Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

I ZHdUlfiTc!­1985. január 23., szerda Végső búcsú Gosztonyi Jánostól Uj dokumentumfilmek a felszabadulás negyvenedik évfordulójára Elvtársai, barátai, harcos­társai vettek végső búcsút tegnap, a Mező Imre úti te­mető díszravatalozójában Gosztonyi Jánostól, az MSZMP Központi Bizottsá­gának volt tagjától, a Ma­gyarok Világszövetségének főtikárától, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elr nökségének tagjától. A vö­rös drapériával szegélye­zett, koszorúkkal övezett ra­vatalnál — ahol kitüntetése­it bíbor párnákon helyezték a koporsó elé —r díszőrséget álltak a párt- és állami éle­tünk vezető személyiségei, egykori harcostársai. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága és a HNF Országos Tanácsa nevében Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezetője vett búcsút az elhunyttól. Hangsúlyozta, hogy a szo­cialista haza szolgálata ha­totta át minden megbízatá­sában és munkaterületén, ahpvá a párt, a nép bizalma állította, az ifjúsági vezető funkciójától a Magyarok Vi- légszövetsége főtitkári tiszt­ségéig. Közéleti emberként ifjúkori eszmélésétől kezdve azon munkálkodott, hogy a magyar nép meglelje honát ebben az országban, és az or­szág megtalálja helyét a nagyvilágban. Horn Gyula részlegesen szólt Gosztonyi János élet­út járói, amely egybekapcso­lódott a népi Magyarország létrejöttével és felvirágzá­sával. Szegényparaszti csa­ládból származott, s Györffv kollégistaként került kapcso­latba a haladó, baloldali né­pi írói csoportokkal, majd 1944 őszén az ellenállási mozgalommal. A felszabadu­lás után lépett be az MKP celldömölki szervezetébe. 1947-ben, 22 évesen már or­szággyűlési képviselő volt, s ettől kezdve országos jelen­Január 26-án, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel bri­gádvetélkedőt rendeznek Szarvason, a Szirén Ruháza­ti Szövetkezet étkezdéjében. Az irodalmi, művészeti, po­litikai és szakmai kérdések­ből négy kollektíva méri majd össze tudását. A Kvalitás, a Felszabadu­lás, a Március 8. és az Ápri­lis 4. brigád versenyzői által adott válaszokat dr. Lovász György az, óvónőképző in­(Folytatás az 1. oldalról) lapot visszaküldik a diák ál­talános iskolájának. A szak- középiskolák igazgatói a má­sodik helyről történő eluta­sítás után a jelentkezési la­pot átadhatják — ha- a szü­lő egyetért ezzel — valame­lyik szakmunkásképző inté­zetnek. A továbbtanulási kérelem elutasításáról és a fellebbe­zés, a panasz lehetőségeiről a szülőt — a jelentkezési lap visszaérkezését követő három napon belül — az ál­talános iskola igazgatója tá­jékoztatja. Elutasítottnak csak akkor tekinthető a ké­relem, ha a jelentkezési la­pon megjelölt két középisko­la igazgatójának egyike sem vette fel a tanulót. A szü­.tőségű tisztségekben tevé­kenykedett. Kiemelkedő sze­repet vállalt a fiatal nemze­dék politikai arculatának formálásában, mint a Dolgo­zó Ifjúság Szövetségének titkára. Ott volt a KISZ 1957-es zászlóbontásánál is. 1965-től a Népszabadság fő­szerkesztőjeként az írott szó erejével állt ki a párt politi­kája mellett. Életútjának újabb állomásain, az okta­tás területén sokat tett a magyar közoktatás fejleszté­séért, a nemzetiségiek anya­nyelvi oktatásának, kultú­rájának ápolásáért. Élete utolsó öt esztendejében a Magyarok Világszövetségé­nek főtitkára volt. Itt vég­zett magas színvonalú mun­kája nagy szerepet játszott abban, hogy a szövetség elis­merést vívott ki itthon és külföldön. Csaknem négy évtizeden át volt Vas megye ország- gyűlési képviselője; végső akaratának megfelelően itt tér végső nyugovóra. , Szüts Pál, az MVSZ főtit­kárhelyettese az elhunyt ba­rátai, munkatársai és csa­ládja részéről mondott bú­csúszavakat, kiemelve, hogy Gosztonyi János szövetségi főtitkári munkáját misszió­nak tekintette. Arra törekedett, hogy a legszélesebb alapokra he­lyezzék a világszövetség te­vékenységét itthon, s. vegye­nek részt a munkában a kül­földön élő magyarok képvi­selői is. Munkatársait sze­mélyes példájával is arra ösztönözte, hogy vitatkozza­nak, partnernek tekintsék a velük kapcsolatban állókat — mondotta egyebek között. A búcsúztatás az Interna- cionálé hangjaival ért vé­get. Gosztonyi Jánost Cell- dömölkön helyezik örök nyu­galomra. tézet tanára, Sonkoly János, a múzeum munkatársa, Uhljár Györgyné, a szövet­kezet konfekcióvezetője, Sárközi János, a szövetkezeti bizottság mozgalmi nevelő­je, szervezője és Z elenák Zsuzsa, a művelődési köz­pont munkatársa kíséri fi­gyelemmel. A feladatok java része írásbeli lesz, több vil­lámkérdés hangzik majd el. s a fordulókat politikai totó­val színesítik majd. löknek csak ebben az eset­ben áll jogukban fellebbez­niük. (A szakmunkásképző intézetekből történő elutasí­tás esetében fellebbezésnek nincs helye.) A szülő (gondviselő) az el­utasító döntés ellen a kéz­hezvételtől számított 8 na­pon belül fellebbezési kérel­met nyújthat be a gyermek általános iskolájának igaz­gatójához. A fellebbezés esetleges elutasítása után a továbbtanulási lap a Pálya- választási Intézethez kerül, ahol nyilvántartják a még rendelkezésre álló iskolai he­lyeket. Az intézet ezután új­bóli pályaválasztásra biztat­ja a fel nem vett tanulókat, illetve szüleiket, és elfogad­ható megoldást keres szá­mukra. A MAFILM közművelődé­si stúdióiban több új pro­dukció készül a felszabadu­lás 40. évfordulójára. Kolo- nits Ilona „Negyedik talál­kozás” című dokumentum­filmje a befejezéséhez köze­ledik a Híradó- és Doku­mentumfilm Stúdióban. Fehéri Tamás rendezi „A határ két oldalán” című do­kumentumfilmet. A produk­ciót — amely arra igyekszik választ adni, vannak-e ha­sonlóságok a szinte egyazon napon felszabadult Nyugat- Magyarország és a határ má­sik oldalán levő Burgenland között — ezekben a hetek­ben forgatják; az operatőr Máriássy Ferenc. A Népszerű-tudományos és Oktatófilm Stúdióban készül Kis József „Hazánk, Ma­gyarország” című alkotása. Ez a felszabadulástól nap­jainkig követi nyomon a tár­sadalom fejlődését. A doku­mentumfilmet március vé­gén mutatják be a mozik. A KISZ Békés városi bi­zottsága január 17—18-án évindító felkészítést rende­zett a városi és a városkör­nyéki dolgozók KlSZ-ütká- rainak. A felkészítés prog­ramjában szerepelt az 1984- es mozgalmi év értékelése, az 1985-ös év ifjúságot érin­tő rendezvényei, akciói és feladatai. Kiemelt fontosság­gal foglalkoztak az évindító taggyűlések szervezésével és menetével. Értékelték az el­múlt év ifjúsági parlament­jeinek tapasztalatait. Tájé­koztatót tartottak a KISZ- titkároknak a politikai, ideo­lógiai nevelő munka felada­tairól, valamint az úttörő- mozgalom és a KISZ kap­csolatának továbbfejlesztésé­ről. Tegnap, kedden délután közgyűlést tartott a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete, melyen csaknem valamennyi dolgozó, szövetkezeti tag részt vett. A közgyűlés részt­vevőit Domokos Gyöngyi műszaki vezető köszöntötte, majd Pflam Ferenc főköny­velő beszámolója követke­zett az elmúlt év gazdasági eredményeiről, és az idei tervekről. Az 1984-es esztendő a VI. ötéves terv utolsó előtti éve, így elemezni lehet már a ciklusban elért teljesítmé­nyeket is. A tervidőszak ele­jén igen kedvező, 1982-től kevésbé kedvező eredmé­nyeket ért el a szövetkezet. A tőkés export mértéke tar­tósan 90—92 százalék körül alakult. Megvizsgálták en­nek jövedelmezőségét, és bár olykor a belföldre ter­melés nyereségesebb lenne, a tőkés bérmunkáról nem mondhat le a szövetkezet. A ’84-es esztendő igen nehéz Háromrészes dokumentum- film-sorozat készül ezekben a napokban a MAFILM Ka­tonai Stúdiójában. Az arc­hív anyagokra alapozott tör­ténelmi visszatekintést „Ma­gyarország felszabadítása” címmel rendezi Glósz Ró­bert. A produkció első része „Battonyától Budapestig” címmel már elkészült, a ha­zai hadműveletek különböző mozzanatait örökíti meg, 1944 májusától 1944 októbe­réig dolgozva fel az esemé­nyeket. A második rész „A budapesti csata” címmel a főváros felszabadulásának évfordulójára készül el. A harmadik részt, „A du­nántúli csata”-t Nemesmed- vesen, Dunaföldváron, Esz­tergomban, Sopronkőhidán, Zalaegerszegen és Zalaszent- gróton forgatták, s készül­nek még felvételek Győrött és Székesfehérvárott. A fil­met április 4. alkalmából mutatják be a mozik. Nagy érdeklődés kísérte a második nap fórumrendez­vényét, ahol intézményveze­tők válaszoltak a fiatalok kérdéseire. Laczkó János, az MSZMP Békés városi bizott­ságának gazdaságpolitikai munkatársa, Erdei Ferenc, az OTP városi fiókjának ve­zetője, Püski Imréné, a vá­rosi tanács lakásügyi elő­adója és Bede László, a vá­rosi művelődési központ igaz­gatója voltak a fórum vá­laszadói. A fiatalokat első­sorban a megváltozott köl- csönfeltételek, a lakáshoz jutás lehetőségei, a gazda­ságpolitikai - intézkedések, valamint az őket érintő mű­velődéspolitikai és szórako­zási lehetőségek kérdései fog­lalkoztatják. volt. Beszállítási gondok, csúszások akadályozták a munkát. így a tervezettnél kevesebb bérfejlesztésre nyí­lik lehetősége a szövetkezet­nek. Az idei év ígéretesebbnek tűnik, jövedelmezőbb üzle­tekre van kilátás külföldön, és valamelyest növekszik a belföldön értékesített ter­mékek aránya. A létszám az utóbbi években stagnáló a szövetkezetben, s ez kedvező. Jelenleg 384-en dolgoznak a gyulai szabóknál, és a ter­melés szinten tartásához, nö­veléséhez elengedhetetlenül szükséges ez a létszám. A főkönyvelő beszámoló­ját követően került sor az elnökválasztásra. A szavaza­ti jogával élő tagság egyhan­gúlag megválasztotta elnök­nek Hajtman Zoltánt, aki előzőleg a Békéscsabai Kö­töttárugyár termelési osztá­lyát vezette. —SZÍ— Brigádvetélkedő a Szirénben Pályaválasztásra készülve Politikai felkészítés békési KISZ-vezetőknek Elnökválasztó közgyűlés a gyulai szabóknál Gépkocsi-átvételi sorszámok: Változóak a gyermek-, a diák- és a szociális étkezés térítési díjai 1984. NOVEMBER 27-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 1307 Trábant Hyc. Combi (Bp.) 198 Trabant Lim. (Bp.) 30 739 Trabant Lim. (Debrecen) 21241 Trabant Lim. (Győr) 29 156 Trabant Combi (Bp.) 9 194 Trabant Combi (Győr) 4 442 Wartburg Lim. (Bp.) 13 719 Wartburg Lim. (Győr) 7 664 Wartburg de Lux (Bp.) 20 624 Wartburg de Lux (Győr) 10 988 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 4 418 Wartburg Tourist (Bp.) 7 496 Wartburg Tourist (Győr) 3 182 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 16 938 Skoda 120 L (Debrecen) 9 991 Skoda 120 L (Győr) 12 283 Skoda 120 GLS (Bp.) 994 Lada 1200 (Bp.) 33 141 Lada 1200 (Debrecen) 20 481 Lada 1200 (Győr) 10 560 Lada 1300 S (Bp.) 12 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 226 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 900 Lada Combi (Debrecen) 3 283 Moszkvics (Bp.) 13 485 Polski Fiat 126 P (Bp.) 20 839 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 1500 4 908 Dacia (Bp.) 24 381 Dacia (Debrecen) 15 183 Zasztava (Bp.) 8 418 A január 21-től érvényes ma­gasabb élelmiszerárak következ­tében drágább lett több élelme­zési alapanyag, s ezért szüksé­gessé vált a gyermekélelmezési vállalatok árainak módosítása is. Az áremelkedés azonban nem érinti a gyermek-, diák- és.szo­ciális étkeztetés térítési díjait: a fővárosban és vidéken egyaránt változatlanok maradnak a taná­csi óvodákban, az általános is­kolai napközikben és a szociá­lis otthonokban a befizetendő összegek. Az élelmiszerárak nö­vekedéséből fakadó többletkölt­séget ugyanis ezek helyett az intézmények helyett az állam vállalja magára. Azok a diákok azonban, akik szervezett étkeztetésben vesznek ugyan részt, de egyénileg fize­tik be az ebédet, mind Buda­pesten, mind pedig vidéken töb­bet fizetnek a jövőben. Akár a vendéglátóhelyen fogyasztják el az iskola szervezésében előfize­tett menüt, akár a vendéglátó, vagy a gyermekélelmezési vál­lalatok szállítják az iskolába az ebédet, a térítési díj átlagosan 6—10 százalékkal növekszik, az általános iskolákban valamivel nagyobb mértékben mint a kö­zépiskolákban. (MTI) Lelkiismeretes munkával — terven felüli nyereség Az elmúlt esztendők so­rán a tótkomlósi SERKÖV gazdálkodásával bebizonyí­totta : nem véletlenül tartozik az ország legjobb sertéshús­termelői közé. Ebben az öt­éves tervben egymás után háromszor nyerték el a meg­tisztelő kiváló címet, az 1984-es eredményeiket te­kintve most is annak küszö­bén állnak. Tegnap Tótkomlóson tar­totta igazgatótanács ülését a SERKÖV, melyen többek kö­zött részt vett Klaukó Má­tyás, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. Rózsa Dezső igazgató adott számot az igazgatótanácsnak a vállalat munkájáról, ered­ményeiről. A részletes elő­terjesztésből kitűnt: fenn­állása óta egyik legjobb gaz­dasági évét zárta december 31-én a Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalat. Tizenegymillió 30 ezer fo­rintos nyereséget értek el, ami kereken 79 százalékkal több a tervezettnél. Hogy miből is tevődik ösz- sze a nyereség? Nos, az el­múlt év utolsó napján a ser­tésállomány meghaladta a 12 ezer 260-at. A 980-as koca­létszámú telepen 1984-ben 23 ezer 100 malac jött napvilág­ra, az egy tenyészállatra jutó szaporulat 23,6. A magas fo­kú szakmai munka nyomán az elhullás lényegesen ked­vezőbb az országos átlagnál. Ennek egyik mutatója, hogy az égy kocára eső hústerme­lés 17 ezer 890 kilogramm, összesen 20 ezer 33 vágóál­latot értékesítettek, melyből 8 ezer 70 exportminőségű. Egy kilogramm sertéshús előállításához 23,96 forint takarmányértéket használtak fel. Mindezekkel együtt a SERKÖV árbevétele tavaly 85 millió 800 ezer forint volt. Az igazgató beszámolója után Kulima István főköny­velő tett javaslatot az ered­mény felosztására. Az ellen­őrző bizottság jelentését kö­vetően az igazgatótanács az éves beszámolót és a pénz­ügyi felosztásra tett javasla­tot elfogadta. — sz — Ülésezett Gyulán a HNF városi elnöksége Tegnap, kedden délután ülést tartott Gyulán a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának elnöksége. Első na­pirendi pontként az elnöklő Banadics Márton tájékoztat­ta a testületet az elmúlt évi mozgalmi munkáról. Elmon­dotta, hogy az előre megha­tározott éves terv alapján tevékenykedett a testület bi­zottsága, elnöksége, a mun­kabizottságok, valamint a városban működő körzeti bizottságok. Nagy gondot fordítottak arra, hogy — fő­leg a körzetekben — agitatív mozgósító munkával segítsék a különböző akciókat, a tár­sadalmi munkák szervezését, a várospolitikai akciókat. Ennek is köszönhető, hogy a népfrontaktívák segítése,, mozgósító munkája eredmé­nyeként a város lakossága évek óta kiemelkedő sikert ér el a megyében a városok közötti versenyben. Nagy te­ret szentelt az előadó azok­nak a hasznos együttműkö­déseknek, amelyek kialakul­tak a testület, a tanács, a KISZ-, az MHSZ, a Vörös- kereszt, valamint a szakma­közi bizottság között. Szó volt még a soron következő fontos feladatokról, elsősor­ban a közelgő tanácsi vá­lasztásokról, a választási körzetek kijelöléséről, vala­mint a káderelőkészítő mun­káról. Ezt követően Dömény Fe­renc a gyulai városi szak­maközi bizottság és a HNF együttműködéséről tartott tájékoztatót. Ezt gyümölcsö­zőnek értékelte. Részt vesz­nek egymás testületi ülésein, véleményt nyilvánítanak fontos közérdekű kérdések­ben és igyekeznek összehaYi- golni mimikájukat — különö­sen a várospolitikai célkitű­zések megvalósításában. Kö­zös rendezvényeket tartanak, együtt mozgósítanak na­gyobb nemzeti és városi ün­nepekre és különösen fontos­nak tartják, hogy a nép­front jelzéseire a szakmakö­zi bizottság mellett működő kereskedelmi társadalmi ,el­lenőrök ott tartanak vizsgá­latot a fogyasztók érdeké­ben, ahol ilyen gondok van­nak. Az ülés bejelentésekkel ért véget. B. O. flz idén 95600 kocsi várható A múlt évben sem javult a helyzet az autópiacon, sőt a korábbihoz képest általában többet kellett várni az új kocsikra. Az idei kilátások­ról Csűri István, a Merkur vezérigazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Tavaly sikerült a terve­zettnél több kocsit beszerez­ni, és egész évben mintegy 94 és fél ezer autót értékesí­teni. Ennek ellenére növeke­dett a feszültség, hiszen a kocsik iránti kereslet évek óta meghaladja a kínálatot. A Merkur az idén — az előzetes tervek szerint — 95 600 személygépkocsit sze­rez be, 80 százalékára már meg is kötötték a magánjo­gi megállapodásokat a szál­lítókkal. A várakozási idő továbbra sem csökken. A mintegy húszezer közületivel együtt folyamatosan, immár három esztendeje, több mint kétszázezer megrendelőt tar­tanak nyilván; évente leg­alább annyi az új igénylő, amennyi kocsit átvesznek. Jelenleg a legnépszerűbb márkára, a különféle Ladák­ra mintegy 87 ezer, Skodára több mint 36 ezer, Wart­burgra és Trabantra 30 és fél ezer, kis Polskira csak­nem 12 ezer, Daciára is 10 ezer, Zasztavára pedig 6850 megrendelése van a Merkúr­nak. A kereslet és a kínálat égyenlegéből az tűnik ki, hogy a legkeresettebb típu­sokra 5-6 évet is várni kell. Jelenleg valamennyi Ladára csak 1990. évi szállításra vesznek fel megrendelést, a Skoda 120 L típust 1989-re tudják vállalni, a Trabant Limousinra, valamint a Polski Fiatra és a Moszk­vicsra 1988-ig kell várakoz­ni. Kedvezőbb a helyzet a többi típusnál, hiszen aki Zasztavát választ, az 1987- ben, aki Daciát vagy Tra­bant Combit, az 1986-ban juthat hozzá. Az egyetlen tí­pus a Wartburg, amit — a Tourist kivételével — erre az évre vállal a Merkur. Sőt, akinek megfelel az úgy­nevezett szépséghibás Wart­burg kocsi, az 2-3 hét alatt megkaphatja. Az ellátási gondok köze­pette kedvezőnek ígérkezik az első negyedév, amikor összesen 27 ezer kocsi beér­kezése várható, Wartburg Limousinból például több is, mint amennyire jelenleg megrendelése van a vállalat­nak. Ladából több mint hat­ezer, ezen belül 1200-asból háromezer, az 1300-asból 1625, az 1500-asból 1500 vár­ható. Skodákból előrelátha­tóan összesen 2500 érkezik, a 120 L típusból például 1950. 8200 Trabant, 580 Polski Fiat 126-os, 3000 Dacia és 500 Zasztava jön, Moszkvicsból viszont mindössze 50-re lehet számítani március végéig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom