Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-13 / 36. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. FEBRUÁR 13., SZERDA Ara: 1,80 torint XL. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Szolgáltatás magasabb színvonalon Vasutasok értekezlete Szegeden Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Február 26-án tanácsülés az ifjúsági házban Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — február 12-én, tegnap ülést tartott. A tanácskozás munkájában részt vett Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese és Patkó Imre főosztályveze­tő. A napirendek a következők voltak: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról — tájékoztató a tanácsi koordinációs bizottság értéke­léséről — beszámoló a szervezési és jogi osztály munkájáról — a februári megyei tanácsülés előkészítése — bejelentések. Mint ismeretes, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a múlt év decemberében számolt be tevékenységéről a tanácsi koordinációs biz- zottságnak. A soros beszá­moló annak a csaknem öt esztendőnek az eredménye­it, tapasztalatait összegezte, amely 1980 tavasza óta telt el, amikor a Minisztertanács előtt adott számot munká­járól a végrehajtó bizottság. Buda Gábor, a tanácsi hiva­tal elnökhelyettese értékes­nek, hasznosnak minősítette a beszámolót, az ott elhang­zott vitát, amely megfelelő alapot ad a további felada­tok megvalósításában. A megyei tanács vb-tit- kárság szervezési és jogi osztálya legutóbb 1980 de­cemberében adott számot munkájáról. Feladatait az­óta az ekkor hozott határo­zatoknak megfelelően vé­gezte. Az osztály munkájá­ban továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a testületi munkával szemben támasz­tott követelmények érvénye­sítésében való közreműkö­dés. A végrehajtó bizottság a beszámolót a vitában el­hangzottakkal együtt elfo­gadta, elismerését fejezte ki az osztály eddigi színvo­nalas tevékenységéért, s fel­hívta a figyelmet a további tennivalókra. Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a ta­nácsot 1985. február 26-án délelőtt 9 órára — a tanács­ülés nyilvánosságának na­gyobb lehetőséget biztosí­tandó — Békéscsabán az if­júsági és úttörőházba hívja össze. Napirenden szerepel a végrehajtó bizottság munká­járól szóló beszámoló, a ta­nács és bizottságainak idei munkaterve, a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság be­számolója, valamint beje­lentések, interpellációk. A végrehajtó bizottság a bejelentések során többek között foglalkozott a taná­csi szervek és a Békés me­gyei Népújság feladataival a lakosság tájékoztatásában, valamint tudomásul vette a MTESZ megyei szervezete tájékoztató jelentését a me­gye műszaki, közgazdász- és agrárszakember-ellátottsá­gáról. S. F. (Tudósítónktól) A MÁV Szegedi Igazgató­ságának elmúlt évi munká­ját és az idei tennivalókat összegezték azon a tanács­kozáson, amelyet tegnap, kedden tartottak Szegeden, az igazgatóság központjá­ban. Lovász Lázár vasút- igazgató többek között el­mondotta, hogy tavaly 20,2 millió utast és 10 millió 581 ezer tonna árut szállítottak. Személyszállítási bevételi tervüket három százalékkal túlteljesítették. Az utasok visszahódítása érdekében több intézkedést és fejlesztést hajtottak vég­re. Szegeden mentjegypénz­tárt nyitottak, amely hét hónap alatt közel négymil­lió forint bevételt hozott. Jó évet zárt a békéscsabai me­netjegyiroda is, tavaly hét és fél millió forint értékű menetjegyet adtak el. Üz­letpolitikájukban változat­lanul szerepeltek a külön­féle kedvezmények (családi életkorhoz kötött, hétközi, csoportos utazási stb.) Elő­térbe helyezték az udvarias magatartást, a jegy vizsgála­tok, személypénztárosok ré­szére szakmai továbbkép­zést, tanfolyamot szerveztek, versenyt hirdettek a legjob­baknak kijáró címért. Az elmúlt évi menetrendet az igényeknek megfelelően ala­kították ki, figyelembe vet­ték az utasok észrevételeit is. Az idén a szolgáltatások további bővítését tervezik. A szegedi szabadtéri játékokra, a gyulai Várszínház előadá­saira, a BNV megtekintésé­re kedvezményes utazást biztosítanak. Megalakult a MÁV új utazási irodája, a Mávtours, amelynek területi irodája nyílik meg hamaro­san Békéscsabán, az iroda szervezi majd a Mávtours- utakat. Kecskemét és Bugac kö­zött, az igényeknek megfe­lelően nosztalgiavonatokat közlekedtetnek. Fokozott fi­gyelmet fordítanak a vona­tok és állomások tisztaságá­ra, az utastájékoztatásra, a pontos vonatközlekedésre. Több mellékvonalon, példá­ul Murony és Békés, vala­mint Kisszénás és Kondoros között új vonatpárokat állí­tanak forgalomba. Áruszállítási tervüket ön­hibájukon kívül nem tudták teljesíteni. Visszaesett a tranzitforgalom, s egyes épí­tőipari anyagok szállítása is. Tavaly is voltak szállítási- kapacitás-gondok, fokozó­dott a szállítások egyenlőt- lénsége. Különösen a hóvé­geken és a negyedévek vé­gén voltak nagyok az igé­nyek. Előszállítási szerző­dést 14 vállalattal kötöttek. Sikeres kezdeményezésnek bizonyult az úgynevezett visszterhes, hétnapos ko­csimegrendelési rendszer, melyet ez évben tovább sze­retnének bővíteni. Az idén egyébként 10,5 millió tonnát terveznek el­szállítani, ebből 6,5 millió a kocsiigényes áruk súlya. To­vábbra is napirenden szere­pel a hétvégi ki- és berakás szorgalmazása, a vállalatok­kal való együttműködés fo­kozása, a nagykonténeres áruszállítás bővítése. A fejlesztésekről szólva a vasútigazgató elmondta: ez évben ilyen célokra több mint 600 millió forintot ter­veznek felhasználni. Tovább folytatják a csongrádi Ti- sza-híd, a szegedi üzemi és szociális épület építését, Kecskemét-Alsó pályaudvar bővítését, a vonali rádiók telepítését, Gyula állomá­son a korszerű biztosítóbe­rendezés felszerelését, Bé­késcsabán a rakodóterületek burkolását tervezik, ennek a beruházási programja készül el az évben. Geller József Bőséges lesz a kínálat Tájékoztató a tavaszi vetömagellátásról Tegnap, február 12-én Bé­késcsabán Gubacsi László, a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat dél-magyar­országi területi központjá­nak igazgatója tartott tájé­koztatót a tavaszi vetőmag­ellátásról. Mint mondta, az aszály éreztette hatását a vetőmag- termesztésen, ennek ellenére szinte valamennyi növény­fajból a fajták széles vá­lasztékát kínálják a nagy­üzemeknek és kisgazdasá­goknak. A területi központ­ból folyamatosan szállítják a tavasziárpa- és a zabve­tőmagot; mindkettőből ke­vesebbet kértek a termelők a korábbinál, ezért jelentősek a tartalékok. A már emlí­tett aszálykárok leginkább a hibridkukorica-vetőmagot sújtották. Az országban csu­pán a szükséglet hatvan szá­zaléka termett meg, a hiány­zó hányadot importtal pótol­ják. A mezőgazdasági nagy­üzemek a hazai termelésű, a céltermesztés után visszavá­sárolt és az import fajták kevert árán, a korábbinál 20 —30 százalékkal drágábban jutnak a maghoz, a terme­lési rendszereken keresztül. A népszerű Pioneer 3732-es fajtából az igények 85 szá­zalékát tudja kielégíteni a vállalat, a fennmaradó részt a vele rokon 3742-es fajtá­val pótolják. Az import ku­korica-vetőmag egy része hajóval érkezik Amerikából, s az üzemekbe szállítása is jelentős szervezési feladato­kat ró a vetőmagvállalatra és a termelési rendszerekre. A vetőmagvállalat területi központja a Békés megyei ZÖLDÉRT-nek és a konzerv­gyárnak 32 fajta zöldség magját szállítja folyamato­san. A konzervgyárak által igényelt 13 fajta fajtaborsó hatvan százalékát szállították eddig ki. Az évelő és egynyári ta­karmánynövények közül a lucernából teljes körű faj­taválasztékot tudnak bizto­sítani. Fehérheréből, szarvaskerepből korlátlan a kínálat. A hiányzó lódihere­magot fehérhere-maggal pó­tolják. Bőséges a kínálat a vöröshere és tavaszi bük­köny magjából. A cirokfé­lék mennyisége elegendő, vi­szont minősége — az aszály miatt — gyengébb a koráb­binál. Bőséges a készlet fű­magból, a rétiperje és ta- rackos tippan magvainak kí­nálata az import beérkezé­sétől függ. Kevés termett az iregi csíkos napraforgó magvából, ezért helyette a VNIMK-fajtát kínálják. Békés megyében 115 bolt­ban árulnak vetőmagot, eb­ből 8 a kimondottan vető­magárusító üzlet. A jelzett üzletekbe folyamatosan szál­lítják a tasakolt vetőmagot. Most csomagolják a sárga­dinnye és a tök, egy kuko­ricafajta és csemegekukori­ca, napraforgó és bab faj­ták egy részét. Ezek a ké­sői vetésűek és a virágmag­vak a hónap második felé­ben kerülnek a boltokba, összesen 1 millió 305 ezer tasakos magot kínálnak a megye üzleteiben a kertész- kedőknek. A burgonya-vető­gumóból eddig bőséges volt a kínálat, kérdés: a fagy milyen kárt okozott a már eladott tételekben? m. sz. zs. Nemzetiségi hét a rádióban Ismét nemzetiségi hetet rendez a Magyar Rádió: a hazánkban élő kisebbségi népcsoportok életébe bepil­lantó programsorozat adá­sait ezúttal február 17. és 24. között hallgathatják az érdeklődők. A hetet — vasárnap reggel — a népművészekhez elka­lauzoló Kopogtató nyitja meg. A következő napok műsorai között helyet kap az Óvodától az egyetemekig című kerekasztal-beszélge- tés, amelyben a nemzetisé­giek képviselői az anyanyel­vi oktatásról, feladatáról, szerepéről cserélnek véle­ményt. Az Ötödik sebesség riportjai a mai fiatalok vé­lekedését tükrözik a ha­zánkban élő nemzetiségiek­ről. A Méhkerék, Párizs, New York címmel jelentke­ző műsor a magyarországi román néptáncok jeles ápolóit, a Bükki szlovákok című program pedig — a múlt emlékein keresztül — a mai szlovák nemzetiségi települések mindennapjait mutatja be. A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat dol­gozói nem túl hatékony módszerrel próbálják megtisz­títani a megyeszékhelyen legalább a buszmegállókat Fotó: Fazekas László Csonttörő síkosság A tél tehet mindenről!? A téma az utcán hever, de ebben az esetben az új­ságíró is — sok-sok járókelő társával együtt. Az ónosi eső, majd az azt követő havazás korcsolyapályává változtat­ta a járdákat, úttesteket, és akármerre csúszkáltunk, nem sok nyomát leltük a szak­nyelven „síkosságmentesí­tésnek” nevezett tevékeny­ségnek. Munkatársaink ezért körülnéztek: mi az oka an­nak, hogy napokkal a jég­páncél kialakulása után is korcsolyával lenne a leg­könnyebb közlekedni. Ta­pasztalataikat legkönnyeb­ben így foglalhatnánk ösz- sze: a tél tehet mindenről. Minek a rendelet? „Arról is igazán írhatná­nak most az újságban, hogy az ember majd’ kitöri a nyakát, nem takarítják le az utcákon, átjárókon, busz­megállókban a havat, jeget; pedig rendelet is van rá!” — javasolták a minap, két eme­let között a liftben. Valóban, a köztisztaság fenntartásáról szóló érvé­nyes rendelet — amelyet 1970-ben hozott az Egész­ségügyi Minisztérium és az Építési és Városfejlesztési Minisztérium —, s a rende­let mellékletét képező Köz- tisztasági Szabályzat, vala­mint az ezek alapján hozott tanácsrendeletek egyértel­műen fogalmaznak: „Az in­gatlan előtt levő járdasza­kaszt, ha kell, napjában többször is fel kell takaríta­ni, vagy az időjárástól füg­gően gondoskodni kell a csúszásgátlásról. A szórásra felhasználható műtrágya és szervetlen anyag, amit utó­lag el kell távolítani... Az ónos esőtől, jégtől, vagy hó­tól síkossá vált járdát (jár­daszakaszt, gyalogjárót, lép­csőt stb.) a szükséghez ké­pest naponként többször is fel kell hinteni. A felhin­tésre bomló szerves anyagot nem tartalmazó szóróanya­got (fűrészport, homokot, kő- port, hamut, kis szemcséjű salakot) kell használni... a szóróanyag beszerzéséről a tisztításra kötelezett köteles gondoskodni.” A „tisztításra kötelezett” pedig az, aki az ingatlan felett rendelkezni jogosult, vagyis a tulajdo­nos, a kézelő, a szövetkezeti használó, a haszonélvező, il­letve a bérlő. A közterüle­tek tisztán tartásáról — ki­véve az ingatlan előtti jár- daszakasizt és a vasúti ke­reszteződéseket — a városi, a községi tanács végrehajtó bizottságának feladata gon- goskodni, mégpedig a mű­szaki osztály útján. Aki pedig a köztisztasági rendelkezéseket nem tartja be, szabálysértést követ el, és 3 ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Va­jon az idei télen — amikor megyeszerte tapasztalhatjuk, hogy sokan nem tartják be ezt a rendeletet — mennyi­en fizettek ezért a szabály- sértésért pénzbírságot? Ezt kérdeztük az illetékesektől, a szabálysértési előadóktól, főelőadóktól Békéscsabán, Gyomaendrődön, Gyulán, Mezőberényben, Oroshá­zán, Szarvason és Újkígyó­son. Mindenütt ugyanazt, a válasizt kaptuk: amiatt, hogy a havat, jeget nem takarí­tották el, szabálysértési fel­jelentés nem érkezett, így tehát eljárásra és büntetésre sem került sor. S hogy vajon miért? A további kérde- zősködések során annyit tudtunk még meg, hogy az illetékesi műszaki osztály, il­letve közterület-felelős, vagy községgazda nem tett felje­lentést, ehhez ugyanis nap mint nap járni kellene a várost, a községet, és nincs rá ember. Mit is mondott egyik be­szélgetőpartnerünk? „Amíg nincs baj, addig nem fontos, amikor meg baj van, min­denki kibúvót keresi...” Megteltek a baleseti osztályok A középkorú úriember halk káromkodások köze­pette tápászkodik fel. Mi­előtt diplomatatáskájáért nyúlna, gyorsan körülnéz, s megnyugodva konstatálja: senki nem mosolyog rajta. Néhány járókelő részvéttel pillant rá, aztán — még óvatosabbra fogva lépteit — tovább tipeg. A következő áldozat egy fiatal lány. Teli szatyra re­pül szanaszét, amint óvatla­nul lép a békéscsabai illat­szerbolttal szemközti sar­kon kialakult korcsolya­pályára. Neki már segítője is akad: egy arra járó fiatal­ember segíti fel, szedi ösz- sze az elgurult holmit, s kis híján maga is a jég áldoza­tává válik. A járókelők ta­nulnak az esetből: a kérdé­ses helyet a továbbiakban nagy ívben elkerülik. Ám ez csak a város egyik veszélyes pontja. Nem csak a bel-, hanem a külváros, a lakótelepek járdáinak nagy részét is jégpáncél borítja. Ajánlatos hát óvatosan köz­lekedni. Említett példáink nem végződtek balesettel. Ám akadtak, akik sokkal rosz- szabbul jártak. A békéscsa­bai kórház baleseti sebésze­tén például jó néhányan fekszenek csukló- és bokatö­réssel. Mint az ügyeletes orvos elmondotta, az el­múlt két napban jelentősen megnőtt a 8 napon túl gyó­gyuló, töréses balesetek szá­ma. A kéz-, lábtörésen kí­vül — főként idősebbek — csípőtáji töréseket is szen­vedtek. Eddig kevés gyer­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom