Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

NÉPÚJSÁG 1985. február 8., péntek Felhívás Az agrár felsőoktatási intézmények felvételi előkészítő bizottsága szakmunkásokat előkészítő tanfolyama (SZÉT) felvételt hirdet a tanfolyam 1985/86. tanévére. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok a mezőgazdaság­ban, élelmiszeriparban, erdészeti, fagazdasági üzemek­ben, MEZÖGÉP-vállalatoknál, szakszövetkezetekben dol­gozó fiatal szakmunkások, akik a 10/1978. (VIII. 29.) OM—MüM sz. együttes rendelet 3. és 4. paragrafusában foglalt feltételeknek megfelelnek. A tanfolyamra előzetesen levélben 1985. február 28-ig lehet jelentkezni az alábbi címen: Agrárfelsőoktatási In­tézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága SZET-tanfo- lyam, Gödöllő, Péter Károly utca 1. 2103. A jelentkező szakmunkásoknak a tanfolyam vezető­sége megküldi a SZÉT részletes felvételi tájékoztatóját és a felvételhez szükséges jelentkezési lapot. Ez utóbbit kitöltve 1985. április 15-ig kell a tanfolyam címére eljut­tatni. , A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1985. má­jusában pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt, vég­leges felvételükről ennek alapján történik döntés. A képzési idő tíz hónap (szeptember—június), ebből 28 hét intenzív, bentlakásos oktatás. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók bármelyik agrár felsőoktatási intéz­ményben felvételi vizsgát tehetnek. Sikeres felvételi vizs­ga után a választott intézmény képzési céljának és ide­jének megfelelő agrármérnöki, üzemmérnöki diplomát szerezhetnek. Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága, Gödöllő Jogerős halálbüntetés Richter Richárdra Az első fokon kirótt ha­lálbüntetést helybenhagyó végzéssel zárult csütörtökön a Legfelsőbb Bíróságon Richter Richárd ügye, s ez­zel jogerőre emelkedett a legsúlyosabb büntetés, a Csongrád megyei Bíróság ja­nuár 8-án hozott ítélete. A vád — amely a fellebb- viteli tárgyaláson is. bebizo­nyosodott — önmagában utalt az elbírált cselekmény büntetőjogilag kirívó súlyá­ra, nagyfokú társadalmi ve­szélyességére: több rendbeli emberölés, amelyeket hiva­talos személyekkel szemben követett el a többszörösen büntetett Richter 1984. októ­ber 19-én. A visszaeső bű­nöző ekkor a szegedi fegy- ház és börtön büntetésvég­rehajtási intézetében koráb­bi eyilkossági kísérletért ki­szabott 7 évi szabadságvesz­tés büntetését töltötte. Rab­munkahelyén — a „Csillag” börtönhöz kapcsolódó bútor­gyárban — titokban késeket készített magának, s ezeket eldugta a raktári csomagoló­papírok közé. A szóban for­gó napon munkahelyi fe­gyelemsértés miatt felelős­ségre akarták vonni. Műve­zetője utasításának azonban nem tett eleget. Elrohant a késekért, a fegyvertelen őr- személyzet könnyfakasztó gázzal sem tudta megfékez­ni. Ámokfutókén^ száguldott műhelyről műhelyre, s ül­dözői között késsel kasza­bolt: kioltotta az életét a büntetésvégrehajtásban dol­gozó három művezetőnek, további két munkairányítót és egy őrt életveszélyesen megsebesített, egy személy­nek pedig könnyebb sérülést okozott. Tettét — mint a bírósági eljárásban meghallgatott sok tanú, köztük több elítélt is bizonyította — vél* sérelme miatt brutálisan, de „logiku­san” hajtotta végre. Elítélt társait nem bántotta, csakis a munkairányítókat és az őrizet tagjait támadta, szur- kálta. Ennek alapján is azt állapíthatták meg az igaz­ságügyi ^szakértők — s vé­leményüket q bíróság is el­fogadta —, hogy cselekmény­sorozatának végrehajtásakor a 29 éves Richter (aki össze­sen már 13 évet töltött bör- ; tönben) beszámítási képessé­ge kifogástalan volt, elme- betegségben, gyengeelméjű­ségben vagy tudatzavarban nem szenvedett. Az ítélet indokolásában dr. Vágó Tibor, a Legfelsőbb Bíróság büntető tanácsának elnöke utalt arra, hogy Ma­gyarországon a halálbünte­tést csak kivételes esetekben szabják ki, csakis olyankor, amikor másként nem védhe­tő meg a társadalom a leg­elvetemültebb gonosztevőtől. Richter pedig ilyen személy. Gazdaságpolitika — gazdaságirányítás Havasi Ferencnek, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának 1977 és 1984 között elmondott beszédei­ből, és megjelent cikkeiből ad válogatást a Kossuth Könyvkiadó új kötete, amely most került a könyvüzletekbe. A kötet közread számos, a. jelenlegi gazdasági helyze­tet elemző, a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztésének fő irányait be­mutató beszédet, cikket is. Az „öregek tanácsa” döntött Döntés értékű vélemény- mondásra kérte fej hétszáz­ötven, már nyugdíjas alapí­tó tagját Békés megye egyik legnagyobb közös gazdasága, az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet. Az „öre­gek tanácsa” tegnap ült ösz- sze, hogy megvitassa, s el­döntse azt az egész szövet­kezet fejlődése szempontjá­ból fontos kérdést: elfogad- ják-e a« Méhkeréken műkö­dő, együttesen 1300 hektárt birtokló szakszövetkezetek csatlakozását. A fő gondot az jelentette, hogy a méh­keréki csoportok eddig nem különösképpen eredménye­sen gazdálkodtak, s voltak olyanok, akik ezt az úgyne­vezett „objektív körülmé­nyekkel” magyarázták, de olyanok is, akik úgy vélték, hogy nem az ökológiai vi­szonyoknak megfelelően gaz­dálkodtak. A sok tapaszta­lattal, alapos helyi ismere­tekkel rendelkező idős gaz­dák az utóbbiaknak adtak igazat. Gazdag élettapaszta­latuk gyakorlati példáira hi­vatkozva meggyőzően érvel­tek amellett, hogy a szak- szövetkezet földjein gazda­ságosan lehet búzát termel­ni, a mély fekvésű határré­szeken pedig korszerű gyep­gazdálkodásra van [ehetőség. Az újkígyósi termelőszövet­kezet hírét, nevét megalapo­zó idős gazdák voksával el is dőlt a vita: a méhkeréki szakcsoportok, amelyek az elmúlt évet még 9 millió fo­rint deficittel zárták, ezt az esztendőt már az újkígyósi Aranykalász Termelőszövet­kezet részeként, szakembe­reinek irányításával kezdik. Közterületi zsűri alakult Debrecenben Építész, grafikus, közleke­dési és városszépítő szakem­berek részvételével közterü­leti zsűri alakult Debrecen­ben. A zsűri véleményezése nélkül ezentúl a város köz­területeire semmiféle cégér és reklámtábla, valamint hirdetőeszköz nem kerülhet ki. A kiviteli terveket előbb a zsűrinek kell bemutatni, s csak azután nyújthatók be a tanácshoz engedélyezésre, ha a testület már elfogadta. A kész munkát a zsűri hely­színi szemlén is ellenőrzi. A Magyar Hirdető Válla­lat az idén a zsűri közremű­ködésével a debrecni utcá­kon, tereken kétszáz hirde­tőtáblát, oszlopot újít fel. Képújság a II. műsorban Tegnaptól kezdve nemcsak a televízió egyes, hanem kettes programján is vehető a Képúj­ság 200 képernyőoldalás digitá­lis adása. Mint ismeretes, a de- koderes készülékeken látható újság eddig csak az egyes prog­ramon volt olvasható. Most el­készült az a műszaki berende­zés, amely mind az egyes, mind a kettes program képjeleibe be­lekeveri a Képújság digitális je­leit. Ezek után az országnak azokon a pontjain, ahol a ket­tes műsor jobb képminőségben vehető, a jövőben az eddiginél jobb minőségű vételi lehetősége lesz a Képújságnak is. Orvosi ügyeletek | Elloptak egy kocsit... Ebben aztán nincs semmi különös. Mondhatni, min- ! dennapos eset, hogy, mint valaha a betyárok elkötötték J • a lovat, mai utódaik gépkocsit lovasítanak meg. Szegény ■ • kárvallott meg szaladgálhat, a rendőrség nem külön- • : ben, hogy a nyomára akadjon, pedig a nyom még nem 9 ■ is kocsi, s így eltűnődhet az ember, vajon hány talál ■ • vissza a gazdájához. Biztos nem mind, még a l.egna- • ! gyobb igyekezet mellett sem, s a megleltek állapota sem ! a régi. De hát nem kesergőt készülök írni olyasféle köz- : ■ helytanulsággal: Iám, ilyen a világ, az ember, stb. In- ; ■ kább egy egyedi esetnek nevezhetőt. Félfüllel az Űtközben című rádióműsort hallgattam, s ! csak akkor figyeltem jobban oda, amikor a riporter * ■ megjegyezte együttérzőn: a tulajdonos minden okmánya | • az ellopott kocsiban maradt. Az anyakönyvi kivonattól a ! 9 munkakönyvig, amilye csak lehet egy embernek. Tényleg : szörnyű! A kárvallott is így vélekedett, majd a vissza- j ■ szerzés nagyobb reményében egy meglepő ajánlatot tett. ] | Ha visszakapja a kis Polskit, egy nagyobb kocsit ad 9 helyette. Különös, sőt, furcsa. Mégis napirendre kellene ! térni fölötte, de mikor olyan sejtelmes az egész, nem | ■ könnyű. Megérnek az iratok egy másik kocsit? Vagy ta- ; Ián egyéb is — vajon mi? — volt a kocsiban, ami eny- | ! nyíre megemelte az ázsióját, hogy az megér egy másikat. ! ■ Ezt a titkot csak a sértett fél tudja, a kívülállónak kész ; j krimi. Tökéletes kiindulási pont, igazi alaphelyzet, mely- ; • re egy detektívregényt lehet építeni. Annak idején, a népköltészet korában, ha valami rend- : ■ kívüli történt — megöltek egy legényt negyven forint- ■ jáért, Tiszábá vetették pej paripájáért —, mindjárt a dal | • is megszületett. Most ez így kezdődhetne: elloptak egy 9 ; kocsit, minden irat benne, hogyha visszaadják, egy má- : ■ sik jár érte... De félő, hogy a folytatás már nem men- ■ ; ne ilyen könnyen, mivel a valóság gyakran túltesz a fan- | . tázián. y j 9 .......................................................................................................................í B ékéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti ÚJ kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-lg. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén, a Semmelweis u. 1. szám alatt. Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hl- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva. AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és Dr- ménykútra is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. i Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Cí­me: Szeghalom, Ady u. 1/6. Tel.: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Bucsa: szombat reggeltől hét­fő reggel 8 óráig központi ügye­let Karcagon. Telefon: 222. He­lye: Karcag. Vörös Hadsereg u. 27. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Puskin u. 1. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reggel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. ez. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén központi orvosi ügye­let Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kaszaper, Nagy- bánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza betegeinek. Az ügyelet helye: Mezőkovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Medgyesegyházán: péntek 17 órától hétfő reggel 8 óráig Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Gábortelep, Pusztaottlaka, Nagy­kamarás. Almáskamarás, Kever- mes, Dombegyház, Kunágota, Dombiratos, Kisdombegyház, Ma- ü yardom begy ház és Lökösháza betegei a központi ügyelethez fordulhatnak. Az ügyelet helye: Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 72. A fel nem sorolt községekben hét közben, hét végén készenlét, Illetve összevont orvosi ügyelet van! Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. Uj mezőgazdasági könyvek Békéscsabán, a Radnóti könyvesboltban is megkezdődött a mezőgazdasági könyvek vására Fotó: Gál Edit Az idei könyvhónap alkal­mából 49 új kiadvány je­lent meg. Közülük mutatunk be néhányat, amelyek a nagyüzemi szakemberek ér­deklődésére tartanak számot. Vállalkozók, vállalkozások a termelőszövetkezetekben A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főosz­tályvezetője, Perczel János szerkesztői irányítása és társszerzői közreműködése mellett öt termelőszövetke­zet: a nagyrédei Szőlőskert, a szentesi Árpád, a mágocsi Béke, a hernádi Március 15., valamint a füzesgyarmati Vörös Csillag azon tapaszta­latait adja közre ez a kötet, amelyeket a közös és a ház­táji gazdaság kapcsolatrend­szerének a fejlesztés terén szereztek, különös tekintet­tel a közösben és a háztáji­ban végzett munka vállal­kozói minőségére. Nagyrédén a szőlő- és bor- gazdasági, valaminf a hűtő­ipari termelés, Szentesen a hajtatottzöldség-termelés, Hernádon a broyler- és a sertéshústermelés, • Füzes­gyarmaton pedig a több irá­nyú termelés gyakorlatában születtek elgondolkodtató, kritikai értékelést érdemlő eredmények. Az öt szövetke­zet földrajzi elhelyezkedése más és más, gazdasági adott­ságai eltérőek, termelési szerkezetük különböző. A közös és a háztáji gazdaság együttműködésében azonban mind az öt folyamatosan ke­reste és keresi a legkorsze­rűbb megoldásokat, s gya­korlatukban ezek az új meg­oldások a közös gazdaság eredményeire épp olyan elő­nyösen hatottak, mint a tag­ság jövedelmére. A mezőgazdasági vállalati gazdálkodás alapjai és szer­vezése A szerzők a könyv anya­gának összeállításakor a nyolcvanas évek agrár-felső­oktatásának képzési igényeit tartották szem előtt. A kép­zés teljes rendszerén belül a vállalati szervezés és gaz­dálkodás ismereteiben spe­ciálisan felkészült üzemszer­vező agrármérnökök és a vállalatgazdasági szakmér­nökök tanulmányi igényei­nek q kielégítésére töreked­tek. Ettől függetlenül bizo­nyos, hogy a könyv a gya­korlatban dolgozó agráröko- nómus szakemberek és a vállalati vezetők számára is sok új ismeretet ad. Az egyes fejezetek a vállalati gyakorlatban általában hasz­nálható módszereket és a számítástechnikára alapo­zott matematikai eljárásokat egyaránt tartalmazzák. Dr. Csete László: A mező- gazdasági és élelmiszeripari vállalatok gazdálkodása A gazdálkodás eredmé­nyessége, versenyképessége, megújulási képessége, a jö­vő előkészítése és jobb me­zőgazdasági megalapozottsá­ga a vállalatoknál dől el. öhállóságuk mértékét, meg­valósulásának módját illető­en eltérő nézeteket találunk nálunk is (a többi szocialis­ta országban pedig még na­gyobb mértékben). Ezért vá­lasztották e könyv témájául a vállalati gazdálkodás té­makörét. Ez a kötet — egy korábban megkezdett tradí­ciót folytatva — a Gazdál­kodásban — az elmúlt há­rom év alatt — felfrissítve, kiegészítve azokat újabb gondolatokkal, adatokkal, információkkal. Nagy teret kap a műben az állami gaz­daságok . tevékenysége (Klenczner András, Menté- nyi Miklós, Vági Ferenc ta­nulmányai), az élelmiszer- ipari vállalatok gazdálkodá­sa (Sipos Aladár cikke), a vállalati gazdálkodás szocio­lógiai megközelítése (Bar- cza Gabriella, Czakó Ágnes munkái). Zsuffa Ervin: Az élelmi­szergazdaság távlati fejlesz­tése Az elmúlt időben a kuta­tóhelyek, állami és társadal­mi szervek, intézmények foglalkoztak a magyar élel­miszergazdaság fejlődési le­hetőségeivel, a hogyan to­vább égető kérdésével. A kutatások, tudományos vi­ták eredményeként számos és több irányú elképzelés született. Ebben a kötetben kilenc szerző tanulmányai találha­tók, ezek agrárpolitikánk alapkérdéseitől kezdve a vi­lágpiaci kilátásokon, terme­léspolitikai alternatívákon keresztül a távlati koncepció fő vonásainak felvázolásáig áttekintik az élelmiszergaz­daság helyzetét, fejlesztésé­nek lehetőségeit. Jelzik a ma reálisnak tartott irányt, a valószínűsíthető pályát, de óvakodnak kész receptek közlésétől. A szerzők közös törekvése, hogy a sokoldalú információk közreadásával, az összefüggések bemutatá­sával minden érdekeltet gondolkodásra és önálló cse­lekvésre késztessenek. Az áttekinthetően rendszerezett, népszerű nyelven megírt ta­nulmányokat a szakemberek és á mezőgazdaság, az élel­miszeripar vagy a falusi te­lepülések sorsa iránt érdek­lődők egyaránt haszonnal forgathatják. V. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom