Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-11 / 290. szám
1984. december 11., kedd Vesztettünk! „Aztán tudja-e, hogy miért veszítettünk?” — állított meg a vetélkedő-fordulót követő nap reggelén nyugdíjas ismerősöm, aki egyrészt rádióhallgató szenvedélyéről, másrészt a kerülethatáron túl is tekintélyt parancsoló tudásáról nevezetes. így folytatta: „Rossz jel az, ha helyzeti előnyhöz juttatjuk a partnert! Mert hát a szentesiek mégiscsak művelődési házból vetélkedhettek ..." * * * Bizony, a Télapó zsákjából a Békés megyei Művelődési Központ csapatának csak virgács jutott szerdán este a Visszapillantó tükör elnevezésű rádiós irodalmiműveltségi vetélkedő utolsó — hatodik — elődöntőjében. Szentes csapata jobb volt, szerencsésebb volt. Minden évre jut egy országos, sokfordulós vetélkedő. Értelemszerűen szervezésükben, lebonyolításukban a rádió jár az élen. Kell is ez. Szeretjük a vetélkedést. Ki azért, mert alkalma van nem mindennapi műveltségét, lexikális tudását csillogtatni. ki pedig azért, mert még ma is makacsul hiszi: egy-egy vetélkedő hallgatása közben ismeretei is gazdagodhatnak. Igen: makacsul hiszi. Mert ebben az idei vetélkedősorozatban jószerével erre aligha van módja. Csupán a kuriózumok, különcségek iránt fogékonyaknak mondanak valamit a rádió önmagában csodálatosan gazdag archívumából kiválogatott felvételek bejátszásai. Nem túl jelentős alkotók fontosnak hitt művei, és fordítva: jelentős alkotók huszadrangú zsengéi. Nekünk valahogy más elképzelésünk van a műveltségről. Az általánosról, az irodalmiról. Nem akarom bántani megyénk csapatát, a hét lelkes pedagógust. Igyekeztek, bizton lehetőségeikhez mérten fel is készültek. Hogy csúfosan veszítettek, nemcsak az ö hibájuk. (Az elérhető maximális pontszám száz volt: 89:63-ra nyertek a szentesi városi művelődési központiak.)A mieink olyanra vállalkoztak, amire adott körülmények között kevesen mernek. Hiszen Békéscsabán évek óta nicsen igazi könyvtár, már-már alapvető dolgoknak sem lehet utánanézni, nincsen kutatási lehetőség. Eljátszottam azzal a gondolattal, hogy most alkalmi jegyzetemben vajon mit írnék, ha fordítva alakult volna a helyzet. Nos, akkor sem hallgatnám el, hogy pi- maszkodóan és megszemé- lyesedve pártolt át már az egész elődöntő legelején az egyik csapathoz az a bizonyos szerencse. Különben aligha fordulna elő egy igazi versengős játékban olyan, mint most a hetedik kérdés kapcsán. A tisztesség ugyanis azt kívánja, hogy egyrészt mindig az első választ kell kimondottnak elfogadni, másrészt, ha mégis van lehetőség a módosításra, akkor ezt a jogot az ellenfélnek is meg kell adni. Itt nem ez történt. A szentesiek Veres Pétert mondtak, aztán szabó- páloztak. De a nyolcadik kérdésnél is valami hasonló, sőt, még furcsább történt: szintén tisztelt ellenfelünk vétette el. Sinka Istvánt rendületlenül Szeghalomhoz kötötte, annak ellenére, hogy a zsűri eléggé el nem ítélhető módon mindent megtett a „rávezetésre”. Végül ők javítottak, s mondták ki a „Vésztő” kulcsszót, s mintha a csapat tette volna, fogadták el helyesnek. * * * Hangsúlyozom, ha ezek a bakik nem történnek meg, akkor is veszítettünk volna. Csapatunk hét tagja bizonyára ettől függetlenül jól érezte magát; jót, és azért jól játszott. S mi, a hallgatók? Talán nemcsak azért nem kapcsoljuk be négy. hat stb. hét múlva szerdánként este a rádiót. Ahogy a mi csapatkapitányunk mondta: „Köszönjük a játékot!” (N. L.) Fotó: Veress Erzsi Szülőknek — gyermekekről Fantázia vagy hazugság Szinte minden gyermekkel előfordul, hogy szavait összevetve a valósággal, megtörtént eseményekkel, rájövünk, hogy nem mondott igazat. Mi, szülők idegenkedve és csalódottan fogadjuk a jelenséget. Igyekszünk a gyermeket szembesíteni a tényekkel, a valósággal. A helyes nevelési eljárást mindenekelőtt az befolyásolhatja, milyen életkorban találkozunk a problémával. Az óvodás korú gyermek esetében az életkorral együttjáró jelenség ez. Ekkor indul meg a gyermeki képzelet működése, az emlékképek szabad társulása, a mese szimbolikus alakjainak önálló élete a gyermeki képzeletben. A gyermek gyakran vetíti vágyait és félelmeit az általa elmondott történetekbe. Mivel nem tudja különválasztani a valóságban megtörtént események emlékképeit a másoktól hallott, mesélt történetektől és a ’képzeletében lejátszódó történésektől, ezeket összemossa. s a meg nem történt eseményeket is valóságként. vele megtörténtként mondja el. Kisiskolás kortól a gyermek képessé válik a képzelet, a mese és valóság elemeit szétválasztani. Bár 6-7 éves korban még találkozunk átfedésekkel. Ha tehát a kisiskolás vagy nagyobb gyermek esetében találkozunk a jelenséggel, másképpen ítélhetjük meg, mint óvodás korban. A jelenséget fantáziahazugságnak nevezi a pszichológiai irodalom. Kisiskolás kortól mint a személyiség- fejlődés zavarát tekinthetjük, s ezért külön figyelemmel kell kezelnünk. Ebben az életkorban a gyermek a valóság elől, életének valamilyen jelentős konfliktusa elől menekül a fantázia világába. Fantáziaműködésében itt is vágyai vagy félelmei öltenek testet, jutnak kifejezésre. Ugyancsak kisiskolás kortól már különválaszthatjuk a hazugság jelenségét, mint a gyermek erkölcsi fejlődésének zavarát. A hazugság hátterében gyakran találkozunk nevelési hibákkal. Milyen helytelen nevelési eljárás vezethet a gyermeki hazugsághoz? Egyrészt az elhanyagoló, nemtörődöm szülői nevelés, melynek eredményeképpen nem épül be a gyermek értékrendszerébe az igazmondás erkölcsi értéke. Másrészt a túl szigorú, büntető nevelési eljárás szoktatja le a gyermeket az igazmondás vállalásának a bátorságáról. A valóság, saját helyes vagy helytelen cselekedeteink vállalásának erkölcsi és pszichikai képessége hosszú nevelési folyamat eredménye. Már kisgyermek és óvodás korban szükséges figyelnünk a gyermek által elmondottakat. s szembesítenünk a valóság tényeivel, segítenünk őt abban, hogy a képzelet és valóság elemeit külön tudja választani. Ha az igazmondást, a becsületességet erkölcsi értékként közvetítjük, a gyermek által elismert hibát néni szükséges külön büntetnünk, hiszen a hiba, a helytelen cselekedet beismerése már jelzi a gyermek megbánását, sőt fontos kifejezésre juttatnunk az elismerésünket is, az igazmondásért. A felnőtt emberi magatartása alakítja ki a gyermekben a bizalom érzését, s ehhez feltétlenül szükséges, hogy mi, felnőttek soha ne éljünk vissza a gyermeki őszinteséggel, bizalommal. Külön kell beszélnünk a fantáziahazugság jelenségéről nagyobb gyermekek esetében. Mivel ez a jelenség a gyermek feldolgozatlan konfliktusait, rfleg nem oldott problémáit jelzi, ezért először a jelenség okát, gyökerét kell megtalálnunk ahhoz. hogy segítő szülői magatartással a gyermeket a probléma feldolgozására, a valóság elfogadására késztessük. Sassné dr. Kiss Gabriella tanszékvezető föisk. docens Az első három tévésnap „nagy eseményének” a Szilvási Lajos azonos című regényéből készült háromrészes tévéfilm, az Appassionáta ígérkezett. A rendező, Mihályfi Imre eddigi munkássága is sikerprodukciót sejtetett. S hogy a nyitott szívek és fülek ellenére mégis szinte hidegen hagyta a nézőket a film, annak több oka is lehet. Az igen termékeny író, Szilvási Lajos talán legjobb regényének, az Appassionátának nem sikerült a hangulatát, gazdag érzelmi skáláját visszaadnia a tévéfilmnek. A Horthy- proklamáció pár órás örömét követő zavargás, a megcsillantott béke és kiugrás lehetőségének elvesztését követő pánik- hangulat sehogyan sem jelent meg a vásznon. Egy határozott és nyugodt főhadnagyi döntéssel indult a film, mintha régóta dédelgetett és előkészített akció egyszerű végrehajtásáról lenne szó. Csak semmi érzelem, tétovázás, a közkatonáknak irány a szovjet csapatokhoz, a tisztek s a szökéshez szükséges néhány baka pedig a dezertálást választják. Az inkább két részre elegendő irodalmi szöveg megnyújtása pedig törvényszerűen unalmas jelenetek egész sorába torkollott. Vértelen, színtelen érzelmektől mentes esemény- nyé silányítva a magyar történelem egyik — következményeiben is nagyon súlyos — fordulópontjának képi feldolgozását. A szegényes megjelenítésben. igen előkelő szerep jutott a tévéfilm játékosgárdájának. (Pedig mennyire örültem, hogy végre új színészarcokat láthatok a televízióban!) A főszerepet játszó — Türr Pál főhadnagyot személyesítette meg — Tóth Tamás nem tudott megbirkózni a hitét, reményét vesztett, fiatalon lelki aggastyánná öregített katona hiteles ábrázolásával. Ez a feladat túl bonyolultnak, megoldhatatlannak bizonyult számára. A Zuárd-atyát megszemélyesítő Men- sáros Lászlón kívül ugyanezek a megállapítások érvényesek a többiekre is. A kétségbeesett hitehagyottság, a háború okozta csömör, a kezdeti lelkesedést csak rövid ideig fellobbantani tudó hamis jelszavak szétfoszlása, az útvesztés érzése nem ábrázolható csak egyetlen, külsődleges eszközzel, a mértéktelen pálinkafogyasztással. (Amellyel bőségesen élt a főszereplő.) A beteg angol ejtőernyős megmentése, a munkaszolgálatosok kiszabadítása, a gyermek gyors kórházba szállítása mintegy mellesleg, dramaturgiai előkészítettség nélkül történik. Hang- súlytalanul és motiválatlanul. S ha már a szegényességről szóltam. A tévéfilmekben most — ismerős okokból — jól észrevehető spórolási szándék az Ap- passionátában is idegesítően jelen volt. Mihályfi Imre feltehetően nem fogja ezt a munkáját életműve legjobb alkotásai közé sorolni. Igyekezzünk hát mi is gyorsan elfelejteni. Gondolom, nem csak a hazánkban dolgozó 160 ezer pedagógus volt kíváncsi a csütörtöki Pedagógusok fórumára. Hiszen olyan fontos témát tárgyalt a Bölcs István vezette műsor, mint az új oktatási és nevelési törvénytervezet. Az élő- adásban folyó műsor mégis nagy csalódást keltett. A műsorra szánt 50 perc, már az induláskor látható volt, kevésnek 1 bizonyul. S a kérdésekre választ várókat az sem vigasztalhatta, hogy a rádió Tanakodó című műsorában újabb vitalehetőséget biztosít a tömegkommunikáció számukra. A válaszadók közül Bihari Mihály, az ELTE docensének véleményét érdemes idézni: a törvénytervezet rossz időben született meg, túl közel a közoktatás távlati fejlesztési tervének társadalmi vitájához, a törvénynek nincs biztosítva a gazdasági háttere, s bizony még nem nagyon győzte meg sem az irányítókat, sem a tanárokat, hallgatókat, diákokat. Pedig a törvényre szükség van, ez nemcsak a műsorból, de az országban folyó vitákból is kiderül. Viszont az is világosan megfogalmazódott, hogy nincs eléggé kimunkálva a törvénytervezet. Ami nem is baj, ha a viták során felvetett kifogások, észrevételek majdan valóban bekerülnek a végleges megszövegezésbe. Mi volt a műsor fő hibája? Az alkotás folyamatát nem tudta érzékelni, nem tudta a kifogásokat, gondokat körülölelni, csak részekre, egyes területek hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A múlt hét műsorait látva, bizony nem, értem, miért nem tudtak a törvény jelentőségének megfelelő, alaposabb lehetőséget teremteni a vitára. Hogy az érdemi, orientáló, tartalmas legyen. Ez egyszerű „kipipálása” volt a feladatnak. ■ Zsuzsa. Egyórás portréfilm a hatvanas évek beatmozgal- mának ma is fiatal „öregével”, Koncz Zsuzsával. Érdekes portréfilm volt. Zsuzsa dalai ugyanis többet mondtak el a nyilatkozó gondolatairól, a beatmozgalomról és a negyvenes éveit taposó ifjúságról, mint a riporter kérdésére adott válaszok. Módos Péter szerkesztő-riporter is jobban tudott a dalok közül válogatni, mint kérdéseket feltenni. Ez az egy óra mégis maradandó élményt nyújtott. S még érthetőbb lesz, ha Szörényit és Bródit is megszólaltatják. B. Sajti Emese Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: A Nyíregyházi 4. sz. Alt. Isk. kórusa énekel. 9.50: Lottósorsolás. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Találkozás a Hang-villában. 10.48: Kodály: Két „Megkésett melódia”. 10.57: A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hangversenye. 11.38: Az élet komédiásai. 20. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Operettparádé. 13.39: Daloló, muzsikáló tájak. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom. 15.20: Szervánszky Endre műveiből. 16.05: Csukás István és a gyerekek. 17.00: Világablak. 17.30: Filmzene. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat. 20.00: Zenés beszélgetés dr. Rakk István dalszövegíróval. 20.39: Presser Gábor szerzeményeiből. 21.05: Operaáriák. 21.30: „Az én jelöltem.” Amikor a főnököt választják. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kassai István zongorázik. 23.30: Népdalok. 0.10: Francia sanzonok. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: A Budapesti Koncert fúvószenekar játszik. 12.30: Cigánydalok, csárdások. 13.05: Pophullám. 14.00: Kollár Béla oboázik. 14.15: Kabaré. Részletek Kander zenés játékából. 14.40: Beszélgetés idegen szavakról. 15.05: Nicolai Hertel szintetizátorfelvételeiből. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Ziehrer műveiből. 20.26: Hosszúhajú veszedelem. VI/2. 21.05: Bemutatjuk Komár László új nagylemezét. 22.00: Zeneközeiben a hallgató. 23.20: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: A zeneirodalom remekműveiből. 10.04: Mefistofele. Részletek Boi- to operájából. 10.45: Dzsesszmuzsika. 11.30: Zenekari muzsika. 12.30: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 13.05: Világújság. 13.20: Kamarazene. 14.43: Prix Brno. III/3. 15.30: Zenei Tükör. 16.00: Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij-műveket énekel. * 16.16: Magyar zeneszerzők. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Az MRT szimfonikus zenekarának Bartók-hang- versenye. 17.50: Porgy és Bess. Részletek Gershwin operájából. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der muttersprache. 19.35: A Poznani Rádió kamara- zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.25: Műterem a pincében. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.20: Vendégeink voltak. 22.00 : Operaegyüttesek. 22.30 : Egy év koporsóban. Roman Bratny lengyel író regényét Domány András mutatja be. 22.46: Könnyűzene az NDK-ból. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A mezőtúri Magyar—Mongol Tsz népdalköre énekel. 17.15: Zsibongó. 17.30: Az év slágerei. II. 17.45: Üzemi lapszemle. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Katona Klári új felvételeiből-. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és musorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. 9.35: Moszkvától Szocsiig. 9.50: Extralottó-sorsolás. 10.05: Híres spanyol operaénekesek. (ism.) 11.05: Képújság. 15.45: Hírek. 15.50: A világ nagy városai. London, (ism.) 16.50: Képújság. 16.55: Pályaválasztási műsor. 17.25: Nyugalmunk érdekében. 18.05: Az újjászülető Belváros. 18.50: Mini Stúdió ’84. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Forró szél. Jugoszláv tévéfilmsorozat. X/l. 21.00: Stúdió ’84. 22.00: Volt egy zászlóalj . . . Dokumentumfilm. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.10: Képújság. 18.15: Yxilon show. 18.45: Sakk-matt. 19.05: Vladimir Dimitrov, a mester. (ism.) 19.30: Mozart: A-dúr klarinétötös. (ism.) 20.00: Ki vagyon én? 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: Autó-motorsport. 21.45: Anya és lánya. Lengyel lélektani dráma. 22.50: Képújság. BUKAREST 15.05: Család és iskola. 15.30: Népdalok. 15.50: Ideológiai fórum. 16.10: A mezőgazdaságban dolgozóknak. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Romantikus történet — Adrian Lustig színműve. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Művelődési adás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Mezopotámia régi kultúrái. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zene fiataloknak. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: A film klasszikusai: Violette Noziére — francia játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Nyitott könyv. 18.45: Világnézet. 19.00: Személyi számítógép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.50: A forradalom, amely folyik — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: A dzsessz ideje. SZÍNHÁZ 1984. december ll-én, kedden 15.00 órakor Békéscsabán: A LEGBATRABB gyAva Hófehérke-bérlet 19.00 órakor Gyulán: A NÉMA LEVENTE 1984. december 12-én, szerdán 15.00 órakor Békéscsabán: A LEGBATRABB GYAVA Nyilas Misi-bérlet 19.00 órakor Csongrádon: A NÉMA LEVENTE MOZI Békési Bástya: 4-kor: Hugó, a viziló, 6-kor: Vassza, I—II. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: A karatézó Cobra, 6 és 8-kor: Finom kis bordély. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Psyche, I—II. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Láttam az új világ születését, I—II. Gyulai Petőfi: 3-kor: Kacsakórus, 5-kor: Kelly hősei, I—II. Orosházi Béke: 5-kor: A postás mindig kétszer csenget, I—II. Orosházi Partizán: fél 4- kor: Égő hó, fél 6 és fél 8-kor: Széplány ajándékba. Szeghalmi Ady: Gyilkosok utcája.
