Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-12 / 59. szám

1985. március 12., kedd-----------------------------------------------------------------­•> Gyomaendrödi Körösi AG Egy megújulás mozzanatai Programbeszéd helyett az eddigi munka folytatását ígérte az igazgató, akit megválasztottak Fotó: veress Erzsi fl kisvállalkozások megyei tapasztalatai Gm, vgm — ismert rövidítések II. A helyszín: a gyomaend­rödi Körösi Állami Gazda­ság kőszigeti kerületének ebédlője. Az időpont: 1985. március 7. délutánja. A több asztalból összeállított nagy asztalt ünneplőbe öltözött emberek ülik körül. A he­lyi, gazdasági dolgozókon kí­vül akad itt jó pár vendég, aki jelenlétével tiszteli meg a nagy eseményt. Eljött töb­bek között dr. Mentényi Miklós, az Állami Gazdasá­gok Országos Központjának vezérigazgató-helyettese, Mi- sutka Péterné, a MEDOSZ- központ munkatársa. A me­gye politikai, társadalmi éle­tét képviseli: Cserei Pál, a megyei pártbizottság munka­társa, Szeljük György, az SZMT titkára, Gácsi Péter, a MEDOSZ megyei titkára és dr. Kácsor András, a me­gyei tanács osztályvezető­helyettese. A hangulat kis­sé feszült, de inkább ünne­pélyes. Nem' csoda, a jelen­levők részesei a vállalati ta­nács megalakulásának, az új igazgató megválasztásá­nak. * * * Legutóbb januárban jár­tam a gyomaendrödi Körösi Állami Gazdaságban. Kollé­gámmal azt kutattuk, mit tudnak a vállalat dolgozói az új irányítási formára való áttérésről. Kiderült, megle­hetősen tájékozottak. Azt is megtudtuk, hogyan állnak a szervezők, elsősorban a szakszervezeti bizottság tit­kára, Gombár Mátyásné az előkészítő bizottság megala­kításával, az új irányítási forma lényegének tudatosí­tásával. A kérdezettek el­mondták, hogy az elvekkel tisztában vannak, a végre­hajtást más fontos esemé­nyek egyelőre késleltetik. Faggattuk — természetesen főnökök jelenléte nélkül — a kétkezi dolgozókat és a ve­zetőket is, mi a véleményük a mostani igazgatóról, Dávid Imréről? Kemény kezű, igaz­ságos embernek, jó vezető­nek minősítették és egyhan­gúlag úgy nyilatkoztak: rá szavaznak küldötteiken ke­Selejt... őskori, áramvonalas, gömbölyí­tett sarkú hűtőszekrényemet ja­víttatni vittem. Az ígért határ­időre el is készült, azaz hogy mégsem, ugyanis tekintettel vi­harvert állapotára, némi vizsgá­lódás után leselejtezték. Az ügyintéző hölgy udvariasan az orrom elé tolta a számlát, amely tudatta, hogy negyven fo­rint ellenében máris vihetem az immáron javíthatatlan, leselejte­zett készülékemet. Megmozdítva a fridzsiderem, a motor — a gép szíve — ki­bukott a helyéről, ugyanis egy néhány centis drót rögzítette eredeti csavarok tartotta helyé­hez. Jámbor lélek lévén mindezt — a szerelők mosolygása közepet­te — egy kézlegyintéssel elin­téztem, hiszen a selejt, az se­lejt, de azt, hogy a csatlakozó zsinór végéről a dugó is elvesz­het, már nem hittem, s bátor­kodtam e hiányt szóvá tenni a szerelőknek. Miután ládák és dobozok töm­kelegét kutatták át miattam, egy „nyavalyás dugóért”, az eddig rajtam mosolygó fiatal szerelő rugalmasan megoldotta panaszo­mat. A katonás rendben sorako­zó hűtőszekrények közül kivá­lasztott egy, az enyémhez ha­sonló masinát és bicskájával egyetlen mozdulattal lenyisszan­totta annak dugóját, majd a ke­zembe nyomta, azután segített a kocsihoz cipelni a selejtemet. Ily módon — technikai anal­fabéta lévén — saját szemem­mel győződhettem meg ^ arról, hogyan lesz egy hibás hűtőgép­ből selejt. — oké — Elveszett a Költségvetési Üzem OTP 638-343537 Elek 5742 szövegű bélyegző, használata 1985. március 7-től érvénytelen. resztül a majdani igazgató- választáson. * * * Azóta eltelt majdnem két hónap. Az előkészítő bizott­ság, a küldöttek megválasz­tásának segítségével befejez­te munkáját — tájékoztat Gombár Mátyásné szb-titkár. összeállt a most még csak tizenhat tagú vállalati ta­nács. (Egy posztot nem si­került betölteni, egy tanács­tag éppen beteg, azért nincs itt.) A munkahelyi közössé­gek a szabályoknak megfe­lelően kilenc dolgozói kül­döttre voksoltak. Közülük nyolcán fizikai munkások, egyikük adminisztrátor. A dolgozói küldöttek .csapatá­nak” összetétele minden szempontból megfelelőnek tűnik: akad közöttük nő, KISZ-tag, párttag és szak- szervezeti tisztségviselő. Fontosabb ennél, amit most még csak feltételezhetünk, hogy valamennyien alkalma­sak tisztségük betöltésére. Hiszen egy-egy döntésük a vállalat sorsán fordíthat. Nagy felelősséget vettek a vállukra — talán ezért is ülnek kicsit megilletődve az asztalnál. * * * És peregnek az esemé­nyek. Gombár Mátyásné is­Huszonöt esztendővel eze­lőtt 18 lelkes kertészkedő em­ber elhatározta Orosházán, hogy az egykori Ipartestület­ben megalakítják a kertba­rát klubot. Az első elnök Ba­ranyai Dezső agrármérnök volt, az alapítók közül még ma is részt vesz a foglalko­zásokon Szokolai Kálmán és Rajki Tóth Gergely. A Pető­fi Művelődési Házat 1961. októberében keresték fel az­zal a kéréssel, hogy otthonra leljenek a ház falai között. Az azóta eltelt negyedszá­zad során nagy utat tettek meg. A rendezvényeket, ese­ményeket több vaskos napló­ban örökítették meg. A klubtagok száma jelenleg meghaladja a százat. A tagok foglalkozás szerinti megosz­lása rendkívül változatos, és a klub jórészt idősebb embe­rekből áll. Néhány éve — tisztelegve a nagy tudós em­lékének — Mohácsy Mátyás nevét vette fel a klub. Az első kertészeti kiállí­tást 1963. szeptemberében rendezték Orosházán. Majd ezt követően évente kaptak bemutatkozási lehetőséget a kertészkedők. A harmadik kiállítás megnyitóját 1965- ben Erdei Ferenc, a neves agrárpolitikus, a kertbarát mozgalom patronálója tartot­ta. Egy-egy ilyen bemu­tatkozó seregszemlén 5—6 ezer látogató gyönyörködhe­tett a szebbnél szebb szőlő­fürtökben, gyümölcsökben. Szívesen keresték fel az ál­talános iskolások is ezeket a kiállításokat. Az évek során — az egyre fejlődő mozgalom keretében baráti munkakapcsolatot ala­kítottak ki az ország számos klubjával. Így többek között a debreceni, a balassagyar­mati, a pomázi, a szegedi, a merteti: hogyan tovább. A megalakult vállalati tanács megválasztja a szavazatsze­dő bizottság elnökét, tagját, megkéri Misutka Péternét a szavazás felügyeletére. Ez már az igazgatóválasztás ce­remóniájának része, előbb azonban nyíltan megválaszt­ják a vállalati tanács elnö­két, dr. Varjú Ernőt és he­lyettesét, Kovács Józsefet. Most már jöhet a titkos igaz­gatóválasztás. Tizenhat cé­dulát osztanak ki, a szabá­lyok szerint mindegyiken a jelenlegi igazgató neve sze­repel. Aki nem őt választja, áthúzza a nevet — egyszerű az egész. Dávid Imre volt és leendő (?) igazgatóval félrehúzódva beszélgetünk, amíg ki-ki le­adja a voksát. Idegesnek ép­pen nem mondható, de na­gyon komoly. Nagy pillanat életében ez a választás, nem tagadja. Nem szívesen len­nék a bőrében, hiába érzem én, a kívülálló, biztosnak a megválasztását. Nehezen te­lik az idő, de végül is meg­születik a bejelentés: a 16 lehetségesből 16 érvényes szavazatot kapott az igaz­gató, aki újabb öt évre jo­gosult tisztsége betöltésére. Az arcokon csak helyeslés látható, ennek ellenére — a csongrádi ás a megyéből a gyulai, valamint a szarvasi klubbal. A kölcsönös találko­zások lehetőséget adtak egy­más tevékenységének megis­merésére, a felgyűlt tapasz­talatok átadására. Emellett személyes barátságok is szö­vődtek. Külföldre is elláto­gattak az orosháziak. Vala­mennyi üknek nagy élményt jelentett 1978-ban a Német Demokratikus Köztársaság­ban az erfurti virág- és gyü­mölcskiállítás megtekintése. Jelenleg is több meghívót őriznek a fiókban. A közel­jövőben tapasztalatcsere lá­togatásra várják őket a kon- dorosiak és a sarkadiak. A Mohácsy Mátyás kert­barát klub tagjai havonta két alkalommal, hétfőn este találkoznak a Petőfi Műve­lődési Központban. Az éves programot úgy állították össze, hogy abban mindenki megtalálja az érdeklődésé­nek leginkább megfelelő té­maköröket. Foglalkozásaikra gyakran hívnak meg neves előadókat. Szerepel a klub­esteken filmvetítés is. Igye­keznek megismertetni a leg­korszerűbb módszereket, el­járásokat tagjaikkal. Nagy súlyt fektetnek az emberrel kapcsolatos téma­körökre. így a szakmai programokon túlmenően sor kerül egészségügyi és poli­tikai előadásokra is. A jobb időjárás beálltával megkezdődnek a gyakorlati bemutatók. Egymás kertjei­ben tapasztalatcsere látoga­tások során sajátítják el a legújabb metszési, művelési eljárásokat. Felkeresik a környék zöldség- és gyü­mölcstermesztéssel foglalko­zó nagyüzemeit is. Az utób­bi évek aszályos időjárása szabályok értelmében — nyilvánosan is megkérdezik még egyszer, akad-e ellenző. Senki nem jelentkezik,. a szavazás érvényes. * * * Sorban gratulálunk az új igazgatónak, aki nem néz könnyű évek elé. A vezetés két és fél éve alatt nyeresé­gessé vált vállalat stabilizá­lása a legfőbb feladata, a gazdaság adottságainak le­hető legjobb kihasználásával — halljuk a dr. Varjú Ernő, vállalati tanácselnök által felolvasott követelményrend­szert. Mert a tanács máris akar, követel az igazgatótól. A következő döntéshez dr. Mentényi Miklós nyújt se­gítséget. Elmondja, hogy a megszűnő Állami Gazdasá­gok Országos Központja he­lyett az állami gazdaságok létrehoznak egy tsz-szövet- séghez hasonló országos ér­dekvédelmi szervet Állami Gazdaságok Országos Egye­sülése néven. Szintén a ter­melőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjához hason­lóan megalapítanak egy vál­lalati együttműködési alapot, amely amolyan közös bank­ként, segélypénztárként mű­ködik majd. Javasolja, mindkettőbe lépjen be a Kö­rösi Á. G. A vállalati tanács tagjai ismét döntenek: a belépésre szavaznak. * * * Nem követtem sorrendben a vállalati tanács- és igaz­gatóválasztás menetét. Ki­maradt még az új szerveze­ti és működési szabályzat is­mertetése, módosítása. Nem írtam a hozzászólásokról, el­maradt a „régi és új” igaz­gató jellemzésének ismerte­tése, amit a mezőgazdasági miniszter írt alá. Nem azért, mintha nem lenne fontos. A dolgozók, a helyi párt- és érdekvédelmi szervek képvi­selői jó véleményt mondtak az igazgatóról, de a legjobb és mindennél többet mondó, hogy ismét rá szavaztak .. . Jól előkészített, megszer­vezett és ezért gyorsan per­gő esemény tanúi lehettek, akik részt vettek a Körösi Á. G. nagy napján. Elismerés illeti érte a szervezőket, akik izgalmas, kellemes eseményt készítettek elő, mintát adva ezzel az új irányító testület aktív tevékenységéhez. M. Szabó Zsuzsa miatt fokozott érdeklődést mutattak a tagok -a csepeg­tető öntözés iránt. Foglal­koznak a virág- és gombater­mesztés legújabb eredmé­nyeivel, valamint az otthoni gyümölcstárolás legkorsze­rűbb módozataival. Keresik a tagok termékeinek 'közös értékesítési lehetőségét a vá­rosban. Az elmúlt negyedszázad során számos szakmai verse­nyen szereztek elismerést az orosháziak. A kertbarát klu­bok országos versenyén 1975- ben aranyérmet nyertek. A 'kiskertek mesterei verseny­ben 1977-ben — amely két év tevékenységét fogta át — a korábbi aranyérmesek kö­zött a második helyet sze­rezték meg. A Budapesti Nemzetközi Vásáron 1980- ban bronzérmet nyertek. Most a jubileumra készül­nek. Egy bizottságot alakí­tottak a szeptemberi rendez­vénysorozat programjainak megszervezésére. A tervek között szerepel többek kö­zött egy emlékünnepség megtartása, amelyen áttekin­tik a megtett negyedszázados utat. Készülnek a jubileumi orosházi kertészeti kiállítás­ra, amelyre meghívást és be­mutatkozási lehetőséget kap­nak a klubon kívüli oros­házi kertészek is. A HNF keretében működő kertbarát klubok tevékeny­ségükkel hozzájárultak a la­kosság jobb gyümölcs- és zöldségellátásához. Mind­emellett hasznos időtöltés va­lamennyiüknek. Orosházán az eltelt negyedszázadban so­kan kapcsolódtak be a kert­barát mozgalomba és szerez­tek további híveket a sok hasznot hozó mozgalomnak. Verasztó Lajos A gazdasági munkaközös­ségek és p, vállalati gazdasá­gi munkaközösségek az el­múlt három évi működésük­kel és elterjedésükkel közis­mertté tették az új vállalko­zási formákat. A gazdasági munkaközös­ségek létrehozását zömmel olyanok kezdeményezték, akik valamilyen formában (kisiparosként, másodállás­ban, kiegészítő foglalkozás­ként stb.) korábban is gya­korolták a tevékenységet, szakmájukat. A kezdemé­nyezések mögött a legkülön­félébb célok húzódtak meg, így az önállósági törekvések, saját ötletek könnyebb meg­valósítása, piaci lehetőségek kihasználása, és nem utolsó­sorban kedvezőbb anyagi le­hetőségek elérése. Az engedélyezett és a tény­leges tevékenységek általá­ban nem fedik egymást, mert az engedélyezett tevékenysé­gi kör annyira átfogó és sok­rétű, hogy azok végzése be­látható időn belül reálisan nem is várható. A Biharug- rai Általános Szolgáltató G. M. tevékenységi körébe tar­tozik többek között a sze­mély- és tehertaxi-fuvaro- zás, gép- és autóbontás, vil­lanyszerelés, asztalosipari munkák és végül lőtt vad és baromfi fagyasztásra történő előkészítése. A munkavégzés személyi és tárgyi feltételei alapvető­en a tevékenység jellege mi­att különböznek. A termék­előállítással foglalkozó gm- ek esetében meghatározó a szakmunkások aránya, bár itt is vannak kivételek. A „DERMA” Szőrmekikészítő és Feldolgozó G. M. tagjai az alábbi személyek voltak: 1 mezőgazdasági üzemmér­nök, egyben szűcs is, 2 ag­rármérnök, 1 tanár, 1 tech­nikus, 1 inszeminátor. Egyes esetekben a lét­számnövekedésben megfi­gyelhető, hogy a szakképzet- len családtagok és rokonok kerülnek túlsúlyba. A szoro­san vett szakmai munkához szükséges tárgyi feltételeket zömében biztosítják a gm-ek, néhány társaság korszerű gépeket és tehergépjárműve­ket is vásárolt. Piaci kapcsolataikban a biztonságos beszerzésre és értékesítésre törekvés figyel­hető meg. A tapasztalatok szerint az alapanyagok be­szerzése nehézkesebb, mivel a gm-ekkel, mint vevőkkel, nem szívesen kötnek szerző­dést a partnerek. Szállítói pozícióban viszont nem ér­vényesül az előbbi megkü­lönböztetés, mivel a gm-ek hiánypótló termékeket állí­tanak elő és szolgáltatnak. A gm-ek, illetve a gm és a szo­cialista gazdálkodók közötti versenyről az eltelt időszak­ban csak néhány tevékeny­ség esetében beszélhetünk, így a fuvarozásban, műszaki tervezésben, gázszerelésben. A gm-ek többsége megta­lálja számítását, hiszen nap­jainkban is alakulnak újab­bak. Rendkívül nehéz az egyes tagok jövedelmi pozí­cióját megítélni. Az ember ösztönösen hasonlítaná a jö­vedelmeket ahhoz, hogy mit keres hasonló szakmában egy vállalatnál dolgozó. Ez a módszer azonban nem ad valós képet, mivel mások a körülmények, a feltételek, a jövedelemszabályozás. Nem­csak azt kell tekinteni, hogy egy gm-tag esetleg 120 ezer forintot keres évente, hanem azt is, hogy ezért mennyit teljesített, valóban reális munkateljesítmény van-e mögötte, vagy ügyeskedés ré­vén jutott hozzá. A vállalati gazdasági mun­kaközösségek megalakulását jobbára a gazdálkodó egy­ségek kezdeményezték. Az alapítás vállalati céljai: a termelés bővítése, a kapaci­tások jobb kihasználása, a szűk keresztmetszetek felol­dása, a munkaerőhiány meg­szüntetése, egyes munkakö­rökben a szakemberek meg­tartása. A vgm-ek tevékenysége rendkívül szerteágazó, de igazodik az alapító profiljá­hoz. Általában egy tevékeny­ség vagy egy termelési fo­lyamat végzésére alakultak: döntően termékelőállításra, illetve ipari szolgáltatásra. A vállalat, szövetkezet nagyságától függően kisebb- nagyobb számban alakulok vgm-ek. . Nagy számú vgm működik a békéscsabai Me­zőgépnél (32), a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Válla­latnál (54). Működésük tár­gyi feltételei általában azo­nosak a főmunkaidőben végzett tevékenységével, mi­vel vállalati munkahelyen, vállalati gépekkel, eszközök­kel és vállalati megrendelés­re dolgoznak. A vgm-ek az eszközhasználatéra minimális költségtérítést fizetnek, de előfordult ingyenes haszná­lat is. A személyi, szákmai ösz- szetétel összhangban van a tevékenység jellegével. A vgm-ek csoportérdeke, hogy csak a legjobban dolgozó emberek legyenek tagjai a társulásnak, hiszen „saját zsebre" ható következményei vannak mind a jó, mind a rossz munkának. A vgm-ek tevékenységé­nek sajátossága, hogy a fő­munkaidőben ugyanaz a fel­adata a közösségeknek, mint munkaidő után. Ez sem lehet összeütközési felület azoknál a vállalatoknál, szövetkeze­teknél, ahol a vgm szerepe, termelésben elfoglalt helye tisztázott. A Kner Nyomdá­ban-az egyértelmű elhatáro­lás biztosítéka az, hogy a feladatokat munkaszámon­ként elhatárolják, illetve a főművezető adja ki és iga­zolja a munkát, akinek a bé­re független a vgm teljesít­ményétől. A vgm-ek legfőbb (sok esetben egyedüli) megrende­lői azok a gazdálkodó egysé­gek, amelyek kebelén belül működnek. így a vgm-ek kockázatvállalásáról nem be­szélhetünk, igaz viszont, hogy létjogosultságuk is alapvető­en a vállalattól függ, míg szüksége van a vállalatnak a vgm-re, addig működteti, el­lenkező esetben megszüntet­heti. A vgm-ek működésük eltelt időszakában mind mennyiségben, mind érték­ben lényegesen növelték vál­lalataik termelését, többlet- nyereséget hoztak. A többlettermelésre szol­gáljon jó példává] a Dél-al­földi Tégla- és Cserépipari Vállalat, ahol a vgm-ek mű­ködésének eredményeként 1983-ban csaknem 4 millió cserepet, 1984-ben 14 millió téglát gyártottak, bizonyít­ván, hogy az új szervezeti formák megteremthetik az érdekösszhangot minden szinten. Dobrocsiné dr. Czira Anna (Folytatjuk) Ultrakönnyű repülőgép Üj repülőgép prototípusa készült el a Szombathelyi Au­tójavító Vállalat Repülőgépgyártó- és Javító Üzemében. A K-16 M típusjelű motoros gép mindössze százhúsz kilót nyom. A közismert Góbé vitorlázógépek súlya még ennek kétszerese. Az úgynevezett ultrakönnyű repülőgépet egy felújított 250 köbcentis MZ motor hajtja. A 17 kilowattos — 21 lóerős — hajtómű fogyasztása akkora, hogy a 15 literes üzemanyag- tartály három-négy órányi légiutat tesz lehetővé. Hasznosí­tására számos lehetőség nyílik az oktatástól a mezőgazda- sági hasznosításig, előnye olcsósága, hiszen ára nem ha­ladja meg egy középkategóriájú gépkocsiét. Jubileum előtt az orosházi kertbarátok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom