Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1385. FEBRUAR 25., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Az elmúlt hét végén befejeződtek megyénkben a városi, nagyközségi, községi, üzemi, intézményi pártértekezletek. összesen 57 helyen került sor ilyen szintű pártértekezletre, melyeken megvitatták és elfogadták az illetékes pártbizottságok beszámolóit, feladatterveit, összegezték az irányelvekkel kapcsolatos véleményeket, megválasztották az új pártbizottságokat, azok tisztségviselőit, a különböző munkabizottságokat, valamint a március 2-án sorra kerülő megyei pártértekezlet küldötteit. A békéscsabai pártértekezleten részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszter, Gyulavári Pál, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. Orosházán ott volt Apáti Nagy Gábor, a Központi Bizottság tagja, a nagyszénást Október 6. Tsz elnökhelyettese, felszólalt Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. Szarvason részt vett a pártértekezlet munkájában dr. Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió elnöke és Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára. Sarkadon részt vett és felszólalt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Mezőkovácsházán Fodorné Birgés Katalin, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja, az SZMT vezető titkára, valamint dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára volt jelen. A következőkben az öt pártértekezletről tudósítunk. Békéscsaba A pártértekezlet elnöksége A megyeszékhely és köz- igazgatási körzetéhez tartozó nyolc település 9 ezer kommunistájának ' háromszáz küldötte tanácskozott a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban. A beszámolót és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára terjesztette elő. A dokumentum áttekintést adott a város és igazgatási körzetéhez tartozó települések társadalmi és politikai viszonyainak fejlődéséről, a gazdasági építőmunka eredményeiről, gondjairól, az ideológiai-kulturális élet, valamint a pártélet kérdéseiről, és javaslatokat tartalmazott a további feladatokra. A beszámolási időszakban emelkedett a város lakóinak száma. Munkások alkotják az aktív keresők többségét, 68 százalékát. Jelentős eredmény, hogy döntő többségük munkásöntudattal és a munkásosztályra jellemző szervezettséggel rendelkezik. Egyre magasabb arányt képviselnek a nem első generációs munkások. Magatartásukat. a közösségért végzett jelentős társadalmi munka, a termelésben való helytállás, az önképzés jellemzi. A fizikai dolgozók 51 százaléka szakmunkás . Arányuk hét százalékkal magasabb az 1980. évinél. Emelkedett a munkások általános műveltsége, több a középfokú végzettséggel rendelkezők száma, s megtalálhatók soraiban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők is. A termelőszövetkezeti parasztság lét- számaránya az aktív keresők között az előző pártértekezlet óta 9.5 százalékról 12,8 százalékra emelkedett. Az emelkedés egyrészt a köz- igazgatás átszervezésének következménye, másrészt annak, hogy lelassult a Pa* rasztság tömeges nyugdíjba kerülése, s kedvező változás következett be az aktív termelőszövetkezeti tagok kor- összetételében. A beszámolási időszakban tovább csökkent az életmódbeli különbség a két osztályhoz tartozók között. Gyarapodott a termelőszövetkezeti tagok általános, szakmai és politikai műveltsége. Az értelmiség száma és szerepe tovább emelkedett a város és város- környék társadalmi, gazdasági életében. A város lakosságának több mint a felét nők alkotják. Szerepük a termelésben növekedett. Az ifjúság létszáma a pártbizottság működési területén megközelíti a 18 ezret. Döntő többségük elismerésre méltó módon készül az életre, és helytáll a munkában. Legtöbb gondot a lakásellátás okozza. A beszámoló foglalkozik a nemzetiségi lakossággal. Megállapítja, hogy a társadalmi és politikai egyenlőség teljes mértékben biztosított, és megvalósult. Életkörülményeiket ugyanazok a tényezők határozzák meg, mint a város és város- környék többi lakójáét. Jelentős fejlődést ért el az ipari és a mezőgazdasági termelés. Az elért eredmények lehetővé teszik, hogy a magas követelményszintre kidolgozott VI. ötéves tervet teljesítsék. Ez azért is figyelemre méltó, mert a jelen tervidőszakban lényegesen nehezebb körülmények között kellett a feladatokat megvalósítani. A beszámolási időszak alatt nehezedtek a gazdálkodás feltételei, és ez kihatott az életszínvonal-politikára is. A pártbizottság feladatának tekintette, hogy a város és környéke dolgozóinak életszínvonala összességében ne csökkenjen. A társadalmi juttatások növekedtek. javult az egészség- ügyi ellátás, a szolgáltatások színvonala. Tovább bővült a bölcsődei és óvodai hálózat. Mindez hozzájárult a lakosság életkörülményeinek jobbításához. Az anyagi lehetőségekhez mérten kiemelt feladatnak tekintették a lakáshelyzet javítását. Fokozott figyelmet fordítottak az idős korúak ellátására, a fiatalság szociális helyzetének javítására, szakmai és politikai műveltségének emelésére. A beszámoló részletesen foglalkozott a párt fejlődésével, belső életének fakulásával. A beszámolási időszakban tovább javult a tömegkapcsolat, nőtt a párt iránti bizalom. Az irányító munka egyik alapelve az volt, hogy növekedjék az alsóbb pártszervezetek, az alapszervezetek önállósága, kezdeményezőkészsége és felelőssége. Az elmúlt időszakban nőtt azoknak a száma, akik aktívan részt vettek a párt helyi politikájának kimunkálásában. A döntéshozatal során érvényesült a demokratizmus, a választott testületek meghatározó szerepe. A városi pártbizottság működési területén 770 pártcsoport működik. Szerepük igen nagy. A pártcsoportok tevékenysége jelentős hatással volt a pártonkívüliekre is. Dr. Abrahám Béla szóbeli kiegészítőjében többek között elmondta, a célkitűzések közé tartozik, hogy a jövőben a gazdálkodó szervezetek önállósága tovább növekedjen, fokozódjon a döntésekben való részvételük, és erősödjön a felelősségük a gazdasági döntések hatásainak következményeinek vállalásában. Rámutatott arra, hogy a pártszervezeteket a jövőben fel kell készíteni az új vállalatvezetési formák bevezetésére. Közüggyé kell tenni a dolgozók bevonását a vezetésbe. A figyelmet a gazdaság szerkezetének korszerűsítésére, a jövedelemtermelőképesség javítására kell fordítani. A vitában elsőnek Sasala János, Békéscsaba tanácselnöke szólalt fel. Ismertette a VI. ötéves terv teljesítését, és vázolta a következő ötéves terv főbb célkitűzéseit. Tóth János, a Békéscsabai Állami Gazdaság párttitkára elmondta, hogy dinamikusan növekedett a termelés a gazdaságban. Dr. Simon Imre, az MTA Regionális Kutató Központ alföldi kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa Békéscsaba tudományos és kulturális életével foglalkozott. Mokran Mátyás, Kondoros tanácselnöke a körzet- központhoz tartozó települések fejlődéséről szólt. Virók Dezső nyugdíjas az V. kerület pártalapszervezetének életét ismertette. Rámutatott a tájékoztatás fontosságára. Vándor Pál, a Volán vállalat igazgatója a város közúti közlekedésének helyzetét elemezte. Felhívta a figyelmet a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésére, amellyel csökkenteni lehetne az utasforgalom zsúfoltságát. Balogh László, az új- kígyósi Aranykalász Tsz ágazatvezetője arról beszélt, hogy társadalmi összefogással milyen jelentős eredményeket értek el a községben. Gyulavári Pál, a megyei párt vb tagja, a megyei tanács elnöke felszólalásában az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésével foglalkozott. Ezen a téren jelentős eredmények születtek. Javult a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege. Nőtt a tanácsok önállósága. A feladatok is jelentősek. Továbbra is időszerű a tanácsi demokrácia fejlesztése. A testületi munka kibontakoztatásában kulcsszerepe van a tanácstagoknak. Rámutatott arra, hogy tovább kell folytatni a tanácsi gazdálkodás korszerűsítését, és a hatáskörök decentralizálását. Tóth László, a postás üzemi pártalapszer- vezet titkára a postások élet- és munkakörülményeiről fejtette ki véleményét. Szajbély Mihály, a kötöttárugyár igazgatója a gyártmánystruktúra fejlesztéséről és az export jelentőségéről beszélt. Kulcsár Edit, a városi KISZ-bizottság első titkára 11 ezer KISZ-tag nevében szólalt fel. Életükről, munkájukról, gondjaikról adott tájékoztatót. Az értekezleten felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Méltatta az eltelt négy évtized eredményeit, hangsúlyozta, hogy olyan sikereket ért el az ország a szocializmus építésében, melyre valamennyien büszkén (Folytatás a 4. oldalon) Jó hír — ha igaz! Mátyás — úgy mondják — jeget, ha talál, megtöri, ha nem talál, csinál. A tegnapi napon pedig nemcsak jeget, havat is talált Mátyás. A Békéscsabai Meteorológiai Állomáson elmondták, hogy a magasban a . vasárnapi napon megkezdődött az enyhülés. A Mátyás-napi megfigyelés Egyébként a több éves mérési adatok összevetése szerint általában helytálló. Ha minden igaz, a március ezek szerint már enyhülést hoz. A reggeli-délelőtti órákban egyébként a megyeszékhelyen öt centiméter hó hullott Fotó: Gál Edit Holnap megyei tanácsülés az ifjúsági házban Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a tanács ülését holnap délelőtt 9 órára, Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházba összehívta. A napirendek a következők: beszámoló a megyei tanács végrehajtó bizottságának munkájáról, kü- lönösi tekintettel a tanácsi koordinációs bizottság állásfoglalására; a tanács és biíottságai 1985. évi munkatervei ; beszámoló a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról; bejelentések, interpellációk. A végrehajtó bizottság a napirenden szereplő témákat alkalmasnak tartja arra, hogy a tanácsülés számára nagyobb nyilvánosságot biztosítson. Ezért számítanak a megye településeiről érkező érdeklődőkre. Megemlékezés a nemzeti bizottságok megalakulásárél A nemzeti bizottságok megalakulásának 40. évfordulójára emlékeztek vasárnap az Államigazgatási Főiskolán megrendezett találkozón, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala szervezett. Az ünnepi eseményen az egykori nemzeti bizottságok megjelent tagjait Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára üdvözölte. Többek között hangsúlyozta: az 1944—45-ös évek fordulóján létrejött nemzeti bizottságok széles körű munkájuk révén az új magyar államiság megteremtéséért harcoltak. Létrejöttük igazolta: volt olyan demokratikus hagyomány és politikai kultúra, amelynek talaján megindulhatott az ország talpraállítása. Különböző társadalmi rétegek fogtak össze a nemzeti bizottságokban, amelyekben lehetőség nyílt a közvetlen demokrácia gyakorlására. A szervezetek a hatalom új tartalmára utaltak, s kétségtelen — mutatott rá az előadó —, hogy 1944—45-ben a nemzeti bizottságok a szociális haladás és az emberi felszabadulás intézményei is voltak. Munkásságuk ma is érvényes tanulságokat kínál, többek közt arra figyelmeztet, hogy jelenlegi gazdasági gondjaink megoldását a társadalmi együttmunkálkodás segítheti. Az ünnepi eseményen Korom Mihály történész, a Politikai Főiskola tanára részletesen elemezte a nemzeti bizottságok szerepét. Elmondta, hogy 1944 őszén a felszabadult országrészekben szinte azonnal megkezdődött szerveződésük. A helyi kommunista pártszervezetek és a különböző antifasiszta erők népi bizottságokat alakítottak, amelyek legfőbb feladata az élet újraindítása volt. Ezek a szervezetek széles társadalmi bázison tevékenykedtek : soraikban helyet kaptak a munkásság, a parasztság, a baloldali értelmiség képviselői éppúgy, mint a németellenes polgárság tagjai. A népi bizottságok az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány létrejöttéig egyedüli és kizárólagos hatalmi szervként dolgoztak. 1945 nyaráig a szervezetek nemzeti bizottsági formában helyi hatalmi testületként tevékenykedtek, majd a koalíciós években, működésük túlnyomórészt a társadalmi területekre összpontosult. Feloszlatásukig — erre 1949- ben került sor — számos kezdeményezés indult ki a nemzeti bizottságoktól. Szavukat igen sok szervezési és ellenőrzési kérdésben hallatták, sőt munkájuk időnként kiegészült igazgatási jellegű teendőkkel is. Az emlékülésen felszólalt több egykori nemzeti bizottsági tag is. Vági József, az egykori Békés megyei nemzeti bizottság tagja arról beszélt, hogy a széthullott reakciós államhatalmi gépezetet történelmileg igen nehéz helyzetben váltották fel a nemzeti bizottságok. Tagjaik rendkívüli lelkesedéssel és önzetlenül végezték munkájukat, nem is gondolva arra, hogy történelmet formálnak. A nemzeti bizottságok megalakulásának 40. évfordulójára emlékező országos találkozón a volt nemzeti bizottsági tagok tiszteletére fogadást adtak, ahol Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnöke mondott pohárköszöntőt. Pártértekezletekröl jelentjük
