 20.20: Egy pálya vonzásában. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.20: Népdalok kamaraegyüt­tesre. 21.40: Romantikus zene. 22.30: Latin-Amerika irodalma. 22.55: Régi vokális muzsika. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal egv előadó. Pe­ter Griffin slágereiből. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. 17.40: Georg Benson gitározik. (Közben: Noteszlap.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Eddy Grant felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00; Tévétoma. (ism.) 8.05: Iskolatévé. 8.40: Korok művészete. 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat). 9.25: Deltácska. 16.15: Hírek. 16.20: Orosz nyelv kicsiknek — 8. rész. 16.30: Tévé BASIC-tanfolyam. 17.00: Képújság. 17.05: összefüggések. 17.55: Egészségünkért! 18.05: Én, Prenn Ferenc. Tévé­film. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bizonyíték híján. Francia tévéfilmsorozat. 20.50: Metszetek — III/2. Társa­dalom, társadalompol. 21.55: Tv-híradó 2. 22.05: Himnusz. II. MŰSOR 17.25: Képújság. 17.30: Városok a gyerekekért. 18.00: Igor Sztravinszkij: Zsol­társzimfónia. 18.30: Közelképek. 19.00: Hantjával ez takar. A kő­szegi Várszínház előadása, felvételről. 20.50 : Tv-híradó 2. 21.10: Reklám. 21.15: Autó-motorsport. KÉPERNYŐ Cigánykerék Ne tagadjuk, mindenkit elfog néha a vágy, különösen ami­kor úgy érzi, hogy alaposan megrohanták a felnőttség gond­jai, szomorúságai: de jó is lenne gyereknek lenni- még! Per­sze, az egész csak tünékeny pillanat, de, hogy „jó lenne”, ne is tagadjuk. Valami különös biztonság árad a gyerekkorunk­ból, innen, messziről nézve is, és a bánatainkat, ha voltak, milyen hamar felejtettük! Szóval, jó lenne gyereknek lenni kicsit, egyezzünk meg eb­ben. És ha megegyeztünk, akkor szánjunk rá egy délelőttöt, és üljünk oda a televízió elé: mit ad, nekünk, „gyerekeknek” mondjuk a vasárnap délelőtt? A március 17-i kínálat szembetűnően változatosnak ígér­kezett. Kezdődött kilenc órakor az óvodások műsorával, amelyben ezúttal Guriga, a varázsló és az elnyűhetetlen (vall­juk be: sikeres!) Foxi Maxi volt a sztár. Aztán (némi csú­szással), vagy tíz perccel az újságban jelzett időpont után kezdődött a Cigánykerék, Teknős Péter író és Szellő Rózsa szerkesztő közös attrakciója. A bohócruhában és a kimázolt arc mögött nem tudtam megállapítani, ki volt Kamilla és Lala, akik idevarázsolták nekünk, „gyerekeknek”, bábu-Pis- tit, ahogy egy bérház udvarán kötél-kígyót bűvöl, elvezettek bennünket egy gyurmából készült, mozgó állatóvodába, az­tán József Attila költő bácsi Medvetánc című költeményét igazi színészek játszották, mondták el egy faluszéli udvar­ban, majd megelevenítették egy karácsönyfa díszeit, embere­ket és állatokat (ez különösen unalmas volt), végül két va­laki szintén bohócnak öltözve play-backelte a Macskaduettet. De, hogy miért, és kinek? Nekünk, „gyerekeknek” aligha, mert amíg ez a műsor ment, igazi játék után néztünk, aki meg nem játszott közülünk, csokit majszolt és kifutott az udvarra, mert sütött a nap. A szóra sem érdemes Cigány­kerék után a Fürkész történetei következtek. Nohát, a Straub Dezső, az jópofa volt! De mi­előtt róla beszélnék, elmondom, hogy a mi kedves Fürkész barátunk, akit Gyárfás Endre író bácsi talált ki, és Takács Vera volt a szerkesztője, szóval ez a mi kedves Fürkészünk most arra adta a fejét, hogy kinyomozza, milyen a túlvilág? Mit mondjak, jól csinálta és okosan. Először a Nagy Angol, Shakespeare Hamletjéből mondott idézetet, például azt is, hogy a túlvilág: „nem ismert tartomány, melyből nem tér meg utazó.” Hamar kiderült azonban, hogy sokan jártak benne, ha másképp nem, a képzeletük szárnyán, és szívesen közhírré is tették, amit ott tapasztaltak. így beszélgethetett Straub Dezső egy egyiptomi főpappal, aki a múmiák titkára derített fényt, majd Odüsszeusz mesélte el alvilági utazását, a középkor nagy költője, Dante pedig pokolbeli bolyongásai­ról mondott költői képeket, a pokol tornácától az utolsó kö­rig, ahól az árulók bűnhődnek, de alaposan. Tetszett ez a Fürkész, eszembe" sem jutott, hogy lekváros­kenyeret kérjek tízóraira. Sok ilyen kellene! Még valamit: ezt a Fürkészt is az a Katkics Ilona rendezte, aki az elmúlt hetekben a békéscsabai színészekkel bemutatott Hagymács­kát, és a nagy sikerű Anna és Anton című tévéjátékot. Hal­lottam a felnőttektől, hogy ritka, szép, szívteli és igaz törté-' hetet láttak, akik megnézték. És, hogy nem felejtik egyha­mar. Csillagok küldötte Ez egy Csehszlovák filmsorozat, tizenhárom részes lesz, most láthattuk a másodikat. Nahát, ennyi mókát, érdekessé­get, titokzatosságot! Nyilván, tudja a rendező Radim Cvrcek, meg az írók is, Frantisek Vicék és Václav Pavel Borovicka, hogy mi kell a gyerekekének. Történet, ami érdekes, izgal­mas, amibe mi, nézők is beleképzelhetjük magunkat: olyan mai mese tehát, ami rólunk szól. Mert mi vagyunk azok, akik egy elhagyatott tó partján ócska csövekből rakétakilö- vőt építünk, amivel egyszer majd felfedező útra indulunk a világűrbe. Hogy ebben a filmben Karéit és Slavót megelőzik, és a Majka nevű paragalaxis egyik bolygójáról megérkezik Majka, aki repülni és vízen járni is tud, és olyan furcsán megy, mint egy lépegető exkavátor, az külön pompás dolog! Szóval, itt a film második részében ez okozza a fő izgal­mat. Karel és Szlavó hamar rájönnek, hogy igazi űrlányról van szó, a nagymama azonban még hitetlen, és csak akkor ocsúdik fel, mikor Majka a plafonon kezd járni . . . Habár a rendőr is gyanút fog, de egyelőre nem tudja mire .vélni Ka­réi és Szlavó feltűnő jóságát, és szemet húny a furcsaságok felett... Mondhatom, jól szórakoztam! És különösen mókás volt," hogy gyerekszemmel próbáltam nézni a képernyőre, ezen a vasárnap délelőttön. Legalább elfelejtettem kicsit, hogy fel­nőtt vagyok. Sass Ervin 21.35: Bolgár reneszánsz házak. 21.55: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Költészet. 20.35: Gazdasági körkép. 20.50: Zenei összeállítás. 21.30: Családi kör. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Művelődési műsorszemle. 9.00: Tv-naptár. 9.30: Dokumentumadás. 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési adás. 12.30: Hirek. 15.00: Videboldalak. 15.40: Dokumentumadás. 16.00: Hírek. 16.05: Tv-naptár. 16.15: A tarka autóbusz — adás gyerekeknek. 16.45: Jugoszláv kosárlabda-baj­nokság — döntő. Közben: 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Kérték — nézzék. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Témák és dilemmák. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Filmfesztiváli bemutatók: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. III. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Környezetvédelem. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató adás. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: Művelődési adás. SZÍNHÁZ 1985. március 19-én, kedden 19.30 órakor Békéscsabán: FILHARMÓNIA HANGVERSENYE 1985. március 20-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: ÁGACSKA Nyilas Misi-bérlet 1985. március 20-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: GELLÉRTHEGYI ÁLMOK Bérletszünet MOZI Békés Bástya: 4-kor: E. T., 6 és 8-kor: Ki kém, ki nem kém. Békéscsaba Szabadság: Házibuli. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Kelly hősei I—II. Gyula Erkel: Tavaszi szimfónia. Gyula Petőfi: 3 és 5-kor: Hóhányók és hóvi­rágok, 7-kor: Vérvonal. Oros­háza Partizán: fél 4-kor: A tek­nős és a sün, fél 6 és fél 8-kor: A nőstényfarkas kísértete. Szeghalom Ady: Yerma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom