Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

1985. január 16., szerda „Quo vadis?...” H. Sienkievoicz Nobel-díjat és világsikert hozó re­gényének címét juttatja eszembe az a jelentés, amelyet a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készített el megyénk közművelődési helyzetéről. Az ágazati törvény végrehajtását vizsgáló, és az 1979-ben megtartott ellen­őrzés akkori megállapításaira visszatérő jelentés az 1984. év októberi-novemberi helyzetére támaszkodik. Ha mon­dataiban nem is, de végkövetkeztetéseiben mindenkép­pen jellemző, és — sajnos? — a következő időszakra is meghatározó képet rajzol Békés megye sok mindenben az országosnál jobb, sok mindenben az országosnál elmara­dottabb közművelődési helyzetéről. fl függöny legördült Vége a táncfesztiválnak II külső... Megyénk művelődési há­zainak zöme már-már legen­dásan rossz állapotú, kor­szerűtlen, az épületek elha­nyagoltak, annak ellenére, hogy a jelen ötéves tervidő­szak elején tizenhét intéz­mény korszerűsítését kezd­ték meg. A könyvtárhálózat­ban lényegesen jobb a hely­zet: 1976 óta 48 könyvtárat modernizáltak, bővítettek, és nyolc új is épült. Átadás előtt áll a gyulai, és> talán még ebben a tervidőszakban birtokba vehetik az olvasók az új megyeit is. Igen sa­nyarú az, amit a tárgyi fel­tételekről meg lehet állapíta­ni. Nem csoda hát, hogy a befogadó lakosság körében amit ugyebár közönségnek is lehet nevezni —, igencsak csökkent a közművelődés te­kintélye, presztízse. Persze ennek más, gazdasági jelle­gű okai is vannak, lehetnek De az is tény, hogy ebben a leépülésben — amelynek tár­sadalmi-népgazdasági kö­vetkezményei beláthatatla- nok — fontos szerepet ját­szik az intézmények elha­nyagoltsága, a fejlesztési aránytalanságok. S ami a személyi feltéte­leket illeti. „A megyében dolgozó népművelők fizeté­se nemcsak a hasonló vég­zettséget kívánó, más terüle­ten dolgozókétól marad el, hanem más megyék népmű­velő szakembereiétől is” — fogalmaz a NEB-jelentés. Te­gyük hozzá: ez az oka-annak. hogy ilyen sokan hagyják el a pályát, hogy alig jön me­gyénkbe friss diplomás nép­művelő, könyvtáros. S ha ehhez még hozzászámítjuk az erkölcsi megbecsültség hiá­nyát, ennél is szomorúbb az összkép. Természetesen nemcsak úgynevezett főhivatású nép­művelők dolgoznak ezeken a területeken. A kiscsoportok — szakkörök, klubok, körök, művészeti együttesek stb. — vezetőinek zöme tiszteletdí­jat kap munkájáért. Szánal­masan keveset. Talán ezért van az, hogy a kiscsoportve­zetők zöme pedagógus, so­rukban alig találunk műsza­ki, mezőgazdasági vagy egészségügyi szakembert. fl belső... S mindezt miből? —hang­zik a kérdés, öt év alatt az állami támogatás 47 száza­lékkal, a saját bevétel 63 .százalékkal, az éves költség- vetés 73 százalékkal — nőtt! Ugyanakkor a bekerülési költségek is ... Például a fenntartási költségek a dup­lájára emelkedtek! S akkor mégis hogyan? A rendezvé­nyek számának csökkentésé­vel, a berendezések és fel­szerelések cseréjének, felújí­tásának elhagyásával próbál­ták meg a „szinten tartást” a népművelők. Mindez olyan mérvű színvonalcsökkenést hozott, amely már gátolja a művelődéspolitikai célok megvalósítását. Vagyis: megalkusznak. Eb­ben óhatatlanul is partnerek a műsorszervező intézmé­nyek. Terjed a lektűr, az ér­téktelen, a talmi — a hakni. Már-már csillagászati szá­mokkal kifejezhető összege­ket kérnek egy-egy nívó- sabb, művészeti-szórakoztató programért. A művelődési házak — elsősorban a kis te­lepüléseken — egy jelentős részének egy évi költségve­tése fedezné például egy-egy ilyen műsornak a költségét! Sőt: a művelődési házak jog­védelme sincs megoldva; ki­szolgáltatottak a rendező in­tézményeknek, a magánszer­vezőknek. Az elmúlt évek alatt a belépőjegyek árát a duplájára emelték — „önvé­delemből”. Ma már nem rit­ka, ha egy-egy műsoros est­re három számjegyű össze­gért lehet csak jegyet kap­ni. Ennek ellenére nő a rá­fizetés . . . Ebből ered aztán a megalkuvás, hogy „mégis legyen valamilyen program a házban”. A jelentés sze­rint ebből csak úgy lehet ki­lábalni, ha az összes illeté­kes intézmény és hatóság együttesen lép fel, s biztosít­ják a minőségi garanciákat, a megfizethetőséget. Néhány mondat a könyv­tárakról is. Jobb a helyzet, írtam. Ez azonban csak rész­ben igaz így. Például a könyvállomány növekedése nem tudott lépést tartani az igényekkel. Egy helyi utasí­tás értelmében a beszerzé­sekre fordítható összegeket ötödével kellett csökkente­ni! Mindenki számára is­mert, hogy a könyvárak az elmúlt, tíz évben megtöbb­szöröződtek !... Mindez ko­moly művelődéspolitikai hi­baként éppen közös céljaink elérése ellen hat. Ez azért is elszomorító, mivel a tanulóifjúság aránya tovább emelkedik a könyvtári ol­vasók között, öt év alatt majdnem nyolc százalékkal csökkent a beiratkozott ol­vasók-száma. Egyes vélemé­nyek szerint a könyvtárak nyitva tartási rendjén is vál­toztatni kellene, jobban iga­zítani a lakossági igények­hez. A közművelődés harmadik — s mind nagyobb jelentő­ségűvé váló — területe a munkahelyi közművelődés. Talán itt a legnagyobb a fej­lődés, annak ellenére, hogy az 1978-as vállalati szociá- lis-kulturális-sport kiadá­soknak az 1983, évi csak a 61 százalékát képezi. A vál­lalatok vezetői közül mind kevesebben vannak azok, akik a „kultúrát” nyűgnek, szükséges rossznak, a gazda­sági növekedést gátló ténye­zőnek veszik és így kezelik. Az ezen a területen tapasz­talható javulás egyik moz­gatója a Megyei Művelődé­si Központ által évek óta szervezett „Ember és kör­nyezete” elnevezésű, a szo­cialista brigádoknak meghir­detett közművelődési moz­galom. n a ■■ ww 10V0... Közhely talán — mert az­zá tettük —, noha igaz: a hibák és hiányosságok őszin­te, bár fájdalmas feltárása nélkül nem is remélhetjük az előrelépést, a gyógyulást. Íme, egy újabb diagnózis, amit most a NEB állított fel. Van hát remény a kilábalás­ra? Mindenképpen. E sorok írójának (is) meggyőződése, hogy '— pénzben kifejezve — sok-sok milliós tartalék szunnyad még a közművelő­désben, amit élere lehet kel­teni, és kellő sáfárkodással kamatoztatni. A lakosság (közönség?) öntevékenységi mozgalmait támogatva, a fe- lesleges átfedéseket kiküszö­bölve, a megrendíthetetlenül burjánzó bürokráciát meg­szüntetve (de legalább is le­építve), az igényeket és lehe­tőségeket szakértelemmel és jószándékkal egyeztetve, a hétköznapok kultúráját job­ban támogatva, a kapcsolat- rendszereket melegen tartva és így tovább. Vagyis becsül­ve é* tisztelve magunk és egymás erőfeszítéseit, ön­magunkért, jövőnkért. (nemesi) Jó néhány éve már, hogy 14 táncossal — megrendez­ték az első békéscsabai szo- lótáncfesztivált — emlékezett Vásárhelyi László koreográ­fus, majd így folytatta: —, a kis csíra óriási fává cse­peredett, s most kétszer 64 produkciót nézhetett végig a zsűri... Mindez a VII. országos szólótáncfesztivál gáláján hangzott el. Ezt követően be­szélt arról is a zsűri elnöke, hogy a bemutatott táncok is egyre színvonalasabbak let­tek. Az idei, a hét végén megrendezett fesztivál pro­dukcióinak legfőbb erénye mégis az volt, hogy a tán­cosok jó része szűkebb pát­riája hagyományait mutatta be, hazai táncokkal jelent­kezett a szabadon választott anyagban. Méltán lehetnek hát büsz­kék, akik e szép számú, ki­tűnően szereplő versenyző­gárdában bemutatkozásukkal kivívták a neves szakembe­rekből álló zsűri elismeré­sét. S mi is büszkék lehe­tünk rájuk, hisz megyénk néptáncmozgalmának jó hír­nevét öregbítették sikeres szereplésükkel. S hogy ők miként vélekednek minder­ről? Lássuk hát! Csak egy kislány...: üveggel Tőkés Tímea „Aranygyön­gyös táncos”. — Még általános iskolás, negyedik osztályos voltam, mikor elkezdtem táncolni. Ennek már kilenc éve. Ki- kapcsolódást, örömöt jelen­tett mindig a néptánc. Most úgy döntöttem, próbálkozók a fesztiválon. Segítőm is akadt, egy volt balassás, Botházy Béla, aki most a Duna Művészegyüttesben táncol. Természetesen ko­reográfusunk, Born Miklós is sokat segített. Azt kérded, számítottam-e arra, hogy aranygyöngyös le­szek? Mikor megtudtam, hogy 64 induló van, s kö­zülük nem egy aranygyön­gyös — háromszor nyerhető el ez a cím —, már nem nagyon reménykedtem, Még­is sikerült. Mint megtudtam, az eddigi fesztiválokon egye­dül én voltam, aki egyma­gám kiálltam — kísérő nél­kül —, lány létemre. Rá­adásul eszközös — üveges — tánccal... A dél-dunántúli ugróst választottam. Hamar hozzáteszem, már csak azért is örülök, hogy ilyen jól sikerült a szereplé­sem, mert az egészségügyi szakközépiskolában, ahová járok, mindig segítettek ne­kem. A tanárok is, az osz­tálytársaim is biztos örülnek majd. 0 másik csabai... Gál László, a zsűri külön­díjasa. (Szabadon választott produkcióját, az eleki tán­cokat hatalmas tapssal ünne­pelte a nézősereg a verse­nyen, s a gálán egyaránt.) — A kötelező anyagot egy kicsit félreértelmeztük, az már nem sikerült úgy, ahogy kellett volna. De nem baj, a következő fesztiválon ismét indulok. Hogy mennyit ké­szültem? Sokat. Szeptember­től a próbákon, a próbák után ... Naponta 3-4 órát gyakoroltunk, Kurtucz Bori és Gyalog Laci segítettek. Igen, az eleki táncok... Magam is eleki vagyok, ezért választottam ezt az anyagot. Szüleim az otthoni, hagyo­mányőrző együttes tagjai. Magam is oda jártam 7—8 évig, aztán úgy láttam, ha á Balassiba jövök, többr lehe­tőségem van a továbblépésre. Itt két éve táncolok. Szeretném az eleki hagyo­mányokat mind szélesebb körben továbbadni, s ha le­hetőségem lesz rá, mint ok­tató népszerűsíteni... Pontozó — otthon A gyomaendrődi Veréb András oklevelet és pénzju­talmat kapott... — Hogy kezdtem a táncot? Két dolog jött össze. Az egyik, hogy édesapám vala­mikor maga is táncolt, és engem is erre biztatott. A másik, hogy mozogni mindig szerettem. így aztán hét éve jelentkeztem a Körösmenti néptáncegyüttesbe. A ke­mény edzéseket aztán meg is kaptam ... Lassan az is tuda­tosodott bennem, milyen szép dolog, ha egy fiatal ré­gi, szép hagyományokat ad tovább. Ráadásul egy iga­zi, jó közösségre leltem az együttesben. Gyalog László, az együttes koreográfusa biztatott a nyár végén, hogy nevezzek be a fesztiválra. A megye versenyzőinek közös felké­szítésén, és persze a próbá­kon sokat gyakoroltam. Né­hanapján még otthon is rá- kezdtem a Lőrinczrévi pon­tozóra — azzal indultam —, amin már egyáltalán nem csodálkoztak. Megszokták ... Rezesbanda kerestetik Putnoki Elemér kétszeres „Aranysarkantyús táncos”. — Gyomán kezdtem a tán­cot 1972-ben. Most a szarvasi Tessedik együttes színeiben versenyeztem. Itt, a feszti­válon már negyedszerre in­dultam. Egy juniordíjat nyertem korábban, s egyszer már megkaptam az „Arany­sarkantyús táncos” címet is. Most, hogy a második is megvan, elhatároztam, hogy nekifutok majd harmadszor is, és az örökös címért is ki­állók két év múlva. Hogy mi volt a legizgal­masabb a felkészülésben? Maglódi szlovák táncokat akartam hozni úgy, hogy re­zesbandával állok ki. Igen- ám, de Szarvason november óta hiába rohangáltunk, nem találtunk erre vállalkozó ze­nészeket. Tótkomlóst kértük hát, hogy segítsen. Az el­múlt pénteken mennénk az első közös próbára, hát, nem az úttörőzenekart tanították be?! Itt pedig felnőttek kel­lettek, akiknek kiállásuk van ... Szerencsére az ifjú­sági zenekar próbáját meg tudtuk várni, s vállalták. Akkor jött csak a kapkodás. Volt aki buszon, idefelé ta­nulta meg a dallamot. Mind­egy, a fontos, hogy így is sikerült. Ebben a mezőnyben újdonság volt az efféle kísé­ret, de bejött, szívesen látta a zsűri a kezdeményezést. * * * A fesztiválnak vége. Ám a résztvevők emlékezetében bizonyára tovább élnek az itt töltött szép napok, a si­ker, az itt szövődött barát­ságok emléke, ahogy mi, né­zők is soká felidézgetjük majd magunkban a tehetsé­ges, lelkes fiatalok szívet, lelket melengető műsorát. Nagy Ágnes Fotó: Fazekas László Tőkés Tímea Gál László Veréb András Putnoki Elemér Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 4.30: Jó reggelt! 8.20: Angolkór. Angliai útijegy­zet. (ism.) r 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Zenekari muzsika. 9.49: Téli mese. Muzsika gye­rekeknek. 10.05: Íróvá avatnak. Tersánszky Józsi Jenő indulása, (ism.) 10.32: Mi ez a gyönyörű? (ism.) 10.50: Lili bárónő. Részletek Huszka Jenő—Martos Fe­renc operettjéből. 11.29: A Segíthetünk melléklete. Nehéz lélegzet. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Nóták. 13.12: A Tátrai vonósnégyes fel­vételeiből. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai : Rettegi György, (ism.) 14.25: Operaslágerek. 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 16.05: MR 10—14. 17.00: Az önállóság jegyében. Ri­port. 17.25: Reflektorfényben egy ope­raária. 18.02: Kritikusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19.15: Világirodalmi Dekameron. Történetek Dániel könyvé­ből. 20.00: A Rádió lemezalbuma. 20.58: Népzenekedvelőknek. Nyelvrokonaink zenéjéből. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kórusmuzsika. 22.45: Lombikkísérlet számító­gépben. 23.00: Romantikus kamarazene. 0.10: Gulyás László: Békési es­ték. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Nóták. 13.10: Pophullám. 14.00: ,,Én mindig az embert né­zem.” Martinkó Károly be­szélgetése Tolnai Kálmán parancsnokkal. 14.50: Ugyanaz többször. 15.05: Látogatás a múltunkban. 16.15: Fotóművész és olimpiai bajnok. Beszélgetés Gyen­ge Valival. 17.05: Francia sanzonok. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: A Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola réz- fúvós együttese játszik. 18.49: Közvetítés a Monaco—• (Magyarország—Spanyolor­szág mérkőzés vesztese) Király Kupa teniszmérkő­zésről és az FTC—Székes- fehérvári Volán jégkorong- mérkőzésről. 19.05: Nosztalgiahullám. 19.59: Közvetítés a Monaco— (Magyarország—Spanyolor­szág mérkőzés vesztese) Király Kupa teniszmérkő­zésről és az FTC—Székes- fehérvári Volán jégkorong- mérkőzésről. 20.10: A Metallica-együttes fel­vételeiből. 20.50: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus folyóirat­ban ? 21.05: Nemzedékek — még min­dig a magányról. 22.00: Böngészde. 23.20: Périchole. Részletek Of­fenbach operettjéből. 24.00: Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Operába hívogató. Doni­zetti: Szerelmi bájital. 9.39: Nicolae Herlea Verdi-fel- vételeiből. 11.10: Mozart kamarazenéjéből. 11.52: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekara játszik. 13.05: Szonda, (ism.) 13.35: Operaáriák. 14.18: Hi-Fi Varieté. 15.00: Zenekari muzsika. 15.52: Vladimir Horowitz zongo­rázik. 17.00: Iskolarádió: Óriások vál­lán. 17.30: A Spanyol Nemzeti Zene­kar hangversenye. 18.18: Hangszerszólók. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió: Angol társal­gás kezdőknek. 19.35: „Ember vagyok és sem­mi, ami emberi, nem ide­gen tőlem.” összeállítás Lajtha László zeneszerző életéből. VI/4. rész. 20.15: A feminizmus kérdőjelei. 20.45: Dzsesszfelvételeinkből. 21.09: Operatörténeti .ritkaságok. VIII/2. rész. 23.00: Az operaközvetítés folyta­tása. SZOLNOKI STÜDIŐ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Beatles-melódiák funky ritmusban. 17.15: Napjaink. Palatínus Ist­ván jegyzete. 17.20: örökzöld tangók. 17.30: Zenés autóstop. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna. * (ism.) 8.30: Iskolatévé. 16.15: Hírek. 16.20: Mondj, amit akarsz. NDK tévéfilm. 17.40: Reklám. 17.45: Sportmúzeum. „Amire vágytam, elértem . . . !” 18.05: Képújság. 18.21: Genf után. Üj tárgyalások előtt. Gromiko sajtóérte­kezlete. 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Két férfi, egy eset. NSZK bűnügyi filmsorozat. 21.00: A hét műtárgya. 21.10: A maffia. Francia tévéfilmsorozat. 2Í.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Fókusz. I. Üzenet. 18.30: Mi és a komputer, (ism.) 19.00: TV-BASIC tanfolyam. XVI/1. rész: Alapok. 19.30: Az ezer torony országa. Szovjet rövidfilm. (ism.) 19.50: Erkölcsi csapdák. A bal­eset. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Művészet — számítógép — művészet. BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja. 15.30: Magyar nyelvű adás. 16.00: Román tájakon. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Fórum. 20.35: Költészet. 20.50: Az igazság című bolgár film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Merlin. 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Merlin, (ism.) 18.15: Művelődési műsor. 18.45: Szórakoztató műsor. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Társadalmi témák. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zenei műsor. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumműsor. 21.50: Dzsessz. SZÍNHÁZ 1985. január 16-án, • szerdán 15 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Blaha-bérlet 1985. január 16-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Móricz-bérlet 1985. január 17-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR József Attila-bérlet MOZI Békés Bástya: 4 és 6-kor: Jim Craig, 8-kor: A szép fogolynő. Békéscsaba Szabadság: Defekt. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Nem férünk a bőrünkbe, fél 8- kor: Edénkért a sikátorban. Gyula Erkel: A gonosz Lady. Gyula Petőfi: 3-kor: Adriától a Jeges-tengerig, 5 és 7-kor: Kincs, ami nincs. Orosháza Par­tizán: fél 4-kor: Halálkanyar, fél 6 és fél 8-kor: Lady Chat- terley szeretője. Szarvas Tán­csics: 6-kor: Gandhi I—n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom