Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
1985. február 13., szerda Dobozi Petőfi Tsz fl sikerélmény további erőt adhat Az elmúlt évtizedben ha a veszteséges gazdaságokról esett szó megyénkben, szinte biztos, hogy elsők között szerepelt a felsorolásban a dobozi Petőfi Tsz. A legnagyobb károkat a belvíz és az árvíz okozta a közös gazdaságnak. A gyakori vezetőcsere és az ezzel párosult új elképzelések, a tagság bizalmának csökkenése csak tovább nehezítették a helyzetet. Az utóbbi évben aszály sújtotta megyénket, s mivel nem volt belvíz, így kevesebbszer hallottunk a doboziakról. Csendben, nyugodtan dolgoznak a Petőfi Tsz-ben. 1983-ban mintegy 14 millió forint nyereséget értek el, de a tavalyi év gazdálkodása miatt sem kell szégyenkezniük, hiszen több mint tízmillió forint jövedelmet termeltek. A 4 ezer 250 hektáros tsz-ben jelenleg 377 dolgozó tag, a község keresőképes korú lakosságának egyötöde talál megélhetést. Tízmilliós kiesés a növénytermesztésben Balázs Mátyást 1983 márciusában választották meg a szövetkezet elnökének, korábban, ’80 óta főállattenyésztőként dolgozott Dobozon. Az elnök csaknem két év távlatából így látja az irányítása alatt megtett, könnyűnek egyáltalán nem nevezhető utat. — Úgy vélem, a legtöbbet a melioráció segített. Várhatóan az idén befejezzük ezt a csaknem 100 millió forintos beruházást, s akkor elmondhatjuk: nálunk szinte a teljes szántó- terület, mintegy 3800 hektár meliorálva van. Az elmúlt két évben minket is sújtott az aszály. Ezért tavaly megpróbálkoztunk a dréncsöveken keresztül a víz visszajuttatásával, ennek a hatása sajnos nem nagyon érződött. A kalászosok vetése időben megtörtént, a szárazság és a késői kelés miatt kétszáz hektár kifagyott. Így búzából nem sikerült elérnünk a tervezett hozamot. Kukoricából is a vártnál alacsonyabb termést takarítottunk be. Hadd mondjak egy, az aszályra utaló adatot: 1983 szeptember elseje és ’84 szeptember elseje között csak 380 milliméter csapadék hullott a szokásos 610 milliméterrel szemben. Mivel a szójánál, a lóbabnál és a cukorrépánál is alacsony volt a hozam, a növénytermesztés tízmillió forintos árbevétel-kiesést szenvedett. Ismerve a nehézséget úgy döntöttünk, hogy korlátozzuk a tsz-ben a vásárlást. Míg erre a lépésre 1983-ban csak szeptembertől kényszerültünk, tavaly már májusban bevezettük. Így sikerült elérni, hogy összességében mintegy hárommillió forintos megtakarításról beszélhetünk. Hz állattenyésztés hozta a tervet — A múlt esztendőben az állattenyésztésnek feszített tervet állítottunk össze. Mindezt jelentős többlet munkával teljesíteni tudtuk. A sertéságazat végre kimozdult a holtpontról. Tavaly 1,4 millióval haladta meg. árbevétele az előirányzottat. A szarvasmarha-ágazattól elvártuk, hogy ne legyen veszteséges. Most elmondhatjuk, hogy a dotációval együtt nyereségessé vált. A kiegészítő tevékenységet vizsgálva megállapítható, hogy segített a több lábon állásban. A mintegy ötven dolgozót foglalkoztató ágazat a megtermelt termelési érték 12 százalékát adta. A Körösvidéki Cipész Szövetkezettel kooperációban létrehozott cipőüzemünkben harmincötén találtak munkát. A Mezőberényi Vasipari Szövetkezetnek lemezszekrényeket gyártunk. Az elképzeléseink között szerepelt az alaptevékenységen kívüli ágazatok bővítése. Sajnos, a szűkös fejlesztési lehetőségek, valamint a piac hiánya mindezt nem tette lehetővé. Nálunk a beruházási összegek jó részét a meliorációra fordítottuk. Bizakodó hangulatban Dobozon az elmúlt két évben, mintegy 20 százalékkal emelkedett a tagok keresete, s ma már eléri az 53 ezer forintot. Erre az évre a múlt évinél szerényebb tervet állítottak ösz- sze. A növekvő elvonások miatt mintegy 7 és fél millió forintos nyereséggel számolnak. Fontosnak tartják azt is, hogy tavaly kétmillióval tudták csökkenteni a bankkamat mértékét. Milyen most a hangulat a tagság körében? A kérdésre Ráfi István párttitkár válaszol; aki több mint 15 éve dolgozik a Petőfi Tsz-ben: — Nehéz tíz esztendő van mögöttünk. A lehetőségek szerint mindig elvégeztük a munkát, de annak gyümölcsét csak ritkán élvezhettük. Gyakran közbeszólt a víz. A tagság jó része kitartott azokban a szűkös években is. Az elmúlt két esztendő egyértelműen javította a hangulatot, hozzájárult a tagok gyarapodásához, önelszámoló egységeket alakítottunk ki, ezzel együtt megnőtt a vezetők felelőssége. Most ősszel is mindent megtettünk azért, hogy jó termést takarítsunk be. Vetéseink elég jó állapotban vannak, reménykedünk, hogy átlagos időjárás mellett sikerül megfelelő eredményt elérnünk. o Dobozon tehát a korábbi évekkel ellentétben nyugodt- nak látszik a helyzet. A tagság a vezetés irányításával szorgalmasan teszi a dolgát. Szerényen, nyugodtan munkálkodnak a tervek megvalósításán. Jól tudják, velük szemben is megnőnek az elvárások. De nem félnek a feladatoktól, hiszen az elmúlt két évben már bizonyítottak. A közös gyarapodásával pedig együtt jár az egyének boldogulása is. Verasztó Lajos Tehenes fiatalok faluja Érdekes kezdeményezés született a hanyatló háztáji tehéntartás újbóli felvirágoztatására Baranyában. A Szigetvári, Állami Gazdaság ifjú gazdákat vont be az állattartó integrációba: tehenet ad nekik ellátja takarmánnyal, gondoskodik állatorvosról, s átveszi tőlük a tejet és a borjút. A tehenes fiatalok faluja Hóból lett, ahol jelenleg már 250 állat található, többnyire fiatal házaspároknál, akik főhivatásként vállalták a tehéntartást. Népességmegtartó hatása is van a kezdeményezésnek, hiszen a lehetőség nélkül a faluból korábban munkába eljáró ifjú emberek előbb-utóbb városlakókká váltak volna. A fiatal tehenes gazdák — a tapasztalatok szerint — jól bánnak az állatokkal. A náluk kifejt tej mennyisége és minősége azonos a nagyüzemivel, de 10—15 százalékkal olcsóbb, mivel a háztájiban takarékosabban takarmányoznak, nagyobb mértékben felhasználják a melléktermékeket. Egy-egy család átlagosan i0—15 állatot gondoz, s a tiszta jövedelmük tehenenként és havonként mintegy ezer forint. Nem csoda tehát, hogy valósággal sorban állnak a tehenekért a környékbeli gazdák a Szigetvári Állami Gazdaságban. Gyenesdiáson van a sármelléki termelőszövetkezet kőbányája, amelyből évente 350 ezer tonna kőpor és kőzúzalék kerül ki. Az épületek külső vakolásánál és a talajjavításban nélkülözhetetlen termékek bányászata a kemény télben sem szünetelt (MTI-fotó: Arany Gábor) Fejlesztések ’84-ben Az új szennyvíztisztító Békéscsabán Fotó: veress Erzsi Élen az élelmiszergazdaság meg a szénhidrogénipar Aszály a beruházásokban Az Állami Fejlesztési Bank szegedi területi igazgatóságánál nemrég készült el a Békés megyében 1984-ben megvalósított beruházásokról az összesítés. Eszerint megyénkben a fejlesztések üteme általában nem csökkent, ami köszönhető egyfelől a mezőgazdaságban folyó, az energiafelhasználást ésszerűsítő, a tárolókapacitást és a gabonatermelést növelő programoknak, másfelől pedig a jelentős szénhidrogén- ipari beruházásoknak. * * * Természetesen, külön vizsgálva az állami és a vállalati, szövetkezeti fejlesztések alakulását, a kép már sokkal tarkább. A célcsoportos és egyéb állami beruházásokra a pénzintézetek húsz százalékkal többet folyósítottak tavaly, mint egy évvel korábban. Első helyen a gázvezetékhálózat bővítését, a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztését serkentették a finanszírozók 1984-ben, de jutott a villamosenergia-elosztó hálózat bővítésére, a Kettős- Körös bal parti meg a Fekete-Körös jobb parti töltés erősítésére, az NK—XIV. öntözőfürt hatókörébe eső területek vízrendezésére, a Dögös-Kákafoki főcsatorna, mezőgazdasági vízszolgáltatás, a közforgalmú vasúthálózat, távbeszélő-hálózat fejlesztésére meg az út- és hídépítésekre is az elmúlt esztendőben. Ebből a sorból érdemes kiemelni, hogy Békéscsaba új transzformátorállomást kapott, Békésen meg most kezdik majd az új állomás építését, illetve, hogy a tervezettnek megfelelő ütemben halad a békési Kettős-Kö- rös-híd kivitelezése, és befejeződött a gyomaendrődi Hármas-Körös-híd előkészítése. Tervszerűen folyik a békéscsabai biológiai szennyvíztisztító, meg a békés- szentandrási tisztító építése. * * * Az 1984-es vállalati, szövetkezeti beruházásokról az ÁFB területi igazgatóságának adatai alapján két dolgot állapíthatunk meg. Az egyik az, hogy a fejlesztések összességében 12 százalékkal alatta maradnak az 1983-as teljesítésnek. A másik: a gazdálkodó szervek a korábbinál több hitelt igényeltek és kaptak is céljaik megvalósításához. Befejeződött a harmincezer tonna terményt befogadó orosházi tároló építése, teljesebbé tették a Sarkadi Cukorgyár VI. ötéves tervi rekonstrukcióját, kétezer tonnával növelték a Békéscsabai Hűtőház befogadóképességét, elindították a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárának hatásfokjavító beruházását, meg az Orosházi Üveggyárban az élelmiszercsomagoló üveggyártás fejlesztését, és elkészítették a gyulai kemping terveit. A felsorolásból nem maradhat ki, hogy Dévaványán hatezer tonnás, Békéscsabán meg Battonyán 600—600 tonnás csarnoktároló építése, Sarkadon 400, Szarvason hatezer tonnás fémsiló építése haladt előre ütem szerint az elmúlt évben. Mezőkovács- háza—Végegyháza körzetében és Derekegyháza—Nagyszénás térségében megteremtették a gázhasznosítás feltételeit, míg Szarvas—Gyo- maendrőd decemberben kapta meg az engedélyokmányt ugyanerre. A pusztaföldvári Lenin, meg az újkígyósi Aranykalász Tsz egyedi beruházással állította át szárítóit gázüzemelésűre. * * * Szót érdemel végül az, hogy a megye adottságainak megfelelően a hiteligénylésben, a fejlesztésekben egyaránt jelentős súllyal szerepel az élelmiszergazdaság. A szövetkezeti mezőgazdaság meg az élelmiszeripar — a már említett intenzív gabonafejlesztési, az energiaracionalizálási és a tárolótér-* bővítési programhoz kapcsolódva — a népgazdasági „érdekeltségű” beruházásokban 1984-ben több mint egyharmados arányt képviselt megyénkben, annak ellenére, hogy igényeik alapján kilenc százalékkal kevesebbet folyósítottak az ágazatnak a pénzintézetek a megelőző esztendeihez viszonyítva. Sajnos, ez a 9. százalékos csökkenés is az aszállyal állt összefüggésben: a természeti csapás olyan szövetkezetek teljesítőképességét csökkentette elsősorban, amelyeknek egyik fő feladata az exportárualapok bővítése. K. E. P. Hulladékszegény technológiák Jelentős megtakarítások színesfémekből A hulladékszegény, illetve hulladékmentes technológiák szélesebb körű alkalmazásával, a színesfém- hulladékok sízervezettebb összegyűjtésével és komplex hasznosításával ebben az évben legalább 8—10 millió dollárral csökkenhet a felhasználó vállalatok behozatala színesfémekből, mindenekelőtt rézből, és azokból az értékes, ritka fémekből, amelyeket a híradástechnikai és a műszeripar használ fel. A vállalatok az elmúlt pár évben is jelentős erőfeszítéseket tettek a színesfém-gazdálkodás javítására, így ebben az ötéves tervidőszakban előreláthatóan rézből 1500 tonnát, ólomból 1000 tonnát, egyéb színesfémből, mint például horganyból és ónból legalább 60 tonnát takarítanak meg. A magyar gépipar és az elektronikai ipar rendkívül sokféle színesfémet használ fel, de általában mindegyikből kisebb mennyiséget. A Csepeli Fémmű rézalapú fél- gyártmányokból csaknem teljes egészében kielégíti a hazai igényeket, ötvözet, minőség, alak ési méret szerint több tízezer fajtát állít elő és szállít felhasználóiknak. A színesfémeket felhasználó vállalatok is jelentős ráfordítással igyekeznek mérsékelni anyagköltségeiket. A Magyar Kábel Művek, amely az egyik legnagyobb rézfelhasználó, számítógépet vásárolt, s a huzalgyártásnál, a telefonkábelek előállításánál, a szigetelő- és köpenyanyagok gyártásánál méretpontos automata gépek munkába állításával évente má'sfél százalékkal csökkenti a gyártáskor keletkező színes- fémhulladékot. A Tungsram Rt. a lámpafejekhez eddig jórészt sárgarezet használt, ezentúl hazai alumíniumból készíti azokat. Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár sok ólmot takarít meg, amióta licenc alapján újfajta akkumulátorokat készít. E termékek élettartamát megkétszerezték, s évente ezer tonna színesfémmel kevesebbet használnak fel a műanyag burkolatú, korszerű akkumulátorok gyártásánál. Az idén és jövőre a hazai ipar fokozza a különféle színesfémek begyűjtését és újrafeldolgozását is. Jelenleg a MÉH-nél és a Metal- loglobusnál összegyűjtött hulladék 50—60 százalékát feldolgozzák itthon, illetve ha az nem oldható meg gazdaságosan, például az ólom esetében, akkor bérmunkában, más szocialista országokban, elsősorban az NDK- ban. Jövőre a feldolgozás aránya 80—90 százalékra nő. Mindez tovább csökkenti az importot ezekből a termékekből. \