Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

/ X985. január 7., hétfő o l?U:HMTc3------------------------------------­r n tavasz sem lesz könnyű... Tudományos diákkör a szarvasi főiskolán Alig 20 évesek, közvetlenek, nevetősek. Általában nem ilyennek képzeljük azokat, akik tanulmányaik mellett tudományos kutatásra adják a fejüket. Tavaly decem­ber közepén a kari tudományos diákköri konferencián — többek között — az ő munkáikat tartották méltónak arra, hogy képviseljék az országos konferencián a DA­TE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karát. Amikor kutatásaikról, vizsgálataikról beszéltettem őket, sokáig röpködtek a szakszavak • s a kívülálló számára érthetetlen fogal­mak. Nehezen találtuk meg a legközérthetőbb megfogal­mazást. A tudományos diákkörök tagjai valamely tanszék ku­tatási tevékenységéhez kap­csolódnak. Hogy melyik té­mát választják a diákok, az nagyban függ a kutatási te­rülettel foglalkozó tanár egyéniségétől. Bábud Zsuzsa már első évben a talajtan mellett kö­telezte el magát, s ebben a döntésében nagy szerepe volt tanárának. — Nagy hatással volt rám, és azt hiszem, többünk­re dr. Kun András munká­ja, munkabírása és hozzánk való viszonya — emlékezik az indíttatásra. Hogy a kü­lönböző , nedvességtartalom­nál végzett lazítás milyen hatással van a talaj porozi- tásviszonyára, ezt vizsgál­tam. Ehhez nincs még iro­dalom, ez is hajtott. A lazítást kézzel kellett csinálni, s ebben Karika András és Pásztor István volt segítségére. Hogy mit jelent 30 talajszelvényt ki­ásni, azt csak az tudja, aki ezt csinálta már. S hogy te­vékenységüknek mi az ered­ménye? — A vizsgálatok alapján javaslatot tudok tenni, hogy milyen nedvességtartalomnál a leghatékonyabb a lazítás — mondja Zsuzsa. Ök hárman együtt dol­goztak a drénezett szikes ta­lajok sóforgalmának és nát­riumegyensúlyi viszonyai­nak vizsgálatában is. — Mit jelent ez magya­rul? — kérdezem. — Hazánkban kétfajta szikes talaj van — kezdi Karika András. — A Békés megyében található szike­sekben a sótartalom nem nagy, viszont nagy a náfri- umtartalom. Ezeket a tala­jokat, illetve ezeknek a ta­lajoknak a másodlagos szi- kesedését nem vizsgálták még eddig. Nekünk sikerült megállapítani, hogyan lehet előre jelezni a másodlagos szikesedés folyamatát eze­ken a Békés megyei talajo­kon. Szilvás Ágnes és Bánfi Ferenc az üzemszervezési és számviteli tanszék kutatói tevékenységéhez csatlakozott. Három térséget hasonlítot­tak össze, három év alap­ján. Hogy e térségeknek mi­lyen irányba változott a ve­tésszerkezetük, s ez miként befolyásolta e térségek jö­vedelmezőségét. Fontos kö­vetkeztetésük, hogy nem le­het mindent a talaj minősé­gére „rákenni”, a talajmi­nőségen úrrá lenni a helye­sen megválasztott vetésszer­kezettel; 118 gazdaság ada­tait számítógéppel dolgozták fel. Számukra is fontos im- pulziókat adott a konzulens, Hetényi István, Kacskó Sándor és Kiss László a „Szarvasi 4” lucer­nafajtát vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző éghajlati tényezők miként befolyásolják a mag­termést, s a kedvezőtlen ég­hajlati tényezők hatását ho- ■— an lehet kivédeni helyes agrotechnikával. Következ­tetéseiket alátámasztották számítógépes értékeléssel is. Konzulensük Tóth Sándorné dr., aki ennek a lucernafaj­tának egyben a nemesítője is volt. Beszélgetőpartnereim ered­ményes tudományos diákkö­ri tevékenysége egyben azt is jelenti, hogy nekik már nem kell szakdolgozatot ír­ni. — Könnyű tavaszotok lesz — mondom. — Dehogy lesz — vágják rá kórusban. — Készülünk az „országosra”. A zsűriben már olyanok ülnek, akiknek csak nyolc sorban lehet felsorolni a tudományos rendfokozatait, s ráadásul azok a címek jo­gosak. S belekérdezhetnek a nézők is. Tizenöt perc van a szóbeli ismertetésre. Ezalatt kell 40—50 oldal írásos anyag leglényegesebb következteté­seit elmondani. Amit azon­ban ehhez át kell nézni, az vagy nyolc kiló írott anyag. S mögötte rengeteg munka. Persze, válaszolhat a konzu­lens is, de jobb volna, ha er­re nem lenne szükség. — Miről kell lemondano­tok, hogy az a 8 kiló anyag összeálljon? — Nekem majdnem a fél­évemről — mondja Karika András. A többiek magyarázzák: sokszor hiányzunk óráról, s nem mindig könnyű elfogad­tatni, hogy a tudományos diákköri munkák miatt va­gyunk kénytelenek távolma­radni. Napokon keresztül hajnali háromig dolgoztunk. — Nagyon elköteleztétek magatokat a három év alatt, egy-egy viszonylag szűknek tűnő kutatási .terület mellett. Nem lesz ennek káros követ­kezménye, ákkqr, amikor ki­léptek az iskola kapuján? — Műszaki szemléletünk minden tantárgyból van — mondja Kacskó Sándor —, csak egy valamiben jobban elmélyültünk, s azt természe­tesen jobban tudjuk, mint a többi tárgyat. Azt hiszem, ez az a szak­barbárság amit érdemes tá­mogatni. Ungár Tamás DEFflG Akik az erdőből élnek Magyarország — s ezen belül Békés megye — az er­dőben szegény területek kö­zé tartozik. A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság (DEFAG) mintegy 26 ezer hektár területen gaz­dálkodik. Gyulai erdészeté­hez — miként azt Csiba Bé­la műszaki vezető elmondta — mintegy 8 ezer 200 hek­tár tartozik. A gyulai erdészetben zöm­mel különböző korú — cse­metétől a 120 évesig — ko­csányos tölggyel találkozni. Emellett jelentős mennyisé­gű nemesnyár — óriás, olasz, francia — található még a kezelésükben. Kisebb terü­letet foglal el az akácállo­mány. Tavaly 24 ezer köb­méter fa kitermelését irá­nyozták elő. Ezt a tervet si­került teljesíteniük. A kü­lönböző fakitermelési mó­dok — tisztítás, gyérítés, véghasználat — 660 hektárt érintettek. Nemesnyárból mindegy 10 ezer köbmétert, tölgyből 9 ezer 500 köbmétert, akácból 1400 köbmétert, cserfából 1300 köbmétert termeltek ki. A keményfa (akác, tölgy, cser) egy részét a bányákba szállították, míg a fennma­radó hányadot a környező gazdálkodó szervezetek vá­sárolták meg. Az iparilag hasznosítható anyagot a sze­gedi fűrészüzembe vitték. Az iparilag nem hasznosítható faanyag egy része a TÜZÉP- telepekre került. Évente 'je­lentős mennyiségű tűzifát forgalmaznak saját telepük­ről. Az év végi országos tü­zelőgondok enyhítéséből is részt vállaltak. Terven felül mintegy 600 köbméter tűzi­fát állítottak elő. A karácsonyfa-ellátásból is kivették a részüket. Kondo­rosi kertjükből 5-6 ezer fe­nyőfa jutott el a lakásokba. Ennek felét saját maguk ér­tékesítették, a többit a kör­nyező ÁFÉSZ-eken keresztül juttatták el a vásárlókhoz. A gyulai erdészetben a fizi­kai dolgozók száma megha­ladja a 140-et. A fakiterme­lésben nyolcvanan vesznek részt. A munkások SKIL motorfűrészekkel dolgoznak, és zömmel traktoros vonta­tást alkalmaznak. Sokszor az állományviszo­nyok úgy kívánják, hogy az olcsóbb lóvontatást használ­ják. A gyérítésnél ezzel az eljárással a megmaradt fá­kat védik. A szaporítóanya­got az országos hírű, több mint 50 hektáros bánkúti csemetekertben állítják elő. Innen látják el Dél-Magyar- országot csemetével. Fő pro­filjuk a nemesnyár és a ne­mesített fűzcsemete-terme- lés. Évente — a kereslettől függően —‘ mintegy 3,és fél millió szaporítóanyagot állí­tanak elő. A gyulai erdészetben a ha­gyományoknak megfelelően magas szintű vadgazdálko­dást folytatnak. Az ágazat­ban a műszaki irányítókkal együtt 10—15-en dolgoznak, s látják el a 22 ezer hektá­ros területet. Az erdőkben dám, őz, vaddisznó, mezei nyúl, fácán és vadkacsa ta­lálható. A nagyvadak kizá­rólag tőkés exportra kerül­nek a MAVAD-on keresztül. A fácán egy részét is a tőkés országokba szállítják. A letermelés nyugati ven­dégvadászokkal történik, ami szintén jelentős valutabevé­telt jelent. Nagy gondot for­dítanak a vadállomány ellá­tására. 1983-ban 50 vagon ci- rokocsút vettek Kunágotá- ról, s emellett vásároltak még egyéb kalászos- és ku- koricaocsút is a vadaknak. A szálastakarmány-szükség- let jó részét helyben terme­lik meg. A Sarkadi Cukor­gyárból répaszeletet visznek a vadak etetésére. Az állo­mány megóvására, gyarapí­tására mesterséges fácánte­nyésztést folytatnak. Tavaly 15 ezer fácáncsibét helyeztek ki a szabadba. A fokozott odafigyelés, az erdő és a vadállomány óvása, a kör­nyezet védelme mind-mind az országos hírnév megőrzé­sét szolgálja. A DEFAG gyulai erdésze­te a felújítási kötelezettségé­nek időben eleget tett, an­nak ellenére, hogy az elmúlt években területükön árvíz­kár jelentkezett. Az idén várhatóan növelik a kiter­melt mennyiséget. A tervek­ben mintegy 28 ezer köbmé­ter fa kitermelése szerepel. A felvásárlást szintén tart­ják, azaz mintegy 2 ezer köbméter fát vásárolnak, részben lábon, részben pe­dig ,a választék bővítésére. Fokozatosan felújítják az öregedő gépparkot. A most használatos MTZ—50-eseket a nagyobb teljesítményű MTZ—82-es traktorokkal váltják fel. Igyekeznek könnyíteni a fizikai munká­sok helyzetén is. Ezért KCR típusú rakodógépeket sze­reznek be. 1984-ben lezárult a mesterséges vadkacsate- nyésztési kísérlet. A gyulai erdészetben ki­sebb jellegű fafeldolgozást is folytatnak. Egy műhelyben négy szalagfűrész működik, s évente mintegy 1300—1400 köbméter fát dolgoznak itt fel. Csak egyszerű terméke­ket hoznak létre, hiszen a speciális fafeldolgozó tevé­kenység a műszaki erdészet feladata. Az előállított ter­mékeik jó része tőkés piaco­kon talál gazdára. A DE­FAG gyulai erdészete 1984- ben mintegy 52 millió fo­rint termelési értéket ért el. Verasztó Lajos Korszerű gépekkel dolgoznak a meliorációs munkán a békési Egyetértés Tsz területén Teljesítette tavalyi éves tervét a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulás. A tervezett 72 millió forint éves tervvel szemben 74 mil­lió lett a teljesítés, és ez az előző évek munkájával ösz- szesítve azt jelenti, hogy a teljes VI. ötéves tervi elő­irányzat 88 százalékát már maguk mögött tudhatják. három évet kellett várni. Ez a gép sokkal többet tud, mint az eddig használatosak, nagyobb a gémkinyúlása, és ’különleges hidrohajtásának köszönhetően egy motorral is megfelelő teljesítményt nyújt. dig vagy óriási költséggel kell pótolni az elmulasztott munkákat, vagy nem lehet kihasználni az állami pénzen épített főműveket sem. Mindezeket nem azért mondják a társulásnál, mint­ha nem lenne munkájuk. Máris lekötötték teljes idei kapacitásúkat a különböző megrendelők. Huszonnégy­millió forint értékben köz­célú beruházásokat vállaltak, többek között megkezdik az új körösladányi, zsadányi, okányi, vésztői és 'körösúj­falui főművek építését. Üzembe helyeznek két auto­mata szivattyútelepet, és folytatják a meliorációs munkákat is. © A társulást már többször tüntették ki Kiváló címmel, és ez is jelzi, hogy munká­juk minőségére nem lehet sok panasz. Ebben a döntő érdem a dolgozóké, akik ér­tően, figyelve teljesítik a ne­héz feladatokat. Számos újí­tás jelzi ezt, no meg az, hogy az OVH által meghir­detett újítási versenyeken mindig dobogós helyre ke­rültek. Az utóbbi időszak­ban főleg tőkés gépek kivál­tására irányul ez a munka, nem kevés sikerrel.. Leg­utóbb egy bozótirtó gépet helyettesítettek saját gyárt­mányúval, és élénk az im­port alkatrészek kiváltását szolgáló tevékenység is. A vízgazdálkodási társu­lásnál már a következő öt­éves terven gondolkodnak, számolgatják, hogy az új szabályzók alapján milyen terv lenne a legjobb. Ehhez megint csak a számítógépet hívják segítségül. Azt min^ denesetre már betáplálhatják, hogy jó alapokról indulhat­nak, hiszen a VI. ötéves ter­vüket legalább 116 százalék­ra teljesítik. Ennek megfele­lően jelentősebb bérfejlesz­tésre számíthatnak a dolgo­zók 1985-ben is. Lónyai László © A vízgazdálkodási társulás a helyi adottságoknak meg­felelően elsősorban a melio­rációval foglalkozik, a tag­üzemek megbízásai alapján. A gyors munka végett je­lentős gépparkot tartanak üzemben, és megfelelő a szakszemélyzet képzettsége is. A tagság is érzi, hogy az érdekükben dolgozik a víz­gazdálkodási társulás, ezért hagyták jóvá az érdekeltsé­gi hozzájárulás növelését. Az így befolyt többletbevétel­ből sikerült lényegesen több munkát teljesíteni. A melioráció és a külön­böző vízügyi munkák jelle­gükből adódóan rengeteg földmunkával járnak. Ma már szinte lehetetlen kubi­kosokat találni, de nem is győznék emberi erővel, amit egy évben el kell végezni. A különböző földmunkagépek és egyéb eszközök javítására jól működő gépüzemet hoz­tak létre, és nemsokára üzembe helyezik a korszerű központi raktárt is. Erre nemcsak azért van szükség, hogy csökkenteni lehessen a készleteket, ha­nem azért is, hogy alkatrész- hiány miatt a lehető legke­vesebbet álljanak a drága gépek. Egy-egy komolyabb munkagép üzemzavara egy egész terület meliorációjá­nak határidejét veszélyezte­ti. A vízgazdálkodási társulás évről évre komoly összeget fordít gépek beszerzésére. Sajnos hiába van pénzük, nem mindig kapják azt, amit szeretnének. A tavaly érke­zett OK-kotróra is több mint A korszerű technikát más területeken is alkalmazzák. A lézervezérlésű alagcsőfek- tető gép lehetővé teszi, hogy nyomvonalkitűzés nélkül .s pontosan, a megfelelő irány­ban és lejtéssel rakják le a műanyag csöveket. A 'külön­böző nyilvántartási feladato­kat részben már számító­gépre vitték, jövőre pedig egy nagyobb teljesítményű komputer vásárlásával tel­jessé kívánják tenni a szá­mítógépes nyilvántartást. A szorosan vett melioráci­ós és vízügyi munkák mel­lett ipari tevékenységből is növeli bevételeit a társulás. Külső megrendelőknek is ja­vítják a nagy gépeket, és kamatoztatják gyakorlatukat a hírközlésben nélkülözhe­tetlen URH-antennatornyok építésében is. Bár az eddig felsoroltak alapján úgy tűnhet, koránt­sem volt problémamentes a múlt év a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulásnál. Az aszály miatt nehéz hely­zetbe kerültek a mezőgaz­dasági nagyüzemek, és gyak­ran nem tudták biztosítani a munkaterületet a meliorá­cióhoz. Ez pedig veszélyez­tette a határidőket, hiszen lehetetlen minden munkát a betakarítás után és a tél be­állta előtt befejezni. A másik érezhető gond, hogy megszűnt a mezőgaz­dasági üzemekben a vízügyi létesítmények karbantartását szolgáló kötelező alapképzés. Ez oda vezetett, hogy azon­nal csökkent az üzemi fenn­tartásokra beérkezett meg­rendelések száma, és félő, hogy elhanyagolják ezeket a létesítményeket. Akkor pe­Elegendő mélyhűtött áru a raktárakban Városrekonstrukció Szigetváron Megújul az ország egyik leghangulatosabb óvárosa: Szigetvár központja. A nagy erővel megkezdődött re­konstrukcióval a terv sze­rint 1989-re végeznek, ami­kor a város a török alóli felszabadulásának 300. év­fordulóját ünnepli. A hely­reállítási munkák nagyjából a 'középkori városkapuk ál­tal határolt területet érin­tik, és csaknem negyedmil­lió négyzetméterre terjed­nek ki. A rekonstrukció során megőrzik a középkori város- szerkezetet, az utcák és a te­rek sajátos rendszerét. A foghíj a'k és a bontások he­lyén legfeljebb kétemeletes házakat építenek. A cél ugyanis az, hogy megóvják Szigetvár jellegzetes kisvá­rosi hangulatát. A hűtőipar tíz gyárában feltöltött raktárakkal indult az év: összességében 41 ezer tonna mélyhűtött áru vár kiszállításra. E mennyiség 3-4 ezer tonnával 'kevesebb ugyan a tervezettnél, ám így is elegendő a következő hó­napokra a hazai igények ki­elégítésére, sőt az export nö­velésére is. örvendetes, hogy a készletekben a kevés­bé kapós gyümölcs-, tésztás és húsos készítmények rová­sára magas a zöldségfélék aránya, a hazai és a 'külföl­di fogyasztók ugyanis mind­inkább a mélyhűtött zöld­ségféléket választják. A raktárakban legnagyobb mennyiségben mélyhűtött borsót, parajt és tököt tá­rolnak. Ugyanakkor a szeré­nyebb tavalyi termés követ­keztében kevesebb a zöld­bab és a lecsó. Van viszont elegendő hasábburgonya, amelyet elsősorban az üze­mi konyhák használnak fel szívesen. Sok helyen, mint például Békéscsabán és Mis­kolcon, most sem csak a tá­rolás jelent munkát, hanem a nyáron beérkezett nyers­anyag feldolgozása, dobozo­lása. Más helyeken készéte­lek gyártása folyik, Székes- fehérváron például kocso­nyahúst állítanak elő. Zala­egerszegen a mirelit mor­zsolt kukoricát töltik kon­zervdobozokba, összesen 6-7 ezer tonnát. Az áru egy ré­sze kamionokban folyamato­san külföldre kerül, elsősor­ban Ausztriába.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom