Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

NÉPÚJSÁG 1985. január 15., kedd Magyar napok külföldön Dénes Zséfia kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dénes Zsó­fia írónak több évtizedes ki­magasló irodalmi munkássá­ga elismeréseként 100. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Babér- koszorúval Ékesített Zászló­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ad­ta át. A kitüntetés átadásá­nál jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titká­ra és Köpeczi Béla művelő­dési miniszter. Számítástechnikai tanfolyam Békéscsabán A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Békés me­gyei Szervezetének ifjúsági bizottsága még tavaly de­cemberben számítástechnikai tanfolyamot tartott Békés­csabán, melyen főként hely­beliek vették részt. Január 21-én újabb ötnapos tanfo­lyam kezdődik, amit a KISZ- vezetőképző táborban tarta­nak meg, és az egész me­gyéből várják a jelentkező­ket. A tanfolyam bentlakásos. A részvételi díj 3 ezer 800 forint, amiben napi három­szori étkezés és négy éjsza­kai szállás költsége is ben­ne van. A tanfolyam veze­tője Borzán László, az elő­adók gyakorlati szakembe­rek. A tanfolyam célja: a fel­használási lehetőségek meg­ismerése, a programozási alapismeretek elsajátítása, a ZX 81, a Commodore—64 és a ZX Spectrum alapgépeken való gyakorlati alkalmazása. P. B. Hazánk sokszínű művé­szetét, az elmúlt négy évti­zed kulturális és társadalmi fejlődését reprezentálják azok a programok, amelyek­re a felszabadulásunk 40. év­fordulója alkalmából meg­rendezendő magyar kulturá­lis napok keretében kerül sor idén a baráti országok­ban. Hét szocialista ország fővárosában, valamint na­gyobb városaiban rendeznek hangversenyeket és színházi előadásokat kiemelkedő ma­gyar előadóművészek és tár­sulatok közreműködésével, nyílnak képzőművészeti tár­latok, s kezdődnek filmmű­vészeti és irodalmi napok. A szocialista országok kö­zül elsőként — február 5— 12. között — Kubában szer­vezik meg a magyar kultúra napjait. Havanna közönsége A békéscsabai Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya kezdeményezésére látott hozzá két lelkes orosz sza­kos pedagógus, Zsibrita Má­ria és Bogár János a me­gyeszékhelyen élő orosz anyanyelvűek klubjának megszervezéséhez. Zsibrita Mária — rövid beszélgeté­sünk alatt — a következők­ben fogalmazta meg a klub célját, terveit: — Úgy érezzük, hogy a Szovjetunió különböző tá­jairól ideszármazott, több­ségében asszonyok számára sokat jelentene, ha megis­merkedhetnének egymással, közösséget alakíthatnának, s a klub keretében felidézhet­nék a hazai szokásokat, em­lékeket. Ugyanakkor szeret­nénk arra is lehetőséget nyújtani, hogy mélyebben megismerjék megyénket, or­szágunkat. Tervezzük azt többek között. a Duna mű­vészegyüttes műsorát, Kör­mendi Klára zongoraművész és a Szenthelyi testvérpár koncertjét láthatja-hallhatT ja. Lengyelországban, a március 4-én kezdődő ma­gyar héten a miskolci Nem­zeti Színház két előadását — Az ember tragédiáját és a Tótékat — láthatják. A Szovjetunióban április 2—9. között, kerül sor a jubileu­mi rendezvényekre. A Moszkvai Nagyszínházban a Magyar Állami Operaház balettegyüttese két előadás­sal vendégszerepei, a Rosszi- ja-szálló koncerttermében mintegy félszáz neves ma­gyar előadóművész részvéte­lével rendeznek magyar kul­turális estet, s Moszkvában lép fel a Nemzeti Színház társulata is. is, hogy kapcsolatot építünk ki a Szovjet Tudomány és Kultúra házával, ahonnan a szovjet filmművészet leg­újabb alkotásait lekérnénk, de néhány rendezvényükre el is látogatnánk. Ez azonban nem amolyan asszonyok zárt körű klubja lenne, hanem családi össze­jövetelek, együttlétek szín­tere is. A gyerekeknek az orosz népi hagyományokat felelevenítő rendezvényeket szerveznénk, sort kerítenénk a nemzeti ételek megismeré­sére, egyszóval igen vonzó programot képzelünk el. — Milyen nehézségekkel kell szembenéznie a szerve­zőknek? — Az indulás legelső és legnagyobb gondja felkutat­ni a klub iránt érdeklődő orosz anyanyelvűeket. Mert úgy véljük, hogy személyes ismerőseinken, barátainkon Áprilisban az NDK-ban is rendeznek magyar kulturális hetet. A magyar zene- és táncművészetet a Rádiózene­kar fellépése, a Zeneművé­szeti Főiskola debreceni ta­gozatának koncertje, neves operaénekesek és hangszeres szólisták estjei képviselik. A bulgáriai magyar napok során egyebek között repre­zentatív könyvkiállítást ren­deznek. Az évfordulóhoz kapcsolódó magyar kulturá­lis rendezvények keretében Romániában többek között kortárs magyar képzőművé­szeti tárlat, fotódokumentá­ciós kiállítás és hanglemez­bemutató nyílik. Az év vé­gén, a csehszlovákiai ma­gyar napok keretében a ter­vek szerint a Katona József Színház előadását, a Kodály vonósnégyes, a Rádiózene­kar hangversenyét, valamint a Győri_Balett vendégjátékát láthatják az érdeklődők. kívül még sokan élnek itt a megyeszékhelyen. Az ifjúsá­gi és úttörőházban otthonra lelő klubban már eddig 10 —12 tagra számíthatunk. A klub életképességében pedig azért bízunk, mert minden kötöttség nélküli, a klubta­gok érdeklődésének, kíván­ságának megfelelő progra­mokat szeretnénk megvalósí­tani. Az érdeklődők a Rózsa Fe­renc Gimnáziumban jelent­kezhetnek Bogár János kol­légámnál, vagy nálam,* a Jó­zsef Attila-lakótelepi általá­nos iskolában. A február 1- én, pénteken este kezdődő klubavatónkra azoknak, akik érdeklődnek, s akikről tu­dunk, személyre szóló meg­hívót küldünk. Reméljük, e szép törekvés sikeréhez sokan hozzájárul­nak majd. (bse) Orosz anyanyelvűek klubja alakul Üj üzemrész kezdte meg működését a közelmúltban a zalai megyeszékhely vágóhídján. Az 1200 négyzetméteres új hús- bontó-, csontozó- és csomagolócsarnok belépésével a ZALA- HŰS évi 1600 tonnával növeli termelését (MTI -fotó — Czika László felvétele) Béiás-kaland a jegyautomatával Nagyképűség nélkül mondom — ha ezért lehetne tu­dományos fokozatot szerezni —, a jegyautomaták pro­fesszora lehetnék. Engedjék meg, hogy közreadjam is­mereteimet. Mindénekelőtt azonban meg kell emlékez­nem tanáromról, e tudomány akadémikusáról. Igazi kis­kamasz, most lehet ötödikes. Ügy egy esztendővel ezelőtt adta át ő is tudását nekem, amikor látva szerencsétlen­kedésemet, egyszer csak így szólt a csabai 17-es buszon: várjon, öregem, majd ér megmagyarázom! Kihívóan pi­masz hangja azonban most nem volt sértő ... Mindez ma délben jutott eszembe, amikor egy idős né ninek segítettem megváltani a jegyét. Bedobom a ket­test — vagy ahogy akkor a szeplős, kedves srác mond­ta: a bélést —, meghúzom a kart, semmi. Kiesik. Üjra dobom, s a tanultak szerint balról az öklömmel közepe­set vágok a szerkezetre. Hallom a kis percenést, ami azt jelenti: bevette a bélást. Hirtelen rántok, de úgy, hogy a vége már lassú legyen. S íme, itt a jegy! Több utas — szemtanúja fergeteges szakértelmemnek, elölről és há­tulról adogat ja az érméket. Én dobok, ütök, húzok, sza­kítok, továbbadom. A visszapillantó tükörben látom a buszvezető maliciózus és együttérző mosolyát. Ismerősök vagyunk, nem először teszem. S közben eszembe jut a megyei közlekedési vállalat egyik vezetőjének ígérete, mely szerint „még az idén Békéscsabán is átállunk a jegy lyukasztás rendszerre”. Ez a nyilatkozat (ígéret?) 1984 elején hangzott el... , A narancssárga festék is lekopott már ezekről az — új korukban bizonyára még tökéletes — jegyautomaták­ról. De belül is kikoptak. A volánosok szerint már pótal­katrész sincs. Csak a mi türelmünk, bár az sem soká. Mert ugye én sem, ő sem, te sem szeretsz bliccelni... (— silá —) Kertbarátkor Orosházán Már évek óta eredménye­sen működik az orosházi Pe­tőfi Művelődési Központ Mo- hácsy Mátyás Kertbarát Kö­re. A közelmúltban tartották meg' évzáró foglalkozásukat, amelyen a vezetőség beszá­molt az 1984. évi munkáról. Többek között megemlítet­ték, hogy az aszály éreztette hatását a kiskertekben is. Ennek ellenére többségében jó eredmények születtek. A kertbarátmozgalomban kifejtett több éves kiemelke­dő tevékenységéért ez alka­lommal Szokolai Kálmánnak és Vági Ferencnek a Mohá- csy Mátyás-emlékplakettet nyújtották át. Tóth József és Tornyi Bálint kertjét pedig mintakertnek nyilvánította a klub. Az idei tervekről a kert­barátkor vezetősége január 7-én, hétfőn számolt be. Ezen megvitatták az éves programot, amelyben több előadás és látogatás szere­pel. —vl. Parkoló autókba sodródott az autóbusz Hétfőn Nyíregyháza köz­pontjában' — a Vasvári Pál utcai parkolóban — hat álló személygépkocsinak sodró­dott egy helyi járatú csuklós autóbusz. A tömegközlekedé­si járművön mintegy száz utas tartózkodott. Személyi sérülés szerencsére nem tör­tént, az anyagi kár azonban jelentős. A hat személyautón kívül az autóbusz megron­gálta az utcai tűzcsapot is: körülbelül háromszáz köb­méternyi víz folyt az úttest­re, átmenetileg megbénult a közlekedés, és mintegy fél­ezer család az esti órákig — a hiba kijavításáig — ivóvíz nélkül maradt. A rendőrség eddigi meg­állapításai szerint az autó­busz vezetője figyelmetlenül előzött egy előtte haladó, ka­nyarodási szándékát már jel-- ző járművet. Hogy az ösz- szeütközést elkerülje, hirte­len fékezett, s a busz a je­ges, csúszós úton a parkoló­ba csapódott. A rendőrség szakértők bevonásával a vizs­gálatot folytatja. II Tuzmform tájékoztatója A Békés megyei Tűzoltó-pa­rancsnokság tájékoztatja a me­gye lakosságát, hogy újólag sza­bályozta a Békés megyében mű­ködő állami tűzoltóságok ügy- félfogadási rendjét. A lakossági ügyfélfogadás va­lamennyi munkanapon 07.30 órá­tól 11.30 óráig tart. Ezen túlme­nően minden tűzoltó-parancs­nokságon a hét egy munkanap­ján az ügyfélfogadás a kötelező munkaidőt meghaladó időben is biztosított. A Békés megyében működő tűzoltó-parancsnokságok egész napos ügyfélfogadási szolgálatot az alábbi napokon tartanak: — Békés megyei Tűzoltó-pa­rancsnokság, Békéscsaba, Ka­zinczy U. 9., hétfő, 07.30—17.30 óráig. — Békéscsabai Tűzoltó-pa­rancsnokság, Békéscsaba, Kazin­czy u. 9., kedd, 07.30—17.30. — Gyulai Tűzoltó-parancsnok­ság, Gyula, Bartók Bélft u. 12., kedd, 07.30—17.30. — Mezőkovácsházi Tűzoltó-pa­rancsnokság, Mezőkovácsháza, Árpád u. 1., szerda, 07.30—17.30. — Orosházi Tűzoltó-parancs­nokság, Orosháza, Kossuth tér 3., szerda, 07.30—17.30. — Szarvasi Tűzoltó-parancs­nokság, Szarvas, Deák Ferenc u. 7., kedd, 07.30—17.30. — Szeghalmi Tűzoltó-parancs­nokság, Szeghalom, Baross u. 2., csütörtök, 07.30—17.30. Az ügyfélfogadás jogi szemé­lyek részére, azok képviseleté­ben — államigazgatási ügyek­ben — mindennap a kötelező munkaidőben (07.30—16.30) vál­tozatlanul marad. Tájékoztatjuk a megye lakos­ságát, hogy az állami tűzoltósá­gok a nap bármely szakában (nappal, éjszaka, munkaszüneti napokon) segítséget adnak ügye­ik halasztást nem tűrő, soron kívüli intézéséhez. Pl.: súlyos betegség esetén orvosi segítség, vagy mentő kéréséhez, rendőr­ségi értesítéshez, súlyos veszély- helyzetek esetén közmű szolgál­tató vállalatok (áramszolgáltató, gázszolgáltató, víz-, csatornamű vállalat stb.) értesítéséhez. BÉKÉS megyei TÜZOLTÓ-PARANCSNOKSÁG Együttesen érvényesítve Ismerős helyzet: a méreg­től kivörösödött arcú ügyfél kiabál, jogaira hivatkozik, majd ő megmutatja... A helyszín lehet hivatal, intéz­mény, közüzemi vállalat, sok más. Vajon bizonyosak lehetünk benne, hogy az il­letőnek igaza van? Valóban jogaiban sértették, sértik meg? S ha igen, akkor vélt vagy létező jogaiban? Az el­lenkező végpontra lépve: az ügyfél nyel egyet, forgatja a kezében a papírt, úgy ér­zi, semmire sem mehet „a hivatallal" szemben, holott a hivatalnak tartott hely egy szolgáltató vállalat, és rá­adásul az ügyfélnek igaza van, jogsérelem érte. Melyik végpont a gyakoribb, a jel­lemzőbb? 0 döntő rész Hétköznapok apró-cseprő helyzeteit szándékkal emlí­tettük az előbbiekben, érzé­keltetéseként annak, kis és nagy ügyekben egyaránt fel­lelhető a szereptévesztés, a jogok és a kötelességek szembeállítása, az állampol­gári fegyelem hol merev, hol túlságosan is rugalmas értelmezése. Amit minden­napos tapasztalatok mutat­nak : társadalmunk döntő ré­sze — tudatosan és ösztönö­sen — tiszteletben tartja a törvényeket, a* általánosan elfogadott erkölcsi normá­kat, ezekhez ígazodva dolgo­zik, tevékenykedik munkán túli szerepköreiben, azaz él jogaival, de kötelességeit is maradéktalanul teljesíti. Mindennapos tapasztalatok mutatják ugyanakkor azt is, hogy a korábbiaknál több a törvénybe ütköző, az erköl­csi normákat sértő jelenség, amikben elegyedik a felelőt­lenség és a fegyelem lazulá­sa, a köztulajdon hanyag ke­zelése és a jogtalan haszon- szerzés, a már-már cinkos szemhunyás és a hamisan értelmezett humanizmusból származó elnéző magatartás. Társadalmi igényt, a szó nemes értelmében vett köz­akaratot fogalmazott meg a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, amikor a XIII. kongresszus- ra kibocsátott irányelveiben * leszögezte: „Társadalmi rendszerünk fejlődésének lé­nyeges feltétele, hogy erősít­sük az állampolgári fegyel­met, elősegítsük a jogok és a kötelességek együttes ér­vényesítését.” Tények, vélemények sere­ge figyelmeztethet bennün­ket, baj van az állampolgá­ri fegyelem értelmezésével. Sokan ugyanis — minden rossz szándék nélkül! — úgy vélik, ennek a fegyelemnek meglehetősen szűk a köre, olyasmik tartoznak bele, mint a katonai szolgálat tel­jesítése, a bűncselekmények elkerülése, a szavazópolgár státuszával járó jogok és kö­telességek gyakorlása. La­kossági fórumokon nem rit­ka a tágra nyílt szem, mert hiszen mi. köze lenne az adó- befizetések elmaradásának, a lakbér, a közműfejlesztési hozzájárulások hátralékai­nak az állampolgári fegye­lemhez, jogok és kötelessé­gek együttes érvényesítésé­hez?! Gondjaink — fegyel­mezetlenségeink — egy te­temes része éppen ebből a sajátos értelmezésből táplál­kozik, mert hiszen, az előbbi eseteknél maradva, nem ma­ga az összeg a döntő, hanem a magatartás, a hatás a kör­nyezetre, azokhak az apró fegyelmezetlenségeknek a sokasodása, amelyek össze- geződve már társadalmi te­herré lehetnek. ükkor erős Bonyolult folyamatok sű­rítését adják azok a szavak, amelyeket Lenin mondott el a munkás- és katonaküldöt­tek szovjetjeinek második összoroszországi kongresszu­sán: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tud­nak, mindenről véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek.” Ami per­sze nemcsak a „nagy” poli­tika köreire, köreiben igaz, hanem a szürke hétközna­pok cselekvésfolyamataiban is. Ezekben a folyamatok­ban ugyanis — ez a tapasz­talat —, mintha nehezebb lenne gyakorolni a fegyel­met, mint a nagy ügyekben. Példák kosarába markolva: napjainkban 300 ezer fölé emelkedett az egy esztendő alatti szabálysértések száma. Egy év alatt 60 ezer jogerő­sen elítélt felnőtt távozott a bíróságok épületeiből, közü­lük minden ötödik a társa­dalmi tulajdont károsító va­gyon elleni cselekmény mi­att kapta büntetését. Folytatva a példákat: csu­pán résztényező a károknál, de a szabadban tiltott mó­don történő tüzelés egyetlen év alatt 21 millió forintos veszteséggel járt, a tiltott helyen vagy tiltott módon való dohányzás pedig 36 milliós értéket emésztett fel, tüzet okozva. Más. A közúti balesetek egynegyede a nap három órájában — délután három és hat között — tör­ténik. Évek óta 120 ezer fe­lett van a három napon túl gyógyuló sérülést okozó üze­mi balesetek száma ... Saj­nálatosan gazdag és minden területre kiterjedő a példa­tár! Gazdag, hiszen annak is szoros a kapcsolata az ön- és közfegyelemmel, hogy az iparban átlagosan a létszám hét százaléka van táppén­zen. Az ilyen ok miatt tá­vollevők — a napi átlag ez — a népgazdaság egészé­ben negyedmillió embert tesznek ki! Ennyire' betegek lennénk, avagy bajaink je­lentős része a fegyelem hiá­nyára — lásd alkohol,- közle­kedés, túltápláltság, techno­lógiai előírások megsértése — vezethető vissza? A kér­désre valamennyien tudjuk a feleletet, ám a gyakorlati igazodás lassúbb a kívána­tosnál, egyenetlen, a haladás visszaesésektől tarkított. A példa ereje Senki sem gondolja komo­lyan, hogy csupán az a más­fél, kétezer személy az üzér, aki ellen esztendőnként ilyen címen eljárás indul. A kör­nyezet legtöbbször félreért­hetetlenül tapasztalja jogok és kötelességek visszás vi­szonyát, a fegyelem sérel­mét, mégis ritka az az eset, amikor valaki azt mondja, álljon meg a menet. .. ! Rit­ka, mert kedvez — furcsán hangzik, de így igaz — a ki­búvást keresőknek a jogi túlszabályozottság, hiszen je­lenleg ötezer hatályos jog­szabály érvényesül elvben, a gyakorlatban azonban olykor nemcsak az állampolgár, ha­nem a jogszabály alkalma­zója sem tudja eldönteni, mit szabad, mit nem. S rit­ka azért is az álljon meg a menet felszólítás elhangzá­sa, mert kellemetlen helyzet teremtődhet, mert szembe­néz velünk a kétség, vajon saját magatartásunk, pél­dánk kiállja-e a próbát. .Nevelni, biztatni természe­tesen kell a fegyelemre, a jogok és kötelességek együt­tes érvényesítésére, mégis elsősorban önmagunk le­gyünk a . nevelés és a szá­monkérés alanyai. S ha ez így történik tág körben, ak­kor á példa ereje is tág kör­ben ható lesz; követőkre ta­lál, követőket formál, köve­tésre kényszerít. Veress Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom