Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG —-----------------------------------------------------------------------------------------------------------A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 30., VASÁRNAP Ara: 1,40 íorfnt XXXIX. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A Köröstarcsai Takarmányfeldolgozó Szövetkezeti Vállalat az idén mintegy 1750 vagon különféle tápot és tápkoncentrátu- mot gyártott. Jövőre nő a takarmánykeverő teljesítménye, ugyanis folyik mintegy 13 millió forintos Költséggel az üzem rekonstrukciója Fotó: Gál Edit Szilveszteri élelmiszer-kínálat Januári színházi bemutatók Az óév búcsúztatása és az új év köszöntése szinte elképzelhetetlen a virsli, a korhelyleves, a kocsonya és a bőrös malacsült nélkül. Az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok a korábbi évekhez hasonlóan jól felkészültek, hogy kellő mennyiségben és választékban biztosítsák a szükséges nyersanyagokat. Annál is inkább, mert ezúttal az év végén három munkaszüneti nap követi egymást, s így a forgalom várhatóan nagyobb lesz a szokásosnál. Virsliből 500 tonnányit szállítanak a fővárosi és vidéki termelők a budapesti üzletekbe. Ez a mennyiség elegendő, de a legkeresettebb bőrös, illetve emészthető műbélbe töltött virsliből ezúttal sem tudják kielégíteni az igényeket. A budapesti üzletekben kapható virsli mintegy 40 százaléka mélyhűtött, ez azonban a friss áruhoz hasonlóan használható fel, és élvezeti értékéből sem veszít. A vidéki kereskedelmi vállalatok szintén igény szerinti mennyiséA jövőre életbe lépő szabályozás továbbra is lehetővé teszi a mezőgazdasági kistermelők támogatását. Változatlanul felkarolják a zöldségtermelést és az ültetvény- telepítést, az 1984-ben érvényes feltételek azonban némiképpen módosulnak. A kistermelők változatlanul 40 százalékos árkedvezményt kapnak a fólia alatti zöldségtermesztés egyes felszereléseinek megvásárlásánál. Módosítást jelent viszont, hogy valamennyi fó- liaváz-szerkezetet kedvezményesen vásárolhatják meg, az idén csak a műanyag tartószerkezetekre vonatkozott a vásárlási könygű virsli szállítására kötöttek szerződést a termelőkkel. Elegendő lesz országszerte a hot dog kolbász és a páros debreceni is. A Dunántúl néhány megyéjében hagyomány szilveszterkor is a halászlé, illetve a rántott hal. Az ehhez szükséges élő halat megfelelő választékban biztosítja a kereskedelem, emellett folyamatosan kaphatók az üzletekben a különféle mirelit tengeri halak. Az újévi ételek listáján első helyen szerepel a malac-' sült. A fővárosi üzletekbe a Húsnagykereskedelmi Vállalat és a vidéki termelők mintegy 2500 egész malacot szállítanak, s bőrös húsból mintegy 6 tonnányit. A korhelyleves alapanyagaiból, savanyított és nyers káposztából, füstölt húsból, ezenkívül lencséből és szárazbabból is van elegendő a boltokban. Kielégítő a szilveszteri italválaszték,: nyolcféle sört, többfajta vörös és fehér bort, valamint magyar pezsnyítés. A költséges gyümölcsültetvény-telepítéseknél jövőre a kistermelők — az eddigiekhez hasonlóan — akkor részesülhetnek a szaporítóanyagok ‘megvételéhez támogatásban, ha a nagyüzemi táblákhoz kapcsolódóan alakítják ki a bogyós gyümölcsök új területét. Ez a forma mindenekelőtt a szakcsoportok munkáját segíti. 1985-ben a rendelkezés szerint megszűnik a mező- gazdasági kisgépek vásárlási kedvezménye; jövőre mintegy 10 százalékkal többet keli majd fizetni ezekért, a gépekért, berendezésekért. gőt kínálnak az üzletekben. A közkedvelt szovjet pezsgőből az idén sem lesz annyi, mint amennyi kellene, s kevés a szovjet vodka, az uni- cum, valamint a Vilmos körtepálinka is. A hiányzó italokat részben pótolják a hazai gyártmányú ízesített — egyebek közt fenyő-, barack-, körte- ízesítésű — vodkák, gyümölcspárlatok. Alkoholmentes italokból széles a választék, a különféle üdítők, gyümölcsízű szörpök mellett szilveszterre megjelentek az üzletekben az egész évben hiányzó kólaitalok is. A boltok folyamatos ellátása érdekében a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai, valamint a szállító élelmi- szeripari vállalatok december 29-én egész nap és 30-án az üzletek zárásáig ügyeletet tartanak. Így lehetőség van arra, hogy ha valahol elfogynak a szilveszteri és újévi élelmiszerek, a legrövidebb időn belül megérkezzék az utánpótlás. Pick szalámi az USn-ban Űj exportpiacot hódított meg a szegedi Pick szalámi: az Amerikai Egyesült Államokba szombaton küldték el az első szállítmányt. 11,4 tonna finom húsáru indult el. A vevő kívánságára minden egyes szalámirudat különleges fóliába csomagoltak és piros, fehér, zöld színű címkével láttak el. Az 1869-ben alapított Szegedi Szalámigyárat és Húskombinátot a tengerentúli szakemberek az ősszel szemlélték meg, és azt követően adták fel megrendelésüket. Az Amerikai Egyesült Államokba indított első szalámiszállítmány egyben az év utolsó exporttétele volt. Az idén huszonkét ország vásárolt Pick szalámit Szegedről. Mezőgazdasági kistermelők támogatása Az ország első szövetkezeti sörgyárában, Martfűn már működik a palackozó, a dobozokba egyelőre a Kőbányán, külföldi licenc alapján gyártott Gold Fassl sört töltik (MTI-fotó — Csikós Fereno felv.) Januárban 10 bemutatót tartanak a fővárosi színházak. E kép olyan műfaji gazdagságot tükröz, mint az évad kezdete óta eltelt négy, premierekben bővelkedett hónap. A történelmi, a társadalmi dráma csakúgy helyet kap, mint a vígjáték, az operett, a mese- és bábelőadás. Szeptembertől az év végéig 48 új produkciót láthatott a közönség, közülük 25 magyar szerző darabja volt. Januárban Shakespeare-, illetve Shaw-mű mellett Nagy András, Bächter Iván, Kürti András, Jacobi Viktor, Arany János, Keleti István, Ivan Bukovcan, Pancsó Pancsev, Betty Comden és Adolph Green egy-egy színpadi műve gazdagítja majd a színházak repertoárját. Shakespeare egyik ritkábban játszott drámáját, a Co- riolanust tűzi műsorára a Katona József Színház. A XVII. század elején íródott mű a római hadvezérről szól, aki patriciusi kevélységében minden alkalmat megragad, hogy kinyilvánítsa lenézését a plebs iránt. Ez a gőg viszi el őt a hazaárulásig. A Co- riolanust először 1842-ben adták elő hazánkban. A bemutatót követően 1932-ig 78 alkalommal hangzott el magyarul a Coriolanus. 1964-ben a Kecskeméti Katona József Színház vitte színre Bárdi Györggyel a címszerepben. Csaknem 20 évvel a kecskeméti előadási után Budapesten Székely Gábor állítja színpadra a művet, Coriola- nust Cserhalmi György alakítja majd. Júliusban a Gyulai Várszínházban volt a premierje Nagy András Báthory Erzsébet című darabjának. A darabot most a Várszínház falai közé viszik be. Az 1560- tól 1614-ig élt nagyasszony ellentmondásosi egyénisége köré fonódó drámáját — miként Gyulán — Sík Ferenc rendezi, Avar István és Béres Ilona játssza. A Nemzeti Színházban Gábor Miklós rendezi Shaw Tanner John házassága című művét. Ez a komédia és filozófia műfaji megjelölésű mű — amelynek eredeti címe Ember és felsőbbrendű ember — Shaw filozófiájának első drámai összegzése. Tanner John, a fiatal, gazdag polgár, afféle fordítottan Don Juan, menekül a nő, a házasság elől; síkraszáll a képmutatás, a hazug erkölcs, a kizsákmányolás ellen. Az 1903-ban íródott művet hazánkban először 192-1-ben, majd 1948-ban a Nemzeti Színház, 1963-ban a Madách Színház mutatta be. A főbb szerepeket Hirtling István. Fonyó István, Csernusi Mariann, Kubik Anna,- Sára Bernadett, Farády István, Kalocsay Miklós, Raksányi Gellért és Trokán Péter alakítja. Ivan Bukovcan szlovák író Keringő a padláson című színműve a kisemberek szorongásainak valódi és vélt okairól, az öncsalás és az önmagunkkal való szembenézés mechanizmusáról szól: szereplői — Horváth Sándor, Szabó Éva és Vogt Károly — á szeretet és a gyűlölet, az őszinteség és a mellébeszélés, a lázadás és a belenyugvás, az élniakarás és a halálvágy minden stációját megjárják. Az 1975-ben elhunyt Bukovcan tucatnyi színpadi művet és hangjátékot írt, publicistaként is ismert hazájában. A Keringő a padlásori-t a József Attila Színház mutatja be Beke Sándor rendezésében. A Radnóti Miklós Színpad két új magyar egyfelvonásost visz színre, hagyományaihoz híven egy programban. Mindkettőt az egyfelvonásos drámapályázat anyagából választották ki. Bächer Iván Oszkár-jában Schütz Ila lép színpadra. Kürti András Pulykák című minidrámáját Csikós Gábor, Dőry Virág, Gosztonyi János, Herceg Csilla, Kelemen Csaba, Keres Emil, Moravetz Levente, Sebestyén András és Szatmári György játssza. Mindkét darabot Gáspár János rendezi. Ismét egy Brodway-siker, Betty Comden és Adolph Green Taps című művének bemutatására vállalkozik fővárosi társulat, ezúttal a József Attila Színház. A színfalak mögötti történet — amely egy beérkezett és egy kezdő fiatal színésznő harcát, s a fiatal győzelmét ábrázolja — meghódította a világot. A Taps két riválisa Galambos Erzsi és Pápai Erika főiskolai hallgató lesz. A rendező Iglódi István. Az operett kedvelői 4 év után újra láthatják-hallhat- ják Jacobi Viktor Leányvásár című alkotását, Seregi László rendezésében a Fővárosi Operett Színházban. A gyermekek három nekik szóló előadást láthatnak, a Népszínházban Pancsó Pancsev bolgár író mesejátékát, A négy süveg címmel, a Budapesti Gyermek Színházban Az ördög három aranyhajszála című mesét Keleti István átdolgozásában, a Bábszínházban pedig Arany János Toldi-ját. Miért lármázunk újévkor? A „vígságszerző újesztendő” köszöntésének megannyi módja van. Az óévbúcsúztatás talán legáltalánosabb velejárója a zajkeltés, a féktelen ünnepi lármázás, amelynek az idén is tanúi lehetünk, ha végigmegyünk a szilveszteri utcán. Újév napján az emberek igyekeznek világszerte minél nagyobb lármát csapni. Dániában például tűzijátékkal, patronok és petárdák robbantásával növelték a zajt, méghozzá olyan mértékben, hogy később rendeletekkel kellett megtiltani a szórakozásnak ezt a fajtáját. Az NDK-ban viszont még ma is több mint harmincmillió márka értékű tűzijáték-rakétát gyártanak újévre. Lármázunk a magunk módján mi is: a hangorkán növelésére dudák, sípok, kere- pelők, játékdurrancsok szolgálnak. Vajon hogyan alakult ki az óévtől való búcsúzásnak ez a mindenütt honos, ám a fülnek korántsem kellemes szokása? A papír- trombiták rikoltozása és a petárdadurrog- tatás réges-régi hiedelmeket idéz, amelyeknek közös célja a rossz, az avitt, a gonosz elűzése, — és ezáltal az új esztendőre való egészség, bőség, termékenység megteremtése, megidézése — volt. „A régi babonás szokások létrejöttét viszont olyan áltörténeti mondákkal magyarázzák, melyek inkább eltakarják, mint felfedik a szokás valódi értelmét, célját — írja Dömötör Tekla Magyar népszokások című könyvében. — A lármázással, álarcos ala- i koskodással összekötött szokásokat gyakran a török harcokkal hozzák kapcsolat- ! ba.” Hazánkban is több helyütt él ilyen szokásmagyarázó történet. Érdemes a legjellegzetesebbel megismerkednünk, ezt a püspökladányi születésű Igmándy József (a hajdúnánási gimnázium egykori tanára, a debreceni egyetem későbbi bölcsészdoktora) jegyezte fel. Hajdúszoboszlón szerzett megfigyeléseit Szilveszteri népszokás Hajdúmegyében címmel adta közre az Ethno- graphia egyik 1941-es számában. „Szobosz- lón — írja — a gyerekek, suhancok és legények pergőkkel, kolompokkal, csengőkkel, dudákkal, ostorokkal és mindenféle eszközökkel felszerelve összegyűltek a piacon, s itt, valamint az utcákon járkálva rettenetes zajt csaptak. Közben lövöldöztek is. Ezekhez járult még a torony, az ablakok kivilágítása, csillagszórók, világító rakéták lövöldözése.” A hajdúvárosban élő idősebb emberek ma is úgy tartják, hogy ez az évbezáró szokás a török háborúk idejére megy visz- sza. A török épp az esztendő utolsó napján közeledett a hadba vonult férfiak távolléte miatt csupán asszonyoktól és gyermekektől lakott Szoboszlóhoz. Az asszonyok — szükség szülte női leleményesség — ijedtükben félreverték a harangot, tepsikkel, edényekkel csörömpöltek, hogy a zajkeltéssel megrémítsék és félrevezessék a törököket. A szájhagyomány szerint tehát a szokás a törökvilág eseményeivel függ össze.”.... 1660. december 31-én — írja Igmándy — török martalócok támadták meg a várost. A szoboszlói hajdúk nemcsak visszaverték a támadást, hanem még űzőbe is vették a rablókat”... Igmándy József négy évtizeddel ezelőtt még azt adhatta hírül, hogy „a szokás a kántálással együtt ma is megvan”. Az idő múlásával azonban, miképp egész szilveszteri szokásrendszerünk, a zajkeltés rítusa is megváltozott értelmezésben, elhalványodott eredettel, talán csak puszta hagyományként élt tovább. A néprajzi kutatás többféle úgynevezett, aetiologikus történeti mondát tart számon a különböző szokáscselekmények magyarázataként, a néphit azonban könnyebben „felejt”, alkalmazkodik a gyorsuló idő hozta változásokhoz. Az újévi zajkeltésnek is alighanem a harsány öröm, a féktelen ünnepi jókedv lett a továbbéltetője. Az a fontos, hogy — hagyatkozzunk mégis az ősi hiedelemre — szerencsét, bőséget, egészséget és termékenységet hozzon az új esztendőre. Juhani Nagy János
