Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

X BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I N E PUJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. február 7., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM A falusi vigasságok elmaradhatatlan tartozéka télen a Szov­jetunióban a lovas szánkó, a trojka, a gyermekek nagy örö­mére. A nagyobbak, a felnőttek ilyenkor szívesen járnak táncmulatságokra, műsoros estekre, családi összejövetelekre (Fotó: TASZSZ — APN — KS — E. Azrielja felvétele) Pártértekezlet az orosházi olajbányászoknál Szabó Miklós felszólalása a tanácskozáson A Bányászinduló hangjai­val kezdődött február 5-én az orosházi olajbányászok pártértekezlete. A tanácsko­zás munkájában részt vett Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára és dr. Gonda József, a városi párt- bizottság első titkára. Hanyecz Ernő levezető el­nök rövid bevezetője után, amelyben elismerését fejezte ki az idei kemény télben nyújtott helytállásért, Mé­száros József, az olajbányász pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. Mint mondotta, 1983. március 29-én alakult meg a pártbizottság, amely átfogja az OKGT bányászati ágazatához tartozó három vállalat (a Kőolajkutató Vál­lalat, az NKFV és a Gáz- és Olajszállító Vállalat) orosházi üzemeit. A mintegy 1400 dolgozót foglalkoztató három üzemben nyolc alap­szervezetben 262 kommunis­ta dolgozik. A VI. ötéves terv időarányos részét telje­sítették az olajbányászok, s igyekeztek hozzájárulni az ország energiamérlegének ja­vításához. A gazdasági épí­tőmunka elemzése után szólt a titkár a pártépítésről, a pártélet egyes kérdéseiről, valamint a tömegszervezetek tevékenységéről. Ezt követő­en a kongresszusi irányel­vek vitájáról adott össze­foglalót. Kiemelte: a kom­munisták az erkölcsi normá­inkat sértő jelenségre is fel­hívták a figyelmet, szóltak a gmk szerepéről is, megálla­pították, hogy csak akkor hozzanak létre ilyen vállal­kozásokat, ha azok ered­ményt hoznak a vállalatnak, a társadalomnak. Szó esett még az alacsony nyugdíjak fokozatos emeléséről, a gyer­mekintézmények bővítésé­nek szükségességéről és az ellátás színvonalának eme­léséről. A vitában tízen mondták el véleményüket. Szabó László aláhúzta: kevés szó esik a beszámolóban a vé- géemkákról. Meggyőződésem — mondotta —, a fő munka­időben kell megkeresni a családok megélhetéséhez szükséges jövedelmet. Ko­vács Balázs a szocialista bri­gádmozgalom szerepéről adott tájékoztatást. Dávid János, az üzemi KISZ-bi- zottság titkára az ifjúsági szervezet javuló tevékenysé­géről, párttagajánló munká­járól fejtette ki véleményét. Molnár János hozzászólá­sában a beruházások elhú­zódásáról beszélt. Megemlí­tette, hogy az endrődi mező mintegy 700 millió forintos beruházását azért nem tud­ták a népgazdaság szolgála­tába állítani, mert hiányzott egy kisebb értékű műszer. Hangsúlyozta, a jövőben még önkritikusabb, nyíltabb légkörre van szükség a kü­lönböző fórumokon, el kell érni oda, hogy megvalósul­jon a szavak és tettek egy­sége. Sümegi Jánosné a munkaverseny-mozgalom- ról, a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny­ről szólt. Beszélt azokról az erőfeszítésekről is, amelyet a nők helyzetének javítása érdekében tettek. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában elismerését fejezte ki az ágazat dolgo­zóinak. A továbbiakban a XII. kongresszus határoza­tainak végrehajtásáról be­szélt. Kiemelte, nehéz hely­zetben sikerült megőrizni ha­zánk fizetőképességét; javí­tottuk külkereskedelmi mér­legünket az elmúlt öt esz­tendőben. A párt hívó sza­vára a célok érdekében fel­sorakoztak a munkások — köztük a bányászok —, pa­rasztok, értelmiségiek. A to­vábbiakban a XIII. kong­resszus irányelveiről szólva kifejtette: csak jobb, haté­konyabb munkával, szorga­lommal tudjuk elérni, hogy a kitűzött célok teljesülje­nek. Befejezésül a felszaba­dulás óta megtett négy évti­zedes útról szólt. Mint mon­dotta, a kommunistáknak nem kell szégyellniük az el­múlt négy évtized eredmé­nyeit, bár voltak gyengesé­geink, hibáink, de ezeket ki­javítva jutottunk előbbre. Mészáros József összefog­lalójában válaszolt a hozzá­szólásokra. A pártbizottság beszámolóját és a kiegészí­téseket egyhangúlag elfogad­ták, majd megválasztották az új olajbányász pártbizottsá­got, amelynek titkára ismét Mészáros József lett. V. L. Ülést tartott az Országos Béketanács Az Országos Béketanács tegnap Budapesten tartott ülésén tájékoztatót hallga­tott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, majd megvitat­ta az OBT 1985. évi mun­kaprogramját. A tanácsko­zást Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke nyitotta meg. Külpolitikai kérdésekről szólva Péter János, az or­szággyűlés alelnöke a többi között arról beszélt, hogy a békemozgalom szempontjá­ból jelentős esztendőnek ígérkezik 1985. Űj jelensé­gek figyelhetők meg a nem­zetközi kapcsolatokban — állapította meg. Utalt a kö­zelmúltban lezajlott athéni konferenciára, amelyen fon­tos eredmények születtek. A jelenlevők egyetértettek ab­ban, hogy pillanatnyilag nincs fontosabb feladat a nukleáris katasztrófa elhá­rításánál, és mindent meg kívánnak tenni ennek érde­kében. A genfi szovjet- amerikai tárgyalások meg­kezdése, a bécsi békeérte­kezlet, vagy a Contadora- csoport latin-amerikai te­vékenysége egyaránt annak lehetőségét mutatja, hogy sikerül megállítani a nem­zetközi helyzet további romlását. A nemzetközi vi­szonyok javításának szük­ségessége olyan ügy, ame­lyért hazánk minden felelős testületé elkötelezetten te­vékenykedik. Szocialista kül- és belpolitikánk a nemzet­közi légkör javítását céloz­za. Hű szövetségese va­gyunk a Varsói Szerződés és a KGST tagállamainak, és korrekt partneri viszonyra törekszünk a más társadal­mi rendszerű országokkal. Mint az ülésen elhang­zott, az OBT 1985. évi mun­kaprogramja a mozgalom idei tevékenysége a X. or­szágos békekonferencia út­mutatásain és állásfoglalá­sain alapul. Fodor István, az OBT titkára, a mun­kaprogram-javaslat előter­jesztője szóbeli kiegészí­tésében hangoztatta: az OBT arra törekszik, hogy megfe­leljen a konferencia előké­szítése során országszerte tapasztalt figyelemnek és várakozásnak. A békemoz­galom munkájának közép­pontjában változatlanul az a törekvés áll, hogy vala­mennyi társadalmi réteget képviselve, alkotó módon járuljon hozzá hazánk bé­kepolitikájának formálásá­hoz. A programtervezet vitája során Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára rámu­tatott, hogy a békemozgalom mélyen gyökerezik társadal­munkban. Hangsúlyozta: jó, hogy a mostani program már tükrözi azt a megújulási fo­lyamatot, amely a magyar bé­kemozgalmat az utóbbi években jellemzi. Mint mon­dotta, e mozgalom jól szol­gálja nemzeti érdekeinket, és fejezi ki a magyar nemzet akaratát. Az ülésen felszólalók utal­tak arra, hogy az idei mun­kaprogramban jól érzékelhe­tő a törekvés: a magyar bé­kemozgalom meg akarja őrizni nemzetközi tekinté­lyét, és eleget- kíván tenni a fokozódó érdeklődésnek. Rá­mutattak arra, hogy a fa­sizmus felett aratott győze­lem 40. évfordulójával kap­csolatos hazai és külföldi megemlékezések jó alkalmat adnak a békemozgalomnak a párbeszédre is. Ünnepre készül Budapest Nagy ünnepre készül a főváros: politikai demonst­rációkkal, a felszabadítók­nak emléket állitó ren­dezvényekkel, művészeti életünk legkitűnőbbjeinek produkcióival, s más kul­turális eseményekkel kö­szönti felszabadulásunk 40. évfordulóját. A jubileumot megelőző napokban — mint minden esztendőben — Pro Űrbe ki­tüntetéssel ismeri el a Fő­városi Tanács azoknak az áldozatkész munkáját, akik az elmúlt időszakban a leg­többet tették Budapest fej­lődéséért, gyarapodásáért. Hétfőn az évfordulóhoz kap­csolódóan negyven év köz­téri szobraiból nyílik kiállí­tás a Budapest Galériában. A Budapesti Történeti Mú­zeum ad otthont a főváros negyven évét bemutató rep­rezentatív tárlatnak, ame­lyen az élet újraindulásától napjaink gondokkal is ter­hes gyarapodásáig követhe­tik végig az érdeklődők a város fejlődésének jelentő­sebb állomásait — fotók, dokumentumok segítségével. Kedden róják le kegyele­tüket a budapesti párt-, ál­lami és társadalmi szervek vezető képviselői — kifejez­ve egész Lakosságunk érzé­seit a Budai önkéntes Ezred emlékművénél. Óbudán fel­avatják Zamercev tábornok emléktábláját; s a Vörös Hadsereg hazánkat felsza­badító csapatainak egyik vezetőjéről, Budapest első városparancsnokáról teret neveznek el. Február 13-án az ünnep­nap délelőttjén — a hagyo­mányoknak megfelelően — a gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű talapzatán elhe­lyezik a megemlékezés virá­gait, majd leleplezik a fasiz­mus elleni harc hőseinek, és a fasizmus áldozatainak em­lékét megörökítő alkotást: Somogyi József Kossuth-dí- jas szobrászművész és Finta József állami díjas építész kompozícióját. Az új emlék­mű a XII. kerületben a Ja­gelló és a Csörsz utca kö­zötti, most kialakított park­ban kapott helyet. Este ünnepi megemléke­zést rendez az MSZMP bu­dapesti bizottsága, a Fővá­rosi Tanács és a Hazafias Népfront budapesti bizott­sága a Vígszínházban. Grósz Károly, a budapesti pártbi­zottság első titkára mond beszédet, s az ezt követő kulturális műsorban művé­szeti életünk jeles képviselői lépnek feL Augusztus közepén nyílik a 70. OMÉK Sajtótájékoztató az előkészületekről A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar rendszere­sen visszatérő nagy sereg­szemléje az országos mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállítás, melyet az idén 70. alkalommal rendeznek meg augusztus 17. és 25. között a Budapesti Nemzetközi Vá­sárközpontban. Az ötéven­ként sorra kerülő nagy ese­mény munkáinak irányítá­sára megalakult az OMÉK- főbizottság, melynek elnöke dr. Papócsi László MÉM- miniszterhelyettes előké­születekről tájékoztatta teg­nap a sajtó munkatársait. Elmondta, hogy a 70. OMÉK a magyar agrárter­melés nagy seregszemléje lesz, melynek jelentőségét csak fokozza, hogy egybe­esik a XIII. pártkongresszus évével és hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulójával is. A kiállítás számot ad az MSZMP agrárpolitikai cél­kitűzéseinek gyakorlati meg­valósításáról, fejlesztési cél­jai teljesítéséről, és bemu­tatja a VII. ötéves terv leg­fontosabb irányelveit. Ismer­teti a tudomány, a kutatás, az oktatás, az információk jelentőségét a mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari és erdő- gazdasági termelés fejleszté­sében. Az OMÉK-kal egy időben rendezi meg az AGROMAS- Expo a nemzetközi mező- gazdasági és élelmiszeripari gép- és műszerkiállítást is. Ennek keretében mutatják be a különféle gépeket és berendezéseket. Az OMÉK- kal egy időben és egy helyen mutatják be a VI. „Techno­lógia az emberiségért” című nemzetközi kereskedelmi és szabadalmi vásárt. Ezt aki­állítást az ENSZ-védnökség- gel egy svájci szervezet ren­dezi, és ezúttal először ad helyt neki szocialista ország. A nemzetközi bemutató leg­fontosabb feladata olyan technológiák, technikák, rendszerek és eljárások be­mutatása, amelyek meggyor­síthatják a fejlődő országok termelésének növelését, élet- színvonaluk emelését. Az idei OMÉK-ot 150 ezer négyzetméter területen ren­dezik, és máris óriási iránta az érdeklődés. Hivatalos meghívást 45 ország kapott, köztük természetesen a szo­cialista országok, a fejlett tőkés országok és a harma­dik világ országai. A hiva­talos nemzeti meghívásokon kívül a HUNGEXPO több mint 700 külföldi vállalatot hívott meg a kiállításra. Erő­teljes a nemzetközi érdeklő­dés is az OMÉK meg a ve­le párhuzamosan megrende­zett bemutatók iránt. Több nemzetközi szervezet támo­gatja a fejlődő országokbeli szakemberek utazását, így mindenképpen rekord lét­számú nemzetközi látogató­sereget várnak a rendezők. A szakmai programokon kívül érdekes, szórakoztató és látványos bemutatókkal kívánják a látogatók kultu­rális igényét kielégíteni. A hazai látogatók utazásának megkönnyítésére a MÁV 50 százalékos vasúti kedvez­ményt biztosít. L. L. Az OMÉK-on a Gyulai Húskombinát mékeit bemutatja exportra szánt, korszerűen csomagolt ter­Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom