Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUÁR 7., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Emlékmű a kongresszusi központnál Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny a fogyasztási szövetkezetekben A közeljövőben állítják fel a fasizmus elleni harc hősei­nek és a fasizmus áldozatai­nak emlékművét Budapesten, a befejezés előtt álló kong­resszusi központ közvetlen környezetében. Az emlékmű építészeti része már elké­szült, kivitelezője az Alfa Építőipari Szolgáltató Ke­reskedelmi Szakcsoport volt, s a gipszminta alapján a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál most öntik a szoboralakot. Zsigmond Attila, a Buda­pest Galéria főigazgatója az MTI munkatársát tájékoztat­va elmondta: az emlékmű két alkotója Somogyi József Kos- suth-díjas szobrászművész és Finta József állami díjas épí­tész. A szobor egy könnyező fiatal nő három és fél méter magas, bronzból készült fi-< gurája, amely egyik kezében gyertyát, a másikban barka­ágat tart. A Somogyi József mintázta szobor gyászt és kegyeletet fejez ki. Már ma­ga az ifjú nő alakja azonban egyúttal megtestesíti a jövő. az újjászületés lehetőségeit. A kezében lévő égő gyertya sem csupán a hősök és az áldozatok miatt érzett fáj­dalmat, hanem a kegyetlen sötétség napjaiban is pislá­koló világosságot, a reményt is szimbolizálja, akárcsak a barkaág, amely a kikelet, az újraéledés ősi jelképe. Ugyancsak ezt sugalmazza az emlékmű Finta József ter­vezte architektúrája, a két karéjból álló, bazalt utcakő­ből épített. ívelt fal. Ez a háttér egy helyen megszakad, s ebből a hasítékból fény tör elő. Az emlékművön a bronz betűs felirat: „Emlékezésül a fasizmus elleni harc hősei­re és a fasizmus áldozataira”. Köröstáj Tsz Elkészült a zárszámadás Szinte hagyománynak mondható, hogy Gyulán, de a megyében is az elsők kö­zött készíti el zárszámadását a helyi Köröstáj Termelőszö­vetkezet. Szombaton kaptuk a hírt Fodor Lajos főkönyvelőtől és Prohászka Tamás elnöktől, hogy a közös gazdaság a rendkívül kedvezőtlen időjá­rás ellenére _ is eredményesen teljesítette célkitűzéseit, sőt ami nagyobb dicséret az egész kollektívára, még túl is teljesítette azokat. Gabo­nából, búzából és árpából át­lagosan hektáronként 55 má­zsás átlagtermést takarítot­tak be. Kukoricából sem volt rossz a termés, bár 130 va­gon kiesést okozott az aszály. Ugyancsak jónak számított a 406 mázsás cukorrépa-átlag­termés, a répa cukorfoka el­érte a 16,2-et. A közös gazda­ság beruházásban is jeles­kedett. Tavaly mintegy 23 millió forintot költöttek a szarvasmarhatelep rekonst­rukciójára, valamint megva­lósítottak mintegy 400 hek­táron meliorációt. Mindezek eredményeként tervezett nyereségüket 26 százalékkal teljesítették túl és megköze­lítették a 13 és fél millió fo­rintot. A tagságnak január 18-án számol majd be a vezetőség az ünnepélyes zárszámadó közgyűlésen az elért eredmé­nyekről. B. O. Nyomdászok vasárnapi műszakja Az ország 20 nyomdájában — ahol 25 országos, illetve vidéki napilap készül — va­sárnap is munkába álltak a nyomdászok. Mivel ez év elejétől a hét végén csak egy alkalommal, szombaton jelennek meg a napilapok, viszonyt vala­mennyi hétköznapon, így hétfőn is kézhez kaphatja őket az olvasó — az újság- készítéssel foglalkozók — közöttük a nyomdászok mun­karendje módosult. Vasár­nap a két fővárosi nyomdá­ban, a Szikrában és az Athenaeumban — ahol a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Pest megyei Hír­láp készül — több mint 300 ember dolgozott. Nemcsak a nyomdászok — a szedők, a gépkezelők — voltak bent, hanem a műszerészek, az elektromos szakemberek is, akik a nyomdai infrastruk­túrát üzemeltetik. Hasonló műszakot tartottak az ország vidéki városaiban működő nyomdák, amelyekben a me­gyei napilapok hétfői példá­nyait készítették el. A vasárnapi műszak mun­kafeltételeinek megteremtése korántsem bizonyult egysze­rű feladatnak — mondották a Nyomdaipari Egyesülés képviselői. Sok helyen pél­dául az autóbuszjárat, amellyel a dolgozók hétköz­nap eljutnak a munkahe­lyükre, vasárnap nem közle­kedik. Így különbusszal vagy gépkocsikkal szállítot­ták a nyomdászokat a mun­kahelyükre. Rendelet a nyári időszámftásról Megjelent az ipari és a közlekedési miniszter együt­tes rendelete az idei nyári időszámításról. Ezúttal már­cius 31. és szeptember 29. között térünk el a zónaidő­től az órák előreállításával. A kedvező tavalyi tapaszta­latok alapján ezúttal sem éj­félkor, hanem március 31-én, vasárnap 2 órakor kell elő­reigazítani a mutatókat 3 órára, majd szeptember 29- én, vasárnap 3 órakor visz- szaigazítani 2 órára. A ko­rábbi tapasztalatok alapján számolhatunk azzal, hogy a nyári időszámítás révén meg­közelítően 130 millió kilo­wattóra villamos energiát takaríthat meg az ország, ami több mint 30 ezer tonna fűtőolajnak felel meg. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa felhívását kö­vetően 1984. II. negyedévé­ben a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ Mozaik Áru­háza méter-, kötöttosztályá­nak József Attila Szocialista Brigádja versenyfelhívást kezdeményezett, s egyben csatlakozásra hívta fel a me­gye fogyasztási és értékesí­tő szövetkezeteinek kollektí­váit. Akkori versenyfelhí­vásukban hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója tiszteletére, a párt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtására és a VI. öt­éves terv hátralevő célkitű­zéseinek sikeres megvalósí­tására hívták fel az ÁFÉSZ- ek szocialista brigádjait. Nem sokkal később ezt tette az Endrőd és Vidéke Taka­rékszövetkezet Tyereskova brigádja is, mely a megye hasonló szövetkezeteinek kollektíváit hívta versenyre az említett célok érdekében. A megyei szövetség' az említett brigádok kezdemé­nyezését örömmel fogadta és vállalta e felhívásokkal kap­csolatos koordináló szerepet, s a majdani értékelést. A mezőkovácsházi felhívást a MÉSZÖV versenybizottsága megvitatta, majd a MÉSZÖV elnöksége is napirendre tűz­te. Nem sokkal később az ÁFÉSZ-ek és a takarékszö­vetkezetek elnöki értekezle­tén is megvitatták a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny-mozgalmat, melyhez 280 ÁFÉSZ-brigád 3128 és 18 takarékszövetke­zeti kollektíva 195 tagja csatlakozott. Az ÁFÉSZ-ek közül külön is elismerést érdemel az orosházi, ahonnan 53 brigád 617 tagja, továbbá 97 bolt és egység 221 dolgozója csat­lakozott a mezőkovácsházi kollektíva felhívásához. A második legnagyobb arányú csatlakozás Mezőkovácshá- záról érkezett, ahonnan 42 ÁFÉSZ-brigád 528 tagja, va­lamint 4 munkahelyi kollek­tíva 34 tagja nevezett be. A vállalások célkitűzései azokat a feladatokat fogal­mazzák meg, melyek egybe­esnek saját szövetkezeteik belső helyzetével és a nép­gazdaság alapvető gondjai­val. Így mindegyik brigád fő feladatként jelölte meg a hatékonyság növelését, a költségek csökkentését, a készleten belüli gazdálko­dást, az anyag- és energia­takarékosságot, az árufor­galom túlteljesítését, a ter­melékenység növelését, a na­gyobb nyereségre, törekvést, a forgási sebesség javítását, a költségkereteken belüli gazdálkodást stb. 1984 második felében a legtöbb csatlakozó brigád pótvállalást is tett. Ezek az ÁFÉSZ-ek esetiben alapve­tően a társadalmi munkára, illetve a célrészjegyek je- gyeztetésére, a szakmai kép­zés fokozására, a balesetek elkerülésére, a nyereség nö­velésére és a költségek csök­kentésére utalnak. Míg a takarékszövetkezetek a saját alapok növelését, a tulajdo­nosi szemlélet erősítését, a különböző gazdálkodó szer­vekkel — mindenekelőtt az ÁFÉSZ-ekkel — történő és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés javítását vál­lalták pótlólag. A fogyasztási szövetkeze­tek kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny-moz- galma kétéves időtartamot fog át. A szövetkezetek azonban már az 1984. évi verseny eredményeit is fo­kozott figyelemmel kísérik és értékelik, mely az 1986 tavaszán sorra kerülő vég­érvényes értékelést teszi könnyebbé. B. I. Vasárnap is dolgoztak a téglagyárakban Az ország több téglagyá- rábah tegnap is munkába álltak a szárítókban és a ke­mencéknél dolgozók, hogy idei feszített terveiket telje­síthessék, s javítsák a lakás­építések anyagellátását. A hétköznapokhoz hason­lóan, vasárnap is két mű­szakban termelt a Tégla- és Cserépipari Vállalat fehér- gyarmati üzemegysége. Mint­egy tíz lakáshoz elegendő, csaknem 40 ezer darab, úgy­nevezett B 30-as téglát állí­tottak elő. Ügy számolnak, hogy az idén a tavalyinál há­rommillióval több, összesen 49 millió darab tégla készül­het a vállalatnál. Somogy és Zala megyében 15 gyár dolgozói tartottak hét végi műszakot. Az év első vasárnapján Kőröshegyen és Teskándon több mint száz­ezer darab falazóanyagot ál­lítottak elő a korszerű alag- útkemencével felszerelt gyá­rakban. Másutt, a hagyomá­nyos téglagyárakban égették az ősszel készített nyers tég­lákat, amelyeket eddig a szárítókban tároltak. Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat négy üzemének vasárnapi ered­ménye 400 ezer kisméretű tégla és 50 ezer hornyolt cse­rép. A soproni és a neszmé- lyi téglagyárban hétközben úgy ütemezték a munkát, hogy vasárnapra is legyen elegendő szárítani- éségetni- való. így folyamatosan ki­szolgálhatták a kemencéket. A tatai cserépgyárban a fel­dolgozott nyers cserepek szá­rításával és égetéséve] fog­lalkoztak a dolgozók.^A kis­béri téglagyárban is teljes üzemet tartottak. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárai közü] a békéscsabai cserép­gyárban vasárnap két mű­szakban több mint 80 ezer cserepet készítettek. Folya­matosan üzemelt a békéscsa­bai 2-es és 4-es, valamint a szentesi, a szegedi és a me- zőberényi téglagyár is. Az üzemekben több mint 400 ezer téglát készítettek el, annak ellenére, hogy a ke­mény hideg nagyon is pró­bára tette a dolgozókat. Kedves Olvasóink! Önök az első alkalommal megjelenő hétfői lapunkat tartják a kezükben. Talán még furcsa, hogy hétfőn is megyei napilapot olvasnak, és kutatják, vajon mit tar­talmaz, mennyiben hasonló, mennyiben eltérő a más na­pokon megjelenőkhöz képest. Nos, ebben az eligazodás­ban szeretnénk segíteni. Elöljáróban annyit, hogy lapunk szerkezete alapjaiban nem változott. Néhány rovatot azonban nem a megszo­kott napon és helyen találnak meg. így például a Szer­kesszen velünk oldal — mint ezt már bizonyára észre­vették — vasárnap helyett pénteken jelenik meg. Ek­kor a 6. oldalon közölt kulturális témájú írások, a bel­politikai és gazdaságpolitikai cikkekkel együtt a 4—5. oldalon találhatók. Ugyanígy a hétfői napokon, azzal a különbséggel, hogy a 6. oldalon ekkor a hirdetések kap­nak helyet. A hétfői 7. oldalon — a napi rádió- és tv- müsor mellett — a hétvégi megyei és országos sport- eseményekről számolunk be, s ez folytatódik a 8. olda­lon is. A sportesemények mellett helyet kapnak a 7. ol­dalon a szabad idős programokkal kapcsolatos írások. Természetesen nemcsak sport-, hanem egyéb esemé­nyekben gazdagabb lapot is szeretnénk hétfőnként az ol­vasók kezébe adni. Az első, a második és a harmadik oldalon több belpolitikai, megyei és országos informá­ciót, külpolitikai cikket és rövid színes írást szándéko­zunk közölni. Alapvetően saját erőből, belső munkatár­saink, tudósítóink közreműködésével, de számítunk a Magyar Távirati Iroda és a Központi Sajtószolgálat se­gítségére is, akiktől olyan írásokat, fotókat kapunk, ame­lyekhez másként nem jutnánk hozzá. Ennyit hát szándékunkról, s hogy ez miként valósul meg, arra az elkövetkezendő hetek adnak választ. Re­méljük, törekvésünk találkozik az olvasók igényével, s hogy ez még inkább így legyen, kérjük, írják meg vé­leményüket, javaslataikat, ötleteiket, amelyeket lehető­ségeink szerint hasznosítunk. Tegnap reggel mínusz 16 C-fok volt Békéscsabán Ez már igazi tél. A földe­ket, utcákat, épületeket hó­lepel takarja, az emberek ar­cát csípi a hideg. Szombatról vasárnapra vir­radóan a Békéscsaba mellett levő meteorológiai obszerva­tórium környékén 8 centi­méter hó hullott, így a hó­takaró vastagsága 16 centi- méteres. Az obszervatórium ügyeletese, Zsíros György el­mondta, hogy hajnalban mí­nusz 12 Celsius-fokot muta­tott a hőmérő, reggel 9-kor pedig valamivel többet mí­nusz 16 foknál. A mínusz 16 fok alatti hőmérséklet a mi vidékünkön 2-3 évente for­dul elő, de rendkívüli hideg­ről csak mínusz 20 foktól beszélhetünk. Ha a hideg még nem is nevezhető rendkívülinek, jó néhány munkahelyen a mos­tani időjárás az átlagostól nagyobb erőfeszítést követei meg az emberektől. A Szol­noki Közúti Igazgatóság bé­késcsabai fenntartási főmér­nökségétől megtudtuk, hogy tegnap dél körül a megye útjai járhatóak voltak, hó­torlaszok sehol sem akadá­lyozták a közlekedést. Az esetleges hófúvásokra felké­szülve újabb hókotró gépe­ket helyeztek készültségbe. A 8. számú Volán Vállalat fő- menetirányítója, Mitykó Pál vasárnap ebédidőben el­mondta, hogy addig nem a hó, hanem a hideg jelentet­te számukra a legtöbb ne­hézséget. Az üzemvezetőket ma hajnalra korábban ren­delték be a megszokottnál. Nemcsak a gyerekeknek öröm a szánkózás! Az erős fagy miatt néhány járművük „lefagyott”. A vi­zes gázolaj megállásra kény­szerítette a sofőröket. Kar­dos alatt egy élő állatokat szállító teherjárművet kellett kimenteniük. A menetrend szerinti buszok néhány per­ces késéssel közlekednek. A békéscsabai MÁV-pályaud- var ügyeletese, Gönczi Már­ton is arról számolt be, hogy a vonatok mindössze néhány percet késnek. A további hó­esésre, fagyra felkészültek. Két mozdonyra tolólapátot szereltek fel, hómunkásaik pedig megszabadították a váltókat a hótól. Remélik, hogy nem lesz a tavaly feb­ruárihoz hasonló, károkat okozó — felsővezeték-lesza- kadás — hóvihar. L. S. Munkában a hókotró Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom