Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

1985. január 7., hétfő o EmnEEÉJ SPORT SPORT SPORT SPORT Leltár, amelyben szó lesz: • Egy „céltévesztett” aranyéremről • Elveszett tornászbőröndökről • 0 bajuszos kislányról • Interpelláló boxedzőröl • És végül egy Miklya-cáfolatról Leltár. ízlelgetve a fogalmat, nem csoda, hogy éppenséggel nem mindenkinek az év végi számvetés jut eszébe. Nézzük csak, mit ír a Magyar Értelmező Szótár: „Valamely intézmény anyagainak és tárgyainak készletét számszerűen és pénzértékben felsoroló kimu­tatás. Valahol található tárgyak jegyzéke.” Akad még egyéb meg­határozás is, de maradjunk az elsőnél, annak is az első mondatá­nál. Tehát valamilyen intézmény anyagainak készlete. Nos, ilyen „készlettel” az újságírók is rendelkeznek, következésképpen az ál­taluk képviselt lap is. Bár az év végi leltározást többnyire a nyil­vánosság bevonása nélkül végzi el mindenki — ezúttal tegyünk ki­vételt. Ugyanis, csakúgy mint a családi leltáraknál, újfent rájö­vünk, hogy a valamilyen okból egyszer fejünkben félretett infor­mációt, fiók sarkába süllyesztett magnetofonszalag-részletet, a már- már papírkosárnak szánt, de végül mégis megtartott papírfecnit, teleírt (firkált, rajzolt) kéziratpapírt okkal mentettük félre azzal: „Talán mégse kéne még kidobni, hátha egyszer szükségét érezzük, s elővesszük újra”. Talán ez a rendhagyó leltár valamelyest bizo­nyítja: nem volt rossz „ötlet” megtartani, eltenni, őrizni azokat a bizonyos információkat tavalyról, íme, egy csokorravaló belőlük: Elkészülni, vigyázz, rajt... Testedzési tanácsadó (1.) Bevezető helyett O Bizonyára többen emlé­keznek még rá: nemrégen terjedelmes cikket közöltünk Ulrich Jánosról, aki 1927- hen békéscsabai színekben országos bajnokságot nyert a 100 méteres hátúszásban. Bármilyen terjedelmesre is terveztük azonban az anya­got — jelentőségének meg­felelően — az utolsó pilla­natban a könyörtelen szer­kesztői ollónak mégis közbe kellett avatkoznia. Egy igen érdekes passzust kellett ki­húzni. Nem dobtuk el azon­ban véglegesen ezt a bekez­dést sem. Folytatódjék tehát onnan a cikk, amikor Ul­rich János tanítványairól mesél, s Kiszely Jánosra te­relődik a szó, — Kiszely Jancsi már di­ákkorában imádta a vizet, vitorlázott, átúszta a Bala­tont és dunai távúszásókon vett részt. Nagyszerű sze­mész vált belőle. Amikor ki­tört a polgárháború, az első hívó szóra Spanyolországba ■sietett. Az internacionalisták angol egységében, orvos fő­hadnagyként harcolt. A fa­siszták győzelme után a szi­getországba emigrált. A má­sodik világháború végén a londoni kikötő orvosparancs­nokaként, őrnagyi rangban szerelt le. Négy évvel ez­előtt járt legutóbb itthon, amikor is együtt látogattuk meg egykori edzőjét az VI- rich-portán. — Ah, Jancsi! Egyik leg­tehetségesebb és legmóká- sabb versenyzőm* volt. Es amit Debrecenben csinált az uszodaavatón. nem volt min­dennapi! 1500 méteren indí­tottuk, és neki, mint tehet­séges kezdőnek a szélső, a 8-as pálya jutott. Rótta a hosszakat, majd amikor kifáradt, leült a lép­csőre. Senki sem vette ész­re, mert odabent a meden­ce közepén Páhok, Halassy és Fehér öldöklő küzdelmet vívott a győzelemért. Miután „Dzsoni” kipihente magát, az utolsó hosszra beszállt, és a közönség üdvrivalgása kö­zepette elsőnek úszott a cél­ba. Tapsolták, fényképezték a fiút, a nagy menők nem. értették a dolgot. A zsűri semmit sem vett észre, és erőnek-erejével „Dzsoni” nyakába akarta akasztani az aranyérmet. Csak amikor a mi gyerekünk pironkodva bevallotta a „stiklit”, akkor hirdették ki a valós ered­ményt. © December elején nem kis izgalommal készült első ten­gerentúli útjára Kovács Krisztina, a Békéscsabai Előre Spartacus korváloga­tott tornásza és edzője Unyatyinszkiné Karakas Jú­lia. Annak rendje-módja szerint el is utaztak, Krisz­tina be is gyűjtötte a szép tiszteletdíjak egy részét, s már-már teljes volt az öröm . .. Amikor azonban harmincszor is körbementek már a csomagok Ferihegyen, s az edző bőröndje mégsem volt köztük, kezdett mele­gük lenni. A baj persze nem jár egyedül. A versenyről készült videokazetta a vá-­mosókat segítő technikai be­rendezés „áldozata” lett, ugyanis folyamatos szürke képsor lett a színes felvétel­ből ... Ez esetben azonban nem érvényes a „háromig nem áll meg a baj” fáma. Tíz nap múlva Ugyanis szerencsére megérkezett a hiányzó, Min­neapolis—Budapest feliratú bőrönd is. o Jó ideje már, hogy vi­lágutazó élsportolóink egyi­ke Bökfi János. Van annak már talán háromnegyed éve is, hogy a Viharsarokhoz va­ló kötődéséről, pályafutásá­nak alakulásáról és magán­életének céljairól beszélget­tünk a csabai súlyemelővel, s ezt magnetofonszalag is rögzítette. Ilyenkor, s ha­sonló alkalmakkor mindig szóba kerül egy-egy emléke­zetes sztori is. Annak ide­jén a riportból — ki tudja már milyen okból — min­denesetre kimaradt egy kis történet, amelyet Bökfi el­mesélt : — 1982-ben a Sao Pauló-i ifjúsági világbajnokságon is indulhattam, akkor még a Budapesti Honvéd színeiben. Nos, arra a versenyre sok minden jelző találó lehetne, de az semmiképpen, hogy a rendezés kifogástalan volt. Valahogy úgy voltak vele dél-amerikai barátaink, amit arrafelé sokszor és sok min­dennel kapcsolatban mondo­gatnak: Manana! Vagyis, jól van, majd később. Nem kell úgy elkapkodni! Hát tény­leg nem kapkodták el a dol­gokat. A verseny előtt egy nappal még nem volt súly­zókészlet, hogy a kisebb hiányosságokról ne is be­széljek. Nem estünk persze kétségbe, főként nem Aján Tamás, aki a Nemzetközi Súlyemelő _ Szövetség nagy tekintélyű főtitkára. Gyor- -san intézkedett, lett súlyzó és más „kellék” is. Csak az eredményhirdetési ceremó­nia körülményei nem akar­tak sehogyan sem alakulni. Mindenhol az ünnepélyesség feltétele például, hogy le­gyen három kislány, akik a díszpárnát, az érmeket vi­szik a dobogóhoz. Sehogy (Folytatás a 8. oldalon) Lengyelországban: 1. Grubba A Przeglad Sportowy című lengyel sportújság olvasói­nak véleménye szerint (mintegy harmincezren küld­ték el a szerkesztőséghez a szavazatukat) 1984-ben az asztalitenisz EB-n ezüstér­met nyert Andrzej Grubba érdemelte ki a Lengyelor­szág legjobb sportolója cí­met. A kitűnő pingpongozó mögött két atléta foglalja le a képzeletbeli dobogó máso­dik és harmadik helyét, Lu- czyna Kalek, illetve Bo- huslaw Maminski. Érdekes­ség, hogy a legjobb lengyel labdarúgó, W. Smolarek csak a 9. helyet érdemelte ki. (MTI) Bélyegsarok A Magyar Posta múlt év de­cember 28-án 7 címletből — 1, 1,-2,—, 2,—, 4—, 6,— és 8,— Ft-os bélyegekből — álló, összesen 24,— Ft névér­tékű különböző baglyokat ábrázoló bélyegsorozatot bo­csátott forgalomba. A bélyegsorozat Kékesi László grafikusművész terve alapján, 447 300 fogazott és 5300 fogazatlan példányban, 50 bélyegképet tartalmazó ívekben, mélynyomás + acél­metszettel a Szovjetunióban, a Goznak Nyomdában ké­szült. Valamennyi bélyeg álló téglalap alakú, perforálásig terjedő méretük 28 x 40 mm. A bélyegképek alatt olvas­ható a „MAGYAR POSTA” felirat, a bal, ill. jobb ol­dalon függőleges a képen ábrázolt madár neve magya­rul és latinul jelenik meg. Az értékjelzés a bélyegkép bal, ill. jobb felső részében van. Az egyik 1,— Ft-os bélye­gen KUVIK — ATHENE NOCTUÄ, a másik 1,— Ft- os bélyegen GYÖNGYBA­GOLY — TYTO ALBA lát­ható. Az egyik 2,— Ft-os bélye­gen MACSKABAGOLY — STRIX ALUCO, a másik 2,— Ft-oson ERDEI FÜLESBA­GOLY — ASIO OTUS jele­nik meg. A 4,— Ft-os bélyegen HÓ­BAGOLY — NYCTEA SCANDIACA került ábrázo­lásra. A 6,— Ft-os címleten URÁLI BAGOLY — STRIX URALENSIS jelenik meg. A sorozat záró — 8,— Ft- os értékén — UHU — BU­BO BUBO látható. % T í A Nem kifejezettén az új esz­tendő az apropója, hogy mai számunkban új sorozatot in­dítunk útjára. Annál is in­kább, hiszen egy kis testmoz­gás évtől, évszaktól függet­lenül mindig jól esik. Ter­mészetesen nem átitatjuk magunkat azzal, hogy 22 epi­zódból álló sorozatunk egy- egy írása után minden lakás tornateremmé alakul, az es­ti munkából hazatérők az ut­cán nem győznek majd kitér­ni a kocogok elől és kozmeti­kázás helyett minden hölgy uszodába, aerobictanfolyam- ra indul, vagy éppen a lakó­telepi sportegyesületbe siet tagsági igazolványt váltani. Hiú ábránd lenne, tudjuk jól. Abban azonban feltétle­nül hiszünk, hogy mégis lesz­nek, akik „szót fogadnak” a szerzőnek, s kedvet kapnak egy kis testmozgáshoz. Apropó, szerző. A cikkeket felkérésünkre dr. Takács Fe­renc, a Testnevelési Főiskola adjunktusa írta. Ismert szak­ember, különösen a sport és a képzőművészet kapcsolatá­val foglalkozik elmélyülteb­ben, gyakran publikál az Élet és Irodalomban és más lapokban (Molnár C. Pálbat- tonyai származású festőmű­vész sporttárgyú műveit elemző cikkét annak idején e hasábokon is közöltük). Különböző szerkesztési meggondolások alapján so­rozatunk nem naponta, illet­ve állandó időpontokban je­lentkezik — csupán azt ígér­jük, hogy viszonylag rövid időközönként, azaz rendsze­resen. Reméljük ugyanis, hogy akinek kedve van — így is velünk tart. Könnyí­tésül talán annyit: a leg­utóbbi torna VB-ről kölcsön­vett emblémánkról is „fel­ismerhető” lesz sorozatunk. F. I. Aligha van divatosabb közhely napjainkban annál, hogy: keveset mozgunk, ed­zetlenek vagyunk, elhanya­goljuk fizikumunkat, és ez a civilizációs ártalmak egész sorát zúdítja szervezetünkre. Közhelynek hangzik ez a megállapításr pedig valójá­ban mégsem az, hanem igaz. Világunk — a technikai ci­vilizáció — nem1 kedvez a testmozgásnak. 'Ez tény. Ma már az e tényből fakadó egészségügyi károsodások a világ valamennyi fejlett or­szágában sűrűsödnek a sta­tisztikai kimutatások rovatai­ban. Nem lenne azonban il­domos az olvasót rémisztő számokkal gyötörni, mondjuk a szívinfarktusról vagy a kó­ros elhízásról. A továbbiak­ban hát nem meditálunk a testkultúráról, hanem gya­korlati tanácsokat, ötleteket szeretnénk adni minden nemnek és korosztálynak ah­hoz, hogy miként kezdjen ■ hozzá testműveléséhez. Testedzési tanácsadónkban alkalmasint bemutatjuk azo­kat a sportágakat, melyek a legalkalmasabbak az otthoni gyakorlásra, fizikumunk kar­bantartására. Foglalkozunk a házi tornaszerek és sportesz­közök készítésével, a túrá­záshoz szükséges felszerelé­sekkel . és egyéb, alapfokú testedzési tudnivalóval. Rö­viden: a mit? hol? mikor? hogyan? kérdésekre igyek­szünk választ adni. A mikort tulajdonképpen már most, a bevezetőben megválaszthatjuk. Lusta em­berek első számú testkultúrá­val kapcsolatos kifogása ugyanis az, hogy: mikor van nekem arra időm? Civilizált világunkban közismerten nö­vekszik a szabad idő, de az is igaz, hogy ennek ellenére nemcsak mozgásszegény, ha­nem időszegény is ez a kor­szak. Az időhiány legtöbb­ször szervezési hibára vezet­hető vissza: rossz a napiren­dünk, az időbeosztásunk. Ezen pedig egy kis figyelem­mel könnyű segíteni, de ha van is időnk, ott van a má­sik probléma: mire használ­juk? Rendszerint arra szok­tuk használni, ami nekünk fontos és ami közel áll hoz­zánk. A baj az, hogy a test­kulturális tevékenység ma még csak keveseknek igény, sokunktól pedig távol áll. Aki azonban felismerte a testedzés, valamint az egész­ség és az emberi élet har­móniájának szoros öszefiig- géseit, annak van ideje rá. Mikor sportoljunk, mozog­junk hát? Bármikor? Reggel, munkába indulás előtt, vagy este a tévé előtt, végered­ményben teljesen mindegy. De a nap valamelyik szaka­szában szorítsunk ki egy kis időt a testmozgásra. Látni fogjuk majd, hogy közleke­dés vagy munka közben is lehet testgyakorlatokat vé­gezni. Ezekre a fortélyokra szeretnénk olvasóink figyel­mét felhívni testedzési ta­nácsadónkban. Kezdjünk hát hozzá. De ne holnap. Még ma! Addig, amíg nem késő. Időt nyerni, csatát nyerni. Ez az ismert mondás esetünkben így fo­galmazható át: időt fordíta­ni a testmozgásra, egészséget nyerni. Ez pedig nemcsak egyéni, hanem társadalmi ér­dek is. Kezdjünk hát hozzá — vagy folytassuk — a rend­szeres testmozgást. A sport világában az elkészülni, vi­gyázz, rajt elhangzása után már a szavaknak alig marad szerepük. Itt. az izmok be­szélnek ... Legközelebb tehát ott folytatjuk, hogy: Rajt! (Folytatjuk) Takács Ferenc Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Mit üzen a Rádió? (ism.) 9.00: A hét zeneműve: Mahler — A panaszos dal. 9.30: Busongás. Batsányi János verse, (ism.) 9.39: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 11.05: Bioritmus. 11.25: Szovjet dalok. 11.40: Wilhelm Meister tanuló­évei. Goethe regénye rá­dióra alkalmazva. 3. rész. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora. 13.02: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 14.10: Rosier Endre dalfelvéte­leiből. 14.32: Borovicska: A kertben — polka. 14.38: Szövőlegény. Gell éri An­dor elbeszélése, (ism.) 14.55: Édes anyany vünk. (ism.) 15.00: Ellenpontok. Riport. 15.30: Kóruspódium. 15.45: Filmzene. 16.05: Észkerék. Ismeretterjesztő magazin fiataloknak. 17.00: Eco-mix. Gazdasági maga­zin. 17.30: Hangszerszólók. 17.40': A Kambodzsai Népköztár­saság nemzeti ünnepén. A győzelem napja. 18.10: Hanglemez MK. 18.12: Reklám. 19.15: BUÉK 1985! A Rádió Ka­barészínháza szilveszteri bemutatója, (ism.) 21.15: Reklámkoktél. 21.20: örökzöld dallamok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Eduard van Benium két Beethoven-nyitányt vezé­nyel. 22.50: Párbeszéd a nagyvilággal. 23.43: Offenbach operettjeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az Állami Népi Együttes műsorából. 8.50: Délelőtti torna. 9.05: Napközben. 10.25: Néhány szó zene közben. 10.45: Láttuk hallottuk. 11.25: Világújság. 12.10: Népzene Kambodzsából. 12.25: Kis magyar néprajz. 12.30: Lakatos Mihály népi ze­nekara játszik. 13.05: Pophullám. 14.00 : Kettőtől ötig . . . 17.05: Újdonságainkból. Fiatalok népzenei felvételei. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Zeneközeiben. 19.30: Sportvilág. 20.00: Reklám. 20.03: Rockújság. II. évfolyam 1. szám. 21.05: Hétfő esti muzsikaszó. 21.35: Melis György énekel. 21.50: Rádiókrimi. 23.00: A Jeremy Steig—Eddie Gomez duó dzsesszfelvéte- leiből. 24.00: Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.05: A kiállítótermek program­jából. 9.08: Billy Idol felvételeiből. 9.38: Kamarazene. 10.30: Don Giovanni. Részletek Mozart operájából. 11.23: Zenekari muzsika. 13.05: Líra és filozófia. Petőfi Sándor Beszél a fákkal a bús őszi szél című versé­ben. 13.35: Világhírű énekesek ope­rettfelvételeiből. 14.10: Régi magyar táncmuzsika. 14.35: Mascagni operáiból. 15.08: Alfred Brendel (zongora) szonátafelvételeiből. 16.02: Bemutatjuk új felvételein­ket. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A hét zeneműve — Mah­ler: A panaszos dal. (ism.) 18.00: Reklám. 18.04: Brahms-művek. II. rész. 18.27: Zenekari operarészletek. 19.05: Két hangon Ady intései­ről. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nye. 21.20: Kamarazene. 22.08: Blues-felvételek. 22.44: Operakettősök. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. Szerkesztő: Palatinus Ist­ván. (A tartalomból: Be­szélgetés egy idős techno­lógussal — Klub-problé­mák — Dr. Kocsis Károly válaszol egészségügyi kér­désekre.) 13.00—18.30: Alföldi krónika. BELGRAD, I. MŰSOR 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 16.30: Videooldalak. 16.40: Sí Világkupa — műlesik­lás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Meseváros. 18.00: Mítoszok és legendák. 18.15: Művelődési, műsor. 18.45: Nektek — ifjúsági műsor. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00!* G. Stefanovski: Kettős fe­nék — dráma. 21.15: A világ ma. 21.45: Kiválasztott pillanat. 21.50: Tv-napló. 22.10: Egy szerző, egy film. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Telesport. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Kutatások. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.10: Dinasztia — filmsorozat. 22.00: Szórakoztató műsor, (ism.) A Román Televízió műsorát technikai okok miatt nem tud­juk közölni. SZÍNHÁZ 1985. január 7-én, hétfőn 19 óra­kor Békéscsabán: AZ ORANGUTÁN MEGNYITÁS Bérletszünet (a Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka) 10-én, csütörtökön 19 órakor Bé­késcsabán : FURCSA PÁR Szakmai bemutató MOZI Békési Bástya: 4-kor: Kincs, ami nincs, 6 és 8-kor: Altatódal nászágyon. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10 és 4-kor: Yerma, 6 és 8-kor: öld meg a Sogunt! Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Beszélő köntös, fél 8-kor: Vár­lak nálad vacsorára. Gyulai Er­kel: fél 6-kor: Nagy zsákmány, fél 8-kor: Szomszéd szeretők. Gyulai Petőfi: 3-kor: Púpos lo­vacska, 5 és 7-kor: Lady Chat- terley szeretője. Orosházi Béke: 5-kor: Nevem: Senki, 7-kor: A Szép fogolynő. Orosházi Parti­zán: fél 4-kor: Akit Bulldózer­nek hívtak, fél 6 és fél 8-kor: Szelíd motorosok. Szarvasi Tán­csics: Jim Craig. Szeghalmi Ady: Az ember, aki lezárta a várost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom