Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-11 / 8. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesülietek! N E PÚJSÁG > MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1 MEGYEI TANÁCS IIP» 1985. JANUÁR 11., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ülésezett a TIB Tegnap, csütörtökön délután Békéscsabán, a megyei tanácsnál tartotta ülését a területi ipari bizottság, melynek munkájában a bizottság tagjain kívül részt vettek a nagyvállalatok és ipari szövetkezetek képviselői is. A konzultációs megbeszélésen napirendre került a VII. ötéves terv ipari koncepciójával kapcsolatos kérdéssor. A kérdések kitértek a szabályozórendszer változására, a vállalkozási rendszer bővítésére, a gazdálkodó egységek önállóságának fokozására, azok dinamikus fejlődésére, foglalkoztak a szabályozórendszer /Szelektáló hatásával. Ugyancsak a szabályozórendszer továbbfejlesztésével összefüggő kérdések foglalkoztak — vállalati és személyi — a jövedelmeknek a teljesítményekkel való összehangolásával. Napirendre kerültek az Ipari Vezetőképző Intézet vi- deokazettás továbbképző anyagával kapcsolatos észrevételek. A területi ipari bizottságon Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője elnökölt. Az ülésen részt vett Szűcs Gábor, az Ipari Minisztérium osztály- vezetője és Ambrózi Géza, az Ipari Minisztérium szakértője. — sz — Csatári Béla megnyitó beszédét mondja Kivételes esztendő az idei, kiemelkedő eseményekben bővelkedő, markáns folyamatokat elindító. A politikai „kuriózumok” mellett — hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, áz MSZMP XIII. kongresszusa — a gazdasági életben is jelentős változásokat hoz. Lezárul a VI. ötéves terv megvalósításának szakasza, s egyúttal kezdetét veszi a VII. ötéves tervciklus előkészítése, az új gazdasági kezdeményezések kibontakoztatása. Sok múlik tehát ez évi munkánkon és mindez külön hangsúlyt adott a megyei ipari aktívaértekezletnek, amit — a szokásokhoz híven az év elején — tegnap, csütörtökön délelőtt rendeztek meg Békéscsabán. Az ifjúsági és úttöröház nagytermében helyet foglaló ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi és szolgáltatóipari üzemek vezetőit, valamint az értekezleten megjelent párt- és állami szervek képviselőit, köztük Köteles Zoltán. Ipari miniszterhelyettest, Rubik Lászlót, az MSZMP KB munkatársát, Tóth Attilát, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd megkérte dr. Szabó Sándort, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettesét értékelje, elemezze a múlt esztendő megyei gazdasági eredményeit, vázolja a megoldandó feladatokat. Inari aktíva Békéscsabán Szabó Sándor beszéde Dr. Szabó Sándor az országos — a tervezettnél kedvezőbben alakuló — gazdasági mutatók ismertetésével kezdte beszédét, majd a megyei teljesítések részletezésére tért át: — A megye gazdasága a belső korlátokat támasztó külgazdasági körülmények hatása alatt, a változó szabályozók szerint, és az egyre jobban differenciálódó ágazatok, vállalatok helyzetének megfelelően dolgozott. A több felől szorító körülmények ellenére megyénk, a lakosság, fegyelmezett, áldozatkész munkával az országoshoz hasonló, néhány területen azt meghaladó eredményeket ért el, s hozzájárult a népgazdaság egyensúlyának javításához. Az ipari termelés a megyében az országos átlagot meghaladóan több, mint 4 százalékkal emelkedett 1984- ben. Ezen belül az átlagosnál — az aszály miatt — némileg kevésbé növekedett az élelmiszeripar termelése, ám így is, megfeszített munkával, nem rubelelszámolású exportját másfélszeresére emelte a múlt esztendőben az ágazat. A nehézipar termelése megyénkben az átlagot meghaladó ütemben, mintegy hét százalékkal növekedett. Igen jó eredményeket mondhat magáénak a szénhidrogénbányászat, s kedvező az is, hogy tavaly — nem kis saját erő bevonásával — 14 települést sikerült bekapcsolni a gázellátásba. Kevésbé örömteli tény viszont, hogy az idén újabb alkatrész- és berendezésellátási gondokkal kell számolni. A gépipar a megye ipari átlagának megfelelően növekedett. Ennél nagyobb fejlődési ütemet produkált a háztartásivillamosgép- és készülékgyártás, a fémtömegcikk- és részegységtermelés. Javult a háttéripari tevékenység, szélesedtek a kooperációs kapcsolatok. Az idén sem sikerült azonban a fejlődésünket felgyorsító technikát biztosító termék- gyártást a megyébe telepíteni. Dr. Szabó Sándor ezután a gépipar előtt álló feladatokról szólt: — Az idén, a VI. ötéves terv záróévében, a gépiparnak a megyében is az országos célkitűzésekhez hasonlóan, legalább 4 százalékkal, az átlagot meghaladóan kell növekednie. Ha a külpiaci feltételekben nagyobb romlás nem következik be, a gépipar megközelíti a tervciklusra kitűzött céljait. Tovább kell keresni a haladó iparágak — mint amilyen az elektronika, számítógépipar, robottechnika — megyébe telepítésének, termékeik felhasználásának lehetőségeit, és egyenletesebbé kell tenni a megyei gépipar területi fejlődését. Az állami gépiparban a termékek versenyképessé tétele, a gyártástechnológia korszerűsítése kell legyen a cél. A szövetkezeti gépiparban az anyag- és energiatakarékos termékek előállítása, az importkiváltás, valamint a választékbővítés , a feladat. Az országos átlagot jelentősen meghaladó, hatszázalékos növekedést elérő megyei építőanyag-ipar előtt is nagy feladatok- állnak. Az építőanyagok kereslete és kínálata közti feszültséget tovább kell csökkenteni, ám mindezt nem az export visz- szaesése, hanem fokozása mellett. Az ágazat a termelékenység emelésével, a némely területen hátráltató létszámgondok ellenére teljesíteni fogja középtávú tervcéljait. A cserépgyártásban a létszámgondok feloldására, további korszerűsítésre kell készülni, az üveggyártásban a növekvő kapacitások jobb kihasználására, az újkígyósi szigetelőlemez-gyárban pedig a mielőbbi rekonstrukcióra. A megyében nagy hagyományokkal bíró, az ipari termelésből az országos arány csaknem kétszeresével részesedő könnyűipar az elmúlt esztendőben változatlan mennyiséget állított elő. Az alágazatok a piaci hatásoknak megfelelően igen (Folytatás az 5. oldalon) Óvatosan, de minden dl járható Tegnap az egész megyében havazott. A lehullott hó 6-8 centiméterrel vastagítot- ta a már korábban esett csapadékot. Ez a± újabb havazás ismét erőpróbára tette a közúti igazgatóságot: lapzártáig 22 géppel dolgoztak a főutak két nyomon való járhatóvá tételén. Amennyiben a havazás eláll, , úgy az alsóbbrendű utakra vonulnak a hóekék. A frissen hullott hó jégbordákat rejt, megnőtt az utakon a gépjárművek fék- útja, éppen ezért óvatos közlekedésre int. Az útviszonyok állandóan változnak, már kis szélnél is hóátfújá- sokra számíthatnak az úton levők. Tanács: akiknek nem muszáj, ne induljanak hosz- szabb útra. Hz árellenőrzésekről tárgyaltak Tegnap délelőtt együttes ülést tartott Békéscsabán a megyei tanács igazgatási és jogi bizottsága, valamint a Hazafias Népfront jogi munkabizottsága. Az ülésen a két bizottság elnöke, dr. Sajti Imre és dr. Nagy János elnökölt. Az árellenőrzések és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok, valamint a kisajátítási eljárások tapasztalatai szerepeltek a napirenden, majd az idei év munkatervét tárgyalták meg a két bizottság tagjai. Megnyitót Pálinkás Lajos, a KÖVIZIG igazgatóhelyettes főmérnöke mondott Országos vízrendezési értekezlet Gyulán Gyulán, a KÖVIZIG székházában tegnap, csütörtökön délután kétnapos országos vízrendezési szakágazati értekezlet kezdődött. Ezen részt vett az Országos Vízügyi Hivatal képviseletében Soltész József, a vízrendezési főosztály vezetője munkatársaival, valamint a házigazdákon kívül az ország 11 vízügyi igazgatóságának igazgatóhelyettes főmérnökei, vízrendezési osztályvezetői, az Országos Ár- és Belvízvédelmi Szervezet képviselői, a Vízügyi Tervező és Kutató Intézetek munkatársai. A több mint félszáz résztvevőt a házigazdák nevében Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója üdvözölte, és eredményes tanácskozást kívánt. Ezt követően Habóczky Sándor, a KÖVIZIG vízrendezési osztályvezetője adott tájékoztatást a szakágazat Békés megyei munkájáról, főleg az igazgatóság területén folyó vízrendezési tevékenységről. Bevezetőjében elmondotta, hogy 1973-ban a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz mintegy 90 hektáros területén kezdődött meg Békés megyében a kísérleti komplex meliorációs munka. A fejlődésre jellemző, hogy az elmúlt év végén már 60 ezer hektáron fejeződött be a vízrendezés, amely lényegében az 1973-as kísérleti év után nagyobb intenzitással és területen a VI. ötéves terv elején kezdődött. Ebben a tervciklusban a KÖVIZIG csaknem 190 millió forintot fordít a főművek fejlesztésére, évente 45 milliót a művek fenntartására, a csaknem másfél ezer kilométernyi csatornára, a 66 szivaty- tyútelepre, melynek össz- kapacitása másodpercenként megközelíti a 170 köbmétert. Erre a fontos munkára a jövőben is nagy figyelmet fordítanak. A tervek szerint a következő tervciklusban főleg az Élővíz-csatorna, a kí- gyósi és eleki főcsatorna térségében szeretnék a főműveket úgy fejleszteni, hogy lehetővé váljon a megye déli területének komplex meliorációs munkája. A tájékoztató után Soltész József, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője adott tájékoztatást a résztvevőknek a vízrendezési szakágazat elmúlt évi országos tevékenységéről, az idei feladatokról. A tájékoztató után korreferátumokkal ért véget a tanácskozás első napja. Kép, szöveg: B. O. Olvasómozgalmi tapasztalatok A HNF megyei elnökségének olvasómozgalmi csoportja tegnap ülést tartott Békéscsabán. Ezen elsőként Krisztoff Andrásné, a művelődéspolitikai bizottság titkára értékelte a múlt évi munkát, és ismertette az idei feladatokat. Majd Krasznahorkai Géza csoportelnök a tavalyi táborokkal kapcsolatos tapasztalatokról, valamint az 1985. évi tervezésről, az előkészítés helyzetéről tájékoztatta a’ megjelenteket. Bevezetőjében hangsúlyozta: ezeknek' az olvasótáboroknak ma már kiforrott célrendszerük van. A mennyiségi növekedés mellett minőségi változás is bekövetkezett az elmúlt esztendőben, s ugyanakkor az ottani élet sokszínű lett. Például az általános és középiskolás tanulóknak szervezett orosházi olvasótábor jó lehetőséget nyújtott a vitamódszerek alkalmazására, és a társadalmi életben való szereplés gyakoroltatására. A szlovák és a román nemzetiségű olvasótábor pedig a nyelvismeret bővítését is szolgálta. Tarhoson a szakmunkásképző intézetekből érkezett tanulók a barátság, szerelem és család témával foglalkoztak. s hasznosak voltak az olvasmányélmények felhasználásával tartott szituációs játékok. A tájékoztató után vita következett, majd Horváth László, a városi HNF-elnök- ség tagja Szeghalom olvasómozgalmi tapasztalatairól számolt be a csoportülésen. —y—n Negyven éven aluli vezetők tnvábbképzése Fiatal középszintű gazdasági vezetők egyéves iskolája kezdődik az Országos Vezetőképző Központban. A harmadízben meghirdetett tanfolyam célja, hogy a felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves gyakorlattal rendelkező, negyvenévesnél fiatalabb vezetőket felkészítse a felsőszintű vezetői feladatok ellátására. A kétszer féléves oktatásból és szakmai gyakorlatból álló képzésben kiemelt helyet kapott a mikro- és vállalati szintű gazdasági ismeretek rendszerezése és bővítése. A hallgatók betekintést nyernek a gazdaságirányítás eszköz- és intézmény- rendszerébe. Külön foglalkozásokat tartanak számukra a stratégiai tervezés és vezetés, a terméktervezés, az innováció, valamint a korszerű számítógépes termelés- irányítás kérdéseiről. Megismerik a legkorszerűbb vezetési koncepciók és modellek kidolgozásának és megvalósításának eszközeit is. A gyakorlati vezetői tevékenység segítésére, fejlesztésére pszichológiai, szó- " ciológiai és társadalompolitikai foglalkozásokat szerveznek, és külön egyhetes bentlakásos — vezetői készségfejlesztő — gyakorlatot tartanak. Nagy súlyt fektetnek a hallgatók számítógépes képzésére is. AZ iskola, amely több hetes időszakokra elosztva ösz- szesen 90 nap bentlakásos foglalkozásból, valamint irányított önképzésből és felsőfokú vezetők mellett folytatott egyhónapos nyári szakmai gyakorlatból áll, államvizsgával zárul.
