Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájé­koztatást adott dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tudomá­sul vette. A kormány a gazdaságirányítási rendszer továbbfejleszté­sére tett intézkedésekkel való összhang biztosítása céljából módosította a gazdasági ágazati irányításról, az állami el­lenőrzésről, valamint a munkavédelemről szóló korábbi ren­deletéit. A kormány elfogadta a gazdaságirányítási rendszer fej­lesztésének 1985. évi munkaprogramját. A Minisztertanács megerősítette a zöldség- és gyümölcs- termelés növelésére kidolgozott programot, egyidejűleg uta­sítást adott a forgalmazás szervezettebbé tételéhez szükséges feltételek megteremtésére. (MTI) Ülésezett a Minisztertanács Hz MTESZ négy évtizede Jubiláló tsz-vezetők köszöntése Ünnepi ülést tartott csü­törtökön az MTESZ Országos Elnöksége Budapesten. Tóth János, az MTESZ főtitkára megnyitó beszédé­ben visszatekintett a szerve­zet négy évtizedes tevékeny­ségének főbb állomásaira és méltatta az elért eredmé­nyeket. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági-társadalmi fejlő­dés egyik legfontosabb fel­tétele a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása, amelynek segítésében az MTESZ immár évtizedek óta tevékenyen részt vállal. A mintegy 200 ezer tagot szám­láló szervezet ma már vala­mennyi megyében önálló te­rületi elnökség irányítása mellett végzi munkáját és 1200 üzemben, illetve válla­latnál működnek helyi szer­vezetek. Tevékenységük sú­lyát és felelősségét növelte, hogy 1984 január óta az MTESZ mint társadalmi szervezet, immár intézmé­nyesítetten bekapcsolódik a műszaki-tudományos fej­lesztésekkel összefüggő dön­tések előkészítésébe, illetve azok végrehajtásába. A szer­vezet emellett évente több ezer rendezvény, konferen­cia, szimpozion szervezésé­vel, szakembereink külföldi kiküldésével, több mint 80 nemzetközi szervezet mun­kájába való bekapcsolódás­sal és nem utolsósorban 76 szakmai lapjával segíti a hazai műszaki, agrár- és ter­mészettudományi értelmiség tájékozódását a legújabb ku­tatási-fejlesztési eredmé­nyekről. A főtitkár külön méltatta a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működés eredményeit. Pál Lénárd, az OMFB el­nöke előadásában a hazai és a nemzetközi haladás négy évtizedes vívmányait és jö­vőbeni feladatait tekintette át. Rámutatott, hogy az el­múlt 40 év olyan korszak- alkotó műszaki-tudományos eredményeket hozott, mint a nukleáris energia hasznosí­tása, a mikroelektronika megjelenése, a számítástech­nika és az informatika rob­banásszerű elterjedése, a ge­netika számos új felfedezé­se és az ezeken alapuló bio­technológiai módszerek al­kalmazása, valamint a vi­lágűr fokozatos meghódítása. A műszaki, tudományos is­meretek ma már egyre je­lentősebb és mind közvetle­nebb szerepet játszanak mindennapi életünkben, meghatározó elemei a ter­melés hatékonyabb és gaz­daságosabb megszervezésé­nek, az életkörülmények ja­vításának. Hazánkban a felszabadu­lást követő években sikerült megteremteni a kutatás és a műszaki fejlesztés feladata­it ellátó intézményhálózatot, felnevelődött egy olyan ma­gasan képzett szakember- gárda, amely nemcsak érteni és követni képes a nemzet­közi fejlődés eredményeit, hanem maga is aktívan részt vesz az új megoldások lét­rehozásában. A híradástech­nika, a számítástechnika, a gyógyszerkutatás vagy az atomenergia-kutatás terén elért hazai eredmények nem­zetközi tekintélynek örven­denek. Az elmúlt négy évti­zed alatt kialakult kutatási és fejlesztési szellemi po­tenciál garanciát jelent ar­ra, hogy a következő idő­szak várhatóan még erősebb gazdasági-műszaki versen­gésében meg tudjuk tartani jelenlegi helyünket. Az egy­re nagyobb feladatoknak azonban csak akkor tudunk igazán megfelelni, a tudo­mányos kutatás és a műsza­ki fejlesztés eredményei a legtöbb esetben csak akkor hatnak teljes értékükben, ha befogadásukhoz és hasznosí­tásukhoz megvannak a szük­séges gazdasági és társadal­mi feltételek. Számolni kell azzal is, hogy egyes kutatá­si eredmények nem közvet­lenül, hanem időben elhú­zódva, áttételeken keresztül éreztetik csak hatásukat. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés emellett gyakran a sikertelenség koc­kázatával is jár, ám ez a kockázat elkerülhetetlen, és nem szabad, hogy rá való hivatkozással szűküljön az ilyen tevékenység mozgási szabadsága, összességében a műszaki-tudományos kutatás és fejlesztés teljesítőképessé­ge a jelenlegi adottságok között is fokozható, ha az eddigieknél is nagyobb fi­gyelmet fordítanak a célok, a feladatok és az eszközök helyes megválasztására és a valódi értékek — köztük a kutatásban részt vevők, az újat alkotó emberi tevékeny­ség — jobb megbecsülésére. A következő időszak fel­adatairól szólva az OMFB elnöke leszögezte: a gazda­ságos anyag- és energiafel­használást ma már admi­nisztratív intézkedésekkel és közgazdasági módszerekkel csak kismértékben lehet elő­segíteni. Igazán átütő meg­oldást a technológiai folya­matok korszerűsítése hoz­hat. Különösen kiemelkedő jelentőségű az elektronika széles körű, az egész társa­dalomra kiterjedő alkalma­zása. Ez az elektronizáció- nak is nevezett, sok összete­vőjű műszaki-társadalmi- gazdasági folyamat döntő szerepet játszik majd a ter­melésben, a fogyasztásban, a munkaerő-struktúra ala­kulásában, az életvitelben és — bizonyos értelemben — a gondolkodásban is az elkö­vetkező évtizedekben — hangsúlyozta Pál Lénárd. Az ünnepi ülés elnöksé­gében foglalt helyet Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Ballal László, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának vezetője, valamint Jevgenyij Pirogov, a Szovjet Tudomá­nyos Műszaki Társaságok Központi Tanácsának elnök- helyettese, aki felszólalásá­ban a jubileum alkalmából meleg szavakkal üdvözölte a magyar műszaki; agrár- és természettudományi értelmi­ség jelenlevő képviselőit. A Békés megyei Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetek Szövetségének elnök­sége határozata alapján teg­nap, február 28-án Gyulán, a Munkácsy Tsz központjában köszöntötték azokat a szö­vetkezeti vezetőket, akik ré­gen, 25, 20 és 15 éve, vá­lasztott vezetőként szolgál­ják a mozgalmat. — A nagyszerű eredmé­nyeket igazán szép elisme­réssel viszonozza a szövet­ség — mondotta Csatári Bé­la, a párt megyei bizottságá­nak titkára, aki a megye szövetkezeteinek 1984. évi gazdasági teljesítményét, az aszály okozta gondok ellené­re is, kiemelkedőnek érté­kelte. A szövetség elnöksége a szövetkezetpolitikai bizott­ság javaslatára a 25 évi el­nöki munka erkölcsi elisme­résére alapított művészi plakettet adományozta Ba­logh Lászlónak, a békési Egyetértés Tsz, Petrovszki Mihálynak, a kétsopronyi Rákóczi Tsz, Podmaniczki Istvánnak (képünkön), a szarvasi Tessedik Szakszö­vetkezet, Varga Mihálynak, az orosházi Üj Élet Tsz nyugdíjba vonuló elnökének és Schupkégel Sándornak (posztumusz), a csárdaszállási Petőfi Tsz elhunyt elnöké­nek. Emlékórát- kapott - Da­nis József, a tótkomlósi Kossuth Tsz elnöke (Nagyko­páncs). Emlékgyűrűt vett át Balázs Mihály, a gyulai SERKÖV Szövetkezeti Kö­A békéscsabai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága és a KISZ városi bizottsága Sasala János tanácselnök vezetésével február 28-án, tegnap délután az ifjúsági és úttörőházban együttes ülést tartott. A két testület közösen ér­tékelte a városi tanács, a zös Vállalat igazgatója, Ko- csor Sándor, a kevermesi Lenin Tsz elnöke, Marschal Lajos, a gyulai Baromfikel­tető Szövetkezeti Közös Vál­lalat igazgatója, Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz el­nöke és Zatykó Mihály, az orosházi Petőfi Tsz elnöke. Kiemelkedő gazdasági, tár­sadalmi munkája elismerésé­ül emlékgyűrű nívódíjban részesült Baranyi Ferenc, a füzesgyarmáti Vörös Csillag Tsz műszaki vezetője, Om- bódi Sándor, a Sárréti Tej Szövetkezeti Közös Vállalat nyugdíjas igazgatója és Tóth KISZ városi bizottsága és a városi úttörőelnökség 1978- ban létrejött együttműkö­dési megállapodását. Az eb­ben foglaltak — amint azt a tegnapi együttes ülésen megállapították — összessé­gében megvalósultak. Az együttműködési megállapo­dás értékeléséről szóló be­Balázs agrármérnök, a kun- ágotai Bercsényi Tsz ágazat­vezetője. Az ünnepségen részt vett Németi László, a TOT sze­mélyzeti önálló osztályának vezetője, aki elismeréssel szólt a Békés megyei tsz-szö- vetség ilyen értelemben or­szágosan is úttörő munkájá­ról. A kitüntetettek nevében Balogh László mondott kö­szönetét, majd az ünnepség Kovács János, a szövetség elnöke zárszávával fejeződött be. számolót és a határozati ja­vaslatot a két testület elfo­gadta. A napirenden szerepelt továbbá az 1984. évi ifjúsági parlamentek értékelése, majd tájékoztató hangzott el a Munkácsy Mihály Múzeum városi tevékenységéről. D. K. Együttes ülésen az együttműködésről Masíroznak az újoncok Tegnap, csütörtökön vo­nultak be az orosházi határ­őrkerülethez a Békés megyé­ből ide besorozott fiatalok. Még civilben, de már egyen- frizurával érkeztek. Sokukat elkísérték a szülők, meny­asszonyok és barátok. Tüze­tes orvosi vizsgálattal, adat- egyeztetéssel, tájékoztatás­sal, eligazítással telt a dél­előtt. S mire e sorok nyom­dába kerülnek, valameny- nyien magukra is öltötték az angyalbőrt. Három fiatal határőrje­lölttel beszélgettünk. A 22 éves, kaszaperi Megyik Mi­hály alig egy éve végezte el a főiskolát, a nagybánhe- gyesi Zalka Tsz növényter­mesztési ágazatvezetőjeként dolgozott. A 20 esztendős Kotroczó Gergely Lököshá- záról vonult be, a helyi Ha­ladás Tsz földügyi előadója és meliorációs ágazatvezető­je volt. Strifler László 22 éves, Eleken lakik, érettsé­gi után elektrotechnikai műszerész szakmát tanult, és mozigépészként dolgozott. Mindhárman megilletődötten ülnek. Hogy számítottak-e a behívóra? Persze. Várták. „Ezen is túl kell lenni” — vallják egyöntetűen. Milyen elképzelésekkel vágnak a katonaéletnek, s ott mely területen szeretné­nek szolgálatot teljesíteni ? — erről beszélgettünk. M. M.: — Sok mindent meséltek a seregről, jót, rosszat. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs ben­nem egy kis drukk. Szá­momra kicsit meglepetés, hogy a határőrséghez vo­nultam be. Hogy hol is len­ne jó? — néz maga elé. — Talán a forgalomellenőrző ponton ... Azt hiszem, ott tényleg jó lenne. Ügy ér­zem, tudok az emberekkel bánni, értek a nyelvükön, civilben néha harminc em­bert és nagy értékű gépek munkáját irányítottam. K. G.: — Különösebb el­képzelésem nincs, hogy hol is lenne jobb. Határőrköz­ségben nőttem fel, ismerem a határőrök életét, szolgála­tát, ami szép és nehéz. A tsz területét járva megis­mertem a határt, és az ott szolgálatot teljesítő határ­őröket. A FEP az nem lenne rossz. S. L.: — Bízom benne, hogy valamilyen műszaki, pontosabban híradóalakulat­hoz visznek majd be, ugyan­is az áll polgári szakkép­zettségemhez a legközelebb. Biztosan újabb szakmát is tanulhatnék, s talán ott könnyebben és gyorsabban telne az idő. Közben a családról esik szó. Valamennyien rendezett körülmények között éltek. Megyik Mihály és Kotroczó Fotó: Gál Edit Gergely menyasszonyjelölt­jét, Strifler László meny­asszonyát hagyta otthon. — Mi lesz a katonáéknál, mire is jut idő? M. M.: — A Debreceni Agrártudományi Egyete­men levelezősként szeretnék továbbtanulni. Szeptember­ben indul az a tagozat, aho­va jelentkezni akarok. Jó lenne megkezdeni ősszel... Gondolom, ha úgy dolgozom, s úgy viselkedem, no és a szolgálat is megengedi, ak­kor lehetőséget kapok rá, hogy egy-egy konzultációra, a vizsgákra elmehessek. Ha nem, akkor majd leszerelés után ... Kotroczó Gergelynek és Strifler Lászlónak most még nincsenek ilyen irányú el­képzelései. Beszélgetésün­ket viszont be kell fejez­nünk, mert hamarosan meg­kezdődik az ünnepség. S amíg a művelődési ház kon­certtermébe sétálunk át, az illetékes tiszttől megtudom: a most bevonulok 5—6 szá­zaléka főiskolát végzett, két­harmada érettségi, vagy szakmunkás-bizonyítvány- nyal rendelkezik, a többiek pedig nyolc általánost végez­tek. A koncertterembe érve a bevonulok feszes vigyázzban várják az ünnepség résztve­vőit. Az ifjú határőröket és a megjelenteket Juliász And­rás ezredes, megyei hadki­egészítési és területvédelmi parancsnok és Pál János ha­tárőr ezredes, kerületpa­rancsnok üdvözölte. Ez al­kalommal olvasták fel a belügyminiszter díszparan- cs^t, melyben köszöntötte a belügyi állományban sorkato­nai szolgálatukat kezdő fia­talokat. —szekeres— fl Kalevala és a magyar kultúra A Magyar Tudományos Akadémia épületében csü­törtökön megnyitották A Ka­levala és a magyar kultúra című dokumentumkiállítást, amelyet a finn nemzeti eposz megjelenésének 150. évfordulója alkalmából ren­deztek. A megnyitón részt vett művelődési életünk szá­mos képviselője. Jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője. Bereczki Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára meg­nyitójában elmondta, hogy február 28-a a finn nép nem­zeti ünnepe, a Kalevala napja. A Kalevala indította el azt a kulturális fejlődést, amelynek döntő szerepe volt az ország nyelvének, kul­túrájának finné válásában. Egy hétig tekinthető meg a kiállítás, amely a követ­kező hetekben Debrecenben, Nyíregyházán, Pécsett, Sze­geden és Győrött látható majd. Juhász András ezredes köszönti a fiatalokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom