Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

Békés megye kommunistái, pártszervezetei a beszámolási időszakban eredményesen dolgoztak az MSZMP XII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet, az MSZMP KB titkárság 1976. szeptember 17-i, a Minisztertanács 3111/1980. sz. határozatai végrehajtásán.

Békés megyében a társadalmi, a gazdasági, az ideológiai, kulturális élet minden területén megvalósultak pártunk főbb célkitűzései. Szilárd a megye társadalmának politikai, cselekvési egysége. Időarányosan teljesítettük a VI. ötéves terv termelési előirányzatait, új létesítményekkel

gazdagodott az egészségügyi, a kulturális ágazat, nőtt a lakosság műveltségi színvonala.

A fejlődés együttjárt néhány társadalmi ellentmondás kiéleződésével. Nehezebb körülmények között folyik a termelő munka, az ifjúság és a nyugdíjasok szociális gondjai növekedtek, gond a kommunális ellátás alacsony szintje.

A megye párttagsága fokozódó elkötelezettséggel vesz részt a szocialista társadalom építésében, a lakosság egészével jól együttműködve kész a soron levő feladatok megoldására.

I. II társadalmi viszonyok fejlődése

1. 0 termelési viszonyok változásai

a) Tovább fejlődött a szocialista tulajdon. A szövetkezeti szektor — különösen a mezőgazdasági — gyarapodásának üteme dinamikusabb volt á továbbra is meghatározó súlyt képviselő állami szektorénál. A megvalósult beruházásokból a mezőgazdaság részesedése több mint 3 százalékkal nőtt. Növekedett a szocialista földtulajdon, a magánszektor aránya csökkent. Bővült a szövetkezetek közös vagyona, tovább fejlődött vállalatszerű gazdálkodásuk. Szélesedett a vállalatok és szövetkezetek közötti együttműködés, a két tulajdonforma közeledett egymáshoz. Integrációs szervezetek alakultak a mezőgazdaság, építőipar és gépipar területén. Bevezetésre került a tulajdon működtetésének több új formája is. Az integrációs szervezetek, a kisvállalatok és leány- vállalatok, a kisszövetkezetek, a gazdasági munkaközösségek, szakcsoportok és a szerződéses üzemeltetési formák létrehozásával a tulajdonformák arányai nem változtak, ugyanakkor fokozódott az anyagi érdekeltség a termelőerők és a lakossági erőforrások jobb hasznosításában.

Bővült a személyi tulajdon, nőtt a családok tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. A legnagyobb értéket az 1980. óta épített közel 13 ezer lakás és a személygépkocsik számának 11 ezer darabot meghaladó növekedése képezi.

b) Fejlődtek az Élosztási viszonyok. Kezdeti eredményeket értünk el a teljesítménnyel arányos bérezés kiszélesítésében. A vállalati, szövetkezeti átlagkeresetek már jobban igazodtak az eredményességhez, ezt a folyamatot segítette a kísérleti bérszabályozásban való részvétel lehetősége is. A végzett munka szerinti elosztás módszere még nem tökéletes. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésbővülése, a különböző vállalkozási formák bevezetése — a termelés mellett — a jövedelmek növelését és további differenciálását is elősegítették. Az elosztás fejlesztésére több tényező fékezően hatott: a nem megfelelően kialakított érdekeltség; a differenciálásban elvben egyetértés, de a gyakorlatban tartózkodás volt tapasztalható; esetenként a szabályozás teljesítményvisszatartó hatása is jelentkezett. Nem sikerült megoldani a munkával arányban nem álló jövedelmek radikálio

sabb visszaszorítását. Egyre jobban elterjedt a „borravaló”, a „hálapénz” és a „csúszópénz”. Az áruellátásban meglevő hiányosságok visszaélésre, illegális jövedelemszerzésre adtak lehetőséget. Ezek ellenőrizhetetlen, nem kívánatos jövedelem-átrendeződéseket eredményeztek.

c) A megye népességszámának alakulása kedvezőtlen, csökkenése tovább tart. A vándorlási különbség lényegesen kisebb lett, mint a korábbi időszakban volt (—3958 fő). Űj jelenség ugyanakkor, hogy a természetes szaporodás először kisebb, mint a halálozás (—3888 fő), s ez utóbbi tendencia erősödik, és előreláthatóan hosszabb időn át fog tartani, mivel az időskorúak száma és részaránya változatlanul növekszik, a fiatalok aránya pedig csökken. Ez a helyzet új feladatokat állít elénk a munkaerő-gazdálkodásban is.

d) A foglalkozás lehetőségei tovább bővültek, a munkahelyek száma magasabb a munkavállalókénál, ez esetenként növelte a munkaerőellátás feszültségeit is, amiket a munkaerő racionális felhasználásával oldani lehet. A munkaképes korú lakosság létszáma csökkent, döntő többsége aktív kereső, ebben a korosztályban az eltartottak részaránya több mint 3 százalékkal tovább mérséklődött, a nyugdíjasok gazdasági aktivitása is fokozódott. A községekben élők foglalkoztatása arányaiban megközelíti a városokét. A foglalkoztatás ágazati szerkezetében — a megyei sajátosságok tükröződésével — az országoshoz hasonló változások kialakulása jellemző, A mezőgazdaság átmeneti létszámnövekedése és az iparban a csökkenés a beszámolási időszak végére megállt.

2. A szociális szerkezet, a párt szövetségi politikája

a) A munkásság létszáma a beszámolási időszak első éveiben valamelyest visszaesett, majd egyes ágazataiban ismét emelkedik. A megye népességének 52,3%-a tartozik a munkás- osztályhoz.

Aktív kereső 107 844 fő. Közülük 89,7% az állami, 10,3% a szövetkezeti szektorban dolgozik.

lósséggel és, politikai érzékenységgel végzik. A működési területükön dolgozó társadalmi és tömegszervezetek pártirányításában is fejlődés mutatkozik.

A taggyűlések mint az alapszervezet legfőbb vezető testületéi, betöltik szerepüket. A párttagság tájékoztatásának, az eltérő nézetek tisztázásának, a döntések előkészítésének legfontosabb fórumai, egyre eredményesebben szolgálják az egységes cselekvés, a kiállás feltételeinek megteremtését, a párttagság felkészítését, a feladatok kialakítását.

Az alapszervezetek terveiben megfelelő arányban szerepelnek a gazdaságpolitikai, s a párt belső életével kapcsolatos témakörök. Javult az ideológiai, kulturális, közművelődési témákkal való foglalkozás aránya. A tervek döntő többsége reális, végrehajtható, a párttagság érdeklődését és igényeit figyelembe vevő, bár, esetenként a munkamegosztásbeli hiányosságok, a pártmunka társadalmasításának nem kellő érvényesítése nagy terheket ró az alapszervezeti vezetőségekre.

A párttagság általános műveltsége emelkedett, politikai kultúrája javult. Ennek ellenére mégis az a tapasztalat, hogy nem hasznosul eléggé a felkészültség, a tudás a meggyőző munkában. Az alapszervezetek egy részében előfordul a döntésre érett kérdések elodázása, más esetekben a döntést még nem igénylő témák is taggyűlés elé kerülnek.

Több helyen gond van a határozatok ismertetésében, annak mélységében, értelmezésében, esetenként egy-egy részének szubjektív megítélésében, vagy nem elég körültekintő végrehajtásában.

Előfordul a napirendek megválasztásában a rugalmasság hiánya, a formális vonások megléte, a tagság tényleges érdeklődésének figyelmen kívül hagyása is.

A pártalapszervezetek egy részének munkamódszere nem mindig segíti elő a párttagok és a pártopkívüliek közötti kapcsolat erősítését. Nem fogadják kellően a kívülről érkező javaslatokat, hiányos az informáló, tájékoztató és meggyőző munka.

A .pártmunka általános színvonalának emelkedésével együtt fejlődött a pártcsoportmunka. Gazdagodott, szervezettebb lett a megyében működő 3146 pártcsoport tevékenysége. Munkájuk a pártalapszervezetek előtt álló feladatok megoldásához kapcsolódik, az alapszervezetek munkatervére épül, a határozatok végrehajtására irányul. Eredményesen mozgósítják a párttagságot és a pártonkívülieket a munkahelyi feladatok elvégzésére. Jelentős szerepük van a pártrendezvények előkészítésében, a pártmegbízatások meghatározásában és értékelésében. A fejlődés ellenére a pártcsoportok tevékenységének leggyengébb területe a nevelőmunka.

A párttagok egy része nem vesz részt kellő aktivitással a párt politikájának védelmében, terjesztésében és végrehajtásában. A szükségesnél kevesebb figyelem irányul a tartalmas politikai eszmecserékre, vitákra. Fontos, mind a párttagságot, mind a pártonkívülieket foglalkoztató kérdések nemegyszer kívülrekednek a pártélet fórumain. Bátortalanok az egyes párttagok emberi fogyatékosságaival, a párttagság morális kérdéseivel való foglalkozásban. A párttagok egy része nem ismeri eléggé a párt belső életét, forradalmi harcainak tapasztalatait, történetét. Bizonytalanok a szervezeti szabályzat egy-egy állásfoglalásának érvényesítésében.

Az alapszervezeti pártmunka további javítása érdekében szükséges:

— az alapszervezetek önállóságának, öntevékenységének, kezdeményezőkészségének fokozása;

— a párttagságot és a pártonkívülieket foglalkoztató fontos, közérdekű kérdések rendszeres napirendre tűzése;

— a pártrendezvényeken a vitaszellem, aktivitás erősítése, a taggyűlés szerepének fokozása a párthatározatok előkészítésében, egységes értelmezésében;

— a bírálat és önbírálat javítása;

— a pártellenőrzés módszereinek további fejlesztése.

c) A megyei pártbizottság, az irányító pártszervek és az alapszervezetek a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a tervszerű és tudatos pártépítésre. A párttaggá nevelő és tagfelvételi tevékenységben a XII. kongresszus határozatait érvényesítettük. A megye sajátosságainak figyelembe vételével differenciáltabbá vált a feladatok meghatározása. Folyamatosabbá és tervszerűbbé vált a tagfelvételi munka, bár területenként még mindig jelentős különbségek tapasztalhatók, különösen a nevelőmunka színvonalában. Az előkészítésben, a kiválasztásban nőtt — de még nem eléggé — a KISZ szerepe, javult a pártcsoportok ez irányú munkája. Szervezettebbé vált az új párttagokkal való foglalkozás.

A megyében a párt szociális összetétele fő vonásaiban tükrözi a megye lakosságának szociális összetételét, emelkedett a párttagság műveltségi szintje. Elmarad a követelményektől a fiatalok, valamint az egészségügy, igazságügy, kultúra területén dolgozó értelmiség legjobbjainak párttaggá nevelése. A párttagok száma 33 148-ról 35 507-re nőtt, 7,12%-kal emelkedett a munkások, 22,8%-ról 18,9%-ra csökkent a szövetkezeti parasztok aránya. A nőké 27,8%-ról 30,2%-ra nőtt, a fiataloké — az új felvételeken belüli növekvő arányuk ellenére is — 10,5%-ról 9,5%-ra csökkent. Ez 1,2%-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. Párttagságunk átlagos életkora 45,7 évről 46,5 évre nőtt.

A pártértekezlet óta 5177 párttagot vettünk fel. Az új párttagok 40,2" „-a nő, 63,4%-a 30 éven aluli fiatal, 51,6%-a

munkás, 17,8" „-a szövetkezeti paraszt.

Növekvő számban (3515-en) kerültek ki. Meghalt 2110, törölt 630, kilépett 522, kizárt 253. Ez részben a megnövekedett követelmények, a nem mindig körültekintő kiválasztás, esetenként a nevelőmunka fogyatékosságai miatti törlésekből adódik.

Politikai eszközökkel továbbra is el kell érni, hogy:

— a megye lakossága minden rétegéből a legaktívabb, legkezdeményezőbb emberek — akik vállalják a párttagsággal járó követelményeket, és alkalmasságukat bizonyították — a párt tagjai lehessenek;

— az új párttagok között emelkedjen a 30 éven aluli — különösen a 18—26 éves — fiatalok, a munkások és szövetkezeti parasztok mellett, az egészségügy, igazságügy és a kultúra területén dolgozó értelmiség aránya.

<d) A párttagok döntő többsége a párt normái szerint, példamutatóan él, terjeszti és védi a párt politikáját. A pártfegyelem ellen vétők száma nem nőtt. A párttagság kis részénél tapasztalható a szervezeti élet elhanyagolása, az aktivitás hiánya és közömbösség. Egyesek a párt erkölcsi normáinak megsértésével ártanak a párt tekintélyének, tömeg- befolyásának, gyengítik tömegkapcsolatait. Még mindig magas a pártrendezvényekről igazolatlanul, főként az indokolatlanul igazoltnak tekintett távolmaradók száma.

Pártszervezeteink állandó feladatnak tekintik a szervezeti élettel kapcsolatos kötelezettségek betartását, hatékonyabban használják fel az egyéni elbeszélgetéseket és a pártcsoportmunkát. Ennek ellenére következetesebb odafigyeléssel es határozottsággal sok fegyelmi büntetés megelőzhető lett volna. Ugyanakkor előfordul a túlzott türelem, az érzéketlenség, a kényelmesség, a rosszul értelmezett tekintélytisztelet, és adott esetekben az elvi alapon álló kapcsolat hiánya.

A fegyelmi bizottságok munkáját a tervszerűség jellemezte. A fegyelmi ügyek kivizsgálását megalapozottan és körültekintően, az eljárási szabályok alapján végezték, megfelelő segítséget nyújtottak az alsóbb pártszervek és alapszervezetek számára.

A jövőben javítani kell:

— a fegyelmi bizottságok munkájának folyamatosságát és kezdeményezőkészségét;

— a kommunista kollektíva nevelő hatását a párt erkölcsi normáinak érvényesítésében;

— a párttagok egymás iránti figyelmét, felelősségérzetét;

— határozottabban és következetesebben kell fellépni — pártszerveknek és alapszervezeteknek egyaránt — minden, a párt tekintélyét, egységét, tömegkapcsolatait sértő és gyengítő magatartással szemben.

4. D tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányítása

A megyében működő tömegszervezetek és -mozgalmak jelentősége, szerepe nőtt. A pártirányításban az elvi, politikai eszközök érvényesülnek. Az ott dolgozó kommunisták példamutató munkájukkal, tanácsaikkal, meggyőződéssel igyekeznek biztosítani a politika megvalósulását, a központi és a helyi törekvések összhangját és egységét. Indokolt, hogy a jövőben tovább* javuljon a köztük levő munkamegosztás a közös feladatok végzésében.

a) A szakszervezetek megyénkben betöltik szerepüket. Befolyásuk és tekintélyük tovább nőtt., Hozzájárulnak a társadalom anyagi alapjainak erősítéséhez, a dolgozók szocialista neveléséhez. Eredményesen vesznek részt a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom szervezésében, önállóan tevékenykednek, mind eredményesebben gyakorolják a törvényekben biztosított széles körű jogaikat, aktívan részt vesznek a dolgozókat érintő szabályok véleményezésében, betartásának ellenőrzésében, védik jogos érdekeiket. Tovább fejlődött a testületek irányító, ellenőrző tevékenysége. Erősödött a szakmai megyebizottságok önállósága, az SZMT területpolitikai koordinációs tevékenysége. Sokrétűbbé vált a vállalati, intézményi szakszervezeti szervek munkája. Kedvező változás érzékelhető a gazdasági egységek vezetői és a helyi szakszervezeti szervek kapcsolatában. Kibontakozóban van a szakmaközi bizottságok és a helyi tanácsok együttműködése. Előrelépés tapasztalható a megye más tömegszervezetei. -mozgalmai, érdekképviseleti szerveivel való együttműködésben.

A megyei pártbizottság irányító munkája során és a szak- szervezetek tevékenységének megítélésében érvényesíti a párt szakszervezetekkel kapcsolatos állásfoglalását.

Pártszerveinknek, -szervezeteinknek a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy:

o