Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-22 / 44. szám
1985. február 22., péntek o Hol van a medve? Lássuk a medvét! — hallhattuk a nemrégen befejeződött téli vásár idején. A reklám hatásos, hiszen mindenki szeretne praktikus és divatos holmihoz jutni, meglehetősen olcsón. Járjuk az üzleteket, áruházakat; turkálunk, válogatunk. Ha van miből! Az idén ugyanis, mintha kevesebb engedményes áru került volna a polcokra. A medve elbújt az odújába, onnan kacsingatott néha-néha. Akik járatosak a kereskedelemben, azt mondják: mindennek a megszűnt kockázati alap az oka. A vállalatok és szövetkezetek inkább eladják teljes áron a portékát, a régi módszer idejétmúlt, a központilag előírt vásároknak nincs létjogosultsága. Nézzük a tényeket! A kereskedés kockázattal jár. Az újonnan forgalomba hozott ruha és cipő vagy műszaki cikk nem biztos, hogy megnyeri a vásárlók tetszését. Arra sem lehet mérget venni: a divatot mindenki követi. Minél nagyobb a választék, annál valószínűbb, hogy jó néhány áruféleség a boltok nyakán marad. A műszakilag elavult cikkeket sem képesek eredeti áron eladni. Árengedményt kell nyújtani. Felkészülés nélkül mindez csorbát szenved. Erre volt jó az úgynevezett kockázati alap. A kereskedelmi vállalatok egyes áruk haszonkulcsát magasabban szabták meg, mint amennyi egyébként lett volna. Ezt árucsoportonként központilag szabályozták. Az így felgyülemlett többletbevételt elkülönítetten kezelték, de kötelezték a vállalatokat és a szövetkezeteket, hogy ezt a. pénzt juttassák vissza a fogyasztóknak. Ezért is találkoztunk lép- ten-nyomon kiárusításokkal, engedményes akciókkal, leértékelésekkel. A vásárló persze örült ezeknek a lehetőségeknek, némelyik vállalat pedig kényszerpályán mozgott. Mert a felgyülemlett pénzt, a készletgazdálkodástól függetlenül, felhasználták. Ha nem ezt tették esetleg elvonták tőlük az összeget. Sajnos, fehér hollónak számított, amikor egy-egy cég a kockázati alapot egyes cikkek árának végleges csökkentésére használta fel. Ez valóban szürkébb megoldás, nem olyan látványos, mint a nagy csinnadrattával beharangozott akció. Pedig nem kevés pénzről volt szó! Az Univerzál Kereskedelmi Vállalat például 1984-ben a forgalmának 1,1 százalékát fordította kockázati alapra, amely 16 millió forintot jelentett. Természetesen csatlakoztak a nagykereskedelmi vállalatok által kezdeményezett kiárusításokhoz, megrendezték a szezon végi vásárt, a különböző akciók alkalmával 26,6 millió forint értékű árut adtak el'kedvezményesen. A vállalati önállóság erősödésével egyre többen kérdezték: jó-e az, hogy kötelezik a gazdálkodó szervezeteket a kockázati alap képzésére, mi lenne, ha rájuk bíznák a döntést? Mindez azért is időszerű, mert napjainkban egyre több a szerződéses, a jövedelemérdekeltségű üzlet és áruház. Nos, a rendelkezés megszületett. A Belkereskedelmi Minisztérium 1985. január elseje óta nem írja elő, hogy mennyi kockázati alapot képezzenek a vállalatok. Az Univerzálnál azt mondják: az évente kétszer lebonyolított szezon végi vásárról semmiképpen nem mondhatnak le, mivel a vevők várják, megszokták és ilyenkor a többi cikk is kelendőbb. Kétségtelen, a szoros elszámolású és a jövedelemérdekeltségű üzletek vezetői óvatosabbak, jobban meggondolják, hogy milyen és mennyi árut vonjanak be az akciókba. Ebben az évben kockázatvállalási tervet készítenek és minél jobb szervezéssel, piackutatással, árubeszerzéssel, reklámmal igyekeznek az engedményes vásárokat sikeressé tenni. Igaz, előreláthatólag 20—22 millió forintot fordítanak erre a célra, jóval kevesebbét a tavalyinál. Ugyanakkor a jövedelemérdekeltségű üzletek, a békéscsabai Univerzál Áruház ilyen formában működő osztályai egyenként döntik el, hogy mikor indítanak kedvezményes akciót, hiszen a maguk terhére gazdálkodnak. Mindenesetre az idei téli vásár úgy zajlott le, mint a többi. A minisztérium, a megyei tanács illetékes osztálya tájékoztatta a vállalatokat, szövetkezeteket a vásár időpontjáról, elküldték a tilalmi listát. Közölték, hogy a nehezen beszerezhető cikkeket, egyes import árukat nem szabad leértékelni. (Ezt viszont, aki akarja, megteheti a vásár előtt vagy után.) Az üzleteket járva szembeötlőit, hogy néhol hiányosak, üresek a polcok. A már említett Univerzál áruházai, szaküzletei tavaly 23 millió forint értékű árut vontak be az akcióba, míg az idén ez a szám nem érte el a 19,5 milliót. Kevesebbet kínáltak divatáruból, lábbelikből, női télikabátot szinte egyáltalán nem lehetett kapni. Több volt viszont méter- és lakástextíliából. A forgalom ennek arányában 15 százalékkal csökkent. Majdnem minden áru gazdára talált, utánpótlás nem érkezett és a nagy hideg miatt az emberek többsége a vásár előtt megvette a téli holmit, eredeti áron. Megszűnt tehát a kockázati alap, de nem így a kereskedelem kockázata! Mert még mindig olcsóbb és gazdaságosabb árengedménnyel adni a ruházati termékeket, egyéb cikkeket, mint a következő szezonig raktározni, fizetni a nem kevés bankkamatot. A jó készletgazdálkodás azonban attól függ, hogy milyen kereskedelempolitikát folytat az adott vállalat és ebbe beletartozik a kockázatvállalás is. Ezt pedig átgondolt, előrelátó, önálló gazdálkodás nélkül aligha lehet megvalósítani. l^ássuk tehát a medvét! Seres Sándor Változó Világgazdaság Technikai akadályok miatt „összefutott” az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Kutatócsoport és a Békés megyei Pedagógiai Intézet közös kiadványának legutóbbi ‘két száma. Az elmúlt évben szerkesztett számok frisseségén, értékén szerencsére nem sokat rontott a néhány hónapos csúszás. A szerkesztő, Baukó Tamás ismét máshonnan nehezen „összegyűjthető” ismeretanyaggal, adatokkal jelentkezett. A földrajzszakos tanárok naprakész ismereteit segítő kiadvány 21. számából 'különösen a stratégiai nyersanyagok termelésével és alkalmazásával foglalkozó magyarázat és táblázat érdemel figyelmet. A világ hústermeléséről az 1983-as adatok alapján készült ösz- szeállításból pedig kiderül, hogy a baromfihús termelése alaposan meghaladta a marha- és borjúhústermelést. A 22. számból az Egyesült Államok népszámlálási statisztikájából közölt adatok mellett az 1990-re szóló prognózis is szerepel. Ugyancsak az Egyesült Államokról szól a következő két írás is, amelyekben a bányászati és kohászati termelésről, valamint a mezőgazdaság főbb jellemzőiről olvashatunk friss adatokat. A földrajztanárokon kívül a laikusoknak is igen elgondolkoztató összehasonlításra ad módot a hasonló természeti feltételek mellett dolgozó francia és magyar mezőgazdaság összevetése. TSZKER Segítik a termelőszövetkezetek gazdálkodását A TSZKER 7 esztendővel ezelőtt, 1978-ban alakult országos szervezetté. A korábbi több megyei jogelőd utódaként jött létre, s ugyancsak ebben az évben alakult meg a békéscsabai területi központ azzal a céllal, hogy segítse a termelőszövetkezetek beszerző, értékesítő tevékenységét. A TSZKER egyrészt vállalatszerű gazdálkodást folytat, másrészt az alapító termelőszövetkezetek érdekeit képviseli, segíti sokirányú tevékenységüket. Jelenleg a békéscsabai központban 62-en dolgoznak. A mezőgazdasági termékek és zöldségfélék, az agrokémiai cikkek, valamint a gépek, műszaki berendezések forgalmazása a fő feladata. A TSZKER országos központja önálló jogi személy, a területi központok nagy önállóságot élveznek. TÚLTELJESÍTETTÉK A TERVET Az elmúlt évi gazdálkodásukról Lörincz Ferenc igazgató — aki egy éve irányítja a szervezetet — a következőket mondja: — A tavalyi esztendőben 481 millió forintos forgalmat irányoztunk elő, a korábbi veszteséges év után. Mindezt jelentősen túlteljesítettük, ugyanis 710 millió forint forgalmat bonyolítottunk le. Elsősorban a mező- gazdasági termékek, termények és zöldségfélék értékesítése haladta meg a tervezettet. Hozzáteszem: ezt az eredményt az országos központ jelentős anyagi támogatásával sikerült elérni. A múlt évben az aszály miatt több helyen hiány jelentkezett gabonából, abrakfélékből. Mi a jobban termő területekről — jórészt a megyéből — szereztük be a hiányzó terményt, és adtuk át a partnereknek. A zöldségféléket a téeszektői és a háztájiból vásároltuk fel, amelyet a kiskereskedelmi hálózathoz továbbítottunk. Szerződéses termeltetésben elsősorban iregi csíkos napraforgót, fehér mustárt, fénymagot állítanak elő a termelőszövetkezetek. Ezekből a növényféleségekből, valamint a forró levegős termékekből a múlt esztendőben 89 millió forintos exportot értünk el- Az áru 90 százalék;, tőkés piacokra került. Megjegyzem, ebben az eredményben benne van az 1983. évi exportárualap is, mivel abban az esztendőben \nem tudtuk kiszállítani a megtermelt terményt. Jelenleg 18 téesszel állunk szerződéses kapcsolatban a megyében. Az elmúlt évben a tervezett 3,4 millió forintos nyereség helyett 9,7 millió forintot állítottunk elő. A jövedelem egy részét az alapítóknak visszajuttattuk, eleget tettünk kötelezettségeinknek, és még nálunk maradt bizonyos összeg fejlesztési célokra. MÜTRÁGYA- ÉS GÉPFORGALÍWAZAS A TSZKER agrokémiai ágazata növényvédő szereket és műtrágyát értékesít a partnergazdaságoknak. Élő kapcsolatot alakítottak ki a gyártókkal, valamint a felhasználó üzemekkel. Így érhető el ugyanis, hogy időben megkapják a téeszek az igényelt kémiai anyagokat. A műszaki osztály tavaly alaposan túlteljesítette tervét, az előirányzott 73 millió forintos forgalom helyett csaknem 100 millió forintos beszerzést, értékesítést bonyolított le. Egyebek között foglalkoznak a mezőgazda- sági gépek, gépjárművek, futózott gumik, épületanyagok és fa forgalmazásával. Több éve működik fejő- és hűtőgépszervizük. Ez a tevékenység korábban veszteséges volt. A szolgáltatási díj nem fedezte a kiadásokat. Ezért határozták el a múlt év közepén, hogy gazdasági társaságot hoznak ]étre a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalattal. Így komplexebb szolgáltatást tudnak nyújtani az üzemeknek. Ma már 17 partnerük van, és a múlt év végén már nyereségessé vált ez az ágazat. A héttagú fejő- és hűtőgépszerviz egyre magaR termőföld védelme A földhivatal feladatai A termőföld védelme — mint kifejezés — 1961-ben született. Ekkor jelent meg egy törvény, ami a földvédelemmel foglalkozik. A A földvédelem feladata megakadályozni a pazarlást, és lehetőleg minimálisra csökkenteni a nem kellően kihasznált területek arányát. Ösztönözni a földek jobb kihasználására. Ugyancsak bele tartozik az úgynevezett rekultiválás is. Békés megyében 1983-ban mintegy 487 ezer hektár volt a mezőgazdaságilag megművelt terület. Hogy ez a föld milyen értéket képvisel, azt sajnos összegszerűen nem tudjuk meghatározni. Erre akkor lenne lehetőség, ha a mezőgazdasági nagyüzemek között rendszeres lenne a földterületek értékesítése, vétele. Amikor a földvédelemről beszélünk, meg kell any- nyival elégednünk, hogy mással nem pótolható, nagy értékről van szó. * * * A megyei földhivatalnak többek között a földvédelemben is jelentős szerepe van. Kiss Sándor, a hivatal vezetője a következőket mondja erről: — Amikor mezőgazdasági területet nem mezőgazdasági célú hasznosításra akarnak igénybe venni, akkor ezekre a tevékenységekre a földhivataltól kell engedélyt kérni. Például: valamelyik beruházó sóderbányát akar nyitni, olaj-, gázkutakat létesíteni. De ide tartozik az erdőtelepítés, a vízügyi létesítmények, illetve az utak, vasutak építése is. Ha a beruházás tíz hektárnál nagyobb területet igényel, akkor a MÉM dönt a kérdésben. A hivatalunk elsősorban azt vizsgálja meg, hogy a beruházás helyhez kötött-e. Ha igen, akkor csak arról lehet vitatkozni, hogy kell-e a tervben szereplő összes terület? Gyakran van rá példa, hogy lényegesen kisebb területen is megvalósítható egy építkezés. Ha nem helyhez kötött a beruházás, akkor azt vizsgáljuk, hogy a termelésből kivont mezőgazdasági terület milyen értéket képvisel. Ugyanis arra kell törekednünk, hogy a lehető legrosszabb földet vonjuk ki a mezőgazdasági termelésből. Néhány évvel ezelőtt a tégla- és cserépipari vállalat mezőberényi gyáregysége új agyagbánya nyitását tervezte. De általunk jónak ítélt mezőgazdasági területet érintett volna a bányanyitás. Egyeztető tárgyalást kezdeményeztünk, és ezután döntött úgy a vállalat, hogy inkább egy régi bánya felújításával oldják meg az alapanyag kitermelését. * * * Rekultiválásról akkor beA TSZKER sarkadkeresztúri üzemében több irányú tevékenységet folytatnak. Munkát találnak itt a lányok, asszonyok Is Fotó: Veress Erzsi sabb színvonalú szolgáltatást nyújt. ÜJ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK A békéscsabai központ igyekszik bővíteni tevékenységi körét. Nemrégen hozták létre Köröstarcsán 10 fővel dolgozó faüzemüket. Itt félkész termékeket, raklapokat, göngyölegeket gyártanak. Békéscsabán, a Bokor utcában építőanyagtelepet alakítottak ki. Ezen a telepen megrendelésre a kívánt méretre szabják a fát. Továbbra is gondot okoz a területi központnak a még mindig meglevő igen jelentős gépkészlet. Azt tervezik, hogy az idén tovább folytatják árleszállítással e termékek értékesítését. Újszerű kezdeményezéssel is jelentkeznek. A megyében elsőként ez év januárjától a gyomaendrődi Győzelem Téesszel közösen mezőgazdasági gépbontó részleget hoztak létre. Felvásárolják a már elhasználódott eszközöket, és a brigád tagjai a .helyszínen bontják szét a gépeket. A hasznosítható alkatrészekre nagy szüksége van mező- gazdasági üzemeknek. Ugyancsak az idén szeretnék megvalósítani a csorvási Lenin Téesszel közösen a műtrágya-forgalmazást. A fűthető raktárt a csorvási közös gazdaság adja, a technológiai berendezéseket a TSZKER szerzi be. Erre az évre egy mérsékeltebb tervet állítottak össze, amelyben 653 milliós forgalmat és 6,1 milliós nyereséget irányoztak elő. A TSZKER békéscsabai területi központja az elmúlt hét esztendőben bizonyította létjogosultságát. Tevékenységével hozzájárult a, termelőszövetkezetek jobb beszerző, értékesítő munkájához, s rugalmassága révén igyekezett segíteni a forgalmazásban a közös gazdaságoknak. Az exportfeladatok teljesítéséből is kivette részét. A jövőben úgy vélem további hasznos kezdeményezésekkel, újszerű ötletekkel még inkább elősegítheti az alapító termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodását. Verasztó Lajos szélünk, amikor egy területet ismét mezőgazdasági hasznosításba vonnak. Nagy szükség van erre, hiszen a megye földterülete adott, nem nyújtható gumiszerűen. A földhasználónak a földterületet az eredeti állapotában 'kell visszaadni. Nem mezőgazdasági hasznosításra földterületet, vagy időlegesen — ez általában 5 év — vagy véglegesen vonnak ki. Ez utóbbi nem éppen olcsó mulatság. Például: Kondoroson az első osztályú föld hektárjáért végleges kivonás esetén akár másfél millió forintot is fizetni kell. Ha a kivonás engedély nélkül történik, ennek az összegnek a háromszorosát. Az így befolyt pénz a Földvédelmi alapba kerül. Az alap 1980 óta létezik, a földhivatal 'kezeli. Többek között ebből finanszírozzák a különböző re- kultiválási munkálatokat. — Honnan tudja a földhivatal, hogy itt vagy ott re- kültiválandó területek vannak? — A mezőgazdasági nagyüzemekkel 'közösen évenként határszemléket tartunk. Ezeken a határszemléken mérjük fel a területeket. Megállapítjuk, hogy hol vannak elhagyott tanyák, használaton kívüli nyári utak, árkok stb. A mezőgazdasági nagyüzemek rekultivációs munkákhoz támogatást kérhetnek. Bizonyos esetekben lehetőségünk van arra is, hogy kötelezzük a földhasználókat egy-egy földterület mezőgazdasági termelésbe való bevonására. Az elmúlt években Békés megyében jelentős meliorációs munkák folytak. Megváltozott a táblák nagysága, utakat, csatornákat helyeztek át. A meliorációval inkább területet nyertünk, mint vesztettünk. De sajnos, korábban nem mindig gondoltak a tervezők és a kivitelezők a közvetlen talajvédelemre. A régi utak mentén kivágták az erdősávokat, fasorokat, bokrokat, de újakat nem telepítettek helyettük. Ezért 1984-től kötelezővé tették a meliorációhoz kapcsolódó fásításokat, erdősávok létesítését. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya felhívta az üzemek figyelmét, hogy pótlólag teljesítsék ezt a munkát. Erre állami támogatást is kapnak. A most készülő meliorációs tervek véleményezésekor a földhivatal az ilyen jellegű kérdésekre az eddigieknél lényegesen nagyobb hangsúlyt helyez. Példa volt ugyanis rá — Nagyszénáson —, hogy az erős szél egyszerűen elhordta a termőföldet. * * * Végül Kiss Sándor a következőket mondja: A földhivatalnak nem az á feladata, hogy bírságoljon, szankciókat alkalmazzon, hanem az, hogy megőrizze a megye mezőgazdaságilag megművelt területét. Az érdekelt felekkel az együttműködésünk jó, aminek eredményeként az egyeztető tárgyalásokon legtöbbször kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat tudunk kötni. Lovász Sándor
