Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TI1NACS LAPJA 1985. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács A környezetvédelem hosszú távú feladatairól A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Kaare Willochnak, a Norvég Ki­rályság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hall­gatott meg a Balaton vízmi­nőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére ho­zott határozatának teljesíté­séről. Megtárgyalta és jóvá­hagyta a térség hosszú távú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével össz­hangban — módosította a termelőszövetkezetek kölcsö­nös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben sza­bályozta az ipari, a fogyasz­tási, az értékesítő és beszer­ző szövetkezetek közös alap­jai képzésének és felhaszná­lásának rendjét. A változá­sok nagyobb önállóságot biz­tosítanak a szövetkezeti ön- kormányzat és a közös ala­pok működésének belső sza­bályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezményei­ről. Felhatalmazta a pénz­ügyminisztert, hogy a válla­latok gyáregységeinek, tele­peinek önállósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezmé­nyeket. (MTI) Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Békés megyei Ta­nács településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A testület munkáját a me-r gyei tanács 1982-ben a kör­nyezet- és természetvédelem hosszú távú feladatairól szóló határozata alapján végzi. A korábbi évekhez hason­lóan a bizottság 1984-ben is jelentős erőfeszítéseket tett a településfejlesztés és a környezetvédelem összhang­jának megteremtésére. A kör­nyezetvédők figyelemmel kí­sérték a települések köztisz­taságát, a zöldterület nagysá­gát, az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisz­títás tennivalóit, a levegő- és a termőföldvédelmet. A ked­vező változások ellenére megállapítható, hogy a kör­nyezetvédelem területén még ma is sok a tennivaló. A környezetet szennyezők­kel szemben a jogszabályok adta lehetőségekkel élve, a tanácsok, valamint az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal egyre gyakrabban lép fel. A taná­csok 1984-ben 6,5 millió fo­rint, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal dél-alföldi területi felügyelő­sége pedig 7,5 millió forint bírságot szabott ki. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tegnapi ülésén elfogadta 1985-re szóló munkatervét is. l’aprikaszüret. A rendkívül hosszan tartó hideg időjárás a primörtermesztöknek is nagy gondot okozott. Az elmúlt na­pokban Gyulaváriban néhány fólia alatt már megkezdték a csípős hegyespaprika szedését Fotó: b. o. Napirenden: Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksé­ge és a KISZ megyei bizottsága Nagy Istvánnak, az SZMT elnökének vezetésével január 31-én, tegnap dél­előtt Békéscsabán, a megyei KISZ-iskolán együttes ülést tartott. Ezen részt vett több meghívott vendég, közöttük dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára. A két testület az 1984. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatait vitatta meg. Az erről szóló beszámolót Paluska Pál, a megyei tanács ifjúsági titkára terjesztette az együttes ülés elé. A békéscsabai városi pártbizottság A Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB együttes hatá­rozatának megfelelően me­gyénkben isi 1984. május 1. és december 31. között zaj­lottak le a munkahelyi, in­tézményi szintű ifjúsági par­lamentek. E fórumokat az előző parlamenteken már alkalmazott és a gyakorlat által igazolt szervezési mód­szerekkel készítették elő. A megyében összesen 1164 ifjúsági parlamentet tartot­tak, sí a tanácskozások 95 százalékát a második félév­ben. A munkahelyeken a fiatalok 66 százaléka vett részt a tanácskozásokon, míg az iskolákban a tanulók 94 százaléka jelent meg a diák­parlamenten. Megismételni a parlamentek másfél százalé­kát kellett, mivel az eredeti­leg kitűzött időpontban nem voltak határozatképesek. A fiatalok és társadalmi szer­vezetek a tanácskozás előtt, időben megkapták az írásos dokumentumokat, így a szak- szervezet, valamint az ifjúsá­gi mozgalom helyi szerveze­tei ezekkel kapcsolatban vé­leményt alkothattak. A mun­kahelyi vezetők beszámolója több helyen csupán az üzem, szövetkezet, intézmény hely­zetével, gondjaival foglalko­zott, így a parlament mun­kahelyi tanácskozás jellegűvé vált. Igen változó képet mu­tat az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök tervezése és felhasználása. E területen sok a tisztázatlan kérdés, előfordult az is, hogy ilyen célra egyáltalán nem külö­nítettek el pénzt. A vitát ál­talában meghatározta a munkahelyen kialakult lég­kör, gazdasági, politikai helyzet, illetve az a körül­mény, hogy hogyan készítet­ték elő a tanácskozásit. Ami a hozzászólásokat illeti, ál­talános tapasztalat, hogy a dolgozó fiatalok legnagyobb gondja továbbra is a lakás, a pályakezdés, szakmai fejlő­dés, a munkahelyi szociális ellátottság, a bérezési A ta­nulók hozzászólásaiból ki­tűnt, hogy túlterheltek a diá­kok, gond továbbá a diákét­keztetés, az ösztöndíjrend­szer, a szabad idő eltöltésé­nek lehetősége, illetve a szakmunkásképzésben a gya­korlati oktatási helyek el­avult felszereltsége, korsze­rűtlen volta. Az előterjesztés alapján a két testület tagjai és a meg­hívottak igen élénk vitában fejtették ki véleményüket. Esetenként ütköztek, illetve kiegészítették egymást a vitá­ban elhangzottak. Szóba ke­rült egyebek között, hogy he­lyenként formális, „kipipá­landó feladat” benyomását keltette az ifjúsági parla­ment, amely formális is ma­rad, ha a gazdasági ési a mozgalmi munkának nem válik szerves részévé, min­dennapi feladatává az ifjú­ságpolitika. Általános véle­mény, hogy szükség van ezekre az ifjúsági parlamen­tekre, de nem biztos, hogy a jelenlegi formában. Hozzászólt a vitához és a beszámolóhoz dr. Lovász Ma­tild, aki egyebek között megállapította, hogy végig­tekintve az eddig összesen öt ízben megrendezett ifjú­sági parlamenteket, számot­tevő a fejlődés. Hangsúlyoz­ta, mennyire fontos a ta­nácskozások jó előkészítése, s hogy a két parlament kö­zötti időszakban is állandóan figyelemmel kell- kísérői az ifjúsági törvény végrehajtá­sából adódó munkahelyi fel­adatokat, a tanácskozáson elhangzottakat. Az ifjúság- politikai célú pénzeszközök képzését és felhasználását vizsgáló ellenőrzés tapaszta-«- latairól adott számot hozzá­szólásában Szatmári János, a KISZ MB mellett működő pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke. Mintegy összegzést adott az együttes ülésen Fodorné Birgés Katalin, az SZMT ve­zető titkára és Pataki Ist­ván, a KISZ MB első titká ra. Az SZMT vezető titkára egyebek között hangsúlyozta az ifjúsági parlamenteket, s egyáltalán az ifjúsági tör­vény végrehajtását illetően a gazdasági és a mozgalmi ve­zetés közös felelősségét, és azt, hogy az ifjúsággal való foglalkozás nem kampány, hanem folyamatos feladat. Pataki István megállapítot­ta, hogy a parlamentek elér­ték céljukat, szükség van ezekre a fórumokra, ha azok valóban a kitűzött célt szol­gálják. Elmondta, hogy egyes kérdéseket illetően tü­relmetlenség tapasztalható az ifjúság körében, s ezekre a kérdésekre őszinte váYaszt szükséges adni. Az ifjúsági parlamentekkel kapcsolato­san a KISZ-szervezetek alapvetően betöltötték sze­repüket. A két testület az együttes ülésen elfogadta a beszá­molót, valamint az 1984. évi ifjúsági parlamentekről, és a további feladatokról szóló közös állásfoglalást. ülése » Dr. Ábrahám Béla első titkár elnökletével tegnap, csütörtökön ülést tartott a békéscsabai városi pártbi­zottság. A végrehajtó bizottságnak az 1984. évi gazdaságpoliti­kai feladatok teljesítéséről, az idei feladatokról szóló írásos jelentéséhez Zsilinsz- ki András titkár fűzött szó­beli kiegészítést. A múlt év­ről mindenekelőtt megálla­pítható, hogy a tervszerű, fegyelmezett munka ered­ményeként a gazdálkodó szervezetek a tervezettnél 3 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket értek el. Ehhez jelentősen hozzájárult a felszabadulás 40. évfordu­lójára tett vállalások idő­arányos teljesítése, illetve túlteljesítése. Figyelemre méltó az is, hogy az új vál­lalkozási formák különböző szervezetei közreműködé­sükkel jól segítették a ter­melés növelését, a termelő berendezések kihasználását és az úgynevezett szűk ke­resztmetszetek feloldását. A kedvező jelenségek mellett azonban gondot okozott az, hogy a jazdálkodó szerveze­tek jövedelmezősége csök­kent, s a nyereség sem éri el a tervezettet. A mezőgaz­daság termelésében tavaly is gondot okozott az aszály, ami miatt néhány növény termésátlaga alatta maradt a vártnak. Az idei gazdaságpolitikai feladatok tömören a követ­kezők: az ipar és a mező- gazdaság továbbra is járul­jon hozzá a népgazdaság egyensúlyának javításához, az életszínvonal eddig elért eredményeinek védelméhez. Mindehhez szükséges a ver­senyképesség fokozása, az exportárualap minőségének javítása, párosulva a haté­konyság növelésével, a tar­talékok gyorsabb feltárásá­val. Éppen ezért a gazdasági erőforrásokat mindenekelőtt a műszaki színvonal emelé­sére, a technológiák korsze­rűsítésére kell fordítani, ez­zel együtt törekedve az anyag- és energiamegtakarí­tásra. Amint az előadó el­mondta: az új vállalatveze­tési formák jó alkalmazása elősegítheti a feladatok ered­ményes végrehajtását. A pártbizottság a jelentést és a szóbeli kiegészítőt elfogadta. A testület" ezután dr. Áb­rahám Béla első titkár elő­terjesztésében — a vitában elhangzott néhány észrevé­tellel — jóváhagyta a váro­si pártértekezlet szóbeli ki­egészítőjének vázlatát, va­lamint a XIII. kongresszus irányelveivel kapcsolatos állásfoglalást. Ezt követően dr. Szeme- nyei Sándor titkár terjesz­tette elő a városi pártbizott­ság és munkabizottságai idei munkaprogramjára, üléster­vére vonatkozó határozati ja­vaslatot, amit a pártbizott­ság egyhangúlag elfogadott. Befejezésül tájékoztatta a testületet a két pártbizottsá­gi ülés között folytatott mun­káról. P. P. Mezőgazdasági könyvhónap ’85 Az idén februárban immáron 28. alka­lommal rendezik meg hazánkban a mező- gazdasági szakkönyvek és szaklapok ünne­pi seregszemléjét. Hagyomány már, hogy ilyenkor tél végén — amikor az irodákba szorulnak a szakemberek — sor kerül a ki­adványok és folyóiratok ünnepére. A szakkönyv termelőeszköz — állítják egyre többen —, úgy vélem, igazuk van. Ma már az agrárágazatban megfelelni a követelményeknek csak az tud, aki jól is­meri a legújabb kutatási eredményeket, technológiákat. A tudás gyarapításában pedig segítőtársai az embernek a hasznos kiadványok. A szakkönyvek gyakran nem képesek — nem is lehetnek azok — a na­pi aktualitásokra választ adni, arra alkal­masak, hogy olyan szakmai műveltséggel vértezzék fel az embert, amelynek révén önállóan gondolkodva képes lesz választ adni a mindennapok kihívására. Nagyon nehéz mérni a tudást, a szakér­telem pénzbeni hasznát, ám annyi bizo­nyos, abban, hogy mezőgazdaságunk — az aszályos időjárás ellenére — megfelelt az elvárásoknak, szerepe van az ágazatban dolgozó kiművelt emberfők ezreinek. Hogy ma még találkozunk olyan termelőszövet­kezeti vagy állami gazdasági vezetővel, aki rendszeresen nem képezi magát? Bi­zonyára. Meggyőződésem, számuk egyre inkább csökkenni fog a jövőben. Közü­lük mind többen ismerik fel: ha lemarad­nak tudásuk gyarapításában, látókörük szélesítésében, nem tudják állni a ver­senyt azokkal szemben, akik fogékonyak az új, az előrevivő módszerek iránt. A nagyobb szellemi felkészültség jelen­tős tartalékunk. Gondoljunk erre napja­inkban, amikor a beruházási lehetőségek szűkösekké váltak. Mezőgazdasági könyv­kiadásunk jól segíti az agrárágazat ter­melését. Évről évre számos, a legkorsze­rűbb ismereteket tartalmazó köteteket je­lentet meg a kiadó. A mezőgazdaságban dolgozók igénylik ezeket a kiadványokat, s jó néhányuknak napi munkaeszközévé válik a könyv, a folyóirat. Köszöntjük a 28. mezőgazdasági könyv­hónap mai, országos megnyitóját, amely­nek megyénk ad otthont. Stílszerűen ez alkalommal az idén, a két évszázados ju­bileumát ünneplő Mezőhegyes a rendez­vény házigazdája. Az elmúlt két évszá­zadban számos új növényi és állatfajta, termelési és tartási módszer terjedt el ha­zánkban és a határainkon túl Mezőhegyes­ről, hozzájárulva a magyar mezőgazdaság tekintélyének növeléséhez. E határ menti település példája, azt hiszem, a jövő szak­embereinek is kellő erőt ad ahhoz, hogy a növekvő követelményeknek eleget te­gyenek. Verasztó Lajos T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom