Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

1985. január 12., szombat NÉPÚJSÁG Hogyan működnek a gazdasági munkaközösségek, az új vállalkozási formák? Nem lezárt, hanem további kiegészítést, alaposabb elem­zését igénylő témát tárgyalt a HNF megyei elnöksége a közelmúltban. Koppány Ottó, a megyei tanács ipari osztá­lyának főelőadója a gazdasá­gi munkaközösségek, az új vállalkozási formák működé­sének tapasztalatairól, vala­mint a lakossági szolgálta­tás színvonalára és bővítésé­re gyakorolt hatásáról szá­molt be a testületnek. Noha az írásos előterjesztés nem volt terjedelmes, de a hozzá kapcsolódó kérdések, véle­mények és javaslatok annál hosszabb vitát igényeltek. Versenyszellem szükséges Három év felt el azóta, hogy az új vállalkozási for­mák megalakultak az ipar­ban és a szolgáltatásokban. Eszerint öt híradástechnikai, két gépjárműjavító kisválla­lat (Békéscsaba és Gyula), továbbá gazdasági munka- közösségek, szerződéses és átalányelszámolású egysé­gek jöttek létre Békés me­gyében. A kezdeti nehézsége­ket is ideszámítva (például a Gelka Vállalat a színvona­lasabb ellátásra nem készült fel időben) a legnagyobb baj az, hogy a garanciális javí­tások elhúzódnak, mivel az alkatrészek csak magas kis­kereskedelmi árakon szerez­hetők be. Igaz, a kisvállala­tok esetében tapasztalható bizonyos fokú rugalmasság, és a dolgozók anyagilag job­ban érdekeltek a megfelelő minőségű szolgáltatásban. A kistelepüléseken pedig fiók­szervizzel, illetve kijárással oldják meg a problémát, ör­vendetes — és ez ugyancsak az ellátás javítására irányuló törekvéseket igazolja —, hogy bevezették a tüzelőolaj árusítását, a személygépko­csik, a híradástechnikai cik­kek és háztartási gépek köl­csönzését, továbbá a bizomá­nyosi tevékenységet, és a motortekercselést. Mint ismeretes, a gazdasá­gi munkaközösségeket rész­ben a termékek iránti igény és a többletjövedelem-szer­zés lehetősége hívta életre. Ezek nagy része vállalaton belül tevékenykedik, és nem dolgozik a lakosságnak. A csaknem 140, nem vállala­ti keretek között működő közösség összlétszáma több mint 600. A tagoknak kb. 60 százaléka fejt ki szolgál­tatói tevékenységet. Bár sok­féle feladatot elvállalnak, ennek ellenére elég kevesen érdekeltek a hiányszakmák pótlásában, a szolgáltatások bővítésében. A legtöbb gmk precízen és jó minőségben dolgozik. Alapításukkal, működésükkel kapcsolatban viszont még mindig tapasz­talható bizonytalanság. A la­kosságnak csak a Békés me­gyei Patyolat Vállalat lakás­tisztító részlege és textiltisz­tító szalonjai (a gyulait ki­véve) nyújtanak szolgáltatást szerződéses formában. A bérágyneműk kölcsönzésére, a szőnyegtisztításra vonat­kozó esetleges problémáktól eltekintve nincs panasz e kis létszámú közösségek mun­kájára. Szövetkezeti szektor kere­tében alakult meg a csak­nem 630 átalánydíjas egység- (fodrász, fényképész; cipőja­vító), továbbá bevezették az építőipari szolgáltatást a la­kosságnak. Ezen a területen több, mint 800-an dolgoznak. A kezdeti szervezésbeli fo­gyatékosságok azóta jelentős mértékben csökkentek, s ma már elmondható, hogy mind a szövetkezetek, mind az egységek tagjai elégedettek ezzel az új formával. Min­dent egybevetve megállapít­ható, hogy a mostaninál is nagyobb versenyszellem ki­alakítása végett — jobb pro­pagálással — el lehet érni a vállakozói kedv fokozását a gazdasági munkaközössé­gekben. II lakosság rovására? A tájékoztató után a kér­désekből, valamint a véle­ményekből kitűnt, hogy az előterjesztés még sokféle adatot, szakmai tapasztalatot igényel, mivel a kereskede­lemben és a vendéglátásban bevezetett új vállalkozási formák szintén ehhez a té­makörhöz tartoznak. Ezért volt hasznos Flender Pálnak, a NEB megyei elnökhelyette­sének hozzászólása. Beveze­tőjében utalt arra, hogy az elmúlt hónapokban 48 kis­kereskedelmi egységet vizs­gáltak meg, és ennek ered­ményei a fenti tájékoztató megállapításaival szinte tel­jesen egybeesnek. A kisvál­lalkozási formák tevékenysé­gét a szakemberhiány és a kedvezőtlen anyagellátás mellett akadályozta az is, hogy nem tudták elosztani annyifelé az eszközállo­mányt. Ez főként az elektro­akusztikai és autóalkatré­szekre vonatkozott. A szállí­tók csak 60 százalékban elé­gítették ki az igényeket. Egy dolog biztos: noha bizonyos kifutási időnek el kell tel­nie, ám ennek ellenére már ma is tapasztalni lehet, hogy az új vállalkozási közösségek növelték árbevételeiket, s ezáltal életképesek. A válla­latnál napi 8 órás munkaidőt alapul véve, egy-egy dolgo­zónak átlagosan 50 ezer fo­rint az évi jövedelme, míg a gmk-ban 60—80 százalékkal kereshet többet. A tégla- és cserépipari vállalatnál elő­fordult, hogy már-már leáll az üzem. A gmk létrehozása után megoldódott a problé­ma, és gyártják a kisméretű téglát.. . Tény: a vendéglátásban nagyobb az érdeklődés, mint a kereskedelmi tevékenysé­get folytató boltok iránt. Az új üzemeltetési formák meg­alakítása előtt is tapasztalni lehetett megkárosítást és túlkapást. Manapság sem rosszabb a helyzet ebben- az ágazatban. Ám az is igaz, hogy a szerződéses üzletek létrejöttével nincs minőségi javulás: ha például az alko­holfogyasztással és a disz­kózással kapcsolatos gondo­kat vesszük alapul. Banadics Márton, a HNF megyei elnökségének tagja arra hívta fel a figyelmet, valóban nő a gmk-ban az árbevétel, illetve a nyereség, de ez a lakosság rovására megy. Inzsel Ottó, a HNF Or­szágos Tanácsának osztály- vezetője megemlítette: nap­jaikban egyre nagyobb teret foglal el a kereskedelem és a szolgáltatás, amely az élet­módot és a közhangulatot be­folyásoló tényezővé vált. Az utóbbi területen nemcsak Békésben, hanem másutt is romlott a helyzet. Az erede­ti szándék jó volt, nem sike­rült viszoht a végrehajtás teljesen. A kisvállalkozások­kal azt szerették volna el­érni, hogy tagjai önállóan és szorgalmasan dolgozzanak. De a kisközösségek abban érdekeltek: jövedelmük mi­nél magasabb legyen. Nem lehet követni a kiáramló bé­reket, s így valóban a lako­sok fizetik meg a többlet- költségeket. Ily módon az az érzet alakul ki az emberek­ben, hogy még inkább ki­szolgáltatottak lettek. Néhá- nyan — mint mondotta — csakugyan szemérmetlenül, jóval a társadalmilag elfo­gadható áron felül folytatják kisvállalkozásban tevékeny­ségüket. Ellentmondások Orbán Mihály és Varga Sándor testületi tagok hang­súlyozták: részben meg kell szigorítani az ellenőrzést, részben pedig meg kell aka- dálozni, hogy a szervek, tö­megszervezetek és egyéb tes­tületek sok társadalmi mun­kást ne veszítsenek el. Többek között elhangzott az is: a népfrontbizottságok tűzzék feladatul annak meg­értetését, hogy a kisvállal­kozások esetében csak rövid távon érdek a többletjöve­delem megszerzése. Hosszú távon viszont már elenged­hetetlen a beruházás, a fej­lesztés, s nem utolsósorban a szakember-utánpótlás. Ép­pen ezért a megyei tanács hívja fel a figyelmet a beis­kolázás fontosságára. A kérdésekre, javaslatok­ra Koppány Ottó reagált. A tanácsi szervekre hivatkozva megemlítette, belátható időn belül területileg nem fog változni a szolgáltatások helyzete Békés megyében. Bár például a Patyolat Vál­lalat a felvevőhálózatát sze­retné fejleszteni a jövőben. Ugyanis jelenleg csak 48—50 településen van ilyen. Január elsejével megszűnt a 3 évre szóló adómentesség. Ehelyett azonban kérni le­het az adócsökkentést, amit a helyi tanácsnak kellene jobban propagálnia. Az áta­lánydíjas egységek létreho­zásának feltételeiről is keve­set tud a lakosság. Pedig ha minél több ilyen közösség jönne létre egy-egy települé­sen, ezeknek maguk az ál­lampolgárok látnák a hasz­nát. A megyei tanács egyéb­ként már jelezte az Ipari Minisztériumnak azokat, a javítást akadályozó hiány­cikkeket, amelyek a tévé-, rádiókészülékek és az egyéb háztartási gépek rendbeho­zását hátráltatják. A Vi­deoton és az Orion szabad kezet kapott. Az előbbi gyár kikötötte, hogy csak a csabai Gelka foglalkozhat a két- hároméves garanciajavítás­sal. A Ramovill viszont a kisvállalkozásokat „nem te­kinti partnernek”. Baj az is, hogy a szakmunkásképzőben csak cipőfelsőrész-készítést, illetve díszítést tanítanak, ugyanakkor nagy szükség lenne a lábbelik javítására. Ezért az a cél, hogy javító­bázisokat hozzanak létre a megyében. Vagy egy másik példa: a Kemény Gábor Szakközépiskolában a ta­nulók elavult Csepel moto­rokon tanulhatnak, s - így nemigen ismerhetik meg a Zsiguli, Skoda stb. típusokat, s nem tudják százszázaléko­san teljesíteni a feladatokat. Ezért azután olyan munka­helyeket keresnek, ahol meg­találják számításukat. Jó kezdeményezésnek tartják a szakemberek, hogy a Dél-Al­föld nemcsak Békésnek, ha­nem más megyéknek is vál­lal textiltisztítást... ♦ Dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke a testület ne­vében azt indítványozta: mi­vel a tájékoztató további részletes kiegészítést kíván, a megyei tanács minden szak- igazgatási szervének bevoná­sával állítsanak össze olyan, NEB-jelentéssel bővített anyagot, amely tanácsülés napirendi pontjának is ajánlható. Erre azért van szükség, mert a lakosság jobb ellátása, és a szolgálta­tások színvonalának javítá­sa napjainkban fontos poli­tikai kérdéssé vált. Bukovinszky István II nukleáris háború megelőzéséért A Magyar Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelő­zéséért intéző bizottsága pá­lyázatot hirdet az orvosmoz- g'alom célját szolgáló tudo­mányos, vagy irodalmi al­kotásra, audiovizuális ok­tató, továbbképző progra­mok készítésére, illetve ha­zai adaptálására. A pályázaton bárki részt vehet. Pályaműként beküld­hető olyan tudományos dol­gozat, irodalmi alkotás — például vers, novella —, kis­plasztika, diapozitív-sorozat, poszter, fényképsorozat, ok­tatási, illetve továbbképzési anyag, amely az atombomba­robbanás, a nukleáris hábo­rú pusztító hatását mutatja be, vagy a háborús előkészü­letek káros hatásával foglal­kozik. A pályaműveket — jeligé­vel ellátott borítékkal együtt — 1985. március 31-ig lehet beküldeni az orvosmozgalom irodájába (1051 Budapest V., Münnich Ferenc utca 7.). A borítékban kérik feltüntetni a pályázó (k) nevét, lakcímét és telefonszámát. A legjobb dolgozatok szer­zői pénzjutalomban része­sülnek. A pályázat ünnepé­lyes eredményhirdetésére 1985. június végén kerül sor, a „Nemzetközi Orvosmozga­lom a Nukleáris Háború Megelőzéséért” V. világ- kongresszusán, Budapesten. Kőolajfeldolgozószakmunkás-képzés Üj szakmával bővítik szep­tembertől az érdi 220. számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet profilját: a korábban oktatott tizenhét mesterség mellett — elsősorban a Du­nai Kőolajipari Vállalat szá­mára — kőolajfeldolgozó szakmunkások képzését kez­dik meg. Az elméleti tudni­valókat az iskolában, a gya­korlati képzést a DVK most épülő és szeptemberre elké­szülő, korszerű laboratóri­ummal felszerelt tanműhe­lyében sajátíthatják el a ta­nulók. A második évtől kezd­ve a százhalombattai gyár tanulmányi szerződést is fel­ajánl, s havi 700 forint ösz­töndíjat — a jó és a jeles tanulóknak 840, illetve 980 forintot — fizet. Az új szak­mára az idén végző nyolca­dikosok jelentkezhetnek. A szeptemberben induló érdi képzéssel egy időben Komá­romban megszűnik e szakma oktatása. fltkelőhelyrekord Elkészült a gyorsstatiszti­ka a Győr-Sopron megyei közúti határátkelőhelyek múlt évi forgalmáról, A sop­roni, a hegyeshalmi, a raj­kai és vámosszabadi közúti átkelők rekordforgalmat bo­nyolítottak le az 1984-es esz­tendőben: az itt szolgálatot teljesítő vámőrök éR határ­őrök több mint 10 millió utas vámvizsgálatát és útlevelé­nek kezelését végezték el. A soproni átkelő forgalma elő­ször haladta rneg a 2 milli­ót. Hegyeshalomnál több mint 3 millió, Rajkánál 3,6 millió, Vámosszabadinál pe­dig több mint 2 miliő utas lépte át az elmúlt évben a magyar határt. Az előző évi­hez képest a forgalom Sop­ronnál 19, Hegyeshalomnál 16, Rajkánál pedig 26 szá­zalékkal növekedett. Ez utób­bi annál is figyelemre mél­tóbb, mert a rajkai és ko­máromi átkelők tehermente­sítésére épült vámosszabadi új átkelő, amelyet 1984. ja­nuár elején adtak át, szintén nagy forgalmat bonyolított le. A gépkocsiforgalomra jel­lemző, hogy a négy átkelő­helyen 2,5 millió személy- gépkocsi, 88 ezer autóbusz és több mint 100 ezer ka­mion haladt át. Sopronnál elég gyakran voltak dugók a csúcsidők­ben, ezért a város közelé­ben, Kópházánál új átkelő­helyet nyitnak az idén. Aránylag gyorsan teljesült Gyulán a törökzugi lakótelepiek óhaja. A Bckcs megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vállalat saját kivitelezésében szinte hetek alatt épített fel egy élel­miszerboltot, több mint nyolcszázezer forintért. A jelenleg nyolcvanhat négyzetméteres eladótérrel rendelkező épület úgy készült, hogy az a várható növekvő igények szerint to­vább bővíthető legyen. Az új üzletet a közelmúltban adták át a törökzugi lakóknak Fotó: Béla Ottó Cseppek és tengerek Ha a bágyasztó fürdő helyett a frissítő zuhanyozást választjuk, energiát takarí­tunk meg — mondja az energiatanács. Tisztelem e szervezet céljait, hát megpró­bálom. Valóban nem bágyaszt. Sőt: bosz- szant. A zuhany szórja a vizet oldalra is. Üszik a fürdőszoba. Ezelőtt 10—15 évvel (attól függően, ho­vá, mikor ért a fejlődés eme szellemes vívmánya) megszüntették a fürdőszobák padozati lefolyóját. Ezzel az építők ener­giát takarítottak meg. A lakók már kevés­bé. Ami időt nyerek a zuhanyozással, két- annyit vesztek a takarítással. No, mind­egy, holnaptól inkább újra bágyadozok, vagy zuhanyozok és nem takarítok. (El­végre: minek nősültem?) Jut eszembe: mosogatáskor is pazarolok, mert 10—15 éve (attól függően, hová, mi­kor ért a fejlődés eme szellemes vívmá­nya) megszüntették a kéttagú mosogatót, s azóta képtelen vagyok nem folyó vízzel mosogatni. Mert ha összegyűlik két köze­pes fazék, akkor több már nem fér a mo­sogatóba. s így kénytelen vagyok őket ki­venni a mosogatóvízből, hogy a többi edénynek helyet biztosítsak. De addig ho­vá tegyem őket? Régebben, mikor még volt az a „korszerűtlen” kéttagú, áttettem őket a másik tagba, a tiszta vízbe, de most kénytelen vagyok az edényeket egyenként a folyó víz alatt rendbevágni. Vehetnék egy nagy edényt, amiben moso­gathatnék. s aztán—tenném az adényt a tiszta vizes mosogatóba. Kitalálhatnám én az „összerakható kéttagú mosogatót”, de valahogy nem vagyok erre ösztönözve. Ugyanis így kényelmesebb és olcsóbb. A gázzal is jó volna takarékoskodni. Csak hát arra sem szorít rá semmi és sen­ki. Gázóra nincs, az alapján fizetünk, hogy mennyi szobánk van. Pedig nem gázzal fűtünk, csak a főzéshez használunk gázt. Bár a másfél szobás lakásokban néha ugyanannyian, sőt többen laknak, mint a három- vagy a három és fél szobásokban, fele annyit sem fizetnek. Néhány tíz fo­rintról van szó csupán, szóra se érdemes, de akkor is: miért hívjuk a szociális tá­mogatást átalánynak? A beépített lámpákról rég tudjuk, hogy rossz helyen vannak a plafon közepén. Se­baj, hadd égjenek! Jön a vezetéken elég áram, viszonylag olcsón. Kicserélhetném őket, de az pénz. S ez a bevált rossz ben­ne van a lakás árában. Mint az az egész­ségügyi papírtartó, ami a lapozható papír számára készült, a lapozható papír gyár­tásának megszűnése után sok-sok évvel. Néhány forint, ha én cserélem ki, ha a kivitelező, akkor több (merthogy minde­nütt az van). A központi fűtés külön fejezet. Minden­ki maximumra állítja. Nincs mód mérni, ki mennyi meleget használ. Akinek véd­telen falai vannak, az eleve nem izzad. Aki több oldalról védett lakásban él, az meg kiengedi a meleget az ablakon. Per­sze nem mindenkinek kell kinyitni az ab­lakot ahhoz, hogy kimenjen a meleg. Mert van, ahol a zárt ablakok is biztosítják a folyamatos szellőzést. Lejárt témák, unt slágerek. A „csepp figyelem” azonban csak akkor válhat ész­szerű életmóddá és mérhető haszonná, ha a takarékosság feltételrendszere adott lesz. S ez tőlünk függ. Csak épp nem otthoni gondolkodásmódunktól. Otthon már csak a pontot tehetjük fel az i-re. U. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom