Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-16 / 12. szám
1985. január 16., szerda „Quo vadis?...” H. Sienkievoicz Nobel-díjat és világsikert hozó regényének címét juttatja eszembe az a jelentés, amelyet a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készített el megyénk közművelődési helyzetéről. Az ágazati törvény végrehajtását vizsgáló, és az 1979-ben megtartott ellenőrzés akkori megállapításaira visszatérő jelentés az 1984. év októberi-novemberi helyzetére támaszkodik. Ha mondataiban nem is, de végkövetkeztetéseiben mindenképpen jellemző, és — sajnos? — a következő időszakra is meghatározó képet rajzol Békés megye sok mindenben az országosnál jobb, sok mindenben az országosnál elmaradottabb közművelődési helyzetéről. fl függöny legördült Vége a táncfesztiválnak II külső... Megyénk művelődési házainak zöme már-már legendásan rossz állapotú, korszerűtlen, az épületek elhanyagoltak, annak ellenére, hogy a jelen ötéves tervidőszak elején tizenhét intézmény korszerűsítését kezdték meg. A könyvtárhálózatban lényegesen jobb a helyzet: 1976 óta 48 könyvtárat modernizáltak, bővítettek, és nyolc új is épült. Átadás előtt áll a gyulai, és> talán még ebben a tervidőszakban birtokba vehetik az olvasók az új megyeit is. Igen sanyarú az, amit a tárgyi feltételekről meg lehet állapítani. Nem csoda hát, hogy a befogadó lakosság körében amit ugyebár közönségnek is lehet nevezni —, igencsak csökkent a közművelődés tekintélye, presztízse. Persze ennek más, gazdasági jellegű okai is vannak, lehetnek De az is tény, hogy ebben a leépülésben — amelynek társadalmi-népgazdasági következményei beláthatatla- nok — fontos szerepet játszik az intézmények elhanyagoltsága, a fejlesztési aránytalanságok. S ami a személyi feltételeket illeti. „A megyében dolgozó népművelők fizetése nemcsak a hasonló végzettséget kívánó, más területen dolgozókétól marad el, hanem más megyék népművelő szakembereiétől is” — fogalmaz a NEB-jelentés. Tegyük hozzá: ez az oka-annak. hogy ilyen sokan hagyják el a pályát, hogy alig jön megyénkbe friss diplomás népművelő, könyvtáros. S ha ehhez még hozzászámítjuk az erkölcsi megbecsültség hiányát, ennél is szomorúbb az összkép. Természetesen nemcsak úgynevezett főhivatású népművelők dolgoznak ezeken a területeken. A kiscsoportok — szakkörök, klubok, körök, művészeti együttesek stb. — vezetőinek zöme tiszteletdíjat kap munkájáért. Szánalmasan keveset. Talán ezért van az, hogy a kiscsoportvezetők zöme pedagógus, sorukban alig találunk műszaki, mezőgazdasági vagy egészségügyi szakembert. fl belső... S mindezt miből? —hangzik a kérdés, öt év alatt az állami támogatás 47 százalékkal, a saját bevétel 63 .százalékkal, az éves költség- vetés 73 százalékkal — nőtt! Ugyanakkor a bekerülési költségek is ... Például a fenntartási költségek a duplájára emelkedtek! S akkor mégis hogyan? A rendezvények számának csökkentésével, a berendezések és felszerelések cseréjének, felújításának elhagyásával próbálták meg a „szinten tartást” a népművelők. Mindez olyan mérvű színvonalcsökkenést hozott, amely már gátolja a művelődéspolitikai célok megvalósítását. Vagyis: megalkusznak. Ebben óhatatlanul is partnerek a műsorszervező intézmények. Terjed a lektűr, az értéktelen, a talmi — a hakni. Már-már csillagászati számokkal kifejezhető összegeket kérnek egy-egy nívó- sabb, művészeti-szórakoztató programért. A művelődési házak — elsősorban a kis településeken — egy jelentős részének egy évi költségvetése fedezné például egy-egy ilyen műsornak a költségét! Sőt: a művelődési házak jogvédelme sincs megoldva; kiszolgáltatottak a rendező intézményeknek, a magánszervezőknek. Az elmúlt évek alatt a belépőjegyek árát a duplájára emelték — „önvédelemből”. Ma már nem ritka, ha egy-egy műsoros estre három számjegyű összegért lehet csak jegyet kapni. Ennek ellenére nő a ráfizetés . . . Ebből ered aztán a megalkuvás, hogy „mégis legyen valamilyen program a házban”. A jelentés szerint ebből csak úgy lehet kilábalni, ha az összes illetékes intézmény és hatóság együttesen lép fel, s biztosítják a minőségi garanciákat, a megfizethetőséget. Néhány mondat a könyvtárakról is. Jobb a helyzet, írtam. Ez azonban csak részben igaz így. Például a könyvállomány növekedése nem tudott lépést tartani az igényekkel. Egy helyi utasítás értelmében a beszerzésekre fordítható összegeket ötödével kellett csökkenteni! Mindenki számára ismert, hogy a könyvárak az elmúlt, tíz évben megtöbbszöröződtek !... Mindez komoly művelődéspolitikai hibaként éppen közös céljaink elérése ellen hat. Ez azért is elszomorító, mivel a tanulóifjúság aránya tovább emelkedik a könyvtári olvasók között, öt év alatt majdnem nyolc százalékkal csökkent a beiratkozott olvasók-száma. Egyes vélemények szerint a könyvtárak nyitva tartási rendjén is változtatni kellene, jobban igazítani a lakossági igényekhez. A közművelődés harmadik — s mind nagyobb jelentőségűvé váló — területe a munkahelyi közművelődés. Talán itt a legnagyobb a fejlődés, annak ellenére, hogy az 1978-as vállalati szociá- lis-kulturális-sport kiadásoknak az 1983, évi csak a 61 százalékát képezi. A vállalatok vezetői közül mind kevesebben vannak azok, akik a „kultúrát” nyűgnek, szükséges rossznak, a gazdasági növekedést gátló tényezőnek veszik és így kezelik. Az ezen a területen tapasztalható javulás egyik mozgatója a Megyei Művelődési Központ által évek óta szervezett „Ember és környezete” elnevezésű, a szocialista brigádoknak meghirdetett közművelődési mozgalom. n a ■■ ww 10V0... Közhely talán — mert azzá tettük —, noha igaz: a hibák és hiányosságok őszinte, bár fájdalmas feltárása nélkül nem is remélhetjük az előrelépést, a gyógyulást. Íme, egy újabb diagnózis, amit most a NEB állított fel. Van hát remény a kilábalásra? Mindenképpen. E sorok írójának (is) meggyőződése, hogy '— pénzben kifejezve — sok-sok milliós tartalék szunnyad még a közművelődésben, amit élere lehet kelteni, és kellő sáfárkodással kamatoztatni. A lakosság (közönség?) öntevékenységi mozgalmait támogatva, a fe- lesleges átfedéseket kiküszöbölve, a megrendíthetetlenül burjánzó bürokráciát megszüntetve (de legalább is leépítve), az igényeket és lehetőségeket szakértelemmel és jószándékkal egyeztetve, a hétköznapok kultúráját jobban támogatva, a kapcsolat- rendszereket melegen tartva és így tovább. Vagyis becsülve é* tisztelve magunk és egymás erőfeszítéseit, önmagunkért, jövőnkért. (nemesi) Jó néhány éve már, hogy 14 táncossal — megrendezték az első békéscsabai szo- lótáncfesztivált — emlékezett Vásárhelyi László koreográfus, majd így folytatta: —, a kis csíra óriási fává cseperedett, s most kétszer 64 produkciót nézhetett végig a zsűri... Mindez a VII. országos szólótáncfesztivál gáláján hangzott el. Ezt követően beszélt arról is a zsűri elnöke, hogy a bemutatott táncok is egyre színvonalasabbak lettek. Az idei, a hét végén megrendezett fesztivál produkcióinak legfőbb erénye mégis az volt, hogy a táncosok jó része szűkebb pátriája hagyományait mutatta be, hazai táncokkal jelentkezett a szabadon választott anyagban. Méltán lehetnek hát büszkék, akik e szép számú, kitűnően szereplő versenyzőgárdában bemutatkozásukkal kivívták a neves szakemberekből álló zsűri elismerését. S mi is büszkék lehetünk rájuk, hisz megyénk néptáncmozgalmának jó hírnevét öregbítették sikeres szereplésükkel. S hogy ők miként vélekednek minderről? Lássuk hát! Csak egy kislány...: üveggel Tőkés Tímea „Aranygyöngyös táncos”. — Még általános iskolás, negyedik osztályos voltam, mikor elkezdtem táncolni. Ennek már kilenc éve. Ki- kapcsolódást, örömöt jelentett mindig a néptánc. Most úgy döntöttem, próbálkozók a fesztiválon. Segítőm is akadt, egy volt balassás, Botházy Béla, aki most a Duna Művészegyüttesben táncol. Természetesen koreográfusunk, Born Miklós is sokat segített. Azt kérded, számítottam-e arra, hogy aranygyöngyös leszek? Mikor megtudtam, hogy 64 induló van, s közülük nem egy aranygyöngyös — háromszor nyerhető el ez a cím —, már nem nagyon reménykedtem, Mégis sikerült. Mint megtudtam, az eddigi fesztiválokon egyedül én voltam, aki egymagám kiálltam — kísérő nélkül —, lány létemre. Ráadásul eszközös — üveges — tánccal... A dél-dunántúli ugróst választottam. Hamar hozzáteszem, már csak azért is örülök, hogy ilyen jól sikerült a szereplésem, mert az egészségügyi szakközépiskolában, ahová járok, mindig segítettek nekem. A tanárok is, az osztálytársaim is biztos örülnek majd. 0 másik csabai... Gál László, a zsűri különdíjasa. (Szabadon választott produkcióját, az eleki táncokat hatalmas tapssal ünnepelte a nézősereg a versenyen, s a gálán egyaránt.) — A kötelező anyagot egy kicsit félreértelmeztük, az már nem sikerült úgy, ahogy kellett volna. De nem baj, a következő fesztiválon ismét indulok. Hogy mennyit készültem? Sokat. Szeptembertől a próbákon, a próbák után ... Naponta 3-4 órát gyakoroltunk, Kurtucz Bori és Gyalog Laci segítettek. Igen, az eleki táncok... Magam is eleki vagyok, ezért választottam ezt az anyagot. Szüleim az otthoni, hagyományőrző együttes tagjai. Magam is oda jártam 7—8 évig, aztán úgy láttam, ha á Balassiba jövök, többr lehetőségem van a továbblépésre. Itt két éve táncolok. Szeretném az eleki hagyományokat mind szélesebb körben továbbadni, s ha lehetőségem lesz rá, mint oktató népszerűsíteni... Pontozó — otthon A gyomaendrődi Veréb András oklevelet és pénzjutalmat kapott... — Hogy kezdtem a táncot? Két dolog jött össze. Az egyik, hogy édesapám valamikor maga is táncolt, és engem is erre biztatott. A másik, hogy mozogni mindig szerettem. így aztán hét éve jelentkeztem a Körösmenti néptáncegyüttesbe. A kemény edzéseket aztán meg is kaptam ... Lassan az is tudatosodott bennem, milyen szép dolog, ha egy fiatal régi, szép hagyományokat ad tovább. Ráadásul egy igazi, jó közösségre leltem az együttesben. Gyalog László, az együttes koreográfusa biztatott a nyár végén, hogy nevezzek be a fesztiválra. A megye versenyzőinek közös felkészítésén, és persze a próbákon sokat gyakoroltam. Néhanapján még otthon is rá- kezdtem a Lőrinczrévi pontozóra — azzal indultam —, amin már egyáltalán nem csodálkoztak. Megszokták ... Rezesbanda kerestetik Putnoki Elemér kétszeres „Aranysarkantyús táncos”. — Gyomán kezdtem a táncot 1972-ben. Most a szarvasi Tessedik együttes színeiben versenyeztem. Itt, a fesztiválon már negyedszerre indultam. Egy juniordíjat nyertem korábban, s egyszer már megkaptam az „Aranysarkantyús táncos” címet is. Most, hogy a második is megvan, elhatároztam, hogy nekifutok majd harmadszor is, és az örökös címért is kiállók két év múlva. Hogy mi volt a legizgalmasabb a felkészülésben? Maglódi szlovák táncokat akartam hozni úgy, hogy rezesbandával állok ki. Igen- ám, de Szarvason november óta hiába rohangáltunk, nem találtunk erre vállalkozó zenészeket. Tótkomlóst kértük hát, hogy segítsen. Az elmúlt pénteken mennénk az első közös próbára, hát, nem az úttörőzenekart tanították be?! Itt pedig felnőttek kellettek, akiknek kiállásuk van ... Szerencsére az ifjúsági zenekar próbáját meg tudtuk várni, s vállalták. Akkor jött csak a kapkodás. Volt aki buszon, idefelé tanulta meg a dallamot. Mindegy, a fontos, hogy így is sikerült. Ebben a mezőnyben újdonság volt az efféle kíséret, de bejött, szívesen látta a zsűri a kezdeményezést. * * * A fesztiválnak vége. Ám a résztvevők emlékezetében bizonyára tovább élnek az itt töltött szép napok, a siker, az itt szövődött barátságok emléke, ahogy mi, nézők is soká felidézgetjük majd magunkban a tehetséges, lelkes fiatalok szívet, lelket melengető műsorát. Nagy Ágnes Fotó: Fazekas László Tőkés Tímea Gál László Veréb András Putnoki Elemér Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 4.30: Jó reggelt! 8.20: Angolkór. Angliai útijegyzet. (ism.) r 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Zenekari muzsika. 9.49: Téli mese. Muzsika gyerekeknek. 10.05: Íróvá avatnak. Tersánszky Józsi Jenő indulása, (ism.) 10.32: Mi ez a gyönyörű? (ism.) 10.50: Lili bárónő. Részletek Huszka Jenő—Martos Ferenc operettjéből. 11.29: A Segíthetünk melléklete. Nehéz lélegzet. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Nóták. 13.12: A Tátrai vonósnégyes felvételeiből. 14.10: A magyar széppróza századai : Rettegi György, (ism.) 14.25: Operaslágerek. 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 16.05: MR 10—14. 17.00: Az önállóság jegyében. Riport. 17.25: Reflektorfényben egy operaária. 18.02: Kritikusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19.15: Világirodalmi Dekameron. Történetek Dániel könyvéből. 20.00: A Rádió lemezalbuma. 20.58: Népzenekedvelőknek. Nyelvrokonaink zenéjéből. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kórusmuzsika. 22.45: Lombikkísérlet számítógépben. 23.00: Romantikus kamarazene. 0.10: Gulyás László: Békési esték. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Nóták. 13.10: Pophullám. 14.00: ,,Én mindig az embert nézem.” Martinkó Károly beszélgetése Tolnai Kálmán parancsnokkal. 14.50: Ugyanaz többször. 15.05: Látogatás a múltunkban. 16.15: Fotóművész és olimpiai bajnok. Beszélgetés Gyenge Valival. 17.05: Francia sanzonok. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola réz- fúvós együttese játszik. 18.49: Közvetítés a Monaco—• (Magyarország—Spanyolország mérkőzés vesztese) Király Kupa teniszmérkőzésről és az FTC—Székes- fehérvári Volán jégkorong- mérkőzésről. 19.05: Nosztalgiahullám. 19.59: Közvetítés a Monaco— (Magyarország—Spanyolország mérkőzés vesztese) Király Kupa teniszmérkőzésről és az FTC—Székes- fehérvári Volán jégkorong- mérkőzésről. 20.10: A Metallica-együttes felvételeiből. 20.50: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus folyóiratban ? 21.05: Nemzedékek — még mindig a magányról. 22.00: Böngészde. 23.20: Périchole. Részletek Offenbach operettjéből. 24.00: Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Operába hívogató. Donizetti: Szerelmi bájital. 9.39: Nicolae Herlea Verdi-fel- vételeiből. 11.10: Mozart kamarazenéjéből. 11.52: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. 13.05: Szonda, (ism.) 13.35: Operaáriák. 14.18: Hi-Fi Varieté. 15.00: Zenekari muzsika. 15.52: Vladimir Horowitz zongorázik. 17.00: Iskolarádió: Óriások vállán. 17.30: A Spanyol Nemzeti Zenekar hangversenye. 18.18: Hangszerszólók. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió: Angol társalgás kezdőknek. 19.35: „Ember vagyok és semmi, ami emberi, nem idegen tőlem.” összeállítás Lajtha László zeneszerző életéből. VI/4. rész. 20.15: A feminizmus kérdőjelei. 20.45: Dzsesszfelvételeinkből. 21.09: Operatörténeti .ritkaságok. VIII/2. rész. 23.00: Az operaközvetítés folytatása. SZOLNOKI STÜDIŐ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Beatles-melódiák funky ritmusban. 17.15: Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.20: örökzöld tangók. 17.30: Zenés autóstop. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna. * (ism.) 8.30: Iskolatévé. 16.15: Hírek. 16.20: Mondj, amit akarsz. NDK tévéfilm. 17.40: Reklám. 17.45: Sportmúzeum. „Amire vágytam, elértem . . . !” 18.05: Képújság. 18.21: Genf után. Üj tárgyalások előtt. Gromiko sajtóértekezlete. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Két férfi, egy eset. NSZK bűnügyi filmsorozat. 21.00: A hét műtárgya. 21.10: A maffia. Francia tévéfilmsorozat. 2Í.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Fókusz. I. Üzenet. 18.30: Mi és a komputer, (ism.) 19.00: TV-BASIC tanfolyam. XVI/1. rész: Alapok. 19.30: Az ezer torony országa. Szovjet rövidfilm. (ism.) 19.50: Erkölcsi csapdák. A baleset. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Művészet — számítógép — művészet. BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja. 15.30: Magyar nyelvű adás. 16.00: Román tájakon. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Fórum. 20.35: Költészet. 20.50: Az igazság című bolgár film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Merlin. 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Merlin, (ism.) 18.15: Művelődési műsor. 18.45: Szórakoztató műsor. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Társadalmi témák. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zenei műsor. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumműsor. 21.50: Dzsessz. SZÍNHÁZ 1985. január 16-án, • szerdán 15 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Blaha-bérlet 1985. január 16-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Móricz-bérlet 1985. január 17-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR József Attila-bérlet MOZI Békés Bástya: 4 és 6-kor: Jim Craig, 8-kor: A szép fogolynő. Békéscsaba Szabadság: Defekt. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Nem férünk a bőrünkbe, fél 8- kor: Edénkért a sikátorban. Gyula Erkel: A gonosz Lady. Gyula Petőfi: 3-kor: Adriától a Jeges-tengerig, 5 és 7-kor: Kincs, ami nincs. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Halálkanyar, fél 6 és fél 8-kor: Lady Chat- terley szeretője. Szarvas Táncsics: 6-kor: Gandhi I—n.
