Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

1985. február 23., szombat o IgNilUkfiM Kohán György 1910. február 22-én született Gyulaváriban. A Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész születésének 75. évfordulóján tegnap kiállítás nyílt Gyulán, a Kohán Múze­umban dr. Bene Lajos magángyűjtő Kohán-képeiből. Este emlékműsor volt a múzeumban, melyen felléptek a gyulai zeneiskola tanárai, és korabeli dokumentumokból elevenedett meg a művész élete Fotó: Gál Edit Sorsunk — gondunk A cigánycsaládokkal való fokozott törődés céljából ta­nácskozást szervezett Békés­csabán a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága és a megyei tanács cigányügyi koordinációs bi­zottsága. A tegnap megtar­tott rendezvényen részt vet­tek a tanintézetek vezetői, s jó néhány szülő is. Elsőként Dávid Mátyás, a Békési 1. számú Általános Iskola igaz­gatója tartott előadást. Szólt a cigánycsaládokkal való fokozottabb törődés fontos­ságáról. Elmondta saját is­kolája gondjait, eredménye­it, melyek csaknem azono­sak a megyei tapasztalatok­kal. Megyénkben mintegy 10 ezer cigány él, közülük 1850 az iskolás korú. A tapaszta­lat az, hogy a cigányságnak 44—45 százaléka nem feje­zi be az általános iskolát, csak kevesen végzik el a 8 általánost a dolgozók álta­lános iskolájában. A gon­dok között szerepel az; hogy nem járnak a gyerekek óvo­dába, sőt az általános isko­lai előkészítőben is csak az első osztályba menők 80 százaléka vesz részt. Ez óriási hátrányt jelent szá­mukra, ami a gyerekeknek nyelvi nehézséget, fegyelmi szempontból pedig komoly gondot jelent. Éppen ezért az első osztályba menők kö­zül sokan már túlkorosán kezdik az iskolát. A gondok között említet­ték, hogy napközis ellátás­ban csupán a cigánytanulók fele részesül. No, nem azért, mert nem lenne mód igény­be venni e szolgáltatást, ha­nem azért, mert nem is tar­tanak rá igényt. Pedig szük­ség lenne rá, ugyanis a szü­lők otthon nem foglalkoznak a gyerekekkel, sok rossz ha­tás éri őket. A napköziben viszont szakképzett pedagó­gus differenciáltan foglalko­zik a nebulókkal. A továbbtanulásról szólva elhangzott: javult ugyan a továbbtanulók aránya, de még így is 30—40 százalé­kos a lemorzsolódás. Ennek oka a kötelességtudat hiá­nya, s az, hogy a szülők kö­rében a tudásnak nincs te­kintélye. Persze eredményeket is hallhattunk. Igaz, az előre­lépés araszolva történt. A községekben, ahol a cigány­ság zöme él, mindent elkö­vetnek, hogy a gyerekek óvodába és iskolai előkészí­tőbe járjanak. Nőtt azon ci­gánygyerekeknek a száma, akik a tanításon kívül kü­lönféle szakkörök munkájá­ban vesznek részt. Ebben je­lentős szerepet vállalt ma­gára mindenhol az úttörő- mozgalom. A hozzászólók — így Havas Istvánná, a megyei tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi felügyelője, Nagy Ferenc, a Mezőberényi 1. számú Általános Iskola igaz­gatója, Szilágyi Sándor, a Sarkadi 1. számú Általános Iskola igazgatója, Konkoly Árpádné békési hétgyerme­kes szülő és Darócz Ernőné mezőberényi szülő — hang­súlyozták: a látványos vál­tozáshoz jelentős szemlélet­beli változásra van szük­ség — mindkét oldalról. Szóltak az iskolába járás rendszerességéről, a beisko­lázási segély felhasználásá­ról, arról, hogy azt a pénzt valóban a gyerek kapja meg. Szó volt az iskola és a szü­lők, illetve a szülői munka- közösségek kapcsolatáról és ennek erősítéséről. Tóth Sándorné, a békési kisegítő iskola és nevelőotthon ve­zetője sajátos gondjaikról beszélt. A vitát Hevesi Jó­zsef, a cigányügyi koordiná­ciós bizottság titkára fog­lalta össze. — szekeres — Korunk zenéje Békéscsabán Február 25-én, hétfőn este 7 órai kezdettel Békéscsabán a városi tanács nagytermé­ben rendezik meg a Korunk zenéje előadássorozat újabb hangversenyét. Műsoron Far­kas Szonatina, Sugár Miklós Ballada két brácsára, Suter- meister Capricco, Decsényi János Somatina pastorale, Seiber Dél-amerikai táncok négy kézre és Farkas Tribi- cinium című műve szerepel. Előadják: Jeney Zsuzsanna fuvolán, Molnár Kornélia zongorán, Patachich Judit brácsán, Ludmány Emil brácsán, Kovács Pálné zon­gorán és Horváth Sarolta klarinéton. Énekel Sajti Jú­lia. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1985. FEBRUÁR 22-fiN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 1 307 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 198 Trabant Lim. (Bp.) 31 505 Trabant Lim. (Debrecen) 22 718 Trabant Lim. (Győr) 31 284 Trabant Combi (Bp.) 9 278 Trabant Combi (Győr) 4 442 Wartburg Standart (Bp.) 14 221 Wartburg Standart (Győr) 7 848 Wartburg Speciál (Bp.) 20 896 Wartburg Speciál (Győr) 11 127 Wartburg Spec. tt. (Bp.) 4 418 Wartburg Tourist (Bp.) 7 691 Wartburg Tourist (Győr) 3 427 Skoda 105 S (Bp.) 8 669 Skoda 105 S (Debrecen) 6 749 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 17 460 Skoda 120 L (Debrecen) 10 115 Skoda 120 L (Győr) 12 283 Skoda 120 GLS (Bp.) 1 116 Lada 1200 (Bp.) 33 903 Lada 1200 (Debrecen) 21 051 Lada 1200 (Győr) 10 602 Lada 1300 S (Bp.) 12 524 Lada 1300 S (Debrecen) 9 601 Lada 1300 S (Győr) 4 480 Lada 1500 (Bp.) 12 474 Lada 1500 (Debrecen) 8 476 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 900 Lada Combi (Debrecen) 3 363 Moszkvics (Bp.) 13 485 Polski Fial ; 126 P (Bp.) 20 839 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 1500 4 908 Dacia (Bp.) 25 299 Dacia (Debrecen) 15 220 Zasztava (Bp.) 8 421 TIT—MSZOSZ együttműködés Együttműködési megálla­podásban rögzítette közös tennivalóit a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége. A megállapodás magában fog­lalja a szlovák lakosság anyanyelvi kultúrájának, tör­ténelmének, néphagyomá­nyainak, s a társadalomépí­tő munkájának hiteles be­mutatásával kapcsolatos te­endőket a következő nemze­tiségi kongresszusig terjedő időszakban. Hazánk felsza­badulása 40. évfordulója al­kalmából az elmúlt négy év­tized nemzetiségi politikájá­nak tapasztalatait összegző közös kiadványokat jelentet­nek meg magyar és szlovák nyelven. Tanácsülésekről jelentjük CSORVÁS Csorvás nagyközség Taná­csa február 22-én, pénteken délután ülésezett Szilágyi Menyhért tanácselnök elnök­letével. Az első napirend so­rán megvitatták a tanács ez évi munka- és üléstervét. A tanácsi költségvetési üzem vezetője, Uhrin Pál beszámolója főként az előző évek gondjait és a nehézsé­gekből való kilábalás lehe­tőségeit tárta a tanácstagok elé. A költségvetési üzem feladata, hogy tevékenységé­vel elősegítse a tanácsi kom­munális és építési, továbbá kisebb beruházási igényei­nek kielégítését. A vonzás- körzetébe tartozó települé­seknek is dolgozhatnak, ha ez szolgálja a település és az üzem érdekeit. A költségve­tési üzem 1981. évi tevé­kenysége több mint másfél milliós veszteséget könyvel­hetett eb ezért a tanács ve­zetőváltást javasolt az üzem­ben. A személycserére vég­leges megoldásként azonban csak 1984 áprilisában került sor. Az elmúlt évi jelentő­sebb munkák közé tartozik az öregek napközi otthoná­nak felújítása, a kultúrház térburkolatának elkészítése, a tanácsi szolgálati lakások felújítása és az 1-es számú óvoda tetőcseréje. Számvite­li szabálytalanságok és szer­vezeti gondok miatt az üzem vesztesége 1983-ban még na­gyobbra nőtt. A vb a szak­értői jelentések alapján úgy intézkedett, hogy az üzem szervezeti felépítését, gaz­dálkodási rendjét át kell szervezni. Ennek eredménye­ként 1984-ben végre csök­kent a veszteség és biztató a jövő. Talpra állt az üzem, és a következő években már jobb eredményekre lesznek képesek. Feladataik sorában jelölték meg, hogy a tanácsi megrendeléseknek biztosít­sanak elsőbbséget, külső megrendelőktől csak nyere­séget eredményező munkát lehet elvállalni, amelyet jó minőségben kell teljesíteni. Javítani szükséges a munka- szervezést és szigorítani az ellenőrzést, a munkafegyel­met. Az üzem vezetői számí­tanak a párt- és a szakszer­vezeti vezetők segítségére. TELEKGERENDÁS Telekgerendás város kör­nyéki Községi Tanácsa ugyanezen a napon ülésezett és fogadta ej a Gyebnár Já­nos tanácselnök által java­solt ez évi munkatervet. A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatóságának békés­csabai kirendeltsége gondos­kodik a község villamosener- gia-szolgáltatásáról. Az er­ről szóló tájékoztatót vitatta meg a testület. A községben szerdán és szombaton javí­tási napon dolgoznak a sze­relők és fogyasztóbekapcso­lással is foglalkoznak. A köz­ségben négy transzformátor­állomás van, és tavaly elké­szült a hobbitelkeket kiszol­gáló, a vasúttal párhuzamos kisfeszültségű légvezeték. Telekgerendás villamosener- gia-ellátása biztonságos, a hálózatok állapota megfelel a jelenlegi műszaki színvo­nalnak. Az üzem kedvezőt­len munkaerőhelyzete elle­nére igyekeznek az igények­nek megfelelően kiszolgálni a fogyasztókat. B. Zs. Mégis nyertek Nagy sikere volt a hat fordulóból álló tűzvédelmi keresztrejtvénynek, amely tavaly december 1-én kez­dődött. Ennek célja volt, szórakozva elsajátítani az alapvető tűzvédelmi ismere­teket. A sorozat hasznossá­gát bizonyítja a több ezer megfejtés. Mint lapunkban is közöltük, akik mind a hat fordulóban helyes meg­fejtést küldtek be, de a he­tenkénti sorsoláson nem nyertek, azok között érté­kes díjakat sorsoltak ki. A Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalat ajándékát Máté Sándor (Szeghalom, Dobó u. 4/1.), a Fogyasztási Szövetkezetek Békés me­gyei elnöksége (MÉSZÖV) ajándékát Gazdáné Kása Er­zsébet (Szeghalom, Szabolcs vezér u. 9.), a Csaba Sző­nyegszövő és Háziipari Szö­vetkezet ajándékát Csőke Sándorné (Orosháza, Kis­marton u. 14.) nyerte. A Békés megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat „ÉLÉSKER-kosarát” Kozák Ilona (Szarvas, állami zene­iskola), az Univerzál Keres­kedelmi Vállalat ajándékát Dajka Józsefné (Békéscsaba, Lencsési u. 3.), az Állami Biztosító Békés megyei Igaz­gatósága által felajánlott könyveket Kozák Lajos (Szarvas, Pf. 53.), a békés­csabai Centrum Áruház vá­sárlási utalványát Blaskó Sándor (Orosháza, Hajnal u. 4.) mondhatja magáénak. A nyereményeket február 22-én, tegnap délelőtt Bé­késcsabán adták át a sze­rencsés megfejtőknek. A Csaba Szőnyegszövő ajándékát veszi át Csőke Sándorné Fotó: Fazekas László Rövidesen életbe lép a gyed Március elsején lép életbe — új népesedéspolitikai in­tézkedésként — a gyerme­ket vállaló családok fokozott anyagi támogatását szolgáló gyermekgondozási díj rend­szere. Az új társadalombiz­tosítási ellátás hatályba lé­pésének időpontját azonban sokan összetévesztik a gyer­mekgondozási díj első kifi­zetésének esedékességével, legalábbis erről tanúskodik az érdeklődők számtalan te­lefonhívása. Ezzel kapcsolat­ban az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatósá­gon elmondották az MTI munkatársának, hogy a gyermekgondozási díj kifize­tése a munkabérekhez ha­sonlóan utólag, egy hónapra visszamenőleg történik. A márciusra járó gyermekgon­dozási díjai tehát április el­ső napjaiban kapják kézhez az érintettek. A gyermek egyéves koráig járó gyermekgondozási díj igénybevételének lehetőségé­ről a munkahelyi társada­lombiztosítási kifizetőhelyek ügyintézői kötelesek tájékoz­tatni az érintett szülőket. A gyermekgondozási díj igény- bevételével és kifizetésé­vel kapcsolatos tudniva­lókra a megyei társada­lombiztosítási igazgatóságok már felkészítették a vállala­ti kifizetőhelyek munkatár­sait. Azok az anyák és gyer­meküket egyedül nevelő apák pedig, akiknek munka­helyén nem működik ilyen kifizetőhely, a napokban kapták, illetve kapják meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tájékoztató lapját, amely egyben az igény bejelentésé­re is szolgál. A kitöltött la­pot azonban nem a Nyug­díjfolyósító Igazgatósághoz kell visszaküldeniük, hanem a munkáltatójuk székhelye, illetve telephelye szerint il­letékes társadalombiztosítási igazgatósághoz, ahonnan majd a gyedet is kapják. Áprilisban az várhatja a gyermekgondozási díj kézbe­sítését, aki március közepé­ig bejelenti áz igényét. Gyes helyett a gyermekgondozási díj folyósítását később is le­het kérni, de azt visszame- ' nőleg nem fizetik ki. Ha va­lamely szülő számára a ké­sőbbiekben valamilyen okból a gyes bizonyul kedvezőbb anyagi megoldásnak, minden különösebb elbírálás nélkül visszatérhet a gyermekgon­dozási díjról a gyesre. A gyermekgondozási díjra mindazok jogosultak, akik egyébként a gyest is kaphat­ják. Nem jár viszont a gyer­mekgondozási díj azoknak a szülőknek, akik méltányos­ságból veszik igénybe a gyest, illetve a felsőoktatási intézmények nappali tagoza­ta hallgatóinak, akik az idei évtől lettek jogosultak a gyesre. Vetélkedők a KISZÖV-ben Tizenkilenc ipari szövetke­zet részvételével, tizenhárom helyszínen bonyolították le a munkavédelmi vetélkedő el­ső szakaszát a megyében. Népszerűségére jellemző, hogy mintegy háromszázan vettek részt benne. A győz­tesek márciusban a KISZÖV békéscsabai székházában megrendezendő döntőn mé­rik össze tudásukat. A munkásbrigádok közmű­velődési mozgalmának, az Ember és ‘környezete vetél­kedőnek döntőjét ugyancsak a KISZÖV székházában a napokban rendezték meg. A kilenc brigád részvételével lebonyolított döntőt a Gyu­lai Fa-Fém Bútoripari Szö­vetkezet Munkácsy Szocia­lista Brigádja nyerte. V. D. Rendelet a védőoltásokról Az idei védőoltásokról megje­lent az egészségügyi miniszter utasítása az Egészségügyi Köz­löny 1. számában. E szerint az újszülöttek gümőkór elleni, úgy­nevezett BCG-oltását a szülőin­tézetben, illetve a születést kö­vető hat héten belül folyamato­san végzik. A születés utáni hat héten belül BCG-oltást kapott csecsemőket hat hónapos koruk betöltésekor ellenőrzik. A tüdő­baj elleni későbbi oltásokat csak tuberkulin-szűrővizsgálat ered­ménye alapján lehet elvégezni. Változik az életkorhoz kötött újraoltások rendje: elmarad a 7-8, valamint a 13-14 éves ko­rúaknái, és elvégzik a 10-11 éve­seknél. Ennek megfelelően 1985 első felében szűrővizsgálatot vé­geznek, és az oltóanyagra nega­tívan reagálókat szükséges újra oltani: a 10-11 éveseknél, vagy­is akik 1973. szeptember 1.—1974. augusztus 31. között születtek, a 16—18 éveseknél, a 18—30 éves olyan személyeknél, akik közös­ségekben (szakiskola, főiskola, egyetem, kollégium, munkás- szállás) élnek. Folyamatosan adnak védőoltá­sokat diftéria, pertussis (sza­márköhögés) és tetanusz ellen kombinált oltóanyaggal (DPT): a kötelező alapimmunizálást a betöltött három, négy, illetve öt hónapos korban, az újraoltást pedig harminchat hónapos kor­ban végzik. Kanyaró ellen a i4 hónapos korukat betöltött gyer­mekeket oltják. Kampányszerűen a következő oltásokban részesülnek a gyer­mekek: a DPT—III-as oltást a 6-7 évesek az iskolakezdés előtti orvosi vizsgálat alkalmával, vagy az első osztályban szep­tember első felében kapják. A diftéria-tetanusz oltást az általá­nos iskola hatodik osztályos tanulóinak adják. A járványos gyermekbénulás ellen három részletben — szeptemberben, októberben és decemberben — oltanak. Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltásokat adnak. Márciusban többek között azok a személyek kapnak, akik has­tífusz kórokozóval fertőzött kör­nyezetben élnek, valamint azok, akik foglalkozásuknál fogva emiatt veszélyeztetettek. Akut fertőzési veszély esetén a szer­vezet ellenállóképességét erőtel­jesen fokozó oltásban részesítik a diftériás beteg környezetében a fogékonynak tekinthető 14 éven aluli gyermekeket is. Ka­nyaró előfordulásakor a csalá­di környezetben élő, 14 hónapos­nál idősebb, 14 évesnél fiatalabb gyermekeket oltják, akiknél a megelőző védőoltás nem igazol­ható. A rendelet szabályozza a kül­földi utakkal kapcsolatos köte­lező védőoltásokat, általában az oltások nyilvántartását és az ol­tóanyagok beszerzését is. II Tűzinform jelenti Kigyulladt a sertésól A tartós hideg miatt jobban kell fűteni a lakóházakat és a gazdasági épületeket, és ezzel együtt sajnos nőtt a tűzveszély is. Február 22-én éjszaka Bé­késcsabán, a Rózsa Ferenc utca egyik lakóházának melléképüle­tében a szabálytalanul megépí­tett és túlterhelt kémény oko­zott tüzet. A kár mintegy 160 ezer forint, leégett ugyanis a melléképület teteje és megron­gálódott a főépület tetőzete is. Szintén február 22-én Kétegy- házán, a Széchenyi úton az egyik lakóház gazdasági udva­rán keletkezett tűz. A sertésól fűtésére használt inffalámpa volt a tűz okozója. A kár jelentős, annál is inkább, mert kény­szervágásra került az anyakoca. A tűzoltóság arra kéri a la­kosságot, hogy csak megfelelő fűtőberendezéseket alkalmazza­nak, és a rendeltetésüknek megfelelően használják azokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom