Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

1984. december 1., szombat IgHilU'EEra-------------------------­---------------------------------­A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növe­kedés és fejlődés programja, amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. A tervidőszak legfon­tosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés kiterjesz­tése a termelési folyamat minden elemére. Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége közelítsen a műszaki-technikai' haladás mai nemzetközi színvonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrásainkat fokozot­tan és ésszerűbben hasznosítsuk, a termelést szolgáló infra­struktúrát fejlesszük. A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szerve­zettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodóképességét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttműködést. Meg kell gyorsítani a műszaki fej­lesztést, növelni kell a fejlesztő tevékenység eredményessé­gét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházá­sokra fordított összegek aránya — szögezik le az irányelvek, majd kitérnek a népgazdaság egyes ágainak fő feladataira. Hazánk természeti-gazdasági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosz­tásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatá­rozó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvé­telünknek. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb kül­kereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazda­sági együttműködésünket minden szocialista országgal. Te­vékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában, kezdemé­nyezzük újabb együttműködési formák és módszerek kiala­kítását. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő or­szágokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az árufor­galom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési együttműködést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit és or­szágunk adottságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdo­nán alapuló szocialista tervgazdálkodás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocialista társadalom építését, alapvető társadalmi-gazdasági céljaink elérését. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézmé­nyi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi álla­mi irányítás hatékonysága, fokozódjon a vállalatok önálló- , sága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, fejlődjön vállalkozói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadal­mi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása és ellen­őrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfordítá­sokat fejezzék ki. A fogyasztói árak jobban igazodjanak a termelői árakhoz. Társadalompolitikai szempontból indokolt területeken a fogyasztói árak állami támogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. Az állami vál­lalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakosság igényeinek kielégítésében jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két évben a kiegészítő és kisegítő gazdasági te­vékenység új formái alakultak ki. Az új szervezetek foko­zatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárulnak a vállalati gazdálkodás eredményeihez, a la­kosság színvonalasabb ellátásához. Az e téren jelentkező kedvezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, következetesen ér­vényt kell szerezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak le­gyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősor­ban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének javításával f járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyor­sabb kibontakoztatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehaj­tásának ellenőrzése. A pártszervezetek fő feladata a gazda­ságpolitikai célok helyi megvalósításának segítése és ellen­őrzése, a dolgozók mozgósítása politikai eszközökkel. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társadal­mi méretekben teljesültek. A következő tervidőszakban a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a tel­jesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Az irányelvek leszögezik: a szociálpolitika legfontosabb célja továbbra is a szocialista biztonság fenntartása. A kol­lektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. Szo­cialista államunk biztosítja a teljes foglalkoztatottságot, de növelni kell az érdekeltséget a munkaerő gazdasági célja­inkkal összhangban álló áramlásában. A gazdasági feltételek megteremtésével a feladat a 40 órás munkahét széles körű bevezetése. Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmá­nyait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászo­rultság elvét, a társadalmi igazságosságot. A szociális támo­gatások növelésével is elő kell segíteni a születések számá­nak emelkedését. Fokozatosan növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. A családalapító fia­talok lakáshoz jutását meg kell 'könnyíteni. Enyhíteni szük­séges a nyugdíjrendszer feszültségeit, biztosítani kell az ala­csony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, az áruellátás biztonságát. A szükségessé váló fogyasztói árváltozásokat az életszínvonal-politika céljaival összhangban kell megvalósítani. Különösen fontos társada­lompolitikai feladat a lakáshelyzet további javítása. A la­káshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és infra­struktúra-fejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdülés terén megoldandó főbb feladatokat is. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód A társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai cél­jaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést pedig az ak­tív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocialista eszmék természetes értékké váltak, növekszik er­kölcsi és világnézeti elveink teljesebb érvényre jutásának igénye, de tapasztalható politikai és világnézeti érdektelen­ség is. A párt ösztönözte a szocialista építés napirenden levő fel­adatainak elméleti megalapozását, mélyítette a szocialista gondolkodást és a nemzeti önismeretet. Ideológiai életünk­ben ugyanakkor megélénkültek az eszméinktől idegen jelen­ségek is. Előfordulnak kísérletek történelmi utunk, nemzeti értékeink polgári szemléletű vagy nacionalista átértékelésére. Tapasztalhatók osztályszemléletet nélkülöző vagy illúziókkal terhes nézetek a szocializmusról, a kapitalizmusról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szemben álló nézetek, a reális lehetőségeinket figyelmen kívül hagyó elképzelések, javaslatok. Fékezi az alkotó gondolkodást az elméleti munkában is megmutatkozó kényelmesség, igény­telenség. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vitaszel­lem, a téves nézetek gyakran nem kapnak színvonalas, ér­velő marxista 'kritikát, visszautasítást. Az ideológiai munka fejlesztése gazdasági és társadalom- politikai feladataink megoldásának nélkülözhetetlen felté­tele. A közgondolkodásban gazdagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakult felfogást. Az ideológiai munka állítsa középpontba az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósításának összefüggését a munka megbecsülésé­vel, a társadalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szo­cialista és humanista értékeinkkel. Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fej­lődés és a világban végbemenő változások során felmerülő új kérdések marxista megválaszolását, az előrehaladást szol­gáló új gondolatók befogadását. Késedelem nélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító néze­tekre, leplezze le a szocializmustól idegen eszméket és tö­rekvéseket, utasítsa el a valóságtól elrugaszkodó, volunta­rista megnyilvánulásokat. Határozottan, elvi alapokon, az ideológiai és a tömegpolitikai munka eszközeivel is folytatni kell a harcot az imperialisták antikommunista propagan­dája, a burzsoá eszmék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formá­lásáért. A marxizmus—leninizmus oktatása eszméink, világ­nézetünk terjesztésével segítse a szocialista építés felada­tainak megoldását. Az agitáció adjon választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, és járuljon hozzá mozgósításukhoz. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a televízióra, a rá­dióra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a cselekvő társadalmi magatartás kialakítá­sában. A tudományos kutatás színvonala összességében megfelel országunk adottságainak, eredményesen segíti az építőmun­kát. A tudomány művelői jobban járuljanak hozzá a terme­lőmunka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidol­gozásában; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társadalomtudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai feldolgozása. A párt és az állam a dönté­sek megalapozásában mindinkább igényli a tudományok közreműködését. Az oktatási rendszer lényegében ellátja a reá háruló fel­adatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási intézmények­ben áldozatos munkát végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsíté­sét. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társa­dalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógushiány megszüntetését. A párt művészetpolitikájának fő célja, hogy megteremtse a művészet alapvető társadalmi feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételeket. Változatlan alapelvünk az alkotás szabadságának biztosítása, a művészeti kezdeményezések, kísérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése — állapítják meg az irányelvek, majd a művészeti ágak, az irodalom, a kritika helyzetével foglal­koznak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai mű­veltség gyai'apítása társadalmi, gazdasági előrehaladásunk­nak fontos feltétele. Népünk kultúrája gazdagodott, de a kul­turális igényeket még nem tudjuk eléggé színvonalasan ki­elégíteni. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny mű­vészi, művelődési csoportok munkáját. Tegyük színvonala­sabbá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és a kulturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezdeményező szerepét. Az ideológiai mun­kát politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. Minden kommunista köte­lessége, hogy határozott kiállással, meggyőző érveléssel lép­jen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocializmus­tól idegen nézetekkel szemben. VI. n párt és a tömegszervezetek A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forra­dalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja eredményesen irányít­ja, szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető szere­pét. Politikájával kifejezi, tevékenységével bizonyítja, hogy teljesíti a nép szolgálatában vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a nép bízik a pártban, támogat­ja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártban érvénye­sülnek a lenini normák. A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő követel­ménye, hogy erősödjön és tovább szélesedjen a párt eszmei, politikai befolyása. A vezető szerep gyakorlásának alapja a népünk, nemzetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társada­lom valóságos helyzetét figyelembe vevő marxista—leninista politika. Ennek képviselete és megvalósítása nagymértékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezésétől és el­lenőrzésétől. A vezető szerep érvényesítése, a politika sikeres megvaló­sítása megköveteli a párt eszmei, politikai, szervezeti és cse­lekvési egységét. A párt hatékony működése feltételezi a pártélet szabályai­nak, a lenini elveknek a következetes megtartását. Az eddi­ginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A párt politikájának kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében fontos szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tagságnak eredeti foglalkozása szerint csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása sze­rint pedig több mint a fele munkás és szövetkezeti paraszt. A pártépítés gyenge a fiatalok között és az értelmiségiek egyes rétegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a párt­ba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, mun­kájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élveznek. A párt politikájának megvalósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepük van a válasz­tott testületek tagjainak, a párt- és az állami apparátus ve­zető munkatársainak. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján rászol­gál a bizalomra, alkalmas teendőinek ellátására. A pártnak továbbra is felelősséget 'kell vállalnia, hogy a vezető beosz­tásokban rátermett, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttiszt­ségek kivételével — minden beosztást betölthet arra alkal­mas pártonkívüli is. A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdeménye­ző, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A vezetői tevékenységet is a teljesítmény és a magatartás alapján kell megítélni. A leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta meg­nyilvánulása ellen. Beosztásra való tekintet nélkül minden­kitől meg kell követelni a szocialista normák megtartását. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok meg­oldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának. Pártunk harcok­ban edzett, gazdag tapasztalatai vannak, bírja népünk bi­zalmát, birtokában van minden lényeges feltételnek, hogy vezetésével eredményesen folytatódjék a szocializmus épí­tése Magyarországon. A tömegszervezetek és -mozgalmak társadalmi életünk fontos tényezői, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a szo­cializmus építésében. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában igényli a tömegszervezetek és -mozgalmak alkotó részvételét, számít kezdeményezéseikre, épít tapasz­talataikra, figyelembe veszi véleményüket. Az irányelvek a továbbiakban kitérnek a szakszervezetek, a KISZ és a Hazafias Népfront szerepére, feladataira. VII. II párt nemzetközi tevékenysége Az irányelvek rámutatnak, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom a társadalmi haladás legfonto­sabb és legkövetkezetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adottságokkal, hagyományokkal és követelmények­kel összhangban alakítják politikájukat, és fejtik ki tevé­kenységüket. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom politikai befolyása világméretekben szélesedik, szervezeti ere­je növekszik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a meg­újulás érdekében folyó törekvések jellemzik. A testvérpártok a legfőbb közös célok elérése érdekében erősítik internacio­nalista szolidaritásukat. A kommunista és munkáspártok összefogását nem gyen­gíthetik azok a viták, amelyek szükségszerűen zajlanak a szocializmushoz vezető utakról, a már létező, illetve a még csak célként megjelölt szocialista társadalomról, a pártok közötti viszony követelményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében. Fon­tosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi vélemény- cserét, ennek két- és többoldalú formáit. Osztozik a világ­béke megőrzését, a társadalmi haladást szolgáló közös erő­feszítésekben. Pártunk szorosan együttműködik az SZKP-val, fejleszti együttműködését a szocialista országokban tevékenykedő test­vérpártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés országokban mű­ködő kommunista és munkáspártokkal, bővíti együttműkö­dését a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival. Szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgal­maival, nemzeti demokratikus pártjaival. Tovább építi kap­csolatait a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Hasznos­nak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozga­lommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. ★ Pártunk, forradalmi 'küldetésének megfelelően, történelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítésé­ért, politikája kifejezi, hűen képviseli népünk alapvető ér­dekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom szerves része is, szolidáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének ma­gyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemel­kedését és a társadalmi haladás, a szocializmus, a béke egye­temes ügyét. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom