Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

NÉPÚJSÁG 1985. március 19-, kedd Megkérdeztük: Mi lesz a gyomaendrődi szemétteleppel? A Budapest felől Gyomára vonattal érkezők és a köz­úton közlekedők igazán nem mondhatják, hogy esztéti­kus látványban van részük, ha a jobb oldalon kitekin­tenek az ablakon. A vasút­vonal mellett levő két víz­zel teli bányagödrök egyiké­be néhány éve szemetet hor­danak. A nagyközségi ta­nács itt létesített — ideigle­nesen — szeméttelepet. A környékbeli lakók már több­ször panaszkodtak — jogo­san — a szeméttelep közel­sége és az ezzel járó kelle­metlenségek miatt. Megkérdeztük, mi lesz a szemétteleppel? • — Minél hamarabb meg akarunk szabadulni a lát­ványtól — tájékoztatott Nagy Pál, a gyomaendrődi tanács műszaki osztály ve­zetője. — Már a múlt év­ben szerettük volna kiala­kítani az új szeméttelepet a megszűnt téglagyár mel­lett. Ehhez azonban nem volt pénz, hiszen — mivel ez a terület megfelelő távol­ságban van a községtől, és hogy a kialakítandó szemét­lerakóhelyet meg lehessen közelíteni — utat, a kezelő személyzet részére épületet kell építeni. Ebben az év­ben viszont már megkez­dődnek a munkálatok. A jelenlegi, még működő telepet rövidesen megszün­tetjük, s az ott levő hul­ladékra mintegy egy-másfél méter vastagságban termő­földet hordunk. Ezt a terü­letet ugyanis parkosítani fogjuk. A fásítás már az idén, ezen a részen, a Gyomaend- rődön áthaladó 46-os út mentén elkezdődik. A par­kosításra az éves fásítási keretünknek — 500—600 ezer forint — mintegy felét hasz­náljuk fel. —oké— Megkezdődött a belvízszivattyúzás Március első napjaitól mintegy 25 milliméter csa­padék hullott a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság terüle­tén, s ez a mennyiség a sokéves átlagnak megfelelő csapadékhelyzetet alakította ki. A nappali O Celsius-fok feletti hőmérséklet hatására a talajfagy folyamatosan fel-' engedett, és így a belvízle- folyási viszonyok kedvező­en alakultak, elsősorban az alagcsövezett, meliorált te­rületeken. Ezért összefüggő belvízelöntés nem alakult ki. A belvízcsatornák telí­tettsége 50—60 százalékos. Beteglátogatók Hétfőn már hozzátartozó­ik is felkereshették rövid beteglátogatáson a múlt heti komlói sújtólégrobbanás Pé­csett ápolt sérültjeit. A III. számú honvédkórház égési és intenzív osztályán gondo­zott tizenkilenc bányász kö­zül kettő — Halász Zoltán és Szilák Gyula — haza is térhetett a hét végén, mivel egvikük sem igényel már Ott, ahol a csatornákban a csapadék hatására nagyobb vízszintemelkedés várható, megelőző belvízszivattyúzást végez napok óta az igazga­tóság. Jelenleg 25 belvízszi­vattyú üzemel mintegy 50 köbméteres másodpercen­kénti teljesítménnyel. A KÖVIZIG felhívja a mezőgazdasági üzemek fi­gyelmét, hogy további eső­zések esetén nagy figyelmet fordítsanak a táblákról tör­ténő vízelvezetésre. A bel­vízcsatornák befogadóképes­ségét az igazgatóság bizto­sítja. a bányászoknál kórházi kezelést. A többie- ken olyan műtéteket hajtot­tak végre, amelyek az égési sebek elfertőződésének meg­akadályozását szolgálják, s lehetővé teszik a sérült bőr­felület pótlását. Az orvosok erőfeszítéseinek eredménye­ként az életveszélyesen sú­lyos állapotú sérültek szá­ma hétről néggyel csökkent. Majdnem kaland A zsúfolt vasárnap esti expressz jó egy órája rohan Pest felé, mikor a kalauz benyit a fülkébe. Köszön, amire néhány morgás és kétannyi hallgatás a válasz. Udvariasan, ritmusosan teszi a dolgát. Kilyukasztja a két egyetemista jegyét, rábólint a felé mutatott diákigazol­ványokra. — Kérem a személyi igazolványt is — teszi hozzá és fennakadásra pillanatig sem számítva kattogtat a többi­eknek. Az egyik fiú nyújtja személyijét, arra is csak rábólint, menne tovább, ám a másik szava megállítja. — Nincs itt a személyim ... — Anélkül nem tudok meggyőződni arról, hogy ön je­lenleg diák-e vagy sem — mondja a kalauz. A fiú jóleső izgalomba jön: — Van diákigazolványom, az elég. — ön is tudja, hogy nem elég. A diákigazolvány csak személyivel együtt érvényes — s a kalauz már mutatja is az erről rendelkező pontot. — Mit csináljak, otthon maradt — igyekszik a lehető legfíegmább válasszal kirukkolni a fiú. — Akkor az, sajnos, 40 forint lesz — mondja a kalauz az udvariasság és a határozottság meggyőző kevercsével. — Én igazolhatom őt — segít a másik —, a bátyja va­gyok. — Elhiszem, de személyi nélkül nem fogadhatom el a diákigazolványt. 40 forint — és már nyúl a táskája egy baljós rekeszébe a törvény embere. — Jaj, de unom ezt az egészet — fakad ki teátrálisan a bajbajutott. Feláll és egyetlen mozdulattal előveszi a személyijét. A kalauz rábólint. Arcán semmi nyoma a győzelemnek. — Köszönöm szépen — szól a szokott halk hangon és továbbmegy. A fiú szégyenkező dühvei huppan vissza az ülésbe. — Mit kell neked mindig keresni a bajt — fegyelmezi testvérét a báty. — Ugyan már! — mérgelődik az öccs —, a Macska- jancsi... Bonyolult tudományokról valló könyvek emelkednek arcuk elé. — út — Hazaérkezett Barcs Sándor Hazaérkezett Brazíliából Barcs Sándor, az Elnöki Ta­nács tagja, aki az Elnöki Tanács képviseletében részt vett Tancredo de Almeida Nevesnek, a Brazil Szövetsé­gi Köztársaság elnökének beiktatási ünnepségein. Hangversenyek megyénkben Az Országos Filharmónia rendezésében ma, március 19-én este fél 8-tól rendezik meg Békéscsabán, a Jókai Színházban az idei, 5. bér­leti hangversenyt. Foiloni Donetella (képün­kön) zongoraestjének műso­rán “Bach Olasz koncert, Clementi C-dúr szonáta, Pro- kofjev III. szonáta és Cho­pin Huszonnégy prelüd című műve szerepel. A műsort Turcsányi Emil ismerteti. Gyulán, március 21-én, csütörtökön este 7 órai kez­dettel rendeznek hangver­senyt az Erkel Ferenc Mű­velődési Központban. Fellép a Tinódi kamarazenekar és a Magyar Állami Népi Együt­tes énekkara. Karigazgató Pászti Miklós. Vezényel, Mossóczy Vilmos. Elhangzik Monteverdi Orfeo ed Euri- dice. Az opera hangverseny­szerű előadásán közremű­ködnek Lugosi Melinda, Bo­kor Jutta, Laczó András, Ötvös Csaba és Schwimmer János énekművészek. Városismereti vetélkedő „Csabaiság” A békéscsabai városismere­ti vetélkedő döntőjébe jutott csapatok részére március 23-án rendeznek vetélkedőt a „csabaiság” témakörében az ifjúsági és úttörőházban. A legkisebbek kezdik a ve­télkedést, amelyre már jó- előre a szokásostól kissé el­térő módon fel kellett ké­szülniük a különböző korosz­tályoknak. A 4—5—6. osztá­lyosoknak két népi játékot kell elkészíteniük a helyszí­nen, a 7—8.-os úttörőknek pedig öt, csabaiságot kifeje­ző dőlgot kell összegyűjteni- ük (ez lehet népszokás, nép­dal, népi játék, ételleírás,) s ebből egyet a helyszínen be­mutatniuk. A középiskolások ugyanitt 15 órától mérik össze tudá­sukat. Ök három feladatból választhattak: leírhatják öt csabai étel receptjét, s eb­ből elkészítve elhozhatnak egyet; jellegzetes békéscsa­bai ruha viseletét-írhatnak le, s egyet bemutathatnak élő­ben, vagy összegyűjthetnek öt népi játékot, s ebből egyet előadhatnak. A felnőtteknek — akik 17 órától vetélkednek — 'két fel­adatot kell megoldaniuk. Egy jellegzetesen csabai ételt kell elkészíteniük, s azt megfele­lően tálalniuk. Emellett há­rom csabai anekdotát kell gyűjteniük, s egyet élőben előadni. A 'középdöntők legjobb 35 csapata ezen a szombaton szerzett pontjait természete­sen 'továbbviszi a döntőbe, amelyet egy héttel később, március 30-án rendeznek meg négy helyszínen. Ugyanezen a napon dél­után fél 5-kor a középdön­tőbe került anyagokból — iskola- és üzemtörténeti tablókból, helytörténeti do­kumentumokból — a Mun­kácsy Mihály Múzeumban nyíli'k kiállítás. G. K. A szeghalmi gyermekintézmények segítése Szeghalmon a városi párt- bizottság, a tanács és a Ha­zafias Népfront helyi bi­zottsága néhány évvel ez­előtt azzal a felhívással for­dult a munkahelyek veze­tőihez és dolgozóihoz, vala­mint a település lakosaihoz, hogy járuljanak hozzá az ..Egy nap az iskoláérl;, óvo­dáért” mozgalom céljainak valóra váltásához. A közös összefogás ered­ményeképpen 1983-ban több mint 100 ezer forint gyűlt össze, amelyen játékokat, szemléltető eszközöket vá­sároltak az intézmények ré­szére, továbbá elősegítették a 75 személyes Petőfi utcai óvoda befejezését. A tavaly befizetett összeg szintén meghaladta a 100 ezer fo­rintot, és ezt a különböző felszerelések, óvodai kellé­kek beszerzésére fordították az illetékesek. Ezen kívül részben ebből fedezték az újtelepi' iskola kialakításá­nak költségeit. A helyi szervek az idén is kérik a társadalmi támoga­tást az általuk indított moz­galom sikeréhez. A felaján­lásokat, a városi tanács vb fejlesztési alapjának szám­lájára (625-344576-0017) le­het befizetni az elkövetke­zendő időben. —y —n Megkerült az ellopott toll! A közelmúltban rendőrségi felhívást tettünk közzé, melyben a mezőkovácsházi ÁFÉSZ toliüzeméből ellopott nagy mennyiségű értékes pe­hely és toll hollétének és a tettesek kilétének felderíté­séhez kértük a lakosság se­gítségét. A Békés megyei Rendőr-Főkapitányság tájé­koztatta lapunkat, hogy a la­kosság segítségével felderí­tették az ügyet, és előzetes letartóztatásba helyezték Rostás Sándor, 53 éves, Szi­gethalom, Lajos utca 4. szám alatti lakost és több társát, akik alaposan gyanúsíthatok a toll ellopásával. Az ello­pott értékeket a rendőrség lefoglalta és az ÁFÉSZ-hez visszajuttatta. * * * örülünk a gyors sikernek és reméljük, hogy a közeli napokban további részlete­ket hozhatunk nyilvánosság­ra e nem mindennapi ügy­ről. Hem lesz világ vége Közeledik a Hallév-üstökös Sokszor volt látható a Halley-üstökös, már az idő­számítás előtt is megfigyel­ték, leírták a jelenséget. Ha­marosan újból napközeibe kerül, és ismét látható lesz a földről. Miért különleges ez az üstökös, és hogyan ké­szültek, készülnek a kutatá­sára? — erről beszél­gettünk dr. Horváth And­rással, az Uránia Csillag- vizsgáló Intézet igazgatójá­val. — Az üstökösök magjára fagyott víz a Mars pályája környékén már párologni kezd, s gázállapotba megy át. Ebből alakul -ki a csóva, s ahogy az üstökösök újból távolabb kerülnek a Naptól, ezt a gázcsóvát elhagyják, vagyis anyaguk folyton fogy, egyre kevésbé látványosak. A Halley-üstökös már 27- szer volt Napközeiben (76 évenként fordul ez elő), s most is rendkívüli látványt nyújt majd, hiszen légköre 200—300 ezer kilométer át­mérőjű, s csóvája több tíz-, talán 100 millió kilométer lesz. Ezekhez képest a mag­ja fantasztikusan kicsi, mintegy 4 kilométer átmé­rőjű lehet. — Mit tudunk a Halley- üstökösről? — Tulajdonképpen nagyon keveset. Hogy miből áll, ar­ra egyelőre csak következ­tetések vannak, eddig csak a színképelemzések adataira támaszkodhatunk. Most azonban már, űrkutatási esz­közökkel közelebbről is meg­vizsgálják az üstököst. Ezek­től a vizsgálatoktól sokat várunk. — Kik vesznek részt a ku­tatásokban? — A Szovjetunióban — nemzetközi összefogással — dolgozták ki a VEGA-prog- ramot, ennek keretében ta­valy decemberben két űr­szondát bocsátottak fel. A nyugat-európai országok kö­zös intézménye, az ESA (Eu­rópai Űrkutatási Ügynökség) is indít egy űrszondát, a Giottot, ez év nyarán. A ja­pánok már most januárban felbocsátottak egy űrszondát, s augusztusban lövik fel a következőt. Az amerikaiak nem készültek külön kutatá­si programmal, ám egy 1978 óta keringő űrszondájukat — mely korábbi feladatát már teljesítette — bonyolult ma­nőverekkel a Halley pályája közelébe irányítják. A VEGA-k repülnek be szemből először az üstökös légkörébe, s a magot 10 ezer kilométerre közelítik meg. Mivel a Halley pályáját tel­jes pontossággal nem ismer­jük, a VEGA-k adatait fel­használva, az őket követő Giotto ezer kilométerre kö­zelíti majd meg a magot, így egymáshoz is kapcsolódik ez a két program. — Magyarország részt vesz-e ebben a kutatásban? — A magyar’hozzájárulás igen jelentős, a VEGA tévé- rendszerét működtető elekt­ronikus egység eddigi legna­gyobb vállalkozásunk. Mond­hatni, ez a lelke az űrszon­dának. De a Blisi is magyar műszer, mely a szonda mű­szereinek adatait gyűjti, tá­rolja és továbbítja. A ma­gyar kutatók fejlesztették ki a Tünde kozmikus sugárzás­mérő és a Plazmag. töltött részecskéket mérő készüléket is. Ezek ugyancsak a VE- GA-n vannak. Most kerülnek ki először magyar műszerek a bolygóközi térbe. — Látható lesz-e a Halley Magyarország területéről? — 1985 novemberében, de­cemberében az esti, és 1986 március, áprilisában a haj­nali égbolton láthatjuk majd, de csak a csóvájának a vé­gét. — Szárnyra kap mindig a hír, amikor a Halley közele­dik, hogy itt a világ vége ... — Legutóbb, 1910-ben tényleg nagy volt a pánik, akkor volt a legközelebb a Halley a Földhöz, olyannyi­ra, hogy át is ment a boly­gónk akkor az üstökös csó­váján. De a Halley akkor sem volt befolyással a földi életre, s most, amikor távo­labb halad el, még kevésbé. Vagyis: semmiképp sem lesz világ vége. (pénzes) Olajbányászok kongresszusi versenye A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének ezer olaj­bányásza a múlt év márciu­sától terven felül 8000 mé­ter furatot mélyített, s 50 millió forintnyi termelési költséget takarított meg — teljesítve ezzel 'kongresszusi felajánlásának időarányos részét. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott az Ocskó Ferenc fő­fúrómester vezette Vosztok brigád: az egy év alatt a korábbi 35 000 helyett 38 000 métert fúrtak le olajért, földgázért; teljesítményük el­érte a vállalati átlag kétsze­resét. Munkájuk értékét nö­veli, hogy az elmúlt hóna­pokban a télen szokásosnál zordabb időjárásban dolgoz­tak, most pedig — a föld fa­gyának kiengedése után — a mély sárban vonszolják, telepítik át a fúrótornyukat és az egyéb súlyos berende­zéseket egyik fúrási pontról a másikra. Az ilyen — álta­lában kéthetenként esedékes — költözködés különösen nehéz a Tisza—Maros szög kötött talaján, ahol az al­győi mező újabb olajkútjait fúrják. A szegedi olajbányászok az idén több mint 105 000 mé­ter összmélységű olaj- és gázkutat fúrnak elsősorban Szeged-Algyőn, Kis'kundo- rozsmán és az üllési gázme­zőn. „Egy kis levegői!” „Egy kis levegőt! Mehr Luft!” írta Kosztolányi no­teszlapjára, halálos ágyán, amikor beszélni már nem tu­dott. Goethe utolsó szavaira utalt: Mehr Licht! (Több világosságot!) De nem is a nagy költőkről akarok itt szólni, hanem a klubszínházról. Arról, hogy a klubszínháznak mindig is az volt a varázsa, hogy kicsi, családias, meghitt. így van ez Békéscsabán, a Jókai Színházban is. Azaz így le­hetne, ha az ember levegőt kapna... Mert kultúra ide, kultúra oda, levegőt venni azért kell. Roppant kínos az előadás helyett óránkat lesni, hogy kibírom-e a végéig. Vagy a szomszédokat: hány embert kell felállítanom, hogy kitámolyoghassak? És ha sikerül kijutnom, nem szédülök-e le a lépcsőn? Nem értem: nem lehetne ablakot nyitni? Bejönne az utcai zaj? A parkoló-sétáló utca ellenére? Nem lehetne szellőztetni? Vagy mérsékelni legalább a fűtést? Egy kis levegő nemcsak az egészségünknek, hanem figyelmünknek is jót tenne. Félek a Gellérthegyi álmok premierjétől. Aggódom, kapok-e az élmény mellé egy kis levegőt is ... N. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom