Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-25 / 20. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG B MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUÄR 25., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Gazdag program az Erkel-évfordulón A vetőmagtermesztésről tárgyalt a megyei TEB A magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán. A hálás utókor, a szülőföld, és Gyula város la­kossága az idén méltóképpen szeretné megünnepelni nagy fia születésének százhetven­ötödik évfordulóját. Ennek előkészítésére, szervezésére, lebonyolítására emlékbizott­ságot hoztak létre. A bizott­ság tegnap, csütörtök dél­után a gyulai városházán tar­totta ülését dr. Becsei Jó­zsef megyei tanácselnök-he­lyettes elnökletével. Ott volt az ülésen Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára. Részt vettek a Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió képviselői is. A városi tanács elnökhe­lyettese, Szigeti Zoltán, az emlékbizottság titkára tájé­koztatta a résztvevőket a tervezett évforduló prog­ramjáról. Ezek szerint a nyi­tány február 24-én lesz, ami­kor Gyuláról 14 autóbusszal mintegy hatszázan utaznak Budapestre, ahol a Budapes­ten élő gyulaiakkal együtte­sen megkoszorúzzák Erkel sírját, majd egy operaházi előadáson vesznek részt, a Bánk bán előadásán. Ugyan­ezt az operát március 9-én Gyulán, a művelődési köz­pontban mutatja be a Szege­di Nemzeti Színház. Az év­forduló jegyében március 28—31. között tartják a gyu­lai zenei versenyt, és egy Weiner-versenyt. Április 25—28. között ismét megren­dezik az Erkel-diákünnepsé- get. Június 15-án, Erkel ha­lálának évfordulóján koszo­rúzzák meg sírját. Június 14—16. között a Várszínház adózik a nagy zeneszerzőnek, a tervek szerint az Operaház művészeinek közreműködésé­vel mutatják be műveinek egy részét. A nyáron adják át a fel­újított Erkel-szülőházat, ak­korra rendbe hozzák az Apor teret, és szeretnének egy ki­állítást rendezni az Erkel családdal kapcsolatos doku­mentumokból, fotókból és újságcikkekből. Tervezik Szerdahelyi István Erkel- könyvének újrakiadását is, júliusban—augusztusban az Erkel-ház udvarán rendeznek koncertet, augusztusban a művelődési központban lép fel az OKISZ Erkel együtte­se. Szó van arról, hogy Gyu­lán lesz a 20 éven áluliak or­szágos junior sakkbajnoksá­ga, és ebben az időszakban egy sakkbemutató a tószín­padon. A kertmoziban újra vetítik majd az Erkelről szóló filmet, és tervezik, hogy felkeresik Pozsonyban és Kolozsvárott az Erkellel kapcsolatos emlékhelyeket, és azokat megkoszorúzzák. Ősszel az Országos Filhar­mónia a zenei világnap ke­retében Gyulán országos Er- kel-hangversenyt rendez. Az egyik legkiemelkedőbb ren­dezvénynek ígérkezik no­vember közepén Gyulán egy Erkel-emlékülés, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak égisze alatt. Ugyancsak novemberben egy Erkel-bál- lal fejeződik be az évfor­duló. Ezenkívül még sok egyéb terv, javaslat szerepelt a tegnapi ülésen. B. O. Számvetés az elmúlt év mimkájárél a megyei NEB-iilésen A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap, január 24-én délelőtt tartot­ta ülését Józsa Béla, a MNEB elnökének elnökletével. Ven­dégeik voltak dr. Saly Ferenc, a KNEB főosztályvezetője, Szegfű István, a HNF titkár­helyettese, dr. Kovács László főügyészhelyettes, Szente István, a megyei rendőr-főka­pitányság osztályvezetője és dr. Hugyecz Ilona, az SZMT munkatársa. Első napirendi pontként az elmúlt év mun­káját értékelték, és az ellen­őrzési tapasztalatokról szóló beszámolót vitatták meg. Mint az egyik hozzászóló ér­tékelte, a beszámolóból ki­tűnik, hogy a megyei népi ellenőrök igen alapos mun­kát fejtettek ki, de a társada­lom számára nagyon kedve­zőtlen képet nyújtanak meg­állapításaik. Bármilyen te­rülettel foglalkoztak, min­denhol találtak visszásságo­kat, és szükség volt intézke­déseikre. A megyei NEB megállapí­totta, hogy nem teljeskörű- en hajtották végre a válla­latok és szövetkezetek az állami ellenőrzésről szóló minisztertanácsi rendeletet. Foglalkoztak többek között az új vállalkozási formák működésével, á gazdasági munkaközösségekkel, a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségekkel, a szerződéses üze­meltetési formákkal, az épí­tőanyagok termelésében és elosztásában jelentkező fe­szültségekkel, a játék- és pénznyerő automaták üze­meltetésének' szabálytalan­ságaival. A lakosság elége­detlensége nyomán vizsgál­ták a lakossági gázbekötések hiányosságait, a települések környezet- és tisztaság védel­mének porblémáit. A sok fontos téma ellenőr­zése során tapasztalták, hogy javaslataik a vizsgált és fel­ügyeleti szerveknél rend­szerint megértésre találnak, de a gyors intézkedéseknek többnyire anyagi akadálya van. A vizsgálatok során megállapították, hogy az el­követők megszegték munka­köri kötelezettségeiket, de büntetésük csak nagyon eny­he volt, vagy elmaradt. A hozzászólások során is hang­súlyozták, hogy radikálisabb intézkedésekre, szigorúbb fegyelmezésre van szükség minden területen. Az elmúlt időszakban az áruellátási za­varok miatt növekedett a gazdasági bűncselekmények száma, amelyet a MNEB és a rendőr-főkapitányság csak együttműködéssel tud feltár­ni és megakadályozni. Fog­lalkoznak a lakossági beje­lentésekkel, néhány vizsgá­latot azonban más illetékes szerveknek adnak át. A ki­vizsgálás sorsát azonban to­vábbra is figyelemmel kísé­rik. Második napirendként a megyei NEB elnökének be­számolóját hallgatták meg a résztvevők a Népi Ellenőrzé­si Bizottság 1980 óta végzett munkájáról. « rj„ Békéscsabán tartotta soros ülését tegnap, január 24-én a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága dr. Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese ve­zetésével. A bizottság tagjai először elfogadták a TEB ez évi munkatervét, majd Mu­rányi Miklós, a ^negyei ta­nács mezőgazdasági osztály­vezetőjének írásos jelentését vitatták meg megyénk vető­magtermesztéséről. A jelentésből kiderül, hogy megyénk adottságai kedvező­ek a vetőmagtermesztésre, az ország vetőmagtermő terüle­tének 9—10 százaléka itt ta­lálható. Ezzel nem merültek ki lehetőségeink, mert még több mag termelésére képe­sek lennének a megye üze­mei. ‘Gond azonban, hogy az ágazat gazdaságossága rom­lik, még mindig van mit ja­vítani a szakosodáson, a szakemberek szakmai kép­zettségén! Tovább kell növel­ni a hozamokat, az integrált háztáji termelését, jobban kell igazodni a piaci igé­nyekhez, fokozni kell a több csatornás értékesítést. Hankó László, a mezőgaz­dasági osztály helyettes ve­zetője szóbeli kiegészítésében a hazai vetőmagtermesztés szervezeti felépítéséről szólt, kiemelte a fajtapolitika fon­tosságát, kitért a termesztés problémáira. A témához többen hozzá­szóltak, többek között el­mondta véleményét Klaukó Mátyás, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese. Dr. Szabó Sándor összefog­lalójában elfogadásra java­solta a jelentést, az elhang­zott észrevételekkel kiegé­szítve. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megvitatott té­mát a későbbiekben még több fórumon meg kell tár­gyalni úgy, hogy a készülő tanulmány alafiul szolgáljon a VII. ötéves terv sikeres elkészítéséhez, végrehajtásá­hoz. A jelentést a bizottság tagjai elfogadták. m. sz. zs. Mezőgazdasági könyvhónap ’85 Mezőhegyesen tarifák az országos megnyitót I Budapesten, a HNF szék­I házában tegnap, csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a mezőgazdasági könyvhónap országos szervező bizottsága. Bejelentették, hogy az or­szágos megnyitó színhelye az alapítása és fennállása 200. évfordulóját ünneplő Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kom­binát lesz. Azf is elmondot­ták, hogy a sokkal fiatalabb, 35 esztendős szocialista me­zőgazdasági könyvkiadás könyvei és a mezőgazdasági kjinyvhónaphoz kapcsolódó rendezvények méltóak lesz­nek a nagy hagyományú te­lepüléshez. Az idén 49 mű jelenik meg a könyvhónapra, ösz- szesen 272 ezer példányban. A Mezőgazdasági Kiadó a tavalyi 34 könyv helyett, eb­ben az évben 33 új művel jelentkezik. Szóltak a könyvkiadás és -forgalmazás állapotáról, a gondokról. Míg tavaly főként a kis­termelők jogos igényeinek kielégítése állott a könyv­kiadás középpontjában, 1985-ben elsősorban a nagy­üzemekben dolgozó szak­embereknek készült köny­vek vannak többségben. Megemlítették azt is, hogy a tudományos és felsőfokú szakkönyvek példányszáma sokkal alacsonyabb, mint a népszerű alapfokú szak- és ismeretterjesztő könyveké. Az egyes könyvkiadási ága­zatok között a gazdaságtu­dományi művek vezetnek. Mindez fejlődésként és elő­relépésként értékelhető, és a szemléletváltozásra utal. A 28. mezőgazdasági könyvhónap országos meg­nyitója február 1-én, pén­teken 11 órakor lesz Mező­hegyesen, a József Attila Általános Művelődési Köz­pontban. Levetítenek né­hány Mezőhegyesről készült archív filmet, a nap este hétkor gazdászbállal zárul. v. 1. Első fokú árvízvédelmi készültség a Fekete-Körösön Az elmúlt napokban a megélénkülő ciklontevékeny­ség következtében a rend­kívüli hideget igen enyhe idő váltotta fel. A hőmér­séklet helyenként még a plusz 10 fokot is elérte. En­nek hatására igen intenzív olvadás kezdődött meg. Amint azt tegnap, csütörtö­kön délután Pálinkás Lajos­tól, a KÖVIZIG igazgatóhe­lyettesétől megtudtuk, nem­csak nálunk, a Körösök ro­mániai vízgyűjtő területén is jelentős olvadás kezdő­dött. Emiatt tegnap, csütör­tökön 12 órától I. fokú ár- vízvédelmi készültséget ren­deltek el a Fekete-Körösön, fokozott figyelő szolgálattal. Az áradás hatására az or­szághatár közelében a jég­tábla felszakadozott, '‘megin­dult, lejjebb a folyón még összefüggő jégtakaró van, melynek vastagsága 8—27 centiméter között változik. Szerencsére belvízveszé­lyes helyzet nem alakult ki. Ä KÖVIZIG területén a hó teljesen elolvadt, a hóié, a csapadék az enyhe időjárás hatására leszivárgott a föld­be. Az igazgatóság különös figyelmet fordít p meliorált területek lefolyási viszonyai­ra. Az állami kezelésű csa­tornák telítettsége 0—30 szá­zalék között van, az üzemi csatornákban kevés kivétel­től eltekintve nincs víz. Másfél ezer négyzetméter vízfelület van már fedett térben 15 év alatt negyedmilliárd forint — Tulajdonképpen egészen 1965-ig a Gyulai Várfürdő csak egy volt az ország strandjai közül. Ebben az évben lépett egyet előre a ranglétrán, amikor is üdülő­hellyé nyilvánították — mondja dr. Perjési Klára, a városi tanács vb egészség- ügyi osztályának vezető fő­orvosa. — Már ekkor is jó híre volt nemcsak az or­szágban, hanem határainkon túl is a kétezer méteres mélységből feltörő, ásványi sókban gazdag termálvíznek és gyógyító hatásának. Nem sokáig késett ennek hivata­los elismerése. Ugyanis há­rom évvel később, 1968-ban a termálvíz „gyógyvíz” mi­nősítést' kapott. Üjabb két év és 1970-.ben már hivatalosan használták a gjmgyfürdő cí­met. Ezt követően csaknem másfél évtized telt el napja­inkig. Nagyon sok munkával, beruházással, újabb fejlesz­tésekkel igyekeztünk minő­ségileg is jobb ellátást biz­tosítani a vendégeknek és természetesen egyre nagyobb gondot és több pénzt fordí­tottunk a gyógyászat fejlesz­tésére, a gyógyító munka színvonalának fokozására. ■Megérte, hiszen a felszaba­dulás 40. évfordulóján az Egészségügyi Minisztérium „Gyógyhely” címet adott vá­rosunknak. A rangos elis­meréssel még kevés telepü­lés dicsekedhet, a még gyógyvizekben oly gazdag Magyarországon is. — Gondolom, a jogos örö­mön és a büszkeségen kívül ez újabb feladatokat is je­lent .... ■ — -Természetesen. Ez a rang egy hosszabb folyamat eredménye, ami még most sem ért véget. Köztudott, hogy a városban egy év alatt egymillió vendég fordul meg. Jó részük üdülni jön, sze­retne hosszabb időt itt töl­teni. Nem mindig sikerül. Sajnos, még mindig kevés a szálláshely. Pedig felépült közben két SZOT-üdülő, az AFIT-üdülő és még tíz ki­sebb vállalati üdülő. A ven­déglátóipari vállalat két Szállodája, az Idegenforgal­mi Hivatal Benedeki fogadó­ja és a Szívesház csak csepp a tengerben. Igaz, a fizetővendég-szol- gáiatba bekapcsolódó 673 szoba 1810 vendégnek tud szállást biztosítani. Ez még mindig nem elegendő arra — sem minőségben, sem mennyiségben —, hogy a vá­rosban rangjának megfelelő gyógy-idegenforgalom ala­kuljon ki. Fontosnak tarta­nánk a lehetőségekhez ké­pest mielőbb tehermentesí­teni a fürdőt azzal, hogy szórakozni, strandolni, spor­tolni akarókat kivihessük a „fürdő II.” területére. — A .gyógyhely megneve­zés az egész város területé­re kiterjed? — Nem, ennek a határai , szűkebbek, tulajdonképpen a várfürdőt és környékét, va­lamint a megyei kórházat és környékét illeti. Nádházi András, a vízmű­vek igazgatója: — A tervciklusban 145 millió forintot költöttünk fejlesztésre. Ebből több mint 100 millió jutott a gyó­gyászat rekonstrukciójára. De ha 1970-től számítjuk, ez az összeg eléri a negyedmil­liárd forintot! — Jelenleg mennyi keze­lésre szorulót tudnak fogad­ni naponta? — .A befogadó kapacitást tekintve az ország egyik leg­nagyobb gyógyfürdője a mi­énk. Gyógykezelésre napon­ta 1500 beteget tudunk fo­gadni, de a gyógymeden­cékben mintegy háromezer további vendéget. Korszerű eszközök, gépek, berendezé­sek állnak a gyógyítás szol­gálatában, huszonkét gyógy­módot alkalmazunk. A nyá­ron átadjuk az ülőfürdőt és ezzel befejeződik a várfürdő területén az építkezés. Hogy mit szeretnénk megvalósíta­ni? Remélem, egy újabb te­rület idecsatolásával növelni tudjuk a zöldterületet és ideális gyógyszállót lehetne kialakítani a közeli kastély­ban. Sajnos, ez egyelőre csak óhaj. Gyulán több mint két év­tizedes, szívós, következetes és tervszerű fejlesztések eredményeként olyan gyó­gyászat alakult ki a várfür­dő területén, amely az or­szág legtávolabbi részéből is vonzza azokat a betegeket, akiknek ez a víz hasznos. Ennek köszönhető, hogy mostantól kezdve hazánk gyógyhelyeinek száma újra gyarapodott. Az Egészség- ügyi Minisztérium gyógy­hellyé nyilvánította ' Gyula városát. Az erről szóló ok­mányokat tegnap, csütörtök délután a várfürdő gyógyá­szati . részének előcsarnoká­ban dr. Becsei József, a me­gye tanácselnök-helyettese adta át a város vezetőinek. Kép, szöveg: Béla Ottó Korszerű berendezésekkel a gyógyítás szolgálatában flz ország új gyógyhelye: Gvula

Next

/
Oldalképek
Tartalom