Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-15 / 62. szám
1985. március 15-, péntek o Sikeres volt a munkaverseny a tanácsi vállalatoknál Megyénkben valamennyi tanácsi vállalat és 19 költség- vetési üzem tett vállalást a felszabadulási és kongresszusi munka- verseny keretében — álla- pította-meg a megyei tanács, végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén, amikor a tanácsi vállalatoknál és intézményeknél folyó munkaverseny múlt évi eredményét értékelte. A gazdálkodó egységeknél összesen 692 — a tavalyinál 34-gyel több — brigád 7700 tagja vett részt a versenyben. Ezenkívül 11 komplex és 30 ifjúsági brigád is benevezett, több mint 2000-en pedig a munkaverseny egyéb formáiban tettek vállalásokat. A felajánlások között a ■gazdálkodás és a minőség javítása, a technológia korszerűsítése, a hatékony költség- és készletgazdálkodás, valamint az anyag- és energiatakarékosság szerepelt. Ami a teljesítést i 1 letr, a gazdálkodó szervezetek az árbevételi terveket átlagosan 3,8 százalékkal, a nyereségApró, de sűrű szemekben esik a most senkinek sem hiányzó eső. Csöndes ez az este Orosházán is, mint minden hasonló, bármelyik ilyen magyar kisvárosban. Szapo- rázom a lépteket, a sok száz méter után veszem észre, hogy kárba való a nem létező járdagödröket kerülgetni. Itt még divat a figyelem, a takarítás, a lokálpatriotizmus eme sokat mondó cselekedete . . . Senkivel nem találkozom. A vasút felé, a sarkon, a malom előtt, idesüt a buszállomás megannyi sápadt neonja. Kihalt az is; úgy, mint érkezésemkor, délután. A modern, de valahogy nem ide való, csupaüveg ajtók valamennyije működni fog egyszer, s nemcsak a már régen volt megnyitón... De nem meditálsz most; siess, erősebben kezd el esni, s a méla, kora tavaszi eső csepp- jei sem annyira selymesek! Kölyökpuli fekszik a kövön. Ö és fiatal gazdapárja az egyetlen vendég a vasútállomás sok mindent megélt épületében. Jegyet váltanék, de a kivilágított ablakban nincs senki. No jó, ráérsz, alig múlt fél nyolc néhány perccel! De aztán észrevesz a hölgy, akinek innen csak a hátát látom. Mozdul, zavartan törli száját, kedvessége letapasztja az alkalmatlankodásommal kiváltott érzéseket. Nem is kérdezem, mégis mondja, hogy a harmadikra jön a szegedi, s az érkezési idő az, amit én továbbindulás- nak tudtam. így közel fél órára hízik az az idő, amennyire foglya-vendége leszek az állomásnak. Nézzünk körül! Itt bent, a terveket 8,2 százalékkal szárnyalták túl. Jelentős eredmények születtek a minőség javításában is. így például a Körös Kazángyártó ÉTI—25 „S” típusú kazán „Kiváló Áruk Fórumán” történő előzsürizése folyamatban van. A Gyulai Autójavító Vállalatnál bevezették a „Dolgozz hibátlanul 1" mozgalmat, melynek eredményeként jelentősen csökkent a panaszok száma. Az anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó felajánlásokat is sikerrel teljesítették a vállalatok. A múlt évben elért megtakarítás 11,7 millió forinttal haladta meg az előző évit. A szocialista brigádok több mint 176 ezer óra társadalmi munkát teljesítettek, amelynek értéke 21 százalékkal magasabb az 1983. évinél. A társadalmi munkát főleg gyermek- és oktatási intézmények fejlesztésére, a sportcsarnok, a Nemzeti Színház, a battonyai SOS gyermekfalu építésére, a munkahely, valamint a lakóterület rendezésére ajánlották fel. Figyelemre méltó volt az „Alkotó ifjúság” pályázaton való részvétel, valamint az csarnokban, fojtogató a nedves, dohossá vénült levegő. Gyerünk a peronra! Felfedező út ez, sokadik már, de újdonságában mégis valami. Mert ezt kell hinnem, magamba gyűrnöm, hogy ne soványodjék csontvázas semmivé ez a másra nem elég idő. S íme, az első felfedezés! Vagy fél évszázados lehet ez Vasúti este... a kicsiny tábla, ami hu- nyászkodón mélyed a peron hámló falába. Vagyis kettő, de összetartozó: az alsón vörös vonal, s felette az Írás, hogy „Magasságjel”; a felső szürkén pedig nagyobb méretű számmal a 92, meg hogy „m” vagyis méter, s még hogy 645. Ez utóbbi milliméteradat is lehet, meg a tábla sorszáma is. S még az is ott van, hogy a ,,tenger feletti magasság". A peron ki- haltságában társamul szegődik ez a táblapár, s eszembe juttatja, hogy mi mindent kellett kiállniuk a fentma- radásért, a hír, ez adat továbbviteléért. Sétálok tovább. A restiben — amit Utasellátó étteremnek hívnak — még világos van. Közelebb hajolok a mindent, ezt a nyers színű ajtót is ellepő koszmászta üveghez. A hölgy, aki bizonyára a napi bevételt számlálja, visszautasítóan integet. Kíváncsivá tesz, vajon mikor is van a záróra? A újítómozgalom fellendülése. Tavaly 439 újítást nyújtottak be a tanácsi vállalatoknál, 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Míg 1983-ban az összes beadott újítások 59 százalékát fogadták el, addig tavaly 64 százalékát. Az újítások révén elért megtakarítás megközelítette az 5 millió forintot. Különösen fellendült az újítómozgalom az ingatlankezelő vállalatnál és a gyógyszertári központnál, ahol 38, illetve 52 újítást nyújtottak be. Nem mindenben ilyen a kép, kedvezőtlenül alakult például a balesetek, valamint az ezek következtében kiesett munkanapok száma. Nem volt elég hatékony a szocialista munkaverseny az intézményeknél: a korábbinál kevesebb brigád vett részt a versenyben. Az idén folytatódó felszabadulási és kongresszusi versenyben az eredmények további fokozására, az említett területeken a kedvezőtlen jelenségek felszámolására törekednek. A múlt évi eredmények alapján a legjobbakat különböző kitüntetésekre terjesztették fel. s, p. kiírások tengere csak erre nem ad választ. . . De van itt még egy utasellátós hely. A bejárati csarnokban, a 666-os számú „pavilon”. Itt olvasható a nyitva tartás is: 5.30- tól 13-ig délelőtt, és 15.30- tól 20.00 óráig délután. Az én órám, s a peroni villany is néhány perccel haladta túl a fél nyolcat, de itt már kihűlt az izzó is. S már hallom is a magyarázatot, amit még meg is értenék. Mert látom a kínálatot, az üvegek mögé sűrített, giccs- és bóvliparádét. Mert az érték is valahogy elsilányo- dik. . . Vagy csak nekem van rossz kedvem, morózus- sá tett ez a késői üres-néma csendesség? A kretén arcú, riasztó pofájú műanyag babák — amelyeknek elnagyolt varrású ruhácskáira ragasztották a hivalkodó, és oldhatatlan ragasztójú, 91 forintról árulkodó árcédulákat — mellett ócskává lesz a 298 forintos, divatosnak vehető nyakkendőszett, de még a gyűrött fülű, friss folyóirat is. A gyerekkezet véresre hasító lemezbohóc, lakkfestésű arca cinkosan röhög, s térít magamhoz. Rákontráz a mindig rekedt hangosbemondó is: jön a szegedi személy, mehetek hazafelé. A túlfűtött és gyomor - próbálóan mocskos kupéban elönyomakszik a lelkiismeretem. De az ezt is lejuttató nyelet önbiztató nyomatéba az igazi: bármennyire is értem én a magyarázatokat, az indokokat, mégis feltolulnak a kételyek. Jogom, s talán kötelességem is?! És közben eláll az esőpermet. . . (—silá—) HPV—Ungaro Mezőgazdasági osztályt szervezett a Skála-Coop A mezőgazdasági termékek nagyobb arányú exportját segíti a Skála-Coop most alakult mezőgazdasági osztálya. Az új szervezet bekapcsolódott a különféle zöldségek, gyümölcsök, vetőmagvak, állati eredetű termékek termeltetésébe, feldolgozásába csakúgy, mint a piaci értékesítésbe. Ezekből a cikkekből — a partner külkereskedelmi vállalatok közvetítésével — ELVESZETT a ..Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat 307, sz. Halászcsárda. 5700 Gyula, Szt. László u. 2. Szerződéses üzletvezető: Serbné Herman Ildikó” bélyegzője. Használata 1985. március 8-tól ÉRVÉNYTELEN. az idén mintegy 7 és fél millió dollár bevételre számítanak. A Skála-Coop kiterjedt, elsősorban szövetkezeti kapcsolatait. ismereteit kamatoztatva vállal részt a partner külkereskedelmi vállalatok piacbővítő, -feltáró munkájában. A felvásárolt, friss termékek exportárából származó haszon nagyobb részét pedig visszajuttatják a termelőknek. Orosházi Városi Tanács Egyesített Szociális Intézménye, Orosháza lenyomatú bélyegző ELVESZETT. 1985. március 8-tól használata ÉRVÉNYTELEN. Magyar—angol vegyes vállalat alakult élelmiszeripari berendezések gyártásának, és harmadik piaci értékesítésének megszervezésére. Az új. magyarországi székhelyű vegyes vállalat okiratát a napokban írták alá az alapítók, az összesen 51 százalékos tőkerészarányt képviselő magyar vállalatok: a Tatabányai Szénbányák, a Felsőpakonyi Gépipari Szolgáltató, Elektokémiai Tervező és Kivitelező Vállalat, valamint a Komplex Külkereskedelmi Vállalat, továbbá a 49 százalékos tőkerészesedésű angol APV International Ltd. és az APV Paracal Ltd. vezetői. Az ötmillió forintos induló tőkével rendelkező vegyes vállalat neve, APV—Ungaro Kft. Ez az első vegyes vállalat a hazai ' élelmiszeripari gépgyártás területén, és a második budapesti székhelyű magyar— angol közös vállalat. Így dőlt el az ezeréves per Q „Várni tovább nem lehet!” Az akkori közhangulatban még a földreform ellenfelei sem mertek nyíltan fellépni a földosztás ellen, de — az „elkerülhetetlen gazdasági megrázkódtatásra hivatkozva” — úgy foglaltak állást, hogy az ország helyzetét figyelembe véve, nem lehet megkockáztatni az azonnali földosztást. Higgadt, nyugodt, „hibamentes” törvényt és végrehajtást kívántak, mondván, hogy a földosztás „felfordulással jár”, ilyen viszonyok között viszont a mezőgazdasági termelés nem tudja majd ellátni a városok lakóit. Békéscsabán a Vigadóban A paraszti tömegek másként gondolták. Debrecenbe egymás után érkeztek a küldöttségek, amelyek sürgették a földosztást. A Kisgazdapártban már akkor a legkülönbözőbb jobboldali elemek csoportosultak, s nekik nem nagyon tetszett a terv, hogy felosztják az 1000 holdnál nagyobb földbirtokokat, az annál, kisebbeknek pedig 100 holdon felüli részét kisajátítják. A tervezet a paraszti nagygazdaságok birtokhatárát 200 holdban jelölte meg, de bizonyos ellenállási érdemekért 300 hold meghagyását engedélyezte a nagyobb, földesúri birtokok tulajdonosai számára is. A szegényparasztok között viszont nem kevesen voltak, akik sokallták a meghagyandó földet, és szívük szerint 20 holdban jelölték volna meg a felső határt. Nem volt könnyű megmagyarázni nekik, hogy a fiatal magyar demokrácia számos nehézsége mellett nem kíván frontot nyitni a nagygazdák ellen, s a radikálisabb tervezet csak nehezítené a gyors és radikális megoldást. A kommunisták álltak a földért folytatott harc élére. A Magyar Kommunista Párt dél-magyarországi titkársága, amely az akkori Békés, Csanád és Csongrád megyékben tevékenykedett. Keresztes Mihály aláírásával 1945. január 21-én körlevélben szólította fel az elvtársakat a földreformot támogató gyűlések összehívására. Feladatul adta, hogy a gyűléseken készítsenek emlékiratokat, azt a résztvevők fogadják el, és aláírásukkal erősítsék meg. Az összegyűlt sok ezer aláírást csatolják az emlékirathoz, vigyék a járási székhelyre, ahol a járás minden helységének képviseletében alakítsanak küldöttséget. S lovas kocsikon induljanak Debrecenbe, a kormányhoz. A körlevél kiadásának napján Békéscsabán, az ottani Vigadóban, a Nemzeti Frontban tömörült pártok nagygyűlésen nagy örömmel üdvözölték a földreformtervezetet. A gyulai Nemzeti Bizottság határozatban mondta ki: „A földreform törvényhozási megoldását és végrehajtását egyik legfontosabb és legsürgősebb kormányzati feladatnak tekintjük.” Nagygyűlést tartottak Makón a Hagymaházban, ahoi a Nemzeti Parasztpárt nevében Tildi István szólt: „Fojtogatott a nagybirtok. A kiszabott summák a létminimumot alig ütötték meg. Serdülő életek pusztultak el a rossz táplálkozástól tüdőbajban, vagy korai megrokkanná tette egy életre a fiatal gyerekeket. Nyíltan szembe kell nézni a múlttal, ha jövőnket tisztán akarjuk látni. A háború pusztító hullámai elsimulnak, a politikai élet ziláltsága rendeződik, és az építés korszaka kezdődik. Nem szociálpolitikát akarunk, nem alamizsnát, hanem földet osztunk magunknak." Az orosházi népgyűlés határozata: „Évszázadok óta vérünkkel áztattuk a magyar földet . . . ezért követeljük. hogy végre a magyar föld a magyar dolgozó népé legyen!” Mozgolódtak országszerte A nagykúnsági Kisújszállás, Karcag, Kenderes, Kún- hegyes, Kúnmadaras. Túrke- ve közös küldöttsége memorandumban kérte a kormánytól a 100 holdon felüli birtokok felosztását. Balmazújvárosból január végén küldöttség érkezett Debrecenbe, gróf Semsey 1600 holdas birtokának ügyében. Azt kérték, hogy addig is, amíg a földreform megtörténik, kisbériéibe szétoszthassák az elhagyott földeket. Érveik: „Egyik oldalon ott áll a művelés nélkül hagyott nagybirtok, a másik oldalt a létbizonytalanságban hagyott szegényparasztság, amelyik a tavaszi munkák megkezdésének idejéig tudni szeretné, mi lesz.” Csanád megyében 1945. február 20-án a pártközi értekezlet olyan határozatot hozott, hogy a pártok községenként alakítsák meg a „földreformbizottságokat”. Biharnagybajomban 1945. február 20-án a Magyar Kommunista Párt és a földmunkás-szakszervezet nép- gyűlése után összeírták a földigénylőket, földigénylő bizottságot választottak, és annak tagjait felszólították, hogy „a földek kiosztása érdekében tegyenek azonnali lépéseket”. Hajdúsámsonban 1945. február 20-án a helyi nemzeti bizottság előterjesztést készített a községbeli „radikális földreformra”. Valóban radikális volt a javaslat, hiszen a nem paraszti foglalkozású földtulajdonosok ingatlanait mind igénybe akarták venni, és ugyanakkor a mentesülő paraszti birtok felső határát csak 50 holdban ismerték el, nem pedig 200 holdban. Földeákon, a község határában levő nagybirtokokat, 3800 holdat, a földmunkás- szakszervezet lefoglalta, és azok ideiglenes irányítását a földmunkások tanácsa vette át. Tehát megalakultak az első földigénylő bizottságok is, de a kommunistákon és a parasztpártiakon kívül a többi párt hallgatott. A debreceni Néplapban a kommunisták február 22-én figyelmeztető cikket jelentettek meg: „Várni tovább nem lehet! Nem szabad, hogy a föld népe megint azt higgye, a földreform ügye azért húzódik, mert húzzák!" S újból a néphez fordultak. a földigénylő bizottságok gyorsabb ütemű létrehozását sürgették: „Üjra a nép teremtő erejére, kezdeményezésére kell apellálni, a földigénylő bizottságok megalakításával nem kell várni sem felsőbb utasításra, sem hatósági jóváhagyásra". Kisgazdák az újgazdák ellen Ezek után kénytelen volt színt vallani a Független Kisgazda Párt. Ennek soraiban is akadtak baloldali parasztemberek, akik egyetértettek a földreformjavaslattal. de a vezetők között túlsúlyban voltak a polgárok, a liberális politikusok. Az ő tervezetük szintén az úri birtok 100 holdas, és a paraszt- birtok 200 holdas felső határát vette alapul, de igyekeztek csökkenteni a földreform során igénybe vehető területeket. Például a 100 holdat az 1000 holdnál nagyobb birtokkal rendelkező földbirtokosoknak is meghagyták volna, s az úri birtokosok meghagyott holdját, ha „egynél több önálló gazdálkodásra felkészült gyermek van”, családtagonként újabb 50— 50 holddal megtoldották volna. Azt javasolták, hogy járásonként hagyjanak meg egy 400—500 holdas állami kezelésű birtokot a mezőgazdaság újjáépítése és fejlesztése céljára. Az újgazdák számát is igyekezett a javaslat csökkenteni: „olyan birtoknál kisebbet,- amely egy nyolctagú család ellátását és egész évi foglalkoztatását biztosítja, ne osszanak.” Ellenezte a községenként létrehozandó. parasztemberekből álló földosztó bizottságok működését, helyettük járásonként jogászokból álló bizottságokat képzelt el a földreform lebonyolítására. A földreformot helyeslő és sürgető közhangulatban ezt a tervezetet végül is nem merték nyilvánosságra hozni. (Következik: 3. Szabadon, de nem szenvedélymentesen.) Saját földjén a család
