Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUÁR 8., KEDD Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Agrár szakemberek tanácskozása Hajdúszoboszlón, a SZOT Béke gyógyüdülő nagytermében tegnap megkezdődött a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény­termelési Együttműködés taggazdaságaiban dolgozó szakem­berek téli továbbképzése. Több mint háromszáz termelést szervező és irányító szakember vesz részt az első tanfolya­mon, amelyet Balogh Csaba, a KITE igazgatója nyitott meg, számot adva az elmúlt év eredményeiről, s sorra véve az idei feladatokat. A KITE az ország legnagyobb növénytermelési rendszere. Ebben az esztendőben négyszáz nagyüzemben 860 ezer hek­táron integrálja a szántóföldi növények iparszerű termelé­sét. A legnagyobb területet a gabona foglalja el. Tavaly ősz­szel minden eddignél nagyobb területen, 380 ezer hektáron vetettek búzát, tavasszal pedig mintegy 240 ezer hektáron kerül a földbe kukorica vetőmag. A KITE idei téli továbbképző tanfolyamain több mint két­ezer agronómiái és műszaki szakember vesz részt. Megkezdődön Genfben Gromiko és Shultz tanácskozása Síkosak az utak — késnek az autóbuszok, a vonatok Három és fél órát tartott tegnap Andrej Gromiko szov­jet és George Shultz ameri­kai külügyminiszter első ta­nácskozása. A megbeszélése­ken az űr- és a nukleáris fegyverek korlátozásáról ter­vezett új tárgyalások előké-f szításéról volt szó. Az első fordulóra a genfi szovjet misszió épületében került sor. . Szovjet részről Andrej Gro­miko mellett Georgij Kor- nyijenko, a külügyminiszter első helyettese, Viktor Kar­pov nagykövet (aki a ko­rábbi hadászati fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon ve­zette a szovjet küldöttséget), valamint Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykö­vet vesz részt a tárgyaláso­kon. George Shultz első szá­mú munkatársa a genfi meg­beszéléseken Robert McFar- lane nemzetbiztonsági ta­nácsadó, aki — amerikai for­rások szerint — Reagan el­nök személyes bizalmát bír­va, egyfajta „egyensúlyozó” szerepet játszik az amerikai küldöttség különböző irány­zatai között. A tárgyalóasz­talnál ül Paul Nitze veterán diplomata, aki ugyancsak egy sor fegyverzetkorlátozási tár­gyaláson vezette már az amerikai delegációt, továbbá Arthur Hartman, moszkvai amerikai nagykövet. Mindkét részről további vezető kor­mányférfiak és szakértők tar­tózkodnak Genfben, közvet­lenül a tárgyalások színhe­lyén, hogy adott esetben be­kapcsolódhassanak a mun­kába. Három és fél órán át tar­tott Andrej Gromiko és George Shultz második ta­nácskozása, ezúttal a genfi amerikai képviselet épületé­ben. A megbeszéléseken — amelyekről részleteket ezút­tal sem közöltek — minden bizonnyal folytatódott az eszmecsere arról, milyen fel­tételekkel és milyen keretek között vehetné fel a két nagyhatalom újra a tárgya­lásokat a fegyverkezés kor­látozásáról. A kiszivárgott értesülések szerint a nap be­ható, az előirányzottnál hosszabb tárgyalásait tárgy­szerű, helyenként szívélyes légkör jellemezte. A délutáni fordulót köve­tően George Shultz szűk kö­rű fogadást adott a szovjet küldöttség tiszteletére, ahol minden valószínűség szerint (Folytatás a 2. oldalon) Idei egészségügyi szakmai programok Az egészségügyi kormány­zat ebben az évben is a szív- és érrendszeri, vala­mint a daganatos megbete­gedések korai felismerését és gyógyítását, a traumatológiai és a pszichiátriai ellátás fejlesztését helyezi az egész­ségvédelem előterébe. E szakmai programok megva­lósításával elősegíti a lakos­ság egészségi állapotát ked­vezőtlenül leginkább befo­lyásoló betegségek elleni küzdelmet. Az idén folytatódik a spe­ciális kardiológiai részlegek szervezése, például Siklóson, Győrött, Gyulán. Bővül a kardiológiai szakrendelések hálózata Bács-Kiskun, Győr- Sopron megyében. Pest me­gyében és a fővárosban a kardiológiai szűrések bőví­tését, több megyében új di­agnosztikai és terápiás eljá­rások — például echokar- diográfiás vizsgálatok — be­vezetését tervezik. Az egye­temi kardiológiai központok­ban és az országos intézet­ben végzett . , szívműtétek speciális eszközeinek beszer­zésére 290 millió forint áll rendelkezésre, 30 millió fo­rinttal több, mint az előző évben. . Folytatják a daganatos megbetegedések felkutatásá­ra, korai felismerésére irá­nyuló tevékenységet. A nő- gyógyászati rákszűrések szá­ma már meghaladja az évi egymilliót, szükséges azon­ban ennek további emelése. Győr-Sopron megyében az izotópdiagnosztika alkalma­zásának kiterjesztését, Szol­nok megyében az onkológiai ágyak számának növelését tervezik. Az ország több részében javítják a balesetet szenve­dettek ellátásának feltételeit. Néhány megyében a műsze­rezettség fejlesztése, máshol a traumatológia speciális el­látási formáinak bevezetése a cél. Ennek megfelelően tervezik az égési, a kézsebé­szeti, a neurotraumatológiai ellátás kiterjesztését. A kéz­sebészeti program megvaló­sításában többek között Szé­kesfehérváron, Győrött, Sal­gótarjánban, Cegléden vár­ható haladás. Az égési trau­matológiai ellátást Miskol­con, Salgótarjánban fejlesz­tik. Várhatóan az eddiginél több beteg részesülhet mű- veseellátásban. A vértisztí- tásos vesepőtló kezelések száma évi 50 ezerről 60 ezer­re, a hasűri eljárású kezelé­sek száma pedig 12 ezerről 15 ezerre emelkedik. Az utóbbi otthon alkalmazható formáját igyekeznek széle­sebb körben elterjeszteni. A szakmai programok anyagi lehetőségein belül az alkoholizmus elleni küzde­lem feladataira 50 millió fo­rintos fejlesztést irányoztak elő. Ez az összeg lehetővé te­szi újabb kijózanító állomá­sok kialakítását, a fekvőbe­teg-intézetekben alkoholó- giai osztályok, részlegek szervezését, az alkohológiai gondozás személyi és tárgyi feltételeinek bővítését. Fel- használásával megteremthe­tik az Alkohológiai Tudomá­nyos Módszertani Központ elhelyezésének a feltételeit, s támogathatják az alkoholel­lenes klubokat. Fáznak a háziállatok és a vadak is A szokatlanul erős és tar­tós hideg szerte az országban gondokat okoz a mezőgazda- sági üzemek állattenyésztői­nek, sőt, még a vadászoknak is, akik ilyenkor gondos gaz­daként védik, óvják az ér­tékes vadállományt. Az ország egyik legfonto­sabb állattenyésztő vidékén, Baranya megyében, csak te­temes többletmunkával és -költséggel, esetenként szük­ségintézkedéssel képesek biz­tosítani a gazdaságok az ál­lattartó telepek zavartalan működését, a termelési szint fenntartását, illetve terv sze­rinti növelését. Az ágazat dolgozói termé­szetesen készültek is a vár­ható zord időjárásra. Rend­be hozták az istállók, ólak ajtóit és ablakait, kijavítot­ták a szabadtartásos istállók fűtött vályúinak elektromos hálózatát, szigetelték a sza­badban futó vízvezetékcsö­veket, gondoskodtak elegen­dő száraz alomról, feltöltöt- ték az erőgépek akkumulá­torait és az üzemek fűtő­olajtartályait. Mindezek el­lenére csak nagy erőfeszíté­sek árán tudják leküzdeni a tél által okozott nehézsége­ket. A szabadtartásos tehén- és üszőtelepeken újra meg újra befagynak a vízvezetékcsö­vek a mínusz tíz fokot meg­haladó hidegben, ilyenkor forrasztólámpával olvasztják ki a csövekben keletkezett jégdugókat. A megbontott és szabadban tárolt silótakar­mány összefagy, s csak ügy- gyel-bajjal, kemény munká­val tudják szétporciózni. A fagyos hajnalokon nehezeb­ben indíthatók az állatte­nyésztést szolgáló gépek, emiatt az emberek kénytele­nek korábban kezdeni a munkát, hogy a jószág idő­ben megkapja a takarmány­adagját. Pedig a fokózott hőveszteség miatt az állatok­nak még többet is kell enni­ük az átlagosnál. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban például a duplájára emelték az üszők napi abrakadagját. Általában is több energia fogy. Csupán fűtőanyagból 20—30 százalékkal többet használnak fel most a gaz­daságok, hogy fenn tudják tartani a kívánatos hőmér­sékletet az állattartó telepek nevelőházaiban, ahol a fiatal sertéseket, szarvasmarhákat, baromfiakat tartják. Azok az ütemek, amelyek nem ren­delkeznek elegendő tároló­térrel, most rendkívüli jára­tokat indítanak a gyorsan fogyó fűtőolaj pótlására. Az áldozatkész munkának köszönhetően mindeddig nem következett be észlel­hető csökkenés a tej- és to­jástermelésben, nem lassult le az állatok súlygyarapodá­sa a baranyai gazdaságok­ban. Fejér megye szarvasmar­hatartó gazdaságaiban főleg az állatok ivóvizének bizto­sítása okoz gondot. Az önita- tók ugyanis óránként ismé­telten befagynak, s jégréteg vonja be az itatóvályúkat. (Folytatás a 3. oldalon) A rendkívüli, zord időjá­rás nyomán lelassult mind a közúti, mind a vasúti közle­kedés. Az elmúlt napokban a vasútnál nem a hó, hanem a kemény hideg okozta a leg­nagyobb gondot. A váltók le­fagytak, s ezért a vonatok kisebb-nagyobb részben kés­tek. A váltók .jégtelenítése folyamatos volt, ám mire az egyiket fölmelegítették, addig a másik lefagyott. A szerel­vények fűtése sem gondmen­tes. A kocsik nehezen meleg­szenek fel, s nagyon hamar lehűlnek. Éppen ezért rásegí­tő fűtőkocsik, segítik a sze­relvények előfűtését. A hóesés nem zavarta a vonatok közlekedését, igaz, a szél néhol kisebb hóátfúvást épített, amivel a mozdonyok megbirkóztak. A belföldi és nemzetközi vonatok 60—90 perces késéssel közlekednek. A vasúti áruszállítás folya­matos, igaz, ezekben a napok­ban a decemberi forgalom­hoz képest jelentősen vissza­esett. A villamos felsővezeté­kekkel ez idáig nem voltak gondok, az esetleges hibák azonnali javítására éjjel-nap­pali hibaelhárítási ügyeletet tartanak. A megye csaknem 1450 ki­lométeres úthálózatát letapo­sott hó borítja, mely sok he­lyen jeget takar. Minden út két nyomon járható, nem könnyű azonban a gépkocsik indulása és megállása. A köz­úti igazgatóság hóekéi folya­matosan dolgoznak: az útra hullott, felvert havat a pad­kára tolják. A felületet ér- desítő anyaggal szórják, vi­szont ez is csak egy-két órá­ig hatásos. Az utak sózása értelmetlen, ugyanis a só mínusz 5—6 fokig hatásos, s tegnap délben is mínusz 10 fok alatt maradt a hőmérő higanyszála. A * Gyula—Békéscsaba— Orosháza vonaltól délre hóát- fúvások kialakulása kezdő­dött, ám a szél elálltával ezek megszűntek. Az említett tér­A peronok takarítása is folyamatos ségben, de másutt is, már egy 30 kilométer/óra erősségű szél is képes felkapni a por­hót, ési abból hóesés nélkül akadályt építeni. Az autóbusz-közlekedés is lelassult. A helyközi járatok 30—50 perces késéssel közle­kednek, a helyi járatok sem tudják tartani az ütemidőket, azok 15—30 perces késéssel közlekednek. Nemcsak az utak, hanem a felszállóhelyek is síkosak, 'csúszósak. A Volán teherjárművei­nek e napokban is a cukor­répa szállítása jelenti a leg­nagyobb feladatot, még kö­rülbelül 850 tonna termés vár a feldolgozóhelyre való szállításra. A répát fuvarozó járművek menetideje a síkos útfelület miatt megduplázó­dott. A közúton közlekedők szá­mítsanak a megnövekedett menetidővel, csak óvatos, kö­rültekintő vezetéssel juthat­nak céljukhoz. A hosszabb útra indulóknak az országos és a megyei úthelyzetről fel­világosítást ad a megyei köz­ponti ügyelet Békéscsabán, a , 25-154-es telefonon, vagy te­lexen: a 83-364-es számon. —sz— A vasútnak nagy gondot jelent a váltók tisztítása Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom