Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

emelkedett. Mind teljesebb a községekben élő nők foglalkoztatottsága is, 16" o-uk nem áll munkaviszonyban, nagyobb részük 40 évnél idősebb, és a háztáji gazdaságokban dolgozik. Nőtt közéleti, politikai aktivitásuk, a párttagságon belüli arányuk megközelíti a 30"n-ot, emelkedik számuk és arányuk a választott testületekben és a vezetői munkakörökben, de ez a kívánatostól még elmarad.

A nők iskolázottsági mutatói ugyan összesenben elmaradnak a férfiakétól, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a 18— 34 éves népességen belül a nők középiskolai végzettsége már magasabb a férfiakénál. Hasonló jelenség tapasztalható a felsőfokú végzettségben is. A szakmunkásképző intézetekben viszont csak lassan javult részvételi arányuk, jelenleg is a beiskolázottak csupán egyharmada nő.

A nők munkában való helytállását inkább zavarják a családi gondok, a gyermeknevelés problémái, mint a férfiaknál. Kereseti feltételeik a férfiakétól jelentősen elmaradnak, ma még alacsony bérek mellett is vállalnak munkát.

A nők társadalmi helyzetének továbbfejlesztése szükségessé teszi, hogy:

— növeljük tovább szakmai és politikai műveltségüket;

— javítsuk munkájuk, közéleti tevékenységük feltételeit, aktivizálásukra, közfunkcióba és vezetői beosztásokba való választásukra fordítsunk fokozott figyelmet, ezek érdekében emeljük a háztartási munkák társadalmasításának színvonalát;

— szerezzünk érvényt a munka szerinti elosztás elvének, a nőket ne érje hátrányos megkülönböztetés.

g) Az ifjúság aránya a korábbi években fokozatosan csökkent az összlakosságon belül, ez a csökkenés a ’80-as években megállt. Létszámuk kevesebb, mint 150 000. A fiatalság döntő többsége tiszteletet érdemlő módon helytáll a munkában, vagy szorgalmas tanulással készül az életre. Érzékenyek az újra, kezdeményezők, részesei a szocialista bri- gádmozgalomnak, újítómozgalomnak, elfogadják pártunk politikai törekvéseit, célkitűzéseit, ugyanakkor kritikusab- bak is az idősebb nemzedéknél. Saját élethelyzetük és konkrét lehetőségeik számbavételekor esetenként torz képet rajzolnak fel. Az önálló életkezdés, a családalapítás leginkább életszínvonaluk romlását eredményezi, saját munkával gyakran nem tudják elérni a szülői házban már megszokott színvonalat. Ez egyeseket jelentős túlmunkavállalásra ösztönöz.

Az ifjúság növekvő számban van jelen a különböző társadalmi, állami szervek választott testületéiben, aktívan képviselve nemzedékük érdekeit. Politikai magatartásuk egyik kísérője a türelmetlenség, amelyet csak részben indokol koruk.

A politikai aktivitásuk együttjár a marxizmus—leniniz- mus eszméi iránti érdeklődés élénkülésével, egyre többen vesznek részt a politikai oktatásban, jelentősen megnőtt részarányuk az esti egyetemi oktatásban is.

Az ifjúság egyes rétegei lényegesen különböznek egymástól, a társadalomtól, az ezeket a különbségeket is tudomásul vevő figyelmet kívánnak. Az ifjúság mind sikeresebb bekapcsolódása a szocialista társadalom építésébe megkívánja, hogy:

— nagyobb figyelmet fordítsunk fejlődésére, társadalmi beilleszkedésére, a pályakezdés, a családalapítás feltételeinek magasabb szintű megteremtésére;

— az intézmények, a párt-, állami és társadalmi szervek fokozzák az ifjúság körében végzett politikai, világnézeti ntvelőmunka hatékonyságát, vegyék számításba az őket meghatározó konkrét társadalmi körülményeket;

— támasszunk magasabb szintű követelményeket az ifjúsággal szemben, mind a munkában, mind a politikai, társadalmi életben, megteremtve teljesítésének feltételeit;

— erősítsük a társadalom különböző nemzedékeinek együttműködését az előttünk álló feladatok megoldásában, szocialista társadalmunk fejlesztésében.

h) A nyugdíjasok száma és részaránya megyénkben nő. 1970-ben a lakosság 11,6%-a, 1980-ban 19,7" »-a. A növekedési tendenciával hosszabb időn át számolni kell. A nyugdíjasok szociális feltételrendszere fokozatosan romlik. Különösen nehéz helyzetbén vannak a régóta nyugdíjban levők, egy részük életfeltételei alig vagy el sem érik a minimum szintet. A szociális intézményhálózat messze elmarad a szükségletektől, amelyek évről évre növekednek.

i) Az egyéb társadalmi csoportok:

— A család meghatározó szerepet játszik a felnőttek munkaerejének újratermelésében, a felnövekvő nemzedék társadalmi beilleszkedésében, a szocialista életmód fejlődésében. A családi közösségekkel kapcsolatos növekvő gondok, a család funkcióinak ellátása szükségessé teszik a család intézményének fokozott védelmét, segítését, társadalmi, gazdasági és állami szerveink részéről egyaránt.

— A vallásos emberek száma fokozatosan csökken, aktívabb hitéleti tevékenység a szabadegyházakra, néhány teleo

pülésünk lakosságára és főleg az idősebb korosztályra jellemző. A fiatalság érdeklődése legtöbbször átmeneti. A szocialista építőmunkában aktívan részt vesznek, elfogadják a szocialista politikai, társadalmi rendszert, egy részük a közéletben is rendszeresen vállal szerepet, béketörekvéseink támogatói. Az állami és egyházi szervek kapcsolata rendezett.

— A nemzetiségiek társadalmi, politikai egyenlősége teljes mértékben megvalósul, életüket ugyanazon tényezők határozzák meg, mint a nem nemzetiségiekét, gondjaik, problémáik is azonosak, közösek. A megye területén minden szervezetben és intézményben, valamennyi szinten van politikai képviseletük.

Biztosított a nemzetiségi kulturális értékek ápolása, használata. Növekszik a nyelvi kultúra iránti érdeklődés, mind az oktatási intézmények keretein belül, mind azokon kívül. Tárgyi feltételei az elmúlt években tovább javultak, jelentős a tömegkommunikációs eszközök ez irányú tevékenységének bővülése. Javult a nemzetiségi értékeket feltáró és megőrző munka.

A megye lakossága nemzetiségi hovatartozás nélkül elismeréssel fogadja el pártunk nemzetiségi politikáját, dolgozik eredményes megvalósításán. Ezek megerősítést nyertek a nemzetiségiek kongresszusain is.

— A cigányság létszáma dinamikusan emelkedik, néhány településen meghaladja a lakosság 10%-át. Kedvező folyamatok vannak a fiatalság társadalmi beilleszkedésében, a munkaképesek mind nagyobb része vállal állandó munkát, de még mindig nagy a munkát nem, vagy csak ideiglenes jelleggel és alkalmilag vállalók aránya. Szociális, egészség- ügyi, kulturális, politikai és morális állapotuk a lakosság átlagos szintjétől jelentősen elmaradt, társadalmi felzárkóztatásuk egyre sürgetőbb össztársadalmi feladat.

j) A párt szövetségi politikája sikeresen megvalósul megyénkben. A munkásosztály, a párt vezető szerepe érvényesül. A társadalom különböző rétegei jól együttműködnek a szocialista építés feladatain, hátrányos megkülönböztetés nincs sem réteg, sem nemzetiségi hovatartozás miatt. Az egyes rétegek közötti különbségek csökkennek, a közeledést egy sor területen a mind teljesebb egybeolvadás váltja fel.

A létrejött szocialista társadalmi értékeket azonos módon vállalják, csakúgy, mint a feladatok megoldásában való aktív részvételt. A korábbi szociális tagozódás jelentős csökkenése mellett a szocialista társadalmi fejlődés hozta ellentmondások és különbözőségek kerülnek a figyelem előterébe.

3. Az állami élet, a szocialista demokrácia

A szocialista államszervezet — a politikai mechanizmus részeként — megyénkben is rendeltetésszerűen működik. Eredményesen védik, erősítik, fejlesztik szocialista vívmányainkat. A munkát az eredményesség jellemezte, ugyanakkor kísérnek bennünket korábban meg nem oldott feladatok, és új tennivalók is jelentkeztek.

a) A beszámolási időszakban a szocialista demokratizmus fejlődött, a torzító nézetekkel és jelenségekkel szemben megvédtük, a demokratikus elvek és normák érvényesülnek.

A korábban kiépült fórumrendszer eredményesebben működött, ugyanakkor fejlődött a szocialista demokratizmus intézményrendszere is, nőtt a lakóhelyi és a munkahelyi kollektívák véleményező, befolyásoló szerepe. Egyszerűsödött, korszerűsödött a tanácsi szervezet és ügyintézés, a hatáskörök decentralizációja folytatódott, bővült a pályázati rendszer stb. A pozitív folyamatokat nemegyszer zavarják apo- litikus, antidemokratikus magatartások, megnyilvánulások, a hatalommal való visszaélés, a kritika burkolt megtorlása.

r

Az országgyűlés új választójogi törvényt fogadott el. Általánossá tette a többes jelölés intézményét. Ilyen megyénkben már a korábbi választások során is történt, mind a képviselők, mind a tanácstagok választása során, s ez politikai, közéleti megélénkülést eredményezett.

Növekedett — és az új választójog érvényesülése után várhatóan megnövekszik — a különböző érdekek feltárásának, egyeztetésének és érvényesítésének lehetősége. A jövőben még inkább biztosítani kell az eltérő érdekek pontosabb feltárását, jobb összehangolását. Tudatosítani kell, hogy az egyéni érdek és a csoportérdek a közérdek megvalósításán keresztül érvényesülhet.

b) A tanácsok a választópolgárok nagyfokú aktivitásával kerültek megválasztásra. A lakosság fokozott érdeklődéssel és igényekkel figyeli munkájukat. Fejlődött, erősödött — bár eltérő mértékben — népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegük.

Üj közigazgatási rendszerre tértünk át, korszerűsödött településhálózatunk, egyszerűsödött a tanácsok szervezete. Történelmi szerepüket a járások betöltötték. Megnövekedett a megyei tanács szerepe és feladata a központi elképzelések, célok valóra váltásában, a helyi tanácsok érdekeinek

Növekedett a Képzőművészeti Alap és a Szövetség tagjainak száma, a művészek szerepe a megye közművelődési tevékenységében. Alkotásaikkal mind gyakrabban szerepelnek országos, sőt, nemzetközi rendezvényeken. A róluk való gondoskodás, munkájuk anyagi, erkölcsi, politikai elismerése még nem rendezett, szakmai és politikai irányításuk nem megoldott.

Megyénk irodalmi életét eredményesen szervezi és irányítja az Üj Aurora szerkesztősége és a Békés megyei Népújság Köröstáj melléklete. Íróink és költőink mind szélesebb köre kap lehetőséget a megjelenésre, többen ismertek országosan is. A fiatal tehetségek gondozására az utóbbi időben nem fordítottunk elegendő figyelmet.

Az amatőr művészeti mozgalom tovább szélesedett, néhány művészeti ágban jelentős előrelépés figyelhető meg, javult a résztvevők korösszetétele, jelentős a szerepük a hagyományok ápolásában.

A közművelődéssel szemben támasztott követelmények, a növekvő igények szükségessé teszik, hogy:

— kiemelt feladatként kezeljük a fizikai dolgozók műveltségi színvonalának emelését;

— a közművelődés pártirányításának, az állami, társadalmi szervezetek közművelődést segítő koordinációs mnkájá- nak erősítését;

— szélesítsük a közművelődési tevékenységet a lakóterületeken, különös figyelemmel a szabad idő eltöltésére;

— javítsuk a közművelődés anyagi-tárgyi és személyi feltételeit, a közművelődésben dolgozók anyagi megbecsülését;

— a megyében élő alkotóművészek tükrözzék alkotásaikban a megye életét, változásait, alkossanak eszmeileg, politikailag elkötelezett műveket, övezze őket nagyobb figyelem, anyagi és erkölcsi elismerés;

— valósítsuk meg — a tervezett időben — az ágazat fejlesztési elképzeléseit.

4. Az egészségügy

Az egészségügyi ellátás jelentősen fejlődött. Javult az irányító, szervező, ellenőrző tevékenység. Nőtt az orvosok és az orvosi körzetek száma, új kórházzal, rendelőintézettel, gyógyszertárakkal gazdagodott a hálózat, az alapellátás színvonala az új ügyeleti rendszerrel, valamint a kórház-rendelőintézeti integrációval emelkedett. A fejlődés ellenére sok a korszerűtlen, elavult intézet, a megyei kórház rekonstrukciójának üteme lassú, néhány területen orvoshiány okoz gondot, kevés a kórházi ágyak száma. A kezdeti elutasítás után elismeréssel fogadja a szervezeti intézkedéseket a közvélemény. Az egészségügy területén szokássá lett hálapénz miatt ugyanakkor megkérdőjeleződik az elért eredmények társadalmi értéke.

Az élet- és munkakörülmények javulása nem eredményezett megfelelően egészséges életmódot, sőt több egészségre káros szokás van terjedőben. A termelés feltételeinek változásaival változnak az egészségvédelemmel kapcsolatos követelmények is. Így az egészségügyi szervezet feladatköre össztársadalmi összefogást igényel mind a megelőzés, mind pedig a nevelés területén.

A lakosság elöregedésével mind jobban feszítő gond az idősebbek ellátása. Az intézményes szociális ellátás helyzete nem javult. Bár szaporodott a szociális otthoni férőhelyek száma, még mindig kevés. A meglevő intézmények többségének állapota, néhány kivételtől eltekintve, rossz. Az idősebbek szociális ellátásának egyéb formái, hatóköre szélesedett, de a meglevő szükségletet nem elégítik ki. Nőtt a szociális segély iránti igény.

Az egészségügy területén működő párt- és tömegszervezetek munkája javult. Tervszerűen és rendszeresen irányítják

IV. A pártélet kérdései

1. A párt tömegkapcsolata, vezető szerepének érvényesülése

A megyében a párt eszmei, politikai, cselekvési és szervezeti egysége szilárd, politikai befolyása, tömegkapcsolata tovább erősödött, vezető szerepe érvényesült. Ennek alapvető bázisa pártunk következetes elvi politikája, annak nyitottsága, őszintesége, a tömegek egyre szélesebb körű bevonása alakításába. A dolgozók tapasztalják, hogy részesei a döntéseknek, eredményeinknek és gondjainknak egyaránt, hogy a párt elvi iránymutatásával fokozatosan meg tudjuk oldani a jelentkező nehézségeket, ellentmondásokat. Látják, hogy a vártnál lényegesen kedvezőtlenebb külpolitikai és külgazdasági környezetben is végre tudjuk hajtani a XII. kongresz- szus, a megyei pártértekezlet alapvető célkitűzéseit, egyre inkább mutatkoznak a megváltozott követelményekhez való alkalmazkodás jelei és eredményei.

a sok irányú munkát. Mind nagyobb gondot fordítanak dolgozóik nevelésére, az elért eredményt azonban a közvélemény kevésnek tartja.

A Vöröskereszt tevékenységével jelentősen segíti mind az egészséges életmódra nevelést, mind a gyógyító és szociális gondozói igények kielégítését. Az önkéntes véradás terén országosan is kiemelkedő eredményeket ért el.

Az egészségügyi ellátás területén meglevő és jelentkező igények kielégítése megköveteli, hogy:

— javítsuk az anyagi, tárgyi feltételeket a megkezdett rekonstrukciók és a tervezett fejlesztések időarányos megvalósításával (Gyula, megyei kórház, Békéscsaba, városi kórház II. üteme);

— teremtsük meg a megye minden részén az alapellátás személyi feltételeit;

— emeljük az egészségügyi ellátás színvonalát, növeljük értékét a közvélemény előtt, többek között a hálapénz visz- szaszorításával;

— az egészséges életmód kialakításában erősítsük a különböző társadalmi és állami szervek tevékenységét, együttműködését, felelősségét;

— fordítsunk nagyobb figyelmet az idős, elesett emberekre a szociális otthonok fejlesztésével, a férőhelyek számának növelésével, a szociális gondozás szervezésével;

— A Vöröskereszt megyei szervezete fejlessze tovább eddigi eredményeit, segítse a környezeti ártalmak megszüntetését ;

— az egészségügy területén működő párt- és tömegszervezetek erősítsék politikai-világnézeti-erkölcsi nevelő munkájukat.

5. A tudományos élet

Fejlődés jellemezte a megye tudományos életét, a tudományos közélet irányításában jelentős előrelépés történt. A tudományos kutatóhelyek kapcsolatai a termelési, gazdasági egységekkel szorosabbá váltak, mind több közösen szervezett programot bonyolítanak le. Néhány területen a megye, sőt az ország határain túl is érdeklődnek az eredmények iránt. Egyre gyakrabban kerül sor megyénkben tudományos tanácskozásra. Javult a tudományos eredmények iránti fogadókészség, bár nem egyenletesen, a meglevő tudományos potenciál felhasználásával a gazdaság számára új lehetőségek nyílnak. A tudományos élet tervszerűsége javult, a megyén kívüli kutatóintézetekkel való kapcsolatok szervezésében jelentős, országosan is mintaadó szerepet játszik a Tudományos Koordinációs Szakbizottság.

A több területen meglevő fejlődéssel nem egészen tart lépést a társadalomtudományi kutatás, bár néprajzi, helytörténeti kutatásaink eredményei figyelemre méltóak. Az aktuális társadalmi viszonyok feltárása, a politikai döntéseket is megalapozó kutatások terén nagy a lemaradásunk.

A kutatói létszám nő, különösen a nem hivatásosaké, a közéleti aktivitásuk jó, munkájuk során fokozatosan javul a társadalmi, gazdasági, politikai szükségleteknek és tevékenységüknek összhangja.

Változatlanul feladatunk:

— a tudományos élet szervezése, irányítása színvonalának emelése, a gyengébben fejlett területek felzárkóztatása;

— a tudományos eredmények iránti fogadási készség fejlesztése, különösen a termelő szférában az alkalmazáshoz szükséges műszaki feltételek létrehozása;

— az irányítás és vezetés tudományos megalapozottságának fokozása;

— a tudományos kutatás személyi, műszaki, technikai feltételeinek javítása.

a) A pártéletben érvényesülnek a lenini normák, a demokratikus centralizmus elve, a politika fő kérdéseiben a pártegység szilárd. A szervezeti felépítés a társadalmi fejlődés által igényelt közigazgatási és egyéb változásokhoz igazodott, mely korszerűbb keretet biztosít a szervezeti egység megújulásához, tartalmi kiteljesedéséhez. Az elmúlt időszakban a pártnak több új, illetve a korábbitól eltérő módon felvetődő kérdésre kellett válaszolni — különösen a gazdaságot illetően —, mely természetszerűleg a társadalom életének más területeire is kihat. Ezek több vitát váltottak ki a párttagság körében, és a megközelítés, megítélés sem volt mindig egységes. Esetenként az újtól való idegenkedés, a korábban megszokott gyakorlattól való eltérés és az azt kísérő néhány kedvezőtlen jelenség is okozott bizonytalanságot.

b) A pártdemokrácia fejlődése, a párton belüli tájékoztatás nyíltsága és gyorsasága, az új módszerek gyakorlati eredményei tovább erősítették a politika iránti bizalmat, a parttagság kiállását. A párt törekvéseivel való egyetértés

0