Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-11 / 290. szám
1984. december IX., kedd o Bőséges kínálat az ünnepekre Lesz elegendő tőkehús, töltelék- és szárazáru — legalábbis az előkészületek az élelmiszeripari üzemek részéről ezt tükrözik. Minden megkeresett vállalat, feldolgozó-, húsüzem illetékes vezetője megfogalmazta több termék esetében, hogy az igényeknek megfelelően tudnak eladni tőkehúst, töltelékárut, s lesz elegendő füstölt termék is. Az üzlethálózatba megérkeztek az első szállítások — kezdődhet az év végi hajrá az evésben: „Halat, vadat, s mi jó falat, mi szem, szájnak ingere..'” Csípős, köményes kolbász A legnagyobb húsipari vállalat, a Gyulai Húskombinát az 51. héten 28 tonna sertést és 15 tonna marhahúst szállít az üzletekbe, és ennek csaknem hétszeresét Budapestre. Mint ahogyan Kovács Éva, kereskedelmi főosztályvezető elmondotta, bőséges a kínálat virsliből, hot-dog kolbászból. Csemege debreceniből, sütni való kolbászból 15—20 tonnányit tudnak a kereskedelemnek átadni Békés megyében. Űj termékek is megjelennek. Többek között a Caba- los névre hallgató tatárkolbász. Csípős és köményes változata jut el a fogyasztókhoz. A vállalat exportpiacain értékesített áru csak 1 éve szerepel a vállalat kínálati listáján, hazai ára azonban eddig nem volt, s nem forgalmazhatta a húskombinát. Még egy újdonságról, a farmerkolbász árusításáról kaptunk hírt, s ígéretet arra, hogy lesz elegendő kolbászféle, sőt a kocso- nya'kedvelőknek a készítéséhez alapanyag csomagban összeállítva. Újévi malac A békéscsabai ZÖLDÉRT juhbeles virsliből és kolbászfélékből, füstölt húsokból 15 —20 százalékkal nagyobb mennyiséget állított elő, értékesített, mint az elmúlt esztendőben. Különlegességnek számíthat, hogy újévi malacot is adnak el. Jelenleg folyik a felmérés, hogy a kereskedelem mennyit tud eladni. A Szarvasi Állami Tangazdaság, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát húsüzemei is alaposan 'kiveszik részüket térségük ellátásából. Ilyenkor a virsli, a füstölt húsok, de a tőkehús fogyasztása is megnő. A mezőhegyesi üzem az olcsóbb kolbászfélékből, - kocsonyahúsból nem is képes eleget termelni, lesz viszont bőségesen kenőmájas, rizses hurka, és virsliből, füstölt árukból sem lesz hiány. A szarvasi üzem füstölt tarját, sonkát, kolozsvári, császár-, angol-, kenyérszalonnát, gyulai páros főzőkolbászt nagy mennyiségben értékesít. Kevés, mindössze 1,5 tonna bőrös virsli termelésére nyílik csak módjuk. A töltelékáruk sorában nagyobb tétel gépsonka, rakott nyelv, csabai felvágott szerepel. Pulykájává A baromfihúspiacon élénkülő a kereskedelem, nő a lakosság fogyasztása. Már gyűlnek a megrendelések a két baromfifeldolgozó vállalat kereskedelmi osztályán. Az orosháziak az évközi termékskálából 'kínálnak fogyasztásra a lakosságnak. Mintegy 200 tonna az árukészlet, amiből válogathatnak a vevők. A békéscsabai vállalat a két ünnep között nem dolgozik. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy termékeikből sem lesz a boltokban. A mélyhűtött árukon túl a hernádi Március 15. Tsz szállítja az előhűtött csirkét, pulykát egészben, valamint pulykaaprólékot és -combot a zalaegerszegi társ- vállalat -ad a Békés megyei fogyasztóknak. A gyári termelés leáll, de a kereskedelmi élet tovább folyik. Ügyeletet tartanak, hogy a hűtött termékekből a pótrendeléseket teljesíthessék. A teljességre való törekvés nélkül igyekeztünk a kínálatról képet adni. Hamarosan az üzletekben is tanúi lehetünk, sőt mi több, ízlelői a sokféle finomságnak. —Számadó— Kiskapuk nélkül Hatósági jogkört kap az EMI? Isten áldása esővíz formájában a mennyezetről érkezett. Hideg zuhanyként zúdult a lakók nyakába. A szó szoros értelmében. Alaposan meglepődtek beköltözés után, amikor kiderült, hogy a több százezer forintért vásárolt lakásaik tető- szigetelése úgy készült el. hogy a vékony neoacidréteg alatt ácskapocs-, kavics- és söprűgyűjteményt felejtettek a munkások. Ilyen és ehhez hasonló hanyagságokra az sem lehet mentség, hogy netán szakemberhiánnyal küzd az építőipari vállalat. Bármekkora is a hiány hazánkban, jogosan várunk tisztességes munkát az építőktől. Nem fogadható el az „eszi, nem eszi, nem kap mást" elv. Különösen akkor nem. ha még fizetünk is, olykor keservesen össze- kuporgatott forintokkal. Hírek szerint egyetlenegy építőipari vállalatot sem ért még anyagi hátrány azért, mert nem végezte el a dolgát becsülettel. Jóllehet, előírások, szabályok adtak volna erre lehetőséget. Mégis a „boldog" lakástulajdonosoknak kellett lenyelni a békát. Persze, hogy háborog- tak a több százezer forinttal megterhelt emberek. Hanem, a legújabb fejleményekből ítélve, végre megtalálták a helyes megoldást. Elindult egy sokat ígérő folyamat a minisztériumból. Amint Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter bejelentette. hatósági jogkörrel akarják felruházni a Minőségellenőrző Intézetét. Ami annyit jelentene. hogy az intézet a jó minőség megtartása érdekében leállítaná az építőanyag-gyártást, építkezést. tervezést. Sőt, forga- lombahozatali tilalmat is elrendelhetne, amennyiben a termék nem felei meg a követelményeknek. Ebből következik, hogy minden egyes gyártmányt születése pillanatában megvizsgálna az intézet, és a laboratóriumi eredmények alapján döntene: indítható-e a sorozat- gyártás? De számolni keli azzal is, hogy a kész termék vagy pedig az átadott épület nem felel meg u követelményeknek, Mi történjék ekkor? Ha ténylegesen lépni kíván a szakma, csak egy megoldás lehetséges: felelősségre kell vonni a hiba elkövetőjét. Mai gyakorlatunkra a „mosom kezeimet", az egymásra mutogatás a jellemző. Következményei ismertek. Ennek utána tehát a hanyag munka végzőjének meg kell jelennie a nyilvánosság előtt, nem vonulhat homályba, akár a gazdasági csoportosulás vezetőjéről, akár munkásáról van szó. Adott esetben az EMI kezdeményezhet gazdasági bírságot, fegyelmi avagy büntető eljárást. De ki viselje a gyártás, az építés, a tervezés leállítása során a költségeket, a -hanyag munkavégzésből keletkezett kárt? Mi legyen a mérce az építőanyag, az építőipar minősítése alkalmával? Rendelkezik-e a mérlegeléshez, a vizsgálatokhoz szükséges szellemi és technikai teltételekkel az ÉMI? És egyáltalán, tévedhetetlen intézet lesz-e az ÉMI. avagy a minősítések ellen szót emelhetnek a gazdálkodószervezetek ? Vegyük sorra a válaszo- .kat, ismerjedjünk meg az előzetes koncepcióval. Nos, a mércét továbbra is a műszaki leírások, a szabványok adják. A vizsgálatok díjtételei kialakultak, a költségeket maguk a vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok, gazdasági csoportosulások fizetnék. Sőt, a hanyag munka anyagi következményeit is. De természetesen bármikor kifogásolhatnák az ÉMI álláspontiát. Viták esetén az ÉVM döntene. Amennyiben az ÉMI pontatlanul minősített volna, vagy alaptalanul állított volna le építkezést, tervezést, a felmerülő költségeket saját zsebéből kell fizetnie majd. Ez így tisztességes. Nyilvánvaló: lesz olyan gazdálkodó szervezet, amelyik fizetésképtelen. Erre is gondoltak a változást előkészítők: tárgyalások folynak az Állami Biztosítóval, hogy bevezetne egy úgynevezett felelősségbiztosítást. Ennek az a lényege, hogy bármelyik cég megállapodási köthetne a biztosítóval, kezdeti időszakában kizárólag a jTiűszaki tervezésre, a későbbiekben esetleg a kivitelezésre is, a biztosítási díj fejében az ÁB átvállalná a fizetést, ha az illető gazdálkodó szervezetnek nincs anyagi fedezete. Elképzelések szerint a biztosító külön szakértői vélemény alapján kötne megállapodásokat a vállalatokkal, szövetkezetekkel, kisiparosokkal, gazdasági csoportosulásokkal. Ezt az új konstrukciót valószínűleg már 1985- ben bevezeti az Állami Biztosító. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet pillanatnyilag ' megközelítőleg ötszáz embert foglalkoztat. Negyven százalékuk mérnöki diplomává] rendelkezik. Jelenlegi műszerparkja közepesnek mondható, általában hagyományos berendezésekkel végeznek méréseket, ezekkel a kívánj pontosságot ej tudják érni. Amennyiben az előzőekben vázolt elképzeléseket elfogadják, és döntés születik a kivitelezésre, igen nagy szerep hárul az ÉMI-re. Valószínűleg szükség volna további magasan kvalifikált dolgozókra, néhány újabb műszerre és berendezésre. Mert aligha vitatható, hogy az egész terv csak akkor lesz sikeres, ha kiskapuk nélkül valósul meg. Vagyis: ha az építőanyag- és az építőipar teljes területére kiterjesztik és következetesen bevezetik az új módszert. A változásra felkészült az ÉMI. Ahhoz, hogy cselekedhessen, új jogszabályokra van szükség, avagy a meglevők módosítására, és nem utolsósorban minisztertanácsi határozatra, a hatósági jogkör megadására. Az előkészítésben részt vevők úgy vélik, csodákat ettől az intézkedéstől sem szabad majd várni, de azt bizonyosra veszik. hogy a legkirívóbb hibák megszüntethetők általa. Végezetül: csak tervről írhattunk. ám bizonyosra vehető, a minőségi munka elérése érdekében elkerülhetetlen a bevezetése. Horváth Teréz A November 7. ifjúsági szocialista brigád délelőtt dolgozó tagjai újításukat tanulmányozzák Felszabadulási munkayerseny Omit vállaltak, teljesítették Gyakori téma napjainkban az építkezők körében az építőanyag-ellátás. A tégla- és cserépipar december elejére teljesítette országosan éves tervét. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 4. számú gyárának dolgozói jó munkájukkal igyekeztek enyhíteni a gondokon. Néhány hete még a gyár udvarán alig fértek az ott tárolt, zsugorfóliába csomagolt tég- lakötegektől. Napjainkra már csaknem kiürült a telep. Az új csabai téglagyárat 1981 novemberében adták át. Megvalósításában északi szomszédaink, csehszlovák szakemberek is részt vettek, akik az NSZK-beli licenc alapján készült gyártósort építették be. A gyáriak csaknem ötven újításának köszönhetően — a kezdeti gondokat megszüntetve — mára megfelelően termel a gép. Egymillióval több tégla Kint csípős hideg van, a fák ágaira zúzmara rakó- | dott. Kísérőnkkel. Punyi Má- ! tyás üzemvezetővel a mun- : kacsarnok felé igyekszünk. A I kerítésen kívül hatalmas ! agyagdomb magasodik. In- j nen szállítják az alapanyagot , a gyártósorra. Az üzemveze- j tő menet közben meg jegy-, zi: — Negyvenen dolgoznak I ebben a munkacsarnokban. ! A kilenctagú November 7. : ifjúsági brigád két éve. 1982- ! ben alakult. Átlagéletkoruk | nem éri el a harminc évet. j Munkájukért egy alkalommal már elnyerték a bronz i fokozatot. Régi „téglások”, a ; hagyományos gyárból kerül- I tek ide. Időközben megérkezünk. I A teremben kellemes meleg ; fogad. A kilenctagú brigád tagjai két műszakban dol- ; godnak. Most. délelőtt öten ! vannak bent.— Mikar határozták el, ! hogy csatlakoznak a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára indított munka- \ versenyhez? — A vállalat vezetése ter- : melési tanácskozásra hívott | bennünket — kezdi Gajdács György lakatos. — Ott dön- j töttük el. hogy terven felül - plusz egymillió téglát állí- I tunk elő. — A berendezés éves kapacitása negyvenmillió tégla — teszi hozzá Búzás Csaba, | aki szintén lakatos. — Mi : ezt akartuk megfejelni további egymillióval. — Amit vállaltunk, becsülettel teljesítettük — folytatja Bagyinka András. — December elején már 44 milliónál tartottunk. Ügy vélem, hogy az idén várhatóan elérjük a 46 millió darabot december közepéig, akkor ugyanis leáll a gépsor. Egy jó kéthetes felújítás következik. Bizony rá is fér a javítás a berendezésre. Január elején aztán teljes erővel indul az újabb szezon. További leiajánlás — Ügy tudom, hogy augusztusban, a párt XIII. kongresszusára újabb felajánlást tettek. — Igen. további egyszázalékos termelésnövekedést vállaltunk — mondja a brigád jelenlevő egyetlen nőtagja. Györfi Gyuláné, aki pultkezelő. Örömmel mondhatjuk, most már ennek az elvárásnak is eleget tettünk. — Bizony, sokszor dolgoztunk a hétvégeken is — veszi át a szót Zsiga János. — Legalább húsz szombatot és vasárnapot töltöttünk bent. azért, hogy sikerüljön teljesíteni a felajánlást. — Mit szólt mindehhez a család? — Hát. nem tapsoltak örömükben, az biztos. de amikor meglátták a borítékot, megenyhült az arcuk — mondja Bagyinka András, s a brigád többi tagja is bólogat mindehhez. — Hogyan tudták elérni, hogy teljesüljön a tervük, hiszen a berendezéssel több gondjuk is volt? — Valóban voltak gondjaink. A brigádunk tagjai azonban leleményes emberek. Az indulás óta, ha jól emlékszem. 49 újítást nyújtottunk be. Különösen az importkiváltó eljárásainkért kaptunk elismerést a vállalattól — jegyzi meg Búzás Csaba. — Eddig csak a munkáról beszéltünk. Milyen közösségi rendezvényeken vesznek részt? — Rendszeresen indulunk a vállalat KISZ- és szakszervezeti vetélkedőin. Az utóbbi időben többek között közművelődési, KRESZ- és a szakszervezeti munkavédelmi versenyen szerepeltünk. Egy alkalommal a győzelmet is kivívtuk, jutalomutat nyertünk mindezért — válaszolja Györfiné. Tervek, elképzelések .— Milyen tervekkel, elképzelésekkel vágnak 1985- nek? — Jövőre több kísérletbe kezdünk. Már az 1986-tól várhatóan életbe lépő, új hőtechnikai szabvány szerinti téglagyártásra készülünk. Emellett igyekszünk teljesíteni a mennyiségi tervet is. Bizony, a minőségen van még mit javítani. Ezért ez adja a legfőbb feladatot a jövő évben. Ügy érzem, az energiafelhasználás csökkentésében is van tartalékunk — mondja Gajdács György. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 4. számú téglagyára az ország legkorszerűbb üzemei közé tartozik. Az itt dolgozók helytállásukkal igyekeztek hozzájárulni az ország lakásépítési programjának megvalósulásához. A November 7. ifjúsági szocialista brigád tagjai vállalásukkal nagyban segítették a jó vállalati eredmény elérését. Valamennyien jól tudják azokban, hogy a következő években a megnövekedett követelményeknek kell megfelelniük. Ismerve eddigi tevékenységüket, lendületüket, mindennek bizonyára megfelelnek majd. Verasztó Lajos Zsugorfóliába csomagolják az előállított Uniform téglát Fotó: Veress Erzsi
