Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-07 / 287. szám
o 1984. december 7., péntek Beruházni akkor is kell... Kis szövetkezet — nagy reményekkel A beruházási vásárlóerő visszafogása évek óta célja egyensúlyra törekvő népgazdaságunknak, s e cél hibátlanul kifejezésre is jut a közgazdasági szabályozásban. Külföldi adósságaink elodázhatatlan törlesztése miatt kevesebb jut anyagi javainkból belföldi felhasználásra. Részint ez indokolja a beruházások korlátozását, de gazdasági, piaci oldalról sincs alapja nagyobb ütemű, intenzívebb beruházási tevékenységnek. Mindez persze nem jelenti a különböző fejlesztések szüneteltetését, ez nem is cél. Bizonyos beruházások elengedhetetlenek akkor is, ha a feltételek nem a legkedvezőbbek. Ilyenek például a lakossági ellátás színvonalát javító fejlesztések, vagy az exportárualap-bővítések. Erről nem mondhatunk le, noha annak, aki ma építkezni akar, a várható költségek fedezetén túl e ráfordítások "mintegy 65 százalékát kitevő többlet fejlesztési alappal kell bírnia. E plusz jórészt az állam kasszájába kerül építési adó, beruházási illeték formájában. Sok vállalat emiatt nem tudta megvalósítani előirányzott fejlesztéseit, csupán az igazán hatéko- konyan, nyereségesen gazdálkodók képesek erre. Bizonyost területeken azonban, a súlyos anyagi gondok ellenére is, vállalkozni kell a beruházásra, s ilyen például a kistelepülések bolthálózatának korszerűsítése: Békés megye ÁFÉSZ-ei a VI. ötéves terv időszakában 478 millió forint értékű beruházás megvalósítását határozták el. Négy év távlatában 18 új létesítményt (áruházát, vendéglátó egységet, ABC-t) adtak át a megyében. Ezzel a pénzügyi tervet (áremelkedésekkel együtt) 90 százalékra teljesítették, míg az alapterület-bővítés csupán 70 százalékban valósult meg. E beruházások kétségkívül nagy anyagi terhet jelentenek az egyes ÁFÉSZ-eknél, amit még növel az, hogy jó pár (összesen 171) millió forint hitelt is törleszteniük kell. Ilyen körülmények között különösen megfontolandó, mire fordítsák maradék pénzüket. Hálózati egységeik, eszközeik karbantartására, tatarozására, fenntartására évente 60—70 millió forintot költenek a fogyasztási szövetkezetek. Ennyi azonban —főleg a kisebb településeken — sokszor kevésnek bizonyul. Régi, elavult épületeken a tatarozást már nem segít, több kell, rekonstrukció. Egy esztendeje a MÉSZÖV, az ÁFÉSZ-ek megyei szervezete, felmérte a kistelepülések (az ezer lakos alattiakat tekintették annak) hálózatát. Az így számba vett 233 ÁFÉSZ-egységről a következőket állapították meg: száz egység a szokásos évi tatarozással fenntartható, százöt rekonstrukcióra szorul, a többi új, jó állapotban levő épület. A gondot a rekonstrukcióra szorulók okozzák a már említett pénzügyi helyzet miatt. Ám a feladatot meg kell oldani, s ebben 20 millió forintos SZÖVOSZ-tán jgatás is segít. Három év alatt, mintegy 50 millió forintos ráfordítással tervezik e program megvalósítását. Jelenleg összesen 33 egység teljes rekonstrukcióját végzik a megyében. A szabályozók inkább a felújításnak kedveznek még a jövő esztendőben is, noha kevésbé terhelik meg a beruházást. A különböző adók és illetékek helyett a 18—20 százaléknyi felhalmozási adót kell fizetnie a beruházónak. A felújításnál ilyen jellegű költség nem merül fel, de nem is nő az alapterület, és nincs új létesítmény. Bármennyire is olcsóbb a felújítás, a jobb ellátás érdekében, valamint a nagyfokú műszaki elavultság miatt szükséges új üzletek létrehozása. S erről most sem feledkeznek meg az ÁFÉSZ-ek. Vésztőn új vendéglő, Sarkadon ezer négyzetméteresi, Me- zőberényben 700 négyzetméteres ABC-üzlet, Békéscsabán mezőgazdasági szakbolt épül. —szi— Régen vártak új évet ilyen reménykedéssel vegyes izgalommal Szarvason a bútoripari szövetkezetben, mint most. (Izgalomra persze régebben is volt ok, csakhogy az utóbbi években azért kellett izgulniuk, hogy valamiképp megússzák a régi és az új esztendőt, jusson pénz a hitelek törlesztésére. A túlzottan nagyarányú és kissé elhibázott fejlesztésbe ugyanis csaknem belebukott a szövetkezet.) Hz elnök füzetei A mélyponton megválasztott új elnök — Pusztai János — elővesz a szekrényből egy vastag, fekete, műbőr kötésű füzetet. — Ebbe írtam mindent, amikor elnök lettem — mondja. — Amikor betelt, a mostani piros kötésű következett, már ennek is a végén járok. Jövőre pedig ez a zöld következik, a zöld pedig köztudomásúlag a remény színe. A bizakodásra több tény is okot ad. A sikeres termék- váltás — mely 1982-ben kezdődött — lassan érezteti hatását. Nőtt a termelékenység, javult a minőség. Régebben rusztikus, faragott tölgyfa bútorok készültek Szarvason, de ez sehogyan sem illett bele a technológiába. A sok faragást, esz- tergálást kívánó termékeket csak veszteséggel, több ágú kooperációval tudták elkészíteni az alapvetően lapmegmunkálásra berendezkedett szövetkezetben. Ráadá- súl sokat romlott az alapanyag, a tölgyfa minősége is, ez pedig a megmunkálási se- lejtet növelte. A szövetkezet ezért átállt a skandináv stílusú fenyőbútorok készítésére. Az új termékcsalád komoly piaci sikert hozott, nőtt a termelés. Tavaly 42 millió forint volt az éves termelés, ez évre terveztek 45-öt, de már biztos, hogy meg lesz az ötvenmillió. Ilyen magas termelési értéket még sohasem ért el a szövetkezet. Felpörgetett tempó Pedig a létszám közben erősen csökkent. Olyannyira, hogy a szövetkezet vezetése nagy jelentőségű lépésre szánta el magát: azt ajánlják a tagságnak, hogy január 1-től mint kisszövetkezet dolgozzanak tovább. Ez az új forma nagyobb lehetőséggel, de nagyobb felelősséggel is jár. Ha jól dolgoznak, mód nyílik tekintélyes béremelésre, de ha nem, senki sem húzza ki őket a bajból. Csökkenteni lehet az adminisztrációt, hatékonyabbá válhat a munka. — Nekem tetszik ez az elképzelés, de ne írja le a nevemet, nehogy az elnök azt higgye: „púderezek” neki — m'ondja az egyik asztalos és a többiek nevetve bólogatnak. — Úgy tudjuk, hogy ha ráteszünk egy lapáttal, 20 százalék feletti béremelést is elérhetünk. Nálunk is a pénz beszél, ha érezzük, hogy van miért hajtani, akkor hajtunk is! A dolgozók egyébként máris érzik, hogy van miért nekilendülni. Felpörgött a tempó a szövetkezetben, a novembert a tervezett 3,9 milliós termeléssel szemben 5 millióval zárták. Ebben persze a szakcsoportok munkája is benne van, de az is, hogy szervezettebb, egyenletesebb lett a termelés. Az új termékeken már nagyobb a nyereség, és ahogy múlik az idő, csökkennek az adósságterhek is. Egyenes darabbér — Ha ez a kicsiny, mindössze 130 tagú szövetkezet életben akar maradni, akkor nincs sok választási lehetőségünk — mondja az elnök. Erőteljesen növelni kell a rendkívül alacsony bérszínvonalat, ezt pedig csak a hatékonyság, a nyereség fokozásával tehetjük meg. Jövőre ezért ahol csak lehet, bevezetjük az egyenes darabbért, mindenki annyi pénzt vihet haza, amennyiért megdolgozik. Tízmillió forinttal növeljük az éves termelést, és keressük a további fejlődés lehetőségeit. Az egyenes darabbérek és a normák kialakításánál figyelembe vették a szakcsoport tapasztalatait is. Kiderült, hogy ha közvetlenül zsebre megy a játék, akkor nemcsak a saját munkájukra figyelnek az emberek, hanem azokéra is, akik a technológiai sorban előttük állnak, és a kezük alá kell hogy dolgozzanak. Azt várják az új bérrendszertől, hogy a dolgozók már a főmunkaidőben is kiközösítik maguk közül a lógósokat, megbízhatatlanabbakat, ugyanúgy, mint a délutáni különmunkánál. Csak így képzelhető el, hogy elérik a 10 százalék bérnövekedést, és képződik akkora nyereség, hogy 'jövőre már fejlesztésre is jusson több mint egymillió forint. A termékváltás azzal is járt, hogy a Szarvasi Bútoripari Szövetkezet felszámolta veszteséges tőkés exportját. Jövőre is úgy tervezik, hogy a hatvanmilliós termelés fele belföldön, fele a szocialista országok boltjaiban talál vevőre. Nem mondtak le azonban véglegesen a dollárelszámolású üzletekről sem. Néhány új gép vásárlásával kívánják megteremteni a gazdaságos gyártás feltételeit, hogy újra eladhassanak nyugatra — de most már nyereséggel. Kép, szöveg: Lónyal László Gyártásra szerelik elő a fenyőbútorok alkatrészeit Egyszerűbb eszközökkel Hogyan változik az árrendszer? A napokban láttak napvilágot a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről szóló minisztertanácsi rendeletek. Érthető módon a bér- és keresetszabályozás mellett az árrendszer 1985-től érvényes szabályait kíséri megkülönböztetett figyelem. Hiszen az árak nemcsak mindennapi életünkben játszanak fontos szerepet, hanem alapvetően meghatározzák a vállalatok gazdálkodását, annak közvetlen mércéjeként szolgálnak. HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓ ^ A január elseje után érvénybe lépő változásokat csak akkor értékelhetjük reálisan, ha ismerjük a hosz- szú távú elképzeléseket. A mostani változás nem fordulónapos reform, hanem egy éveken keresztül húzódó folyamat kezdeti szakasza, ennek hatásait lemérve hoz újabb intézkedéseket a kormány. Hosszú távon a cél már egyértelműen megfogalmazódott. A piac, a verseny erősítése a gazdasági hatékonyság emelésének eszköze, s ehhez olyan ármechanizmust kell kialakítani, amely összeméri az itthon eladott árut a külföldivel, s lehetetlenné teszi, hogy verseny- képtelen, túlságosan drága árut is el lehessen adni. Ám az árrendszer másik funkciója, hogy gátat szabjon a túlságosan gyors ütemű árnövekedésnek — magyarán, érvényt kell szerezni a kormány antiinflációs politikájának is. Éppen ezért érvényben maradnak még a korábbi években bevezetett stabilizáló eszközök, például a hatósági árak aránya egyelőre nem csökken. (Ebbe a kategóriába tartoznak az ipari alapanyagok, alapvető fogyasztási cikkek stb.) Az áremelést fékező tényezők közé tartozik a tisztességtelen árról szóló mt.-i rendelet is, amely csak kiegészíti a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát rögzítő törvényt. Az árellenőrzés szigorodása, a súlyos szankciók alkalmazása — a szabályok megsértőivel szemben — arra készteti majd a gazdálkodókat, hogy ne a költségek automatikus áthárításával, monopolhelyzetük kihasználásával, hanem jobb, hatékonyabb munkával próbálják bevételeiket növelni. Az általános elvek után érdemes megismerkedni néhány fontosabb területen bekövetkezett változással. VERSENYEZZENEK A FOGYASZTÓKÉRT Az egyik legfontosabb módosulás a kompetitiv, a külkereskedelmi árakhoz igazodó mechanizmusban következett be. Ebben a körben a korábbi években számtalan adminisztratív korlát gátolta az árak mozgását, amely nem a valós piaci viszonyokat, hanem egy imitált piac mozgását tükrözte. Már ebben az évben feloldották ezeket a korlátokat a gazdálkodók 15 százalékánál, jövőre újabb 20—25 százalék kerül át a versenyár kategóriába. Ennek viszont feltétele, hogy itthon már működő piac értékelje az adott gazdálkodók teljesítményét, s a kereslet-kínálati viszonyok is viszonylag kiegyensúlyozottak legyenek. A vállalatok pályázat útján kérhetik az „átminősítésüket”. Az ára'ka vámmal növelt import és az exportban elért árak kettős korlátja között mozoghatnak majd szabadon. Az építőiparban megmarad a hatósági árak viszonylag tág köre, de egyre nagyobb teret kell kapnia a versenytárgyalási rendszernek, ahol a vállalatok közvetlenül mérhetik össze teljesítményüket, s a megrendelő a számára legkedvezőbb árat ajánlónak adhatja a megrendelést. Természetesen a piaci verseny ebben az ágazatban is csak jakkor erősödhet meg, ha sikerül visz- szaszorítani szervezeti intézkedésekkel a nagy cégek monopolhelyzetét. Az ipari ágazatok mellett a mezőgazdaságban sém marad változatlanul az árak képzése. Ahogy az egész népgazdaságban, úgy itt is elsőrendű feladat a támogatások arányának csökkentése. A következő években ennek megfelelően fokozatosan megszűnik a holtmunka-rá- fordításokhoz adott állami támogatás — magyarán a műtrágya és egyéb kemikáliák vásárlása az állami gazdaságok és termelőszövetkezeték költségvetését terheli majd teljes egészében. Ezzel párhuzamosan leépítik, illetve a minimálisra csökkentik az élelmiszeripari és mező- gazdasági termékek vásárlásához nyújtott állami támogatást, s csak néhány alapvető cikk árához járul majd hozzá a költségvetés. A harmadik lényeges eleme az új szabályozásnak, hogy egyre nagyobb teret kapnak a hatósági árak rovására a szabadárak. Ám éppen a már említett fontos gazdaságpolitikai cél, az életszínvonal védelme miatt e koncepció maradéktalan megvalósítása jó néhány évet vesz majd igénybe. ÚJ FORGALMI ADÓKULCSOK A termelői ármechanizmus változása csak akkor hozhatja meg a kívánt hatást, ha a fogyasztói árképzés sem marad változatlanul. E két árnak együtt kell mozognia, hiszen csak így érzékelhetjük a valós ráfordítások növekedését vagy éppen csökkenését. Az utóbbi években végbement változások kedvező alapot teremtenék arra, hogy ez megvalósuljon. De ehhez szükség lesz arra is, hogy a két ár közé beépült • támogatási mechanizmus mind kisebb területre szoruljon vissza. A tervek szerint néhány év alatt a mostani szint felére csökken majd az ily módon adott állami támogatás. A preferencia eszköze pedig a két ár között levő forgalmi adó lesz. A korábbi bonyolult szisztémát egy egyszerűbb, mindössze négy adókulccsal számoló rendszer váltja föl. Az első 0 százalékos körbe tartoznak majd az alapvető élelmiszerek, a gyermekáruk, az iskolaszerek, egyes kulturális szolgáltatások, termékek stb., vagyis a fogyasztás szempontjából fontos cikkek. A következő 11 százalékos csoportba többek között a felnőtt ruházati cikkek kerülnek, s 22 százalékot — ez a harmadik kulcs — fizetnek majd az iparcikkek vásárlói. A legmagasabb adókulcs a luxuscikkeknek minősülő termékekre vonatkozik, például a külföldi kozmetikumokra, autókra. Mint köztudott, már eddig is je- * lentős forgalmi adót kellett fizetni az ilyen cikkék vásárlásakor, többet, mint most. A különbséget fogyasztási adóként vetik ki ezekre a termékekre, tehát emiatt árváltozás nem lesz. Hosszú oldalakon lehetne még sorolni az új intézkedéséket. De néhány fontosabb terület kiragadásával is pontos képet kaphattunk e rendeletek szelleméről. A gazdasági szabályozás a piaci kontroll szerepét növeli a kötöttségek feloldásával, és az ezt kísérő tudatos piacépítő munkával. A változások zöld utat adtak a termelői és fogyasztói érdékek közvetlen ütközésének is, hiszen csak így kényszeríthetők a vállalatok arra, hogy kihasználják a gazdálkodásban rejlő tartalékaikat, s ne csa'k az árak emelésével növeljék nyereségüket. A szabályozott piac hatókörének bővülése a gazdasági fejlődés, a hatékonyság fokozásának hajtóereje lehet a következő esztendőkben. Lakatos Mária Bővülő HUNGOROCOOPexport A HUNGAROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat az idén összesen 103 millió dollár értékben szállít árut tőkés országokba, s ez 7 millióval több a tavalyinál. A termékek közül elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetek cikkei keresettek, és ezekből az idén a tavalyinál kétszer többet, mintegy 40 millió dollár értékben szállítanak Nyugat- Európába és a Közel-Kelet piacaira. Igen kelendő a mélyhűtött baromfi és az értékesebb húsáru. Így az NSZK-ba az idén 1300 tonna zabon hizlalt, kalóriaszegény libát szállítanak, és folyamatosan küldenek grillezésre alkalmas csirkét is. A külkereskedelmi vállalat szerződést kötött a debreceni baromfivágóhíddal, amely egy újabb fajta kitenyésztésére és feldolgozására vállalkozott. A bébipulyka mellett ugyanis egyre nagyobb az igény a szeletelt pulykahús iránt. Ehhez a legalkalmasabbak azok a 10—13 kilogrammos, úgynevezett gigant pulykák, amelyeknek nevelését már megkezdték. A hazai áruválaszték bővítésére, az egyes hiánycikkek pótlására jól bevált az árucsere, amelynek köre az idén tovább bővült. Főleg a kisebb tételű szövetkezeti termékek jutnak el így külföldre, hazánkba pedig dollárkiadás nélkül érkeznek jó minőségű árucikkek, például ruházati ipari termékek stb.
