Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-11 / 34. szám
1985. február 11., hétfő Pártértekezletekről Emlékezés a felszabadulásra jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Megyei rendőr- főkapitányság Az MSZMP Békés megyei Rendőr-főkapitányság bizottságának szombati beszámoló pártértekezletén többek között részt .vett Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja. Pikó János, a rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára elmondta, hogy a XII. kongresszus határozatainak megfelelően végezték nevelő, segítő, irányító tevékenységüket. Növekedett a kommunisták aktivitása, fokozódott a kezdeményezőkészség a politikai és szakmai munka minden területén. A beszámoló részletesen foglalkozott a különböző szakágak tevékenységével, megjelölte a kommunisták és a személyi állomány legfontosabb teendőit a megye közrendjének és közbiztonságának további erősítésében. A vitában Balta János az önkéntes segítők tevékenységének fontosságára mutatott rá. Ravasz Károly, a KISZ-szervezet titkára a párttaggá neveléssel, Dinók András a káder- és személyzeti munkával, Kovács István, a 2-es alapszervezet titkára a politikai oktatással, Sass Gáborné, a pártbizottság vb-tagja a nőpolitikái határozat végrehajtásával, Fóris Dezső, a Jambrik Szocialista Brigád vezetője a szocialista brigádok felajánlásával foglakozott. Mihalik György rendőr-főkapitány elmondta, hogy a megyei rendőri szervek az elmúlt öt évben jelentős eredményeket értek el. A bűnözés összetételében azonban olyan kedvezőtlen jelenségek tapasztalhatók, melyek a megelőzés javítására hívják fel a figyelmet. Tovább kell fejleszteni az ideológiai és a propagandamunkát. Az állomány kommunistái csak akkor cselekszenek helyesen, ha önkritikusan vizsgáljájt tevékenységüket, és időben tárják fel a hiányosságokat. Szloszjár György az állambiztonsági munkáról, Kvasz Mátyás szb-titkár a bizalmiak szerepéről, Suri- nás János, a 3-as alapszervezet titkára a nyomozói tevékenységről fejtette ki véleményét. Részt vett a tanácskozáson dr. Németh Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kongresszusi irányelvek vitája igen nagy aktivitásról és felelősségérzetről tanúskodik. Fejér József a párt fegyelmi helyzetéről, Kuti Péter, az 1-es alapszervezet titkára pedig az alapszervezetek szakmai munkát segítő tevékenységéről beszélt. Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja elismeréssel szólt a rendőrség munkájáról. A főkapitányság dolgozói közvetve és közvetlenül hozzájárultak, hogy megyénkben nyugodt körülmények között folyik a szocializmus építése, és jó a politikai légkör. A lakosság körében tekintélyt és megbecsülést vívtak ki. A rendkívüli helyzetekben, melyet az árvíz és a hóvihar idézett elő, példamutatóan helytálltak. Délután került sor a választásra. A pártbizottság titkára ismét Pikó János lett. S. J. Gyulai Húskombinát Az elmúlt hét végén, szombaton a Gyulai Húskombinátban dolgozó mintegy 300 kommunista képviseletében 80 küldött előtt kezdődött meg a pártértekezlet, melyen részt vett dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára és a párt megyei bizottságának képviseletében dr. Fórján Mihály. Az üzemi pártbizottság titkára,' Szilágyi Gergely szóbeli kiegészítésében leszögezte: jelenthetem, hogy az öt évvel ezelőtti pártértekezleten hozott határozatok megvalósításán eredményesen dolgoztunk, feladatainkat teljesítettük. Ügy értékeljük a megtett utat, hogy egyre nehezedő és bonyolultabbá váló gazdasági helyzetben példamutató szorgalommal, odaadással a nem könnyű termelési feladatok maradéktalan teljesítésével egyidejűleg sikeresen valósítottuk meg pártunk XII. kongresszusának határozatait. Nagy teret szentelt a megye legnagyobb élelmiszerfeldolgozó üzeme gazdasági eredményeinek. Különösen kiemelkedő volt az utolsó öt esztendőben a sertés termeltetése és felvásárlása. A belföldi ellátáson túl, nem könnyű teljesíteni az exportkötelezettségeket sem. A húskombinát tavaly a tőkés piacokon mintegy 40 millió dollár értékű terméket értékesített. A Gyulai Húskombinát az iparágban a hatékonyságot és a termelési értéket illetően a rangsorban az első harmadban foglal helyet. Sajnos, ez nem mondható el a bérszínvonalról. Ez a tény pedig nem hat kedvezően a vállalati hangulatra. Elhangzott egyebek között az is, hogy a minőségi munka érdekében nem szabad engedni, hogy romoljon a műszaki színvonal. Bő teret szentelt a 10 alapszervezeti beszámoló taggyűlésen elhangzott véleményeknek. Ezeken reálisan értékelték az elvégzett munkát. Őszintén, kritikusan beszélt a gondokról. Az irányelvek vitájában a tagságon kívül a tömegszervezetek és a pártonkívüli dolgozók nagy számban nyilvánítottak véleményt, hangsúlyoztál^ hogy őszintének, nyíltnak, mindenki számára érthetőnek tartják a dokumentumot. Élénk vitát váltott ki az életszínvonalról, az életkörülményekről, a szociálpolitikáról szóló fejezet. Bírálták a lakásépítés és -vásárlás árait, az elburjánzó protekciót. Pozitívan nyilatkoztak a párt és a dolgozók kapcsolatáról. A szóbeli kiegészítő után tizenketten kértek és kaptak szót, akik kritikusan elemezték a beszámolót, hasznos javaslatot tettek a munka további javítására. Ezt követően megválasztottál? a 27 tagú pártbizottságot, amely megtartotta első ülését. Ezen a pártbizottság titkárának ismét Szilágyi Gergelyt választották meg. Ugyancsak itt választották meg a végrehajtó bizottságot, a pártbizottság munkabizottságait és a fegyelmi bizottságot. B. O. Pedagógus pártbizottság v Szombaton délelőtt a másfél esztendeje alakult alsó és középfokú oktatási intézmények pártbizottsága tartotta meg első küldöttértekezletét Békéscsabán. A küldöttértekezlet munkájában részt vett és az elnökségben foglalt helyet Várai Mihály- né, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Sze- menyei Sándor, a békéscsabai városi pártbizottság titkára. A 22 alapszervezethez tartozó 431, oktatásban dolgozó kommunista munkáját irányító pártbizottság titkára, Szak Bálintné a pártbizottság írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőjében többek között a következőket hangsúlyozta: A pedagógusok életkörülményei az elmúlt öt év alatt részlegesen javultak. Az elmúlt évi bérintézkedés mellett nagy segítséget jelentett az, hogy a békéscsabai Városi Tanács a pedagógusoknak adható lakásépítési és -vásárlási kölcsön összegét folyamatosan emelte. A szobabérlők otthonában és a garzonházban pedig 80 fiatal talált otthonra. Ugyanakkor figyelmeztető jelzések érkeztek arról, hogy a középgeneráció eléggé le van terhelve helyettesítésekkel, sokan .panaszkodnak fáradtságra. A továbbiakban szólt arról, hogy az óvodákban a gyermekgondozási segélyen levők helyét még gyakran képesítés nélküliekkel tudják betölteni. Javult a tan- terihi helyzet az általános iskolákban az elmúlt öt év alatt átadott 40 tanterem révén, de a lakótelepen továbbra is nagy a zsúfoltság, ami a két általános iskolát váltakozó tanításra kényszeríti. A közeljövőben több mint 3 ezerrel nő Békéscsabán az általános iskolások száma, ezért halaszthatatlanná válik az új belvárosi iskola megépítése. A középiskolákban, bár javultak az oktatás tárgyi feltételei, mégis rendkívüli zsúfoltság tapasztalható. A szakmunkásképzésben pedig az elavult géppark miatt a színvonalas gyakorlati képzés nem valósítható meg. Gond van — az erőfeszítések ellenére is — a tanulók munkaerkölcsével, terjed a minimalista szemlélet. A felnőttoktatásban az általános műveltségre irányuló tanulás nem részesül kellő támogatásban. Az iskolákban javult az iskolavezetés színvonala, az iskolai élet demokratizmusa. Némi javulás tapasztalható a szülői házzal való kapcsolattartásban is. A testnevelési és sportmozgalmat fejlődés jellemzi, és javultak a közművelődés tárgyi, személyi feltételei is az iskolákban. A pártmunkáról szólva elmondotta, hogy az intézményekben gyakran nem tudják megfelelően elhatárolni a tömegszervezetek feladatköreit. Javítani kell a pártépítő tevékenységet, elsősorban a fiatalok, a diákok körében és erősíteni a kádermunkát. A vitában 13-an fogalmazták meg az egyes iskolatípusokban jelentkező helyi gondokat és eredményeket. Várai Mihályné felszólalásában a XIII. kongresszus irányelveinek szellemét, az abból adódó feladatokat fogalmazta meg, dr. Szemenyei Sándor pedig a békéscsabai pedagógus kommunistákra, párt- szervezetekre váró tennivalókat. Dr. Virágh László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője hozzászólásában értékesnek, folyamatosnak minősítette a pedagógus-pártbizottsággal kialakult kapcsolatot. Szak Bálintné összefoglalója után a 107 küldött megválasztotta a pártbizottság 31 tagját, a 13 küldöttet. A pedagógus-pártbizottság titkára ismét Szak Bálintné lett. B. S. E. Az Orosházi Üveggyár MSZBT-tagcsoportja és a gyári művelődési bizottság közösen felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére számos rendezvényt tervezett. Ennek keretében „felszabadulási akadémiát” indítottak a gyárban. Alaptörekvésük az volt, hogy a felszabadulás- eseményeivel párhuzamosan kísérjék figyelemmel az egykori politikai, katonai eseményeket. Békéscsabán, a Kossuth téren áll egy furcsa kis épület. A toronysüvegekkel (s ma már rokkant), díszekkel tagolt tető alatt ma virágüzlet, trafik és illemhely húzódik. Ez a romantikus stílusú házikó volt a várost átszelő kisvasút — a helyiek által „motor”-nak becézett jármű — egyik végállomása. Az ötvenes években még a megye jó részét behálózta a keskeny vágányú vasút, vagy ahogy az utasok emlegették, a „madzagvasút”. Bár az uradalmak már a múlt században is építettek terményszállításra kisvasutat, a hálózatot az Alföldi Első Gazdasági Vasút (az AEGV) építette ki a megyében. 1899 májusában kezdték a Békéscsaba—Újkígyós—Csanádapáca-^Kaszaper—Refor- mátus-Kovácsháza vonalat, melyet egy év múlva adtak át (!). A vonal hossza — a szárnyvasutakkal együtt — több mint 66 kilométer volt. Az említett építési ütem még akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy a kisvasút olcsóbban és gyorsabban telepíthető, mint a széles vágányú, vonalvezetése egyszerűbb, mert a telekhatárok kisebb kanyarokkal követhetők. Az AEGV további vonalai a Békéscsaba—Békés—Bél- megyer—Vésztő, a Kaszaper —Orosháza és a Kaszaper— Tótkomlós vonalak voltak. Emellett a megyében több úgynevezett gazdasági vasút is épült, melyek főleg terményt szállítottak, de részt vállaltak a személyszállításban is. Ilyen gazdasági vasutak indultak Gyuláról, Sarkadról, Mezőhegyesről. A kisvasutak a városok és a községek helyi közlekedését is megoldották. A 760 milliméter széles vágányon eleinte gőzmozdony, később egyre inkább dízelmozdony húzta a 2-6 kocsit. Egy kocsiban 30 ülőhely volt. A 200 tonna vonóerejű mozdonyok maximum 35 kilométeres sebességgel vontathatták a szerelvényt. Mivel csak egy vágányt fektettek le, a vonatok a kitérőknél kerülték el egymást. A felszabadulás után államosították a kisvasutat; új neve Alföldi Kisvasút (AK) lett. 1947-ben kezdtek az utolsó szakasz építéséhez, Tótkomlóstól Békéssámso- nig. Ez a 12 kilométer a következő évben elkészült, s az átadáson megjelent az Négy témakörben rendezik meg a felszabadulási akadémiát. Az első előadáson dr. Ambrus Pál, a gyár személyzeti és oktatási főosztályának vezetője Békés megye felszabadulásának legfontosabb eseményeit ismertette meg a hallgatókkal. A következő előadó Nemes József, nyugalmazott határőr alezredes, a városi pártbizottság vezető propagandistája, a debreceni hadműveakkori közlekedésügyi miniszter, Gerő Ernő is. Bár a kisvasutak rendkívül szerencsésen egészítették ki a vasúti és a közúti közlekedést, jövőjük az ötvenes évek végén már több mint kérdésessé vált. 1961-ben meg is szűnt a megyeszékhelyet Vésztővel összekötő vonal. Az akkori közlekedés- politikai koncepció az volt, hogy a gyenge forgalmú vasútvonalak forgalmát közútra kell terelni. Az elképzelést (és a gyenge forgalmú minősítést) sokan vitatták. A gazdaságosság akkor a megszűnéspártiakat igazolta. Talán ha a mai energiaválságos korban kellene dönteni, a kisvasút mellett voksolnánk. 1971. augusztus 31-én indult utoljára a Békéscsaba— Tótkomlós—Békéssámson úton a kisvasút. Az utasok mindenütt elkeseredetten vettek tudomást a megszüntetésről, néhol a fenyegetőzéstől sem riadtak visssza. Bár a kisvasút nélkül maradók utaztatását igyekeztek körültekintően megoldani, a Békés megyei városok és községek piacain észrevehető volt a jármű hiánya. A buletről, annak hatásáról beszélt. Most készülnek a harmadik előadásra, amelyen a főváros feslzabadulását mutatja be az előadó. Befejezésül a dunántúli hadműveletről, hazánk felszabadulásáról hallhatnak ismertetőt a résztvevők. E két utóbbi témára központi előadót hívnak. Az előadásokat egykori filmtudósítások teszik még szemléletesebbé. szókra kevesebb áru fért fel, s így az árusok egy része nem indult útnak. Akkoriban azt ígérték, hogy az árut külön autó viszi az árusok után, ez azonban ígéret maradt. A síneket mindenütt egy évvel a megszüntetés kimondása után szedték fel. Ennyi időt hagytak a döntés megváltoztatására. Békéscsaba belterületén még egy évet sem vártak, mivel a belváros átépítését, közművesítését akadályozták a sínek. Békés megyében a MÁV kezelésében nem maradt kisvasút, a vágányok nagy részét beolvasztották. A mozdonyokat és a kocsikat a még működő kisvasutak kapták meg. Az ország más területén is kevés kegyelmet kaptak a madzagvas- utak. A MÁV leghosszabb keskeny vágányú vonalai Kecskemétről indulnak Kiskőrösre és Kiskunmajsára. Ezek hossza összesen csaknem 100 kilométer. Efelett is kimondták már a halálos ítélétet, amit az utóbbi években „életfogytiglanra” változtattak, vagyis a vonat jövője továbbra is kérdéses. Festői környezetben szalad a Bükkben a Lillafüredet is érintő kisvasút, ám létét ennek a vonalnak is sok veszély fenyegette. A hegyvidékek erdőgazdaságai néhol ma is használják a keskeny vágányú vasutakat. S hogy megyénkben lesz-e újra kisvasút? Feltámasztja-e a szükség, vagy a nosztalgia? Talán ez utóbbi. Egy elképzelés szerint a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat agyagbányájának megszűnése után (ami 3 év múlva várható), az ott még meglevő üzemi kisvasutat átalakítanák, és a mintegy 8 kilométer hosszú pályán a kisvasút a kígyósi szabadidőparkhoz szállítaná a kirándulókat. Ungár Tamás A tótkomlósi tájház udvarán még ma is látható a kisvasút két kissé megviselt kocsija Fotó: Gál Edit v. I. Mesélő környezetank A volt békéscsabai kisvasút végállomása a Kossuth téren Házikó Békéscsaba központjában
