Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

1985. január II., péntek Mostoha gyerekek volnánk? Jogi tanácsadó Amióta Újkígyóshoz csa­toltak bennünket, úgy érez­zük, mintha mostoha gyere­kek volnánk. Igaz, vizet ka­pott a község, aminek örü­lünk is. De az utak javítá­sa, a járda készítése kinek a feladata lenne? Lassan csak a Lenin úton lehet vé­gigmenni, a többi a nagy sár miatt járhatatlan. Az új házak egyre épülnek, de eh­hez járdák, meg utak nem készülnek. Eddig csak fél­úton kellett elvinni a gye­rekeket, ha sár volt, de most már egészen a Lenin útig. Különösen a, Rákóczi útról szeretnék szólni, amely ások rossz közül is kiválik. Az utca közepén van egy lapos, a házat felemelték jól. de az utcát elfelejtették hozzátöl- teni. A járda úgy le van süllyedve, nyáron a gaz le­pi el. ilyenkor a víz és a hó. Az egyik ház előtt már jú­nius óta ki van ásva a víz­vezetéknek az árok, a másik helyen a vizet úgy vezetik ki a csatornától a járda alatt, hogy a járdalap mel­lett is van egy félméteres gödör. Ha nem tetszik — mondják —. járjunk másik utcán. Mire jó mindez? Nem tudom, hogy próbál­ta-e valaki megszámlálni, hány italbolt van Gyulán. Nem hiszem, hogy hamar végezne a munkával, mert ezek egyre-másra szaporod­nak. Már száz métert sem kell menni, hogy italbolthoz jusson az ember. Azok a he­lyek, ahol eddig nem árusí­tottak italt. átalakulhatnak kocsmává: például a pala­csintás a Károlyi Mihály utcában, vagy az Omnia Ká­véhoz. Az új lakótelepen a Póste­Gondot okoz üz is, hogy rengeteg a kutya, minden háznál kettő, három. Ezek általában szabadon vannak és az utcán csatangolnak. Van az utcában egy olyan porta, ahol a ház alapja már vagy 15 éve le van rakva, de tovább nem építették. Kertészkedésre használják, de a kerítésen kívül soha nem tesznek semmit. Az épí­tési anyagok az utcán he­vernek 15 éve a járda mel­lett. Akármilyen nagy hó van, a járdát nem takarítja senki. Nem javítanak semmit az ott lakók, legalább vízelve­zető árkot csinálnának, ami­be le tudna folyni a víz a járdáról, meg a kocsiútról. Hibáztatjuk a tsz-t és a ta­nácsot. de szerintem ugyan­úgy hibáztathatok az ott la­kók js. mert nem elég, hogy szép ház meg kocsi van. egy kicsit becsülni kellene egy­mást is. Soha sem tudjuk, hogy mikor szorulunk a má­leki utcában is az első aktus a kocsma megnyitása volt. Vi­szont csak egy tejivó van a városban, az is ütött-kopott. Kényelmetlen, nem lehet le­ülni, kisgyermekekkel ké­nyelmesen megreggelizni. Ha jól számolom a Románváro­son öt italozó Van és csak egy ABC. ami vevőkkel tele. de nem áruval. Valamikor a presszókban volt legalább sütemény, de most már ez is kiveszett. Élemiszerboltokkal nincs ellátva megfelelően a város. Meddig megy ez így? Mire jó mindez? Kovács Péterné, Gyula Szerkesztői üzenetek GAMESZ dolgozói, Kun- ágota: Megkaptuk azt a nyomtatványt, melyet a la­punk 1984. december 16-5 számában megjelent szarvasi pedagógusházaspár problé­májának megoldásához küld­tek. Az ő nevükben is kö­szönjük a segítségnyújtást, az ügy azóta rendeződött, az ellátást soron kívül kiutal­ták. * Juhász Kiss Lászlóné, Gyula: _Családi problémájá­val foglalkozó levelét továb­bítottuk az illetékes tanács igazgatási osztályának. A gyulai Városi Tanács vála­szát a napokban kaptuk meg, melynek másolatát pos­tán az ön címére is meg­küldjük. * Katona Györgyné, Gyoma- endrőd: Utazásával kapcso­latos sérelmét tartalmazó le­velét továbbítotutk a Volán 8. sz. Vállalathoz. A vitát az aprópénz okozta. melyben utólag már nehéz igazságot tenni. A válaszból: „A ne­vezett autóbuszvezetőt fi­gyelmeztettük, hogy hasonló eset ne forduljon elő — le­gyen az rokona, vagy sem —, az aprópénzt megjegyzés nélkül mindenkitől el kell fogadniuk.” + Polcsány Sándorné, Kö­rösúj falu: Levelét megkap­tuk. Az abban írtak sok vi­szontagságról tanúskodnak. Mint írja, nagyon eljárt fe­lette az idő. Nyolcvanöt éve­sen bizony nehéz egyedül, és vannak szívtelen emberek, akik ezt kihasználják, ösz- szekuporgatott pénzét, érté­keit. sőt. kevéske nyugdíját is csalárd módon megdézs­málják. Segítséget mi nem adhatunk hanem tanácsol­juk: a község vezetőitől kér­jen felvilágosítást. Mint le­veléből kitűnik, nem szeret­né feladni önállóságát, mégis ajánlatos lenne, ha szociális otthoni ellátás mellett dönte­ne. Temérdek gondjától, ba­jától megszabadulhatna. és nyugodtabb lenne az élete. * Ragály Lajosné, Szabad- kígyós: Állatbiztosítással kapcsolatos panaszát kivizs­gálás végett az Állami Biz­tosító gyulai fiókjához to­vábbítottuk. Az ügy érdemi rendezése után erről e ro­vatban is beszámolunk. A tartós földhasználatról A családalapítás egyik Igfontosabb feltétele a la­kás. Manapság az állam egy­re kevesebb lakást tud épí­teni. Tehát kinek-kinek ma­gának kell gondoskodnia a feje fölé kerülő tetőről. A családiház-építtetők már sokféle hitel-, szociálpoliti­kai kedvezmény formájában kapnak segítséget. De hova építkezzen az. akinek nincs telke? A magánszemélyek­től megvásárolható föld egyre kevesebb, szinte alig megfizethető, és nagyon ke­vesen vannak olyan előnyös helyzetben, hogy szüleik tel­ke sarkából csíphetnek le egy darabot. Hasonló tartalmú levelet kaptunk több olvasónktól. Nos, van egy olyan lehető­ség azonban, amely enyhít az építkezni (kisebb területen gazdálkodni) szándékozók gondján: az állami és szö­vetkezeti földeknek magán­személyek rendelkezésére való bocsátása. Igaz ugyan, hogy ezeken a területeken tulajdonjogot szerezni nem lehet, de a tartós használat­nak nincs akadálya. A föld az államé (szövetkezeté) ma­rad. de aki ilyet használatra kap. bizton gazdának érez­heti magát. A telekre a há­zát úgy építheti fel, hogy annak ő lesz a tulajdonosa, az általa ültetett növény is az övé. A tartós használat legki­sebb időtartama ötven esz­tendő. de amíg az épület áll (akár száz évig is vagy to­vább) a földhasználati jog is érvényes. Aki nehéz munkával ott­hont teremtett magának, szeretné, ha később a gyere­ke is élvezhetné. Nos, ennek sincs akadálya. Az épület tu­lajdonjogával együtt örö­kölhető a föld használati jo­ga is. Hogy lehet ilyen telek­hez jutni? A helyi tanácsok tartják számon ezeket a földterüle­teket. és a feltételek megje­lölésével közhírré teszik. A szerencsés igénylőnek egy­szeri használatbavételi díjat kell fizetnie, amelynek ösz- szege általában a helyben ki­alakult telekárakhoz igazo­dik. Ha a szerződést a tar­tós földhasználatra a felek (a tanács és az igénylő) meg­kötötték, lehet építkezni. Nemcsak lehet, meg is kell kezdeni az építkezést, mert ha a használó a határidőn belül nem építkezik, elvesz­ti a használati jogosultságát, és kártalanítás ellenében meg is fosztják tőle. Az építkezési határidő minimá­lisan három év. Felépült a ház. a házastár­sak beköltöztek. Mi lesz a házzal, ami nem saját tulaj­donú telken épült, ha elvál­nak. Ki menjen el, ki ma­radjon? A jog ezt úgy ren­dezi. hogy a torzsalkodó fe­leket nem a tanácshoz, ha­nem a bírósághoz utasítja. A közös használatnál a kö­zös tulajdon szabályait kell alkalmazni. A bíróság dönti el, hogy az elvált házastár­sak közül ki legyen az egyedüli használó, Aki a ki­zárólagos használó lesz, az a másiknak megváltást köteles fizetni. És mi a helyzet az ilyen ingatlanok adásvételével? Annak, aki a tartós haszná­latba kapott építési telkén levő lakó-, vagy üdülőépüle­tét eladja, vagy ezek tulaj­donjogát más módon átru­házza, például elcseréli, el­ajándékozza, természetesen a felépítmény alatti telkéről is rendelkeznie kell. A vevő megfizeti az eladónak az adásvétel időpontjában hely­ben érvényes használatbavé­teli díjnak megfelelő ösz- szeget. Ezzel nemcsak az épü­let tulajdonjogát szerzi meg. hanem a föld használati joga is átszáll ró. Tehát a ta­náccsal új szerződést nem kell kötnie. A jubileumi jutalomról Jubileumi jutalom azoknak jár, akik 25, 40 és 50 évet munkaviszonyban töltöttek. A jubileumi jutalom más. mint a törzsgárdatagok ju­talma. A jubileumi jutalom­ról a Munka Törvényköny­ve rendelkezik, s ennél mel­lékes. hogy a jogosult a jog­szabályban meghatározott számú ' évet hány munkál­tatónál töltötte le. a törzs- gárdatagsóg feltételeit, és az adható jutalom összegét el­lenben a vállalati kollektív szerződés határozza meg. A jubileumi jutalom összege a dolgozó egyhavi személyi alapbére. A nyugdíjazás évé­ben esedékessé váló jubileu­mi jutalmat a nyugdíjazás­kor ki kell fizetni. Ki kell fizetni a 40. és az 50. évre járót akkor is, ha a dolgozó a nyugdíjazáskor már leg­alább 35, illetve 45 évet munkaviszonyban töltött. Ha a munkaviszony azért szűnt meg. mert a dolgozó el­hunyt, a jubileumi jutalmat örököseinek kell kifizetni. A felmondásról A határozott időre szóló munkaviszony a szerződés­ben meghatározott időpont­ban — tehát annak az idő­nek elteltével, amelyre kö­tötték — felmondás nélkül megszűnik.'De az ilyen mun­kaviszony is megszüntethető felmondással a szerződésben meghatározott idő eltelte előtt is, akár a munkáltató, akár a munkavállaló részé­ről. A munkáltató akkor mondhatja föl, ha a dolgozó a munkát nem végzi megfe­lelően, vagy annak elvégzé­sére nem alkalmas, a dol­gozó pedig akkor, ha a mun­káltató a munkaszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Dz épségükért Aggódva figyelem közsé­günkben a kisiskolás gyer­mekek közlekedését. Nem a gyermekek fegyelmezetlen­ségével van a baj, hanem, hogy nincs zebra ott, ahol a_ legnagyobb szükség lenne rá. A község központjában, a 47-es főút mellett van az alsótagozatos iskola és az óvoda. A két épületet a gyerekek többsége a főútvo­nalon áthaladva érheti el. Az egyik irányba a belátást az út kanyarulata is gátolja. A közeli ABC előtt várakozó teherautóktól a -kanyar be- láthatatlansága csak tovább növekszik. Az idősek, bete­gek többsége is ezen a ke­reszteződésen közelíti meg az orvosi rendelőt. Már régen kérjük a Kos- suth L. és a József A. utca kereszteződésében a zebra felfestését és táblával való jelölését. E kéréssel meg­keresett szervek: községi ta­nács, rendőrség, KPM. A gyalogátkelőhely telepítésé­hez korábban feltételül sza­bott, nagy fényerejű Na-gőz kandeláberek is hónapok óta üzemelnek már. Csak a gya­logátkelő felfestése nem tör­tént meg. Körzeti és gyermekorvos­ként sok tragikus gyermek­balesetet láttam, aminél ta­lán nincsen szívfájdítóbb. Egy felfestett burkolat, egy közlekedési tábla a lehető­séget növeli ezek elkerülésé­re. Vagy egy gyermekbaleset tragédiája kell ahhoz, hogy az illetékesek is észrevegyék a gyalogátkelőhely szüksé­gességét? Ha pedig látják, miért vártak a kivitelezéssel? Dr. Pálmai Éva, Köröstarcsa Törvénytár A Művelődési Közlöny 24. (1984. december 15.) szá­mából : 49 1984. (XI. 21.) Mt. szá­mú rendelet a sokszorosító­gépekről. 19 1984. (XI. 16.) MM szá­mú rendelet a névadás és a házasságkötés társadalmi ünnepségéről, valamint a polgári gyászszertartásról szóló 15 1970. (XI. 29.) MM számú rendelet módosításá­ról. 19 1984. (XI. 16.) ÁBMH számú rendelkezés a tartó­san külföldön foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről. Tájékoztató a munkaidőt terhelő elfoglaltságok csök­kentéséről. Felhívás a Szép magyar beszéd verseny 1985. évi megrendezésére. Pályázati felhívás általá­nos művelődési központ munkatársainak továbbkép­zésére. Pályázati felhívás általá­nos és kisegítő iskolai tanu­lók nyári foglalkoztatására. Felhívás korcsolyapályák létesítésére. sik segítségére. Vargáné, Szabadkígyós 1934 decemberében kötött házasságot Vésztőn Deák Zsig- mond és Marton Eszter. A megye székhelyére négy évvel ez­előtt költöztek be, itt ünnepelték most az ötvenedik évfor­dulót. Az aranylakodalmon részt vett három lányuk, három vejük, öt unokájuk, három dédunokájuk, valamint a régi és az új szomszédok. Mindketten jó egészségnek örvendenek, és a mai napig is megmaradt munkakedviik, amelyről Vésztőn is híresek voltak Dr. Kajtár Györgyné, Szeged Mai műsor KOSSUTH rAdió 8.15: Mai kulturális programok. 8.20: Szemtől szembe. 8.50: Undine. Opera. 9.33: Óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: A látó. Batsányi János versei, (ism.) 10.10: Hétszinvirág. (ism.) 10.40: Vavrinecz Béla feldolg«* zása: Magyar képeskönyv. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Apa nélkül. Vlagyimir Makanyin kiregénye rá­dióra alkalmazva. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Könyvszemle. 12.55: A Budapest vonósnégyes felvételeiből. 14.10: Zenekari muzsika. 15.00: Erről beszéltünk. 15.30: Nóták. 16.05: Üdv néked Arthur, nagy király! Terence Hanbury White regénye rádióra al­kalmazva. Il/l. rész. 16.43: Romantikus kórusok. 17.00: Semmittevők. II. Riport. 17.25: Operettparádé. 19.15: Húszas stúdió. 20.15: Kedves zeneműveim. 21.05: Gyilkosság a sztriptíz bár­ban II. Krimi. 22.10: Tíz pere külpolitika. 22.30: Amíg a függöny felmegy... .23.00: Népdalok. 23.30: Három Geminiani concer­to grosso. 0.10: Szebenyi János fuvolázik. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.20: Legénybúcsú. Részletek Oscar Strauss operettjéből. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Barlay Zsuzsa operettfel­vételeiből. 12.25: Édes anyanyelvűnk. 12.30: Népi muzsika. 13.05: Pophullám. 14.00: Péntektől péntekig. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Fiataloknak! 20.00: Régi nóta, híres nóta. 21.05: Senki többet, harmadszor! 22.15: Ez is Beatles. XV/3. rész. 23.20: Részletek Rostos Mitchell ..The Sound and Space Ensembles” című dzsessz- lemezéről. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Iskolarádió. 9.38: Barokk muzsika. 11.00: Sába királynője. Részletek Goldmark operájából. 12.14: Századunk zenéjéből. 13.05: Rádiószínház. önéletrajz. Horia Lovinsecu drámája rádióra alkalmazva. 14.11: Magnóról magnóra. 14.51: Sas Sylvia operaáriákat énekel. 15.30: Mozart-művek. 17.00: Nyitnikék. (ism.) 17.3«: Zenei Lexikon. 17.50: összeállítás Lajtha László zeneszerző életéről. VI/2. 18.30: A Pesterzsébeti Csili ka­marakórusa énekel. 18.50: Könyvszemle, (ism.) 19.05: A Convert Royal együttes hangversenye. 20.33: Edith Piaf legnagyobb si­kereiből. 21.03: Mai szerzők művei két cimbalomra. 21.30: Franck: Hulda. Négyfel­vonásos opera. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Slágerantikvárium. Köz­ben: Az újságíró jegyzet- füzetéből. 17.30: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. Szerkesz­tő: Dalocsa István. (A tartalomból: Munkásgyűlé­sen — Új év, új tervek — új szabályzók — Alföldi gazdasági hírek.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. rv, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. 9.15: Az energia. III/2. 9.40: Energetikáról — energeti­kusoknak. VI 5. rész. 10.20: Játékos időtöltések. XIII ll. Izland. (ism.) 10.45: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 15.40: öveges József vagyok. Portréfilm. 16.05: Mi és a komputer. 16.45: Hírek. 16.50: Sakk-matt. 17.10: Pannon krónika. 17.40: Képújság. 17.45: Szövetkezetek tájékoztató­ja (reklám). 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mihail Bulgakov: őfelsége komédiása. Dráma két részben. 22.05: Marcel Carné-sorozat. Mire megvirrad. Francia film. 23.40: Tv-híradó 3. 23.5Q: Himnusz. II. MŰSOR 18.15: Képújság. 18.20: Don Quijote. XXXIX/14. 18.45: Az állatok nyomában. Francia filmsorozat. XIII/12. 18.55: A Pécsi Körzeti Stúdió né­met nyelvű műsora. 19.15: Opera gálaest a Margit­szigeten. II. 20.00: Fortunata és Jacinta. Spanyol tévéfilmsorozat. X I. rész. 20.50: Száz híres festmény. Angol rövidfilm. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Hány Istók nyomában. Dokumentumriportfilm. 22.00: Beszélgetés a halálról. 22.45: Képújság. BELGRAD, I. MŰSOR 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Májusi játékok. 18.15: Művelődési műsor. 18.45: Szórakoztató műsor. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Gengszter-krónika. 21.00: Szórakoztató műsor. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-naplŐ. 20.00: Komoly zenei műsor. 20.45: Tegnap, ma, holnap. 21.00: Dokumentumműsor. 2L50: Játékfilm. SZÍNHÁZ 1985. január 11-én, pénteken 11 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Jókai-bérlet 12-én, szombaton 19 óraker Bé­késcsabán : FURCSA PAR Somlay-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: Halálka­nyar. 6-kor: Excalibur I—II. Bé­késcsaba Szabadság: de. 10 és 6-kor: D. B. Cooper üldözése, 4-kor: Barbara királynő sírfel­irata, 8-kor: Dzsungelháború. Békéscsaba Terv, fél 6-kor: Egy tiszta nő I—II. Gyula Erkel: Csillagom, halálom. Gyula, Pe­tőfi: 3-kor: Patakfia és a Nap, 5 és 7_kor: Defekt. Orosháza Bé­ke: 5-kor: Láttam az új világ születését I—II. Orosháza Parti­zán: fél 4-kor: E. T., fél 6 és fél 8-kor: Lady Chatterley sze­retője. Szeghalom Ady: Cecí­lia I—II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom