Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

NÉPÚJSÁG Tanácsülés Szarvason 1985. február 14,, csütörtök Változás az IBUSZ-nál Területi központ: Békéscsaba Amit érdemes a megyében felkeresni: a szabadkígyósi kas­tély és az őspark Fotó: Fazekas László maradottabb megye, és sze­retnénk ezen változtatni. — Ezek szerint tehát a megye hasznára válik ez a döntés? — Feltétlenül. Nagyobb^ pezsgőbb idegenforgalmat kí­vánunk, s ehhez — termé­szetesen figyelembe véve a megye adottságait — van­nak azért még kihasználat­lan lehetőségek. Mindebben szeretnénk együttműködni a város és a megye vezetésé­vel, és a többi idegenforgal­mi szervezettel. — Végül egy személyes kérdés: hogy érzi magát megyénkben? — Nagyon segítőkészen, barátian fogadtak a városi és a megyei vezetők, és ugyanakkor támogatásukról biztosítottak. Ez, máris ta­pasztalhattam, nemcsak sza­vakban nyilvánult meg, se­gítettek például a területi igazgatóság elhelyezésében. Február 14-től ideiglenesen a Bajza utca 3. szám alatt dolgozunk, majd év végétől, vagy a jövő év elejétől a Beloiannisz utca 1. szám alatt. — Köszönjük a beszélge­tést, jó munkát kívánunk. T. L Kedd délután tanácsülés volt Szarvason. Először dr. Molitorisz Pál vb-titkár ér­tékelte az államigazgatás­ban történt átszervezés ta­pasztalatait. Ezután a ta­nácsülés megvitatta Skultéti Mihálynak, a városfejleszté­si iroda vezetőjének írás­beli jelentését a városban végzett településfejlesztő társadalmi ihunka 1984. évi teljesítéséről. A tervezett 19 millió forint értékű társa­dalmi munkát a szarvasiak több mint 24 és fél millióra teljesítették. A lakosság és az egyes gazdálkodó egysé­gek jelentős munkát vállal­A szolgáltatás színvonalá­nak javítására az ELIT Or­topéd Cipőipari Szövetkezet bővíti javító hálózatát. Üjabban fővárosi gyorsjaví­tó cipőszalonukban is vál­lalják ortopéd lábbelik ja­vítását, és ugyanezt a szol- gáltatáSf bevezetik abban az öt vidéki nagyvárosban is, ahol eddig csak az új gyógy- cipők megrendelését és ki­adását végezték. Az utóbbi időben megnőtt az ortopéd cipők javítása iránti igény, mert az orvosi vényre kapható ^bbelik el­készítési díja 1983-ban je­lentősen megemelkedett. Ezt figyelembe véve már tavaly több mint másfél millió fo­rint értékben végzett javí­tást a szövetkezet. Az idén ez várhatóan 2 millió forint fölé emelkedik. Ilyen nagy igényt a szö­vetkezet csak úgy képes ki­elégíteni, hogy bővíti kapa­citását. Mivel a speciális szakképzettséget igénylő ci- pőjavítást viszonylag kevés szakember ismeri, a szövet­1 Az elmúlt hét csütörtökén indult első külföldi vendég- szereplésére a szeghalmi „Sárréti” társastáncklub út­törőcsoportja. A lipcsei „Rotweis” táncklub meghí­vására 25 pár utazott az NDK-ba, ahol összesen há­rom fellépésen mutatkoztak be. A 11—13 éves társastán­cosok Lipcsében és Grünau­tak az útépítésben, az utcai fásításokban. Évről évre többét tett a lakosság az ut­cák tisztán- és karbantar­tásáért. Az idei évben a ta­nács segítséget vár a beton­járda- és a szennyvízcsator­na-építésekben, valamint a vásártéri óvoda és a lakások közötti terület játszótérré való kialakításában. A harmadik napirendi pontban a tanácsülés meg­vitatta a tanács, a végrehaj­tó bizottság és a bizottságok munkaterveinek írásbeli elő­terjesztését. Az ülés beje­lentésekkel zárult. kezet szolgáltató szakcso­portja erre specializálta ma­gát, s ha az igények megkí­vánják, munkaidőn túl is vállalnak javítást. A javítás mellett a szövetkezet to­vábbra is az ország egyik legnagyobb ortopédcipő- gyártója. Évente mintegy 30 ezer pár gyógylábbelit ké­szít. A szövetkezet tavaly kaptafagyártó üzemet hozott létre, ezzel a korábbi hi­ányt megszüntette, sőt, az üzem kapacitása már túlha­ladja a szövetkezet igényeit. Ezért az idén már arra is sor kerülhet, hogy a hagyo­mányos olcsóbb kaptafából mintegy 3—4 ezer párat ér­tékesítsenek. A háttéripari tevékenység felfuttatása hoz­zásegíti a kollektívát ahhoz is, hogy tevékenysége ösz- szességében nyereséges le­gyen. E célt szolgálja az a tervük is, hogy az ortopéd cipők készítése és javítása mellett újra bevezetik az utóbbi években megszűnt szolgáltatást, a méretes ci­pők készítését. ban csapatversenyen mérték össze tudásukat dán, lengyel és német táncosokkal, Alten- burgban pedig egyéni verse­nyen vettek részt, s minde­nütt megállták a helyüket. A szeghalmi táncosok hét­főn este érkeztek haza. Jú­liusban „viszontlátogatásra” várják a lipcsei táncklub tagjait, akikkel már régóta baráti kapcsolatban vannak. Vetélkedő-felhívás az orosházi brigádokhoz Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére az orosházi Petőfi Művelődési Központ — a helyi párt-, ál­lami és társadalmi testüle­tekkel — a város üzemeiben, szövetkezeteiben, intézmé­nyeiben dolgozó szocialista brigádoknak vetélkedősoro­zatot hirdetett meg. A neve­zett közösségek két forduló­ban mérhetik össze tudásu­kat a felszabadulás és a né­pi demokratikus forradalom történetéből. Az első fordu­lóban többek között külön­böző írásos feladatokat kell megoldaniuk, riportot kell készíteniük az események ta­núival, részeseivel, s kora­beli dokumentumokat is gyüjteniük kell. A második fordulóba a legjobbak ke­rülhetnek, akik háromtagú csapatokban szóbeli vetélke­désen vesznek részt. Ennek időpontja előreláthatólag áp­rilis 2. Az orosházi brigádok a vetélkedőre a művelődési központban jelentkezhetnek; itt kaphatják meg az ered­ményes felkészülést szolgáló segédleteket, írásos anyago­kat is. Az első helyezést el­érő versenyző brigád jutal­ma egy szovjetuniőbelj uta­zás lesz. ü hideg idő hatása Szerdára a hideg időnek már nincs olyan jelentős biológiai hatása, mint vasárnap éjszaka és hétfőn volt. A hideg front betörése előtt ugyanis ingerlé­kenységet, vérnyomás-növeke­dést, majd amikor bekövetkezett az erős lehűlés, levertséget, fi­gyelmetlenséget okozott egyes embereknek. — A hideg, száraz sarkvidéki levegő, amelv elárasztotta Euró­pa nagy részét, így országunkat is, s nagyon erős lehűlést — mínusz 10—mínusz 25 fokos hő­mérsékletet — idézett elő, ked­vezőtlenül hat elsősorban a nem egészséges emberek szer­vezetére. Nem csupán a levegő hőmérsékletének hirtelen lehűlé­se, hanem nedvessége, páratar­talma, szennyezettsége, a légkö­ri elektromos tényezők, a szél is gondokat okozhat egyeseknek — mondotta dr. örményi Imre, az Országos Reuma- és Fiziote- rápiás Intézet biometeorológusa. — Főleg a vérkeringési zavarok, bizonyos szívbetegségek, ízületi bánt^lmak, asztma miatt szenve­dőket érinti kedvezőtlenül az ilyen száraz hideg. Megviseli azonban az idős embereket is — mivel hőszabályzó-képességük csökkent —, úgyszintén a fiata­lokat, különösen azokat, akik nem öltöznek megfelelően. Az embéri szervezet védekezik a hideg ellen, csökkenti a vér­áramlást, a hőleadást. A hosz- szabb ideig tartó hideg idő­szakban azonban ajánlatos, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá szervezetünket a hideg hatásai­hoz, növeljük a szervezet ellen­álló-képességét, megfelelően öl­tözködjünk. Változott 1981. január el­sejével az IBUSZ szerveze­ti felépítése: az országban hat területi igazgatóságot hívtak életre. Ezek között a legnagyobb az Alföldi Terü­leti Igazgatóság, melynek központját Békéscsabára' te­lepítették, és amelyhez ' öt megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok tartozik, összesen 22 irodával és hét határkiren­deltséggel. A területi igaz­gatóság február 13-ra, a tegnapi napra Békéscsabára összevont munkaértekezlet­re hívta össze az irodák, ki- rendeltségek vezetőit. E megbeszélés előtt tettünk fel néhány kérdést Borlai Lászlónak, az Alföldi Terü­leti Igazgatóság vezetőjé­nek, aki 22 éve dolgozik az IBUSZ-nál, és jelenlegi be­osztását megelőzően Buda­pesten, a központban, az el­lenőrzési osztályt vezette. — Miért volt szükség a területi igazgatóság létreho­zására, az utazási iroda szer­vezeti felépítésének meg­változtatására? — Erre ma még tulajdon­képpen nem volt szükség, vállalatunk jó eredményeket mondhat magáénak. Ezzel a lépéssel lényegében az volt a cél, hogy elébe menjünk a dolgoknak, hogy elkerüljük az esetleges kapkodást. Több példa arra int ugyanis, hogy a nehezedő körülmények kö­zött nem lesz könnyű a fel­adatunk. Egyre inkább elébe kell mennünk az igényeknek, azokat pedig a helyszínen tudja az ember gyorsan, pon­tosan feltárni. A további fejlődés zálogát látjuk tehát ebben a változásban. — Miért Békéscsaba lett a területi igazgatóság szék­helye? — Ha az említett megyé­ket megnézzük á térképen, Békéscsaba földrajzi elhe­lyezkedése a legkedvezőbb, innen egyik megyeszékhely sem esik annyira távol, mint mondjuk Szegedtől Debrecen. Emellett Békés idegenforgalmilag a legel­Tartós krémtúró Székesfehérvárott már évek óta gyártják a 14 napig el­tartható krémtúrót. Most a Csongrád megyei Tejipari Vállalat szegedi gyárában is szerelik a natúr, banános, vaníliás és mazsolás válto­zatban készülő tartós krém­túró előállításához szükséges hőkezelő berendezést. Ezt kö­veti rövidesen egy hasonló, de nagyobb teljesítményű be­rendezés felszerelése, s at­tól kezdve évente 600. tonna tartós krémtúró kerülhet ki az üzemből. Békés megyét a Hajdú megyei Tejipari Vál­lalat látja el krémtúróval. Mint megtudtuk, a debrece­niek is gyártják majd a 10 fok alatt 14 napig eltartható krémtúrót. Amennyiben a tervezett hitelt megkapják, 1987-ben kezdik a krémtúró tartós változatának készíté­séi Ha ez nem sikerül, ak­kor megpróbálják saját erő­ből kiépíteni a gépparkot. A saját erőből kiépített géppark ugyan már jövőre elkezdhetné a termelést, ám a debreceniek bíznak a hi­telből magvalósítandó, kor­szerűbb technológiában, mert az ezen gyártott krémtúró ízletesebb, finomabb. Növekvő igény, bővülő kapacitás Gyógylábbelik, méretes cipők Hazaérkeztek a szeghalmi táncosok az NDK-ból A hét elején kikeltek az első kiscsibék a gyulai baromfikel­tetőben. A háztáji gazdaságoknak mintegy félmilliót adnak át, ezenkívül egymillió naposkacsát, és mintegy 300 ezer li­bát keltetnek ki Fotó: Béla Ottó Történeti érdekességek A történetírás velejárója, hogy egy-egy téma feldolgozása során több olyan adat válik feleslegessé, melyek eredetileg fontosnak tűn­tek. Nem érdektelenek ezek,, sőt mint az alábbiakban láthatóak lesz­nek, nagyon is érdekesek és sok te­kintetben fontosak is. Csupán a ki­tűzött témába nem fértek be, avagy a terjedelem szabott határt a be­dolgozásba. Most, hogy jegyzetei­met rendeztem, kezembe kerültek ismét és sajnáltam újabb rejtek­helyre elraktározni őket, válogat­tam belőlük, hogy közrebocsássam okulásul, figyelemfelkeltésül. ■fr „Göndöcs Benedek apát, ki már 1873 őszén alapította a békésgyulai méhészeti egyesületet, 1873. okt. 2- án kiállítást rendezett és méhész­pavilont létesített, mely 1877. május 1-én ünnepélyesen megnyittatott...” olvasom a Pallas Lexikonban. Ezek szerint Békés megyében alakult meg elsőnek hazánkban a méhészegye­sület. Nem emlékszem, hogy erről megemlékeztünk vol na!-fr A Békésmegyei Közlöny 1910. áp­rilis 10-i, számában olvastam: „Szeg­halom községben a múlt vasárnap (tehát ápr. 3-án!) egy igen üdvös intézmény létesült. Megalakult ugyanis a szeghalmi sportegylet”. Ami azt jelenti, hogy az idén 75. évfordulója lesz a sportegyesület fennállásának Szeghalomban. Szép és méltó emlékezést igénylő téma, ideje lenne feldolgozni a szeghalmi sport történetét is! A Szeghalom-vidéki Hírlap 1926. de­cember 5-i számában olvastam egy kimutatást, mely a szeghalmi járás községeiben üzemelő rádiók számát adja közre. Eszerint: „...Szegha­lom 23, Vésztő 13, Füzesgyarmat 11 és Körösladány 1 rádió-vevőkészü­lékkel rendelkezik.” Egy évvel a rádiózás, a műsoradás után megle­pően nagy a rádió-vevőkészülékek száma. # A Szeghalom-vidéki Hírlap 1927. febr. 13-i számában olvastam ezt az aktuális versikét (strófát?): Erkölcs / Ne tessék kétségbe es­ni / bár komoly ez és nem móka... / A Péter András intézetben / na­gyon sok a Pásztor-óra .../”. Az 1926-ban megnyílt szeghalmi gimnáziumnak dr. Pásztor József tanár úr volt az első tanerője, Nagy Miklós igazgatóval okították az el­ső osztályt. «­A következő adat annyiban ér­deklődést felkeltő, hogy ebben az évben emlékezünk meg a békés- szentandrási parasztfölkelés 250 éves fordulójáról. Ugyanis, ebben az utolsó — Rákóczi nevével fém­jelzett — kuruc felkelésben a Sár­rét területéről 20 gyarmati, 15 szeg­halmi, 10 ladányi, 19 fási, 17 vész­tői lakos vett részt. (A bihari Sárrét adatait nem ismerem.) •» A XVIII. század végén, a koránt­sem gazdag szeghalmi ref. eklézsia a kollégiumok (debreceni, sárospa­taki, pápai, maros vásárhelyi, vala­mint több apróbb magyarországi és erdélyi gimnáziumoknak) nyári gyűjtései során több mint tfz ré- nesi forintot adományozott azok fenntartására és a suplicáns diák (adományokat gyűjtő) és szolgája számára. (Kijegyzeteltem az egyház jegyzőkönyvéből.) ■fr A múlt század végén néhány nép­rajzi adatot Szeghalom környékén is összegyűjtöttek. A Gyulán meg­jelent kötetben (XVI. k. 104. o. 1891 —92.) olvastam: „Halász, rákász, madarász mind éhenkórász. Halász­élet a gyöngyélet, nem kell ahhoz tudomány, csak jó víz meg jó do­hány ... Délről derül, bocskor me­rül. Kinek az Isten hivatalt ád, eszet is ad hozzá (máig érvényes szólásmondás!). Befejezésül egy nép­dalt is leközlök e kötetből: Szépen úszik a ruca a vízen / Szépen legel a lovam a réten / Széfjén szól a csengő a nyakába / Tied leszek ró­zsám nemsokára. Leközölte: Miklya Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom