Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-14 / 293. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 14., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Vállalatvezetők fóruma alakult űz SZMI napirendjén: a tanács 1985. évi költségvetése és fejlesztési terve, az ipari dolgozók jövedelme A megye állami iparában foglalkoztatott 37 ezer dolgozó bére 1980 óta tizennyolc és fél százalékkal emelkedett, de így sem éri el havi bérük a 4 ezer 400 forintot — állapította meg a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsa tegnapi ülésén, amikor Varga Imre titkár előterjesztésében az iparban dolgozók jövedelmi helyzetéről tárgyalt. Okát abban látta, hogy bár a vállalatok többsége belső érdekeltségi rendszerét a megváltozott gazdasági feltételekhez igyekezett igazítani, de a vállalati gazdálkodásra nehezedő terhek és szabályozók miatt nem tudtak jelentősen előrelépni, különösen a kiemelkedően kvalifikált szakmunkások, a nehéz fizikai munkát végzők és az alkotó értelmiségieknél, akik a legtöbbet tehetik a vállalati gazdasági gondok megoldásában. Az alacsony bérfejlesztési lehetőségek nem biztosították a kellő differenciálást az alapbéreknél, a mozgóbér aránya és összege pedig nem volt eléggé ösztönző. Köztudott, hogy a megye állami iparát a soktelepes vállalati szervezeti rendszer jellemzi. A központoktól való függőség mértéke eltérő. amely nagy mértékben befolyásolja a gyárak, gyáregységek és' telepek tevékenységének hatásfokát, hatékonyságát. Termelőberendezéseikre a nagyfokú elhasználtság a jellemző. Ez a körülmény nemcsak az önállósodás folyamatát nehezíti, hanem a hatékonyabb gazdálkodást, a teljesítmény- ■és bérszintkülönbségek csökkentését is. Ez alól csak néhány helyen tapasztalható még kivétel (Gyulai Harisnyagyár, Csepel Autógyár). További jellemzője a megye állami iparának az is, hogy 1980 óta — ezt az időszakot vizsgálta az SZMT által tárgyalt jelentés — két és fél ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Különösen számottevő a csökkenés a könnyűiparban, viszont a nem fizikai dolgozók részaránya — éppen ezért —• növekedett. Jelenleg a megyei ipar állami szektorában a fizikai és nem fizikai dolgozók részaránya 83:17. Alig van olyan vállalat, amely munkaerőgondokkal ne küz- dene. A szakmunkáshiány a legnagyobb mértékű, különösen a több szakmával rendelkező munkaerőből van kevés. Megállapította a tanács, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. a nehéz fizikai munka csökkentésére a vállalatok számtalan műszaki szervezési intézkedést tesznek s ebben a szakszervezetek tekintélyükkel, erejükkel részt vesznek. Nyomatékosan szólt a testület a vállalati dolgozóknak az új bértarifarendszerbe 1984. december 31-ig történő besorolásáról, amelynek eredményes befejezése és a besorolásnak megfelelő bérezés biztosítása, összhangban a teljesítménykövetelményekkel alapvetően meghatározza a jövőben a dolgozók jövedelmi helyzetét. A munkahelyi demokrácia fórumainak eredményes működése jól segíti a bérpolitikai irányelvek megvalósítását. Különösen fontos — hangsúlyozta a tanácskozás —, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével kapcsolatos állami intézkedéseket, különösen a bér- és jövedelemszabályozásra vonatkozó jogszabályokat a szakszervezetek megfelelően ismerjék és a dolgozó kollektívák érdekeinek megfelelően alakítsák ki a szakszervezeti magatartást. A testület ezenkívül meghallgatta Romvari László és Bereczki András tanácsi osztályvezetők előterjesztésében a megyei tanács 1985. évi költségvetési és fejlesztési tervét, amely a közeljövőben a megyei tanács elé kerül döntésre. Számos kérdés és észrevétel után a testület kialakította állásfoglalását a megyei költségvetési és fejlesztési tervvel kapcsolatban, amelyet a döntéshozó tanácsülésen képvisel majd. (Ezzel majd a tanácsülési tudósításunkban foglalkozunk.). Végül az SZMT jóváhagyólag tudomásul vette az elnökség jelentését, amely a tanács két ülése között végzett munkájáról szólt. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának ez évi utolsó ülése, amelyen a megyei pártbizottság képviseletében Csaba János osztályvezető vett részt, ezzel befejezte munkáját. Vállalatvezetők fóruma alakult csütörtökön Budapesten a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. A HNF gazdaságpolitikai munkabizottsága által — a Magyar Kereskedelmi Kamara védnökségével — megalakított fórum jelentőségét Pozsgay Imre, a HNF főtitkára vázolta. Kiemelte: a népfront és a vállalatok eddigi formális kapcsolatán szeretnének túllépni. A népfrontmozgalom sajátos eszközeivel segíteni és erősíteni kívánják a gazdasági egységek belső demokratizmusát. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke tájékoztatta a meghívott vállalatvezetőket a fórum tervezett programjáról. Az elképzelések szerint az igazgatók évente három-négy alkalommal ülnek össze, és megvitatják a gazdasági élet időszerű kérdéseit. Többek között eszmecserét folytatnak a vállalatvezetés új típusú formáinak gyakorlati kérdéseiről, a környezetvédelem feladatairól, a terület- és településfejlesztés koncepciójáról, a helyi társadalmi szervezetekkel való együttműködésről. Mindazokról a problémákról, amelyek ma a gazdálkodó egységek vezetőit foglalkoztatják, és megoldásuk előbbre viheti a népgazdaság fejlődését. E tanácskozásokra meghívják a társadalmi és a gazdasági élet több felelős vezetőjét. A vállalatvezetők most megalakult fóruma a jövő év elején kezdi meg munkáját. NEB-ülés a közművelődési törvény végrehajtásáról A közelmúltban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság utóvizsgálatot indított a közművelődési törvény egyes rendelkezései végrehajtásáról. Az országos vizsgálat célja többek között annak megállapítása volt, hogy az 1979-es alapvizsgálatot követően a központi irányító, a tanácsi szakigazgatási szervek, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények milyen intézkedéseket tettek a közművelődési munka színvonalának emelésére, a kistelepüléseken levő művelődési házak tevékenységének fejlesztésére. Az átfogó vizsgálat részeként a Békés megyei NEB 1984-ben október és november folyamán a megyei tanács és három városi tanács művelődésügyi osztálya, öt községi tanács, nyolc művelődési ház, hat könyvtár, egy ipari vállalat, egy állami gazdaság és egy termelőszövetkezet közművelődési munkáját tanulmányozta. A vizsgálat eredményeiről összefoglaló jelentés készült, melynek megvitatása volt az első napirendi pontja a tegnap délelőtt Békéscsabán tartott megyei NEB-ülésnek. Az ülésen részt vevők a vitában szóltak az egyre növekvő nehézségekről, a megye perifériális helyzetéből adódó gondokról, ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy az öt évvel ezelőtti helyzethez képest fejlődés tapasztalható. A jelenlevő Szilárd József, a KNEB gazdasági szakértője, az országos vizsgálat eddig leszűrhető tapasztalatairól s a legégetőbb gondokról beszélt. A vitában felmerült kérdésekre Oláh Ferencné, a megyei NEB tagja, a vizsgálat vezetője válaszolt, majd az ülés résztvevői az összefoglaló jelentést s a határozati javaslatokat — kis módosítással — elfogadták. A második napirendi pont témája a legutóbbi NEB- ülés óta eltelt időszakban az elnöki hatáskörben tett intézkedésekről készített beszámoló volt, melyet megvitatása után — kiegészítéssel — elfogadtak. Az ülés Józsa Béla, a megyei NEB elnöke vezetésével zajlott le. P. F. A Hídépítő Vállalat a Ferihegyi repülőtér bővítése során egy ún. előtéri hidat épít. Az érkező s induló forgalom elválasztására szolgáló híd hossza 280, szélessége 22 méter lesz (MTI-fotó — Fehér József íelv.) Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési Központban december 11-én délután nyitották meg Csipesné Fábián Irén, Oláhné Keresztessy Éva és Székely Jutka kiállítását. A kiállítást Marsi Gyuláné, Gyula város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg Fotó: Veress Erzsi Lázár György Angyalföldre látogatott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a XIII. kerületbe látogatott el. A kerületi pártbizottság Váci úti székházában kezdődött délelőtt a program, amelyen a kormányfő kíséretében részt vett Pusztai Ferenc, a budapesti pártbizottság titkára is. Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára — aki Bornemissza Sándor tanácselnökkel együtt üdvözölte az érkezéskor Lázár Györgyöt — tájékoztatójában Angyalföld gazdasági életéről, a kerület fejlődéséről szólt. A Minisztertanács elnöke átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözletét, a Központi Bizottság jókívánságait, majd a kormány és a maga nevében gratulált az angyalföldiek eredményeihez, kérve a további helytállást a munkában, politikai, gazdasági feladataink meg- valósításábart. A pártbizottságról a Magyar Hajó- és Darugyárba vezetett Lázár György útja. A délutáni órákban pedig a népszigeti üzemben részt vett a helyi pártalapszervezet beszámoló taggyűlésén, majd a kerületi vezetőkkel, a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozó kollektívájának képviselőivel folytatott. kötetlen beszélgetéssel zárult a látogatás programja. Megkezdődtek a téli gépjavítások Megyénk mezőgazdasági üzemeiben végére értek az őszi betakarításnak, jelenleg még a prizmákban, tábla szélen tárolt cukorrépa beszállítása van hátra. Az őszi szántások is a vége felé közelednek — a tavaszi veté- sűek földjeinek öt százalékát kell még megszántani, várhatóan december 20-án befejezik a munkát a traktorok. Az őszi kalászosok szépen sorolnak, a vetések 'közül már a későiek is kelnek. A csapadékhiány azonban még mindig jellemzőnek mondható: a sokévi átlaghoz képest november végéig 160 milliméterrel esett kevesebb. A megye 81 termelőszövetkezetében és hét állami gazdaságában hozzáláttak a téli nagyjavításokhoz. Az üzemek nincsenek könnyű helyzetben a gépesítést tekintve, hiszen az aszály és a köz- gazdasági szabályzók okozta tőkeszegénység következtében 11 százalékkal kevesebbet költhettek az idén beruházásra mint tavaly. A 100 forint névleges értéken szereplő, elavult gépek aránya ezért tovább nőtt. Az üzemben tartott traktorok majdnem fele, a kombájnok egyötöde, a tehergépkocsik egy- harmada tartozik az úgynevezett 0-ra leírt gépek közé. Némileg javított a gépesítés helyzetén, hogy az intenzív gabonaprogramba belépők új berendezésekhez jutottak, azonban ezt pénz híján kevesen tehették meg. Az idén kezdődő és tavaszig, illetve a betakarításig tartó javítási szezon tehát a korábbinál nagyobb feladatot ró az üzemekre. Megnőtt az alkatrészek ára, s az említett helyzet miatt nagyobb a gépek al'katrészigénye is. Jelentős hiánycikkről nem tudni, azonban — főként az importáltaknál — akad, amit nem tudnak beszerezni az üzemek. Ezért mind több helyen keresik az alkatrészfelújítás új formáit. Hogy csak egyet említsünk: a TSZKER és a gyomaendrődi Győzelem Tsz gazdasági társaságot hozott létre régi gépek szétszedésére, alkatrészmentésre, -felújításra, -értékesítésre. Hasonló, felújító szolgáltatást kezd a jövő év elején a békéscsabai Agro- ker Vállalat is, hagyományosan az alkatrész-felújítók közé tartozik a békéscsabai Mezőgép Vállalat. Jelentős szerepet vállalnak a gépjavításból a termelési rendszerek szakemberei, szaktudásukkal, diagnosztikai műszerekkel. A téli gépjavítások várhatóan a jövő év elején gyorsulnak fel igazán, hiszen sok gazdaságban az év végi zárás előtt nemigen jut pénz alkatrészre, illetve sok helyen szorít a bérszínvonal, amelynek túllépése kedvezőtlenül befolyásolná az éves eredményt. m. Sz. za.
