Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

Békés megye kommunistái, pártszerve­zetei a beszámolási időszakban eredmé­nyesen dolgoztak az MSZMP XII. kong­resszusa, a megyei pártértekezlet, az MSZMP KB titkárság 1976. szeptember 17-i, a Minisztertanács 3111/1980. sz. ha­tározatai végrehajtásán. Békés megyében a társadalmi, a gazda­sági, az ideológiai, kulturális élet minden területén megvalósultak pártunk főbb cél­kitűzései. Szilárd a megye társadalmának politikai, cselekvési egysége. Időarányo­san teljesítettük a VI. ötéves terv terme­lési előirányzatait, új létesítményekkel gazdagodott az egészségügyi, a kulturális ágazat, nőtt a lakosság műveltségi szín­vonala. A fejlődés együttjárt néhány társadal­mi ellentmondás kiéleződésével. Nehe­zebb körülmények között folyik a terme­lő munka, az ifjúság és a nyugdíjasok szo­ciális gondjai növekedtek, gond a kom­munális ellátás alacsony szintje. A megye párttagsága fokozódó elkötele­zettséggel vesz részt a szocialista társada­lom építésében, a lakosság egészével jól együttműködve kész a soron levő feladatok megoldására. I. II társadalmi viszonyok fejlődése 1. 0 termelési viszonyok változásai a) Tovább fejlődött a szocialista tulajdon. A szövetkezeti szektor — különösen a mezőgazdasági — gyarapodásának üteme dinamikusabb volt á továbbra is meghatározó súlyt képviselő állami szektorénál. A megvalósult beruházásokból a mezőgazdaság részesedése több mint 3 százalékkal nőtt. Növekedett a szocialista földtulajdon, a magánszektor ará­nya csökkent. Bővült a szövetkezetek közös vagyona, to­vább fejlődött vállalatszerű gazdálkodásuk. Szélesedett a vál­lalatok és szövetkezetek közötti együttműködés, a két tulaj­donforma közeledett egymáshoz. Integrációs szervezetek ala­kultak a mezőgazdaság, építőipar és gépipar területén. Be­vezetésre került a tulajdon működtetésének több új formá­ja is. Az integrációs szervezetek, a kisvállalatok és leány- vállalatok, a kisszövetkezetek, a gazdasági munkaközössé­gek, szakcsoportok és a szerződéses üzemeltetési formák lét­rehozásával a tulajdonformák arányai nem változtak, ugyan­akkor fokozódott az anyagi érdekeltség a termelőerők és a lakossági erőforrások jobb hasznosításában. Bővült a személyi tulajdon, nőtt a családok tartós fo­gyasztási cikkekkel való ellátottsága. A legnagyobb értéket az 1980. óta épített közel 13 ezer lakás és a személygépko­csik számának 11 ezer darabot meghaladó növekedése ké­pezi. b) Fejlődtek az Élosztási viszonyok. Kezdeti eredménye­ket értünk el a teljesítménnyel arányos bérezés kiszélesíté­sében. A vállalati, szövetkezeti átlagkeresetek már jobban igazodtak az eredményességhez, ezt a folyamatot segítette a kísérleti bérszabályozásban való részvétel lehetősége is. A végzett munka szerinti elosztás módszere még nem tökéle­tes. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésbővülése, a kü­lönböző vállalkozási formák bevezetése — a termelés mel­lett — a jövedelmek növelését és további differenciálását is elősegítették. Az elosztás fejlesztésére több tényező fékező­en hatott: a nem megfelelően kialakított érdekeltség; a dif­ferenciálásban elvben egyetértés, de a gyakorlatban tartóz­kodás volt tapasztalható; esetenként a szabályozás teljesít­ményvisszatartó hatása is jelentkezett. Nem sikerült meg­oldani a munkával arányban nem álló jövedelmek radikáli­o sabb visszaszorítását. Egyre jobban elterjedt a „borravaló”, a „hálapénz” és a „csúszópénz”. Az áruellátásban meglevő hiányosságok visszaélésre, illegális jövedelemszerzésre adtak lehetőséget. Ezek ellenőrizhetetlen, nem kívánatos jövede­lem-átrendeződéseket eredményeztek. c) A megye népességszámának alakulása kedvezőtlen, csökkenése tovább tart. A vándorlási különbség lényegesen kisebb lett, mint a korábbi időszakban volt (—3958 fő). Űj jelenség ugyanakkor, hogy a természetes szaporodás először kisebb, mint a halálozás (—3888 fő), s ez utóbbi tendencia erősödik, és előreláthatóan hosszabb időn át fog tartani, mi­vel az időskorúak száma és részaránya változatlanul növek­szik, a fiatalok aránya pedig csökken. Ez a helyzet új fel­adatokat állít elénk a munkaerő-gazdálkodásban is. d) A foglalkozás lehetőségei tovább bővültek, a munka­helyek száma magasabb a munkavállalókénál, ez esetenként növelte a munkaerőellátás feszültségeit is, amiket a mun­kaerő racionális felhasználásával oldani lehet. A munkaké­pes korú lakosság létszáma csökkent, döntő többsége aktív kereső, ebben a korosztályban az eltartottak részaránya több mint 3 százalékkal tovább mérséklődött, a nyugdíjasok gaz­dasági aktivitása is fokozódott. A községekben élők foglal­koztatása arányaiban megközelíti a városokét. A foglalkoz­tatás ágazati szerkezetében — a megyei sajátosságok tükrö­ződésével — az országoshoz hasonló változások kialakulása jellemző, A mezőgazdaság átmeneti létszámnövekedése és az iparban a csökkenés a beszámolási időszak végére megállt. 2. A szociális szerkezet, a párt szövetségi politikája a) A munkásság létszáma a beszámolási időszak első éveiben valamelyest visszaesett, majd egyes ágazataiban ismét emel­kedik. A megye népességének 52,3%-a tartozik a munkás- osztályhoz. Aktív kereső 107 844 fő. Közülük 89,7% az állami, 10,3% a szövetkezeti szektorban dolgozik. lósséggel és, politikai érzékenységgel végzik. A működési te­rületükön dolgozó társadalmi és tömegszervezetek pártirá­nyításában is fejlődés mutatkozik. A taggyűlések mint az alapszervezet legfőbb vezető tes­tületéi, betöltik szerepüket. A párttagság tájékoztatásának, az eltérő nézetek tisztázásának, a döntések előkészítésének legfontosabb fórumai, egyre eredményesebben szolgálják az egységes cselekvés, a kiállás feltételeinek megteremtését, a párttagság felkészítését, a feladatok kialakítását. Az alapszervezetek terveiben megfelelő arányban szerepel­nek a gazdaságpolitikai, s a párt belső életével kapcsolatos témakörök. Javult az ideológiai, kulturális, közművelődési témákkal való foglalkozás aránya. A tervek döntő többsége reális, végrehajtható, a párttagság érdeklődését és igényeit figyelembe vevő, bár, esetenként a munkamegosztásbeli hiányosságok, a pártmunka társadalmasításának nem kellő érvényesítése nagy terheket ró az alapszervezeti vezetősé­gekre. A párttagság általános műveltsége emelkedett, politikai kultúrája javult. Ennek ellenére mégis az a tapasztalat, hogy nem hasznosul eléggé a felkészültség, a tudás a meg­győző munkában. Az alapszervezetek egy részében előfor­dul a döntésre érett kérdések elodázása, más esetekben a döntést még nem igénylő témák is taggyűlés elé kerülnek. Több helyen gond van a határozatok ismertetésében, an­nak mélységében, értelmezésében, esetenként egy-egy részé­nek szubjektív megítélésében, vagy nem elég körültekintő végrehajtásában. Előfordul a napirendek megválasztásában a rugalmasság hiánya, a formális vonások megléte, a tagság tényleges ér­deklődésének figyelmen kívül hagyása is. A pártalapszervezetek egy részének munkamódszere nem mindig segíti elő a párttagok és a pártopkívüliek közötti kapcsolat erősítését. Nem fogadják kellően a kívülről érke­ző javaslatokat, hiányos az informáló, tájékoztató és meg­győző munka. A .pártmunka általános színvonalának emelkedésével együtt fejlődött a pártcsoportmunka. Gazdagodott, szervezet­tebb lett a megyében működő 3146 pártcsoport tevékenysége. Munkájuk a pártalapszervezetek előtt álló feladatok megol­dásához kapcsolódik, az alapszervezetek munkatervére épül, a határozatok végrehajtására irányul. Eredményesen mozgó­sítják a párttagságot és a pártonkívülieket a munkahelyi feladatok elvégzésére. Jelentős szerepük van a pártrendezvé­nyek előkészítésében, a pártmegbízatások meghatározásá­ban és értékelésében. A fejlődés ellenére a pártcsoportok te­vékenységének leggyengébb területe a nevelőmunka. A párttagok egy része nem vesz részt kellő aktivitással a párt politikájának védelmében, terjesztésében és végrehajtá­sában. A szükségesnél kevesebb figyelem irányul a tartalmas politikai eszmecserékre, vitákra. Fontos, mind a párttagsá­got, mind a pártonkívülieket foglalkoztató kérdések nem­egyszer kívülrekednek a pártélet fórumain. Bátortalanok az egyes párttagok emberi fogyatékosságaival, a párttagság mo­rális kérdéseivel való foglalkozásban. A párttagok egy ré­sze nem ismeri eléggé a párt belső életét, forradalmi harcai­nak tapasztalatait, történetét. Bizonytalanok a szervezeti szabályzat egy-egy állásfoglalásának érvényesítésében. Az alapszervezeti pártmunka további javítása érdekében szükséges: — az alapszervezetek önállóságának, öntevékenységének, kezdeményezőkészségének fokozása; — a párttagságot és a pártonkívülieket foglalkoztató fon­tos, közérdekű kérdések rendszeres napirendre tűzése; — a pártrendezvényeken a vitaszellem, aktivitás erősítése, a taggyűlés szerepének fokozása a párthatározatok előké­szítésében, egységes értelmezésében; — a bírálat és önbírálat javítása; — a pártellenőrzés módszereinek további fejlesztése. c) A megyei pártbizottság, az irányító pártszervek és az alapszervezetek a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a tervszerű és tudatos pártépítésre. A párttaggá nevelő és tagfelvételi tevékenységben a XII. kongresszus határozatait érvényesítettük. A megye sajátosságainak figyelembe véte­lével differenciáltabbá vált a feladatok meghatározása. Fo­lyamatosabbá és tervszerűbbé vált a tagfelvételi munka, bár területenként még mindig jelentős különbségek tapasz­talhatók, különösen a nevelőmunka színvonalában. Az elő­készítésben, a kiválasztásban nőtt — de még nem eléggé — a KISZ szerepe, javult a pártcsoportok ez irányú munkája. Szervezettebbé vált az új párttagokkal való foglalkozás. A megyében a párt szociális összetétele fő vonásaiban tük­rözi a megye lakosságának szociális összetételét, emelkedett a párttagság műveltségi szintje. Elmarad a követelmények­től a fiatalok, valamint az egészségügy, igazságügy, kultúra területén dolgozó értelmiség legjobbjainak párttaggá neve­lése. A párttagok száma 33 148-ról 35 507-re nőtt, 7,12%-kal emelkedett a munkások, 22,8%-ról 18,9%-ra csökkent a szö­vetkezeti parasztok aránya. A nőké 27,8%-ról 30,2%-ra nőtt, a fiataloké — az új felvételeken belüli növekvő arányuk elle­nére is — 10,5%-ról 9,5%-ra csökkent. Ez 1,2%-kal ala­csonyabb, mint az országos átlag. Párttagságunk átlagos élet­kora 45,7 évről 46,5 évre nőtt. A pártértekezlet óta 5177 párttagot vettünk fel. Az új párt­tagok 40,2" „-a nő, 63,4%-a 30 éven aluli fiatal, 51,6%-a munkás, 17,8" „-a szövetkezeti paraszt. Növekvő számban (3515-en) kerültek ki. Meghalt 2110, tö­rölt 630, kilépett 522, kizárt 253. Ez részben a megnövekedett követelmények, a nem mindig körültekintő kiválasztás, ese­tenként a nevelőmunka fogyatékosságai miatti törlésekből adódik. Politikai eszközökkel továbbra is el kell érni, hogy: — a megye lakossága minden rétegéből a legaktívabb, legkezdeményezőbb emberek — akik vállalják a párttagság­gal járó követelményeket, és alkalmasságukat bizonyították — a párt tagjai lehessenek; — az új párttagok között emelkedjen a 30 éven aluli — különösen a 18—26 éves — fiatalok, a munkások és szövet­kezeti parasztok mellett, az egészségügy, igazságügy és a kultúra területén dolgozó értelmiség aránya. <d) A párttagok döntő többsége a párt normái szerint, pél­damutatóan él, terjeszti és védi a párt politikáját. A párt­fegyelem ellen vétők száma nem nőtt. A párttagság kis ré­szénél tapasztalható a szervezeti élet elhanyagolása, az ak­tivitás hiánya és közömbösség. Egyesek a párt erkölcsi nor­máinak megsértésével ártanak a párt tekintélyének, tömeg- befolyásának, gyengítik tömegkapcsolatait. Még mindig ma­gas a pártrendezvényekről igazolatlanul, főként az indoko­latlanul igazoltnak tekintett távolmaradók száma. Pártszervezeteink állandó feladatnak tekintik a szervezeti élettel kapcsolatos kötelezettségek betartását, hatékonyab­ban használják fel az egyéni elbeszélgetéseket és a pártcso­portmunkát. Ennek ellenére következetesebb odafigyeléssel es határozottsággal sok fegyelmi büntetés megelőzhető lett volna. Ugyanakkor előfordul a túlzott türelem, az érzéket­lenség, a kényelmesség, a rosszul értelmezett tekintélytisz­telet, és adott esetekben az elvi alapon álló kapcsolat hiánya. A fegyelmi bizottságok munkáját a tervszerűség jellemez­te. A fegyelmi ügyek kivizsgálását megalapozottan és körül­tekintően, az eljárási szabályok alapján végezték, megfe­lelő segítséget nyújtottak az alsóbb pártszervek és alapszer­vezetek számára. A jövőben javítani kell: — a fegyelmi bizottságok munkájának folyamatosságát és kezdeményezőkészségét; — a kommunista kollektíva nevelő hatását a párt erköl­csi normáinak érvényesítésében; — a párttagok egymás iránti figyelmét, felelősségérzetét; — határozottabban és következetesebben kell fellépni — pártszerveknek és alapszervezeteknek egyaránt — minden, a párt tekintélyét, egységét, tömegkapcsolatait sértő és gyen­gítő magatartással szemben. 4. D tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányítása A megyében működő tömegszervezetek és -mozgalmak je­lentősége, szerepe nőtt. A pártirányításban az elvi, politikai eszközök érvényesülnek. Az ott dolgozó kommunisták példa­mutató munkájukkal, tanácsaikkal, meggyőződéssel igyekez­nek biztosítani a politika megvalósulását, a központi és a helyi törekvések összhangját és egységét. Indokolt, hogy a jövőben tovább* javuljon a köztük levő munkamegosztás a közös feladatok végzésében. a) A szakszervezetek megyénkben betöltik szerepüket. Be­folyásuk és tekintélyük tovább nőtt., Hozzájárulnak a társa­dalom anyagi alapjainak erősítéséhez, a dolgozók szocialista neveléséhez. Eredményesen vesznek részt a szocialista mun­kaverseny és brigádmozgalom szervezésében, önállóan te­vékenykednek, mind eredményesebben gyakorolják a törvé­nyekben biztosított széles körű jogaikat, aktívan részt vesz­nek a dolgozókat érintő szabályok véleményezésében, be­tartásának ellenőrzésében, védik jogos érdekeiket. Tovább fejlődött a testületek irányító, ellenőrző tevékenysége. Erő­södött a szakmai megyebizottságok önállósága, az SZMT te­rületpolitikai koordinációs tevékenysége. Sokrétűbbé vált a vállalati, intézményi szakszervezeti szervek munkája. Ked­vező változás érzékelhető a gazdasági egységek vezetői és a helyi szakszervezeti szervek kapcsolatában. Kibontakozóban van a szakmaközi bizottságok és a helyi tanácsok együtt­működése. Előrelépés tapasztalható a megye más tömeg­szervezetei. -mozgalmai, érdekképviseleti szerveivel való együttműködésben. A megyei pártbizottság irányító munkája során és a szak- szervezetek tevékenységének megítélésében érvényesíti a párt szakszervezetekkel kapcsolatos állásfoglalását. Pártszerveinknek, -szervezeteinknek a jövőben kiemelt fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy: o

Next

/
Oldalképek
Tartalom