Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

1985. január 8,, kedd Munkanélküli a munka nélküli? Mutasd az írásod, megmondom ki vagy Egyéniségünk lenyomata KÉPERNYŐ Az ünnepek utáni tévés „elvonókúra” igazán fájdalom- mentesre sikerült. A szokatlanul gazdag ünnepi választékot nem követte drasztikus színvonalcsökkenés, amiért a zord időben lakásba szoruló emberek feltehetően igen hálásak voltak a Magyar Televíziónak. A több évtizedes kalandfilme'ktől kezdve a külföldi tévé­műhelyek friss terméséig, sok mindenben válogathattunk. Kétszer is élvezhettük Yves Montand és Marie Dubois ki­tűnő játékát, a westernfilmek nagy öregét, Charles Bron- sont, és a harminc esztendővel fiatalabb Búrt Lancastert is elénk varázsolta a televízió, szóval panaszkodás helyett em­lékezhettünk, s tovább dédelgethettük a képernyő előtt ülve az ünnepi hangulatot. Aztán az is feltűnt, hogy több kitűnő ifjúsági tévéfilmsorozatot is beszerzett a Magyar Televízió, enyhítve a korábbi hiányokat. A szellemes Hazárd megyei történeteket az elmúlt héten kibővítették egy jónak ígérkező olasz tévésorozattal, az Egy pár cipő, sok-sok 'kilométerre cíművel. Hogy mélyebb analízisre most nem vállalkozom, azt ép­pen az -előbb felsorolt filmek, tévéjátékok kora, jellege ma­gyarázza. Egy alkotásról azonban mégis külön szeretnék szólni. Ez pedig vasárnap este, a 2-es programon sugárzott NSZK tévéfilm, a Nyúl a kalapban és egyéb történetek lenne. E rövid elbeszéléseket, novellákat feldolgozó tévés össze­állítás ugyanis először került a magyar televízió képernyő­jére. , Az alkotók egy-egy nagy színész jutalomjátékának szánják, most legutóbb a nálunk kevésbé ismert Martin Held kapta meg ezt a lehetőséget. A három történet szerzője, Herbert Reinecker mintha direkt a 'kitűnő mesterségbeli tu­dással bíró színművész, Martin Held számára írta volna meg g szövegkönyvet. Igazi élményt nyújtó játékra adva lehe­tőséget számára, amellyel élt is a „jutalmazott”. S a magyar tévéjátékokban szűkölködő hétre visszagondolva, s ismerve jó néhány jutalomjátékra méltó nagy színészegyéniségün­ket, az a gondolat jutott az eszembe, hogy bizony nálunk is elkelnének hasonló céllal születő alkotások. Amelyek nem­csak a színészek, hanem a forgatókönyvírók, a rendezők ju­talomjátékai is lehetnének. A televíziónézők, a tévés műfaj, a művészek hasznát egyaránt szolgálva. B. S. E. Filmek az Objektív Stúdióból Prolongációs tárgyalások. Nekünk, laikusoknak nem sokat mond ez a kifejezés. Mindössze egy szűkebb réteg használja, amelynek tevé­kenysége valahol mégis fon­tos, de legalábbis hétköznap­jaikban jelenlevő. A szóra­koztató zenészekről van szó. A prolongációs tárgyalás pe­dig nem jelent mást, mint­hogy a munkáltató (vendég­látóipari vállalat, ÁFÉSZ- ek, más szövetkezetek, intéz­mények) újabb egy esztendő­re aláírják a munkaszerző­dést a zenészekkel. Azokkal, akiket erre érdemesnek (?) tartanak. Mert az alku igen­csak egyoldalú ... Megyénkben’ több mint háromszáz főfoglalkozású szórakoztató zenész él, dol­gozik. „Gazdájuk” a művé­szeti szakszervezetek által működtetett Országos Szóra­koztatózenei Központ (OSZK) megye kirendeltsége. Érdek- védelmüket az ágazati szak- szervezet helyi bziottsága (is) látja el. Az elmúlt hetekben megtartott egyeztetéseken a . megyei vendéglátóipari vál­lalat 35 egységébe 88 ze- nészt, a szövetkezeti 70 egy­ségbe kettőszáz muzsikust, a többi munkáltató pedig a kö­vetkező évre csaknem har­minc zenészt kért, illetve írt alá szerződést. Akárhogy is számoljuk, nem jön ki a „több mint” háromszáz; a december közepén kelt OSZK-jelentés szerint har­minc zenésznek nem jutott munka. Szinte valamennyien kategóriával rendelkezők, és ún. népi zenészek. Valami megváltozott az elmúlt három-öt évben. A megyei vendéglátóhelyek (ál­lamiak és. szövetkezetiek ve­gyesen!) egy igen jelentős ré­sze szerződéses üzemeltetésbe került. Ahogyan az „új” üz­letvezetők fogalmaznak: lét­kérdés a vendég megtartá­sa. Igaz, hosszas polémiát le­hetne nyitni arról, hogy ez az igen szimpatikus vélemény mennyire fedi a hétköznapok tapasztalatait, a valóságot. Egy azonban bizonyos: a ze­ne iránti igény alapjaiban változott meg. A legtöbben — a már említett prolongá­ciós megbeszéléseken — a duókat kérték (zongora-dob összeállítást), de a tánczené­szek, a diszkósok keletje is nagy, növekvő. (Ma Békés­ben kb. nyolcvanan diszkóz­nak engedéllyel, s megköze­lítőleg vagy harmincán „il- ' legálisan”; törvénybe ütköző­en!) Ellenben népi zenészre alig van szükség. Nem egy üzletvezető szerint ennek az oka a vendégek megváltozott igénye. Mi, akik az asztalok mellett foglalunk helyet az éttermekben, nem kérünk belőle. De hót így van ez? Az üzletvezetők „zenész­igényét” a fenntartó vállalat, szövetkezet illetékes osztály- vezetője (igazgató-, vagy el­nökhelyettese) gyűjti össze, és képviseli ezen véleménye­ket a prolongáción. Vagyis: amit az üzletvezető (szerző­déses vagy sem, most egyre megy!) határoz, az a döntő. Üzleti érdek, mondják. A nyár elején rendezték meg a szórakoztató zenészek kategóriába sorolásának ha­gyományos felülvizsgálatát. Jobban mondva: csak a le­járt ideiglenes működési en­gedélyeseknek kellett a bi­zottság elé állniuk. A megje­lentek zöme megfelelt. Tény, sokszor nem a tudás, hanem az emberiesség döntött. Mert ez a döntés; nagyon nehéz volt. S mi több: a nem fő- hivatásúak (az ún. lakodalmi, alkalmi muzsikusok) zenei tudása kirívóan magasabb színvonalon állt, mint azoké, akiknek ez a kenyere. . . El­sősorban a népi zenészek so­rában . . . Az OSZK megyei kiren­deltsége évek óta stúdiót tart fönn, amely Békéscsabán, az építők művelődési házában működik. Hat tanszaka van: dob, szóló- és basszgitár, zongora, elektronikus orgona, hegedű és fúvós. Az idei stú­diumra félszázan fizettek be. közülük alig a fele látogat­ja az órákat. Zömük nem hi­vatásos zenész, még keveseb­ben vannak a népi zené­szek ... Ez is egy (s aligha általá­nosítható) adalék a lényeg megértéséhez. Hiszen a tény fölött aligha vitatkozhatunk: több mint harminc embernek nincs olyan munkája, amire szakképzettsége jogosítaná. De hát van egy másik oldal is. Az, hogy mind kevésbé van (lesz) szükség a népi ze­nészekre, az már tudott volt három-négy.évvel ezelőtt is. Az átképzés lehetősége pedig adott. Más: a lehetőség egyre inkább nem esik az ölünkbe. Menni kell érte! A munka nélkül maradtak zöme álmél- kodva néz, amikor felteszik neki a kérdést: mit tett. hogy 1985-ben is munkája legyen? Igen, lejárt a türelmi idő! A hétköznapok sodrása kö­vetelőzőén parancsol: maga­sabb színvonalat, jobb mun­kát, teljesebb hozzáértést, gazdagabb palettát. Nem, nem hiszünk az előrejelzé­seknek. Pedig azok nem lég­ből kapottak. Mint itt és most. Megoldás van, kell hogy legyen. Kirívó ez az eset, bizonyára nem jellemző. Mégis figyelmet érdemel. Jó lenne beszámolni arról, hogy nincs többé ilyen. De ez a zenészeken is, múlik! Nemesi László Egy tudomány fél. Ország­szerte rangos orvosprofesz- szorok foglalkoznak a grafo­lógiával, biológiai, élettani, ideggyógyászati kutatások­ban, sőt, a gyógyító munka segédleteként is támaszkod­nak az emberi kézírásra. Mégis — a többségük elzár­kózik a nyilatkozat elől. Pe­dig valamennyien tudomány­nak ismerik el: tapasztalati tudománynak. Ráadásul e tapasztalatok nélkülözhetet­lenek egyes tudományok működéséhez, és a köznapi életben az ember megisme­réséhez. Mondhatnánk talán, hogy a mai ember termé­szettudományos műveltségé­től idegen az ilyen „okkult” kutatás. Csakhogy valahány grafológiával foglalkozó szakember — mind éppen orvos. Vagyis éppen a ter­mészettudomány világában él és dolgozik. Mi is a grafológia? — Azt már közhely volna leírni, hogy nem jóslat. Jóslattal ugyanis csak nagyon primi­tív emberi kapcsolatban le­het valakit becsapni. A gra­fológia viszont az ember egyéniségének, gondolkodás­rendszerének megnyilatko­zása, kézírás formájában. A nyelv, a beszéd is az embe­ri egyéniség jelentkezése a külvilág ingereire, ugyan­úgy az ember egyénisége taglejtésében, arcjátékában, mozgásában is megmutatko­zik. Az írás is ilyen árulko­dó mozgás. Belső világunk jelentkezése a kéz mozgása •révén. A személyiség pedig nem­csak a külvilágból érkező — tudományosan: exogén —. hanem a belső világunkból eredő — ugyancsak tudomá­nyos kifejezéssel: endogén — hatásokra is válaszol. A mé­lyen bennünk élő — a tudo­mány nyelvén: endo-pszichi- kus — világ pedig nem min­dig tudatos. Mindez kifeje­ződik a kézírásban is. Igaz, gyermekkorban még nagyon szabályozott, „iskolás” ez a tevékenységünk. Később azonban fizikailag rutinná vált, és pszichikailag egyre kevésbé ellenőrizhetően vá­lik ’belső világunk lenyoma­tává. Minden korszak minden írásrendszere más-más azo­nosságokat hordoz. Mégsem létezik egyetlen korban, egyetlen írásrendszerben sem két azonos kézírás. Pél­dául a középkor gótikájának megfelel a gótikus ember, akinek gótikus az írása, de a lényeg az írásnak nem a korszakot, hanem az író em­ber egyéniségét kimutató szerkezete. A grafológia fontosságát elsősorban két dolog adja. Egyik: hogy az írás — mint az emberi egyéniség meg­nyilvánulása — rögzített, nem száll el, mint a szó, ké­sőbb is vizsgálható. Másik: viszonylag igen távol állnak tőle a törvényszerűségek, vagyis az általánosítás ve­szélye alig fenyegeti. Éppen mert nincsen két azonos kéz­írás. Igaz, minden ember dialektikusán változó törté­nelmi, gazdasági, élettani, piszchológiai folyamatok gyújtópontjában él; maga is dialektikusán változik. Még­is — mindig van megkülön­böztethető egyénisége. Az már a grafológus vizsgálati taktikája, hogy többféle han­gulatban készült írásokat szerez-ugyanattól az ember­től, s ezen kívül másolást is kér. Sőt, például olyasmire is ügyel, hogy a pácienssel széles, üres papírlapra íras­son, nehogy valakit — gát­lásossága miatt — korlátoz­zon az írásban a papír szé­lének közelsége. A grafológia végül is — tudomány. Wundt-tól, a pszi­chológia egyik ága, a szo­ciálpszichológia megalapító­jától, a Völkerpsichológie cí­mű hatalmas alapvető. mű szerzőjétől kezdve olyan ne­ves hazai ideggyógyászokig, mint NyiPő vagy Ransch- burg — sokan alkalmazták. Az elmúlt évtizedek egyol­dalú természettudományos szemlélete idején * azonban sokan nem merték, s úgy látszik, még ma sem merik vállalni az igen hasznos és gyakorlatias grafológiát. Pedig még ezek alatt az évtizedek alatt is fejlődött. Egyebek között tisztább a kép abban a tekintetben, hogy mennyi az endotípus szerepe az ember kézírásá­ban. Vagyis mennyi az örök­lött szellemi vonás és annak vetülete, s mennyi alakult ki az élet során. Az egype­téjű ikrek esetében például — az örökléstan szerint — a kézírásban csupán 10—15 százalékos arányban fedez­hető fel öröklött azonos tu­lajdonság. A többi az élet során szerzett mozgásforma. Szemben más vonások, tu­lajdonságok megoszlási ará­nyával. Például hajszín te­kintetében minden pár egy­petéjű ikerből 70 azonos és csak 30 eltérő. A grafológia azonban na­gyon bonyolult, mint az em­beri személyiség általában. Lehet valakinek ötéves ko­rában egyéni írása, és lehet 60 évesen is iskolás. Ami persze már sok mindent el­árul. Mindenesetre az ember megismeréséhez, az emberi személyiség vizsgálatához — az empátia, vagyis a bele­élés és sok egyéb hasznos, de nehezebben megfogható módszer mellbtt — a mindig rögzített kézírás is elenged­hetetlen eszköz. Kár, hogy a tudományos közéletben még mindifr tartózkodnak az el­ismeréstől. Földessy Dénes A MAFILM Objektív Stú­diójában készülő alkotások közül több is a befejezésé­hez közeledik ezekben a napokban. Szabó István Redl ezre­des című kétrészes, magyar —osztrák—NSZK kopro- dukciós filmjének laborató­riumi munkálatai most foly­nak. A történet az Osztrák —Magyar Monarchia idejé­ben játszódik, hőse egy kar­rierista katonatiszt, aki más akar lenni, mint ami, más embercsoporthoz, más világ­hoz szeretne, tartozni, mint ahonnan származik. A 78 na­pig forgatott produkció operatőre — csakúgy, mint az Oscar-díjas Mephisto cí­mű filmé — Koltai Lajos. Kamerája előtt Klaus Maria Brandauer, Jan Niklas és Gudrun Landgrebe alakítot­ta a főszerepeket a többek között Gézaházán, Budapes­ten. valamint Nagycenken, Sopronban, Kőszegen, Röj- tökmuzsajon és Sopronhor- pácson rögzített jelenetek­ben. A filmet várhatóan februárban mutatják be a mozik. Bacsó Péter Hány az óra Vekker úr? című produk­ciójának utómunkálatai a napokban kezdődtek. A Pás- kándi Géza no\*ellája alap­ján készülő film egy kisvá­rosi órásmesterről szól, aki a náci megszállás idején az események sodrába kerülten válik hőssé. A forgatáson Andor Tamás operatőr köz­reműködésével a fővárosban, a MAFILM fóti telepén és Kőszegen vették fel a jele­neteket. A főszerepet — az órásmesterét — eredeti­leg Öze Lajosra bízták, s el­halálozása miatt Jordán Ta­más formálta meg. A továb­bi szerepekben Kállai Fe­renc, Gelley Kornél, Bánsá­gi Ildikó, Melis György lát­ható majd. Kovácsi János Megfelelő ember kényes feladatra cím­mel készített filmet. A finn Delt Film Vállalattal közös produkció politikai krimi. A magyar, bolgár és finn hely- síneken ifj. Jancsó Miklós rögzítette a felvételeket. Bemutatásra vár Gazdag Gyula rendező Társasutazás című dokumentumfilmje. A produkció — Ragályi Ele­mér .operatőr közreműködé­sével — a deportálások 40. évfordulója alkalmából a koncentrációs táborokat is­mét felkeresettek utazásán készült. A stáb — a többi között — Auschwitzben, Bir- kenauban, s a budapesti zsi­dó temetőben készített fel­vételeket. A film dokumen­tumfelvételek felhasználásá­val is felidézi a fasiszták szörnyű tetteit. Mai műsor KOSSUTH RÁD|Ó 8.20: Társalgó. 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: Diákfélóra. Világok meséi. 10.35: Régi híres énekesek mű­sorából. 10.50: Éneklő Ifjúság. 11.05: Nótamuzsika. 11.41: Wilhelm Meister tanuló­évei. Goethe regénye rá­dióra alkalmazva. 4. rész. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Sullivan—Gilbert: Esküdt­széki tárgyalás. Zenés ko­média. 13.21: Romantikus zene. 14.10: Magyarán szólva . . . 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom: Nagy­Britannia. 15.21: Green: Concertino. 15.28: Kocsis Zoltán zongorázik. 16.05: Varázskörben. Nemes Nagy Agnes és a gyere­kek. 17.00: Világablak. IV. rész. 17.30: Téli kórusmuzsika. 17.42: Reklám. 17.45: A Szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: Népdalest. 20.52: Évszázadok mesterművei. 21.30: Üj év — új tervek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Perényi Eszter hegedül, Kiss Gyula zongorázik. 23.30: Operaáriák. 0.10: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Reklám. 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Magyar fúvószene. 12.30: Verbunkosok, katonadalok. 13.05: Pophullám. 14.00: Zenés délután. 14.15: Népdalkörök pódiuma, (ism.) 14.40: Hangos szótár. 15.05: Johnny Gibbs zenekara filmzenét játszik. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.27: Reklám. 17.30: Közvetítés a Magyarország —Jugoszlávia jégkorong Magyar Nemzeti Kupáról. 17.35: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 18.55: Közvetítés a Magyarország —Jugoszlávia jégkorong Magyar Nemzeti Kupáról. 20.05: öt művész — öt előadás. 20.23: Zenés játékokból. 21.05: Hosszú hajú veszedelem. Epizódok Gárdonyi Géza regényéből. 6. rész. 21.31: Keresztes Mihály nótáiból. 21.51: Zeneközeiben — a hall­gató. 24.00: Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.05: A kiállítótermek program­jából. 9.08: Zenekari muzsika. 10.54: Richard Strauss: Élektra. Egyfelvonásos opera. 12.45: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.05: Muzsikaszó a Musica An­tiqua Hungarica együttes­sel. 13.35: A XI. debreceni nemzet­közi kórusverseny hang- felvételei. VII/6. rész. 14.53: Magyar művészek opera- felvételeiből. 15.30: Zenei Tükör. 16.00: Klasszikus kamarazene. 17.00: Két keréken Magyarorszá­gon.* Körmend—Ják. 17.30: Ribáry Antal két szimfó­niája. 18.01: Tatjana Tuginova opera- áriákat énekel. 18.30: A Magyar Rádió szerb­horvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: Muzsikáló természet. 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tu­dományos Akadémia kong­resszusi termét. VII/5. rész. Közben: 20.25: Egy pálya von­zásában. 20.45: A hángverseny-közvetítés folytatása. 21.30: Zenekari muzsika. 21.50: Peter Dvorsky operaáriá­kat énekel. 22.19: összeállítás Lajtha László zeneszerző életéről; VI/1. 23.02: Anyai szeretet. Wolfdiet- rich Schurre jelenete. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A D. D. Sound együttes énekel.' 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: Téli szünet után — Pályaválasztási gondok — Téli sportok. Közben: A szolnoki Ság- vári körúti iskola kórusa’ énekel.) 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Régi lemezalbumok. Koncz Zsuzsa. VI. (Közben: No­teszlap.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A kemény rock mesterei. Az Asis együttes játszik. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPFST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. 10.00: Café Hungária. Az MTV és a WWF—Köln kopro­dukciója. 10.50: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.20: Hírek. 16.25: Energiatakarékosság hő- szigeteléssel. Kanadai rövidfilm. 16.45: A világ nagy városai. Leningrád. (ism.) 17.35: Rohan az idő. Kedvelt dal­lamok. IV. rész. (ism.) 18.00: Képújság. 18.05: Reklám. 18.10: Az egészséges gyermeke­kért. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Forró szél. X/5. rész. 20.55: Stúdió ’85. 21.55: Beszélgessünk a filmzené­ről! II. rész. 22.30: Amerigo Tot. ,,A mag.” 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Himnusz. II. MŰSOR 18.10: Hüvelyk Matyi. Szovjet rajzfilm, (ism.) 18.30: Képújság. 18.35: Kerek világ. 18.45: Játék a GYIK-műhelyben. (ism.) 19.10: Opera gálaest a Margit­szigeten. I. rész. 20.00: A mozi Oroszországban. Dokumentumfilm. '(ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Autó-motorsport. 21.35: Negatív lenyomat. Dokumentumfilm és stú­dióbeszélgetés. 22.55: Képújság. BELGRAD, I. MŰSOR 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 16.30: Videooldalak. 16.40: Sí Világkupa — műlesik­lás (férfiak). 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. A Román Televízió műsorát technikai okok miatt nem tud­juk közölni. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Tarka világ. 18.15: Tudomány. 18.45: Kérték — nézzék . . . 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Gyújtópontban. 20.50: Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Hogyan forgatják a nép­szerű-tudományos filmet? 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Tambura-est. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumműsor. 21.50: Irodalom. MOZI Békés Bástya: Megtalálni és ár­talmatlanná tenni. Békéscsaba Szabadság: de. 10 és 4-kor: Yerma, 6 és 8-kor: öld meg a sogunt! Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Fekete paripa, fél 8-kor: A szalamandra. Gyula Erkel: fél 6-kor: A nagy zsákmány, fél 8-kor: Szomszéd szeretők. Gyu­la Petőfi: 3-kor: Harmadik ki­rályfi, 5 és 7-kor: Lady Chat- terley szeretője. Orosháza Parti­zán: fél 4-kor: Akit Bulldózer­nek hívtak, fél 6 és fél 8-kor: Akiket a forró szenvedély hevít. Szeghalom Ady: Az ember, aki lezárta a várost.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom