Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-28 / 303. szám

NÉPÚJSÁG 1984. december 28., péntek A félév utolsó tanítási napján sok iskolában állítottak fenyőfát. A Gyulai 3-as számú Álta­lános Iskola 2/d osztálya sajátos helyzetben van, hiszen — helyhiány miatt — szeptem­ber óta a művelődési központ egyik tantermét „bérlik”. Hogy a gyerekek otthon érzik ma­gukat, aiz is bizonyítja, hogy a pedagógusok, a szülői munkaközösség és a patronáló lakás- és üdülőszövetkezet nőbizottsága jóvoltából feldíszített fával búcsúzhattak a tanév első fél­évétől Fotó: Szőke Margit Bemutató MHSZ-közgyűlés Orosházán (Tudósítónktól) Az orosházi városi MHSZ vezetőségének felkérésére a helyi Új Élet Termelőszö­vetkezet Darvas József MHSZ Honvédelmi Klubja a közelmúltban tartotta meg bemutató jellegű ünnepi közgyűlését. Erre a minden évben visszatérő rendezvény­re a klubtagokon kívül azok a klubtitkárok is meghívást kaptak, akik a hasonló jel­legű rendezvény szervezésé­ben nem eléggé jártasak. Részvételével megtisztelte a közgyűlést Farkas István al­ezredes, az MHSZ országos központjából, valamint Frontó András alezredes, megyei MHSZ-titkár. A Himnusz elhangzása után a Kulich Gyula Általá­nos Iskola tanulói részleteket adtak elő a klub névadójá­nak műveiből, igen nagy si­kerrel. Ezt követően Szabó László klubtitkár beszámolt a végzett munkáról, igen őszinte, kritikus hangnem­ben, majd a további felada­tokat ismertette. A hozzá­Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 81-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén, a Semmelweis u. 1. szám alatt. Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hí- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva. AB 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Cí­me: Szeghalom, Ady u. 1/6. Tel.: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Bucsa: szombat reggeltől hét­fő reggel 8 óráig központi ügye­let Karcagon. Telefon: 222. He­szólások jól kiegészítették a beszámolót, és nagyon érde­kes, figyelemre méltó ja­vaslatok is elhangzottak. Például Varga Mihály klub­tag (a termelőszövetkezet el­nöke) indítványozta a „lovas úttörőraj” létrehozását, mely­hez a feltételek adottak a termelőszövetkezetben. Borsi Mátyás azt hiányolta, hogy az előírt versenyprogramok­ból kimaradtak a pisztoly­számok. Frontó András me­gyei MHSZ-titkár köszönetét mondott a szövetkezet veze­tőségének — személyesen Varga Mihálynak is — azért a támogatásért, mellyel a Darvas József Honvédelmi Klub munkáját segítették és segítik feladataik ellátásá­ban. Az ünnepi közgyűlés közös vacsora elfogyasztásával, igen jó hangulatban ért vé­get, megállapítva, hogy a meghívott klubtitkárok sok jó, hasznos módszertani ta­pasztalat birtokában távoz­hattak a rendezvényről. Kiss Horváth Sándorné lye: Karcag. Vörös Hadsereg u. 27. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-lg. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-lg. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Puskin u. 1. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reggel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ip Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén központi orvosi ügye­let Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kaszaper, Nagy- bánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza betegeinek. Az ügyelet helye: Mezőkovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Medgyesegyházán: péntek 17 órától hétfő reggel 8 óráig Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Gábortelep, Pusztaottlaka, Nagy­kamarás, Almáskamarás, Kever- mes, Dombegyház, Kunágota, Dombiratos, Kisdombegyház, Ma- gyardombegyház és Lökösháza betegei a központi ügyelethez fordulhatnak. Az ügyelet helye: Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 72. A fel nem sorolt községekben hét közben, hét végén készenlét, illetve összevont orvosi ügyelet van! Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. I Pártélet decemberi számából A Pártélet decemberi szá­ma közli az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a XIII. kongresszusra kiadott irány­elveit. A folyóirat méltatja az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány 1944 decemberi megalakulá­sának jelentőségét, a ma­gyar államiság újjászületé­sét. Foglalkozik a decemberi szám a jelölő bizottságokra háruló felelősségteljes fel­adatokkal a pártvezetőségek újjáválasztásában. Egy to­vábbi cikk a Központi Ellen­őrző Bizottság tapasztalatai­ra építve az ellenőrzés sze­repét taglalja a pártfegye­lem erősítésében. Egy másik írás az ipar­ban dolgozó nők helyzetéről, munka- és életkörülményeik alakulásáról nyújt átfogó ké­pet. A Vasas SC elnöksége leg­utóbbi ülésén megvizsgálta a labdarúgócsapat szereplé­sét és ezzel kapcsolatban az alábbi megállapításokat tet­te: A testület tényként hang­súlyozta, hogy a csapat meg­erősítése és a követelmé­nyekhez mért feltételrend­szer megteremtése érdekében az SC és a szakosztályveze­tés minden szükséges intéz­kedést megtett. A szakvezetés — a csapat hagyományait és jelenlegi játékosállományát figyelem­be véve — nem teljesítette a klub és a szurkolók jogos igényeit, így az együttes az őszi idény befejezésekor méltatlan helyet foglal el a bajnoki táblázaton. Szakosztályunk vezetősége az elmúlt időszakban több ízben kifejtette, ha nem tör­December 29-én, szomba­ton: Minden nyílt árusítású üz­let pénteki, a vendéglátóipa­ri üzletek szombati nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. December 30-án, vasárnap: Minden élelmiszerüzlet, csarnok és piac a szokásos nyitási időtől 14 óráig nyit­va tart. Minden más üzlet egész napon át zárva tart. Az édesség-, dohány- és vi­rágüzletek vasárnapi, a ven- dégiátóipari üzletek szomba­ti nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. December 31-én, hétfőn: Minden nyílt árusítású üz­Útépités 1984—1985 A korábbi évekhez képest csökkent az idén az útépíté­sekre fordítható pénzösszeg, másfél milliárd forint jutott az országos utak fejlesztésé­re. A cél inkább az volt, hogy ne romolják tovább az utak állapota; ezért útfenn­tartásra 4,5 milliárd forintot fordítottak. 1980 óta számí­tógépes útadatbank segítsé­gével határozzák meg és dön­tik el, hol kell feltétlenül ja­vítani az út állapotán. A szűkösebb pénzforrások el­osztása azóta pontos adato­kon alapszik. Az idén az országos úthá­lózatból 480 kilométeren megerősítették a régi burko­latot (1983-ban még több mint 670 kilométeren végez­ték el ezt a munkát), össze­sen négy és fél kilométeren szélesítettek négy nyomtávú­ra egyes utakat: a 3-as főút gyöngyösi bevezető szaka­szát, a 44-es utat Békéscsa­bánál, valamint a 8-as utat Körmendnél. Hatvan útcso- mópontot is átépítettek, a legtöbbet Borsod megyében. Tizenöt helyen jelzőlámpás kereszteződést alakítottak ki. Több mint kétszáz autóbusz­öböl” épült, s harminc ki­lométeren kerékpárutat ké­szítettek. (A Közlekedési Mi­nisztérium pályázatot hirde­tett kerékpárutak építésére, s ahol a forgalmi és a baleseti helyzet a legjobban indokol­ta, ott a szükséges összeg fe­lét támogatásként a minisz­térium nyújtotta.) A kerék­párutak mintegy felét Békés megyében alakították ki. 1985-ben továbbra is kö­rültekintően kell az útfej- lesztési összegeket felosztani, mert csak kevés számú beru­házásra lesz mód. Jövőre nem kezdődik új beruházás, de folytatják az Ml-es Bics­ke és Herceghalom közötti szakaszának építését, s a le­endő M5-ÖS autópálya egye­lőre két nyomsávját adják át, a fővárostól Örkényig. Bezáródik a 8-as út veszpré­mi déli gyűrűje, s elkészül a Kettős-Körös-híd. A fenntar­tási munkákban az olcsóbb, takarékosabb, de műszakilag nem alacsonyabb értékű megoldásokat igyekeznek al­kalmazni. ténik gyökeres változás, úgy kénytelen lesz e kérdésre az év végén visszatérni. Minthogy célkitűzéseink maradéktalan teljesítése ilyen körülmények között aligha valósítható meg, azért az elnökség alapos elemzést követően az alábbi határo­zatot hozta: Mészöly Kálmán vezető edzőt 1984. december 27-i hatállyal felmenti tisztsége alól, és az 1984/85. évi baj­nokság befejezéséig a teen­dők ellátásával Illovszky Ru­dolfot, a Vasas jelenlegi utánpótlás-igazgatóját bízza meg. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a várakozáson aluli szereplésért a játékosokat is felelősség terheli, ezért — egyértelmű követelményeket állítva — figyelmeztetésben részesítette a csapatot. (MTI) let egész napon át zárva tart. Az édesség-, dohány- és virágüzletek vasárnapi nyit­va tartási rend szerint tar­tanak nyitva. Az éttermek és vendéglátóipari szórakozóhe­lyek másnap 05 óráig, az egyéb vendéglátó egységek szombati, de legfeljebb más­nap 01 óráig tarthatók nyit­va. Január 1-én, kedden: Minden nyílt árusítású üz­let egész napon át zárva tart. Az édesség-, dohány-, virág- és vendéglátóipari üz­letek vasárnapi nyitva tar­tási rend szerint tartanak nyitva. Orvosi ügyeletek Mészöly helyett Illovszky Edzöválfozás a Vasasnál Üzletek ünnepi nyitva tartása Százötven éve született Stark Adolf Éppen ma százötven éve, hogy Stark Adolf, a Csaba­gyöngye szőlőfajta nemesítő- je-megszületett. Tanulságok­ban bővelkedő életútját De- dinszky Gyula nyugalmazott evangélikus lelkész dolgozta fel könyvalakban. Az ő mű­vére támaszkodva idézzük meg a békéscsabai szőlőne­mesítő személyiségét, tevé­kenységét. Stark Adolf 1834. decem­ber 28-án születet* Bártfán. Anyja nemesi származású nő volt, apja felsőiskolai tanár. A kis Adolf elemi iskoláit szülővárosában járta, közép­iskoláit Miskolcon, Eperje­sen. Kitűnő eredménnyel ta­nult, mégsem fejezte be a középiskolát, 16 évesen ke­reskedőinasnak szegődött Bártfán, ahol 1852-ben se­gédlevelet kapott. Fél évig mesterénél dolgozott, majd következtek a segédeknél ak­koriban szokásos vándor­évek. Bártfáról Eperjesre, onnan Nagybányára, majd Kolozsvárra, utána Debre­cenbe, végül pedig Nagyvá­radra ment. Korának szín­vonalán álló jó kereskedővé képezte magát, képessé arra, hogy önálló üzletet nyisson. 1859-ben érkezett Békés­csabára, ahol október 30-án üzletnyitási engedélyért fo­lyamodott a szolgabírói hi­vatalhoz. Rá egy napra (!) megkapta az engedélyt, hogy társával, Pfeiffer Antallal „Stark Adolf és társa” cí­men vas- és fűszerkereske­dést nyisson. A következő év elején meg is nyílt a bolt a Széchenyi utca 4-ben, amely nyolcvan éven át mű­ködött. Stark Adolf első lépése a csabai megtelepedéshez az üzletnyitás volt, meggyöke- resedését a családalapítás je­lentette — 1863-ban felesé­gül vette Fejér (Fehér) Ró­zát, egy békéscsabai föld- birtokos lányát. Stark akkor 29, ifjú neje 20 éves volt, házasságukból három gyer­mekük született. A Békéscsabán így megte­lepedett és meggyökeresedett Stark nemcsak üzletet nyi­tott, házat vásárolt, hanem folyamatosan kisebb-nagyobb földingatlanokhoz jutott. Ez­zel alapozta meg szőlőneme- sítői tevékenységét. WWW#//##/ Stark Adolfnak 16 hoid- nyi szőlőültetvénye és sző­lőiskolája volt. A szőlő iránt Békéscsabán kezdett el ér­deklődni, akkoriban divat volt a helyi értelmiség kö­rében, hogy „hobbiból” sző­lővel foglalkozzon. Ezt jelzik a város egyes határrészeinek nevei: Ó-szőlők, jaminai vagy Üj-szőlők, fényesi-, Kastélyi-szőlők. Szemben a kedvtelésből szőlővel foglal­kozó csabaiakkal Stark Adolf magasabb szintre emelte a szőlőművelést — komoly gazdasági tevékeny­séggé változtatta. Ebben sokat segített az a gazdag szőlőfajta-gyűjtemé­nye, amelyben háromszáz (!) fajtát fogott egybe, s alapul szolgálhatott a nemesítésnek. Sikereket ért el szőlőültet­vényei gondozásában is, táp­anyagellátási módszerei hí­ressé váltak. Az, anai az iga­zi dicsőséget szerezte neki: hét szőlőfajtája közül a Csa­bagyöngye, amely elvitte hazánk és Békéscsaba hírét a világ szinte minden tájá­ra. A korabeli forgások sze­rint a Csabagyöngyét aján­dékba kapott szőlő magjá­nak elvetésével, szelektálásá­val, beporzásával hozta lét­re. Legfőbb erénye, hogy a legkorábban érő csemegesző­lő-fajta. Ügy tartják, s ezt a tapasztalatok is igazolják, hogy július végén már szü­retelhető. Élvezeti értéke sem megvetendő, íze musko- tályos, színe szép sárga. So­kan mégis vitatták, hogy Satrk a „szülőatyja”, de az utókor igazolta: a Csaba­gyöngyét egy békéscsabai ne- mesítőnek, Stark Adolfnak köszönheti a világ. Nemcsak önmagában jelentős a Csa­bagyöngye, hanem azoknál a fajtáknál is, amelyekhez ne- mesítési alapul szolgált. A csabai nemesítő sikeré­nek kézzel fogható bizonyí­téka, hogy hét érmet nyert különböző kiállításokon: a bécsi világkiállítástól a szentpétervári bemutatóig mindenütt szép sikerrel kép­viselte a magyar szellemet, a magyar szőlősgazdákat. Az utókor számára talán legizgalmasabb, milyen em­ber is volt Stark Adolf? * Tudnunk kell róla, hogy vaskereskedői és szőlőter­mesztői, -nemesítői tevé­kenységét párhuzamosan folytatta. Jól bírta erővel, holott mindkét hivatás kü- lön-külön is egész embert kíván. Nemcsak nemesítette a szőlőt, reklámozta, értéke­sítette, bort készített, búzát, burgonyát is termesztett. Napjainkban szinte felfog­hatatlan, hogyan jutott ide­je, energiája minderre. Különösen, ha hozzátesz- szük, hogy aktívan közremű­ködött a Békésvármegyei Gazdasági Egyletben, amely­ben 1871-tői mint tag, majd mint a vezetőség tagja dol­gozott egészen önkéntes visz- szavonulásáig, 1896-ig. Tagja volt különböző terménykiál­lítások rendező bizottságá­nak, a háziipari bizottság­nak, gyümölcs-zöldség bi­zottságnak .. . Ma ezt úgy mondanánk, közéleti szemé­lyiség volt, aki nem haj- hászta a népszerűséget, sze­rény, visszahúzódó ember­ként élt. Inkább tudásával, mint nyilvános fellépéseivel vívott ki magának elisme­rést. A korabeli forrásokból tudjuk, hogy intelligens em­bernek tartották, annak el­lenére, hogy iskoláit nem fe­jezte be: szülőföldjén há­rom nyelvet tanult meg, de beszélt ezenkívül latinul, gö­rögül, franciául. Érdekelte a napi politika, nem véletlen, hogy egy-egy szőlőfajtáját Kossuthról, illetve Petőfiről nevezte el. Mindenekelőtt a munka embere volt Stark Adolf, akiről még azt is el­mondhatjuk, hogy jó rokon­ként viselkedett, segített a barátain, széles látókör jel­lemezte ... Stark Adolf sikerekben gazdag életének 1910. au­gusztus 26-án tüdőgyulladás vetett véget. Szép vagyont, virágzó kerteket hagyott ma­ga után. És a híres szőlőfaj­táját: a Csabagyöngyét. Olyan ember volt, akire mi, kései utódai méltán lehetünk büszkék, s életútját példa­adónak tekinthetjük. M. Szabó Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom