Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

1984. december 22., szombat Tanácsülésekről jelentjük ZSADÁNY A Zsadányi' Községi Tanács csütörtökön délután tartotta ülését. Elsőként Bittó József tanácselnök számolt be az ifjúságpolitikai határozatok végreha j tásáról. A tanácsülés 2 évvel ez­előtt tárgyalta legutóbb a községben élő ifjúság hely­zetét, s határozatot hozott, melyet részben azóta végre is hajtottak. Bővítették a művelődési házat, s korsze­rű ifjúsági klubot alakítot­tak ki az intézményben. Részben felújították a sport­pályát, jobb lehetőséget te­remtve ezzel a szabad idő tartalmas eltöltésére. Már az általános iskolá­ban megkezdik a munkára nevelést: évek óta eredmé­nyes a pályaválasztást elő­készítő munka. Sokan tanul­nak tovább, ám a szakma megszerzése után kevés fia­tal tér vissza a községbe. A tsz is segíti a továbbtanu­lást: jelenleg több, mint negyvenen vesznek részt képzésben, továbbképzésben, s közülük nyolcán ösztöndíj­ban részesülnek. Ez is oka, hogy a szövetkezet az utób­bi években feltöltődött fia­tal szakemberekkel. Gond van az ifjúság sza­badidő-eltöltésével. Sokakra jellemző a céltalan időtöltés, s ezért a művelődési ház­nak és a könyvtárnak fo­kozni kell kisugárzó szere­pét. Sajnos, a KlSZ-szerve- zet évek óta nem tud kimoz­dulni a holtpontról; elsősor­ban ezzel magyarázható " a közéleti érdeklődés, a tenni- akarás hiánya is. A tanácsülés második na­pirendi pontjaként a jövő évi munkatervet ismertette Klepeiszné Maglóczki Éva vb-titkár. majd a tanácsel­nök szólt a népképviseleti rendszer továbbfejlesztésé­ről. KONDOROS Kondoroson, az év utolsó munkanapjain számot adtak a tanácsi apparátus vezetői, az egyes bizottságok képvise­lői, mi mindent tettek a la­kossággal közösen 1984-ben. Csütörtökön délután hívták ugyanis össze az év utolsó tanácsülését, ahol a költség- vetési és fejlesztési alap 1985. évi tervéről szólt első­ként Major János vb-titkár. Mint beszámolójából kide­rült, az iskolaépítés áthúzó­dik a következő tervidőszak­ra. Jelentős lépés a nagy­község életében a gáz beve­zetése, amelynek az első üte­me hamarosan lezárul. Az első lépcsőben a nagyüze­mekbe, a községi központi létesítményekbe, a környező lakóházakba vezették be a gázt, a második ütemben pe­dig a lakóházakba kötik be a vezetékeket, szerelik a fűtő- készülékeket. Elkészül 1985- ben a Crossbar telefonköz­pont, s rá egy évre itt is ki­épül a korszerű hírszolgála­ti lánc. Folytatódik Kardos felé a kerékpárút építése. A VII. ötéves terv na­gyobb pénzügyi lehetőségei mellett számítanak a nagy­község vezetői a lakosság tá­mogatására, munkájára, hogy a pénzügyi kereteket túl­szárnyalva fejlődhessen Kon­doros. Mokran Mátyás tanácsel­nök beszámolójában a tele­pülés közműellátottságának helyzetéről, fejlesztésének le­hetőségeiről szólt, majd dr. Herczegh Ferencné, a mű­velődésügyi, egészségügyi munkabizottság munkájáról készített előterjesztéséhez fű­zött szóbeli kiegészítőt. — szj — MEZÖBERÉNY A mezőberényi Nagyköz­ségi Közös Tanács csütörtö­kön délután Szűcs Gyula ta­nácselnök-helyettes vezeté­sével tartotta soron követke­ző ülését. Először dr. Baukó Márton, a nagyközségi tanács vb-tit- kára számolt be a két tanács­ülés között végzett munká­ról, majd a második napi­rendi pont keretében a kép­viseleti rendszer továbbfej­lesztése címmel Nagy Ferenc, vb-tag. a HNF mezőberényi bizottságának titkára ter­jesztette elő a beszámolót. Hangsúlyozta: az MSZMP KB állásfoglalása megállapí­totta, hogy a tanácsoknak a társadalom fejlesztésében, a nemzeti egység folyamatos megteremtésében, a szocia­lista demokrácia kiterjesz­tésében, a dolgozó nép hatal­mának érvényesítésében, a szocializmus építése egész időszakában kiemelkedő sze­repük van. A mezőberényi Nagyközségi Közös Tanács két település — Mezőberény és Csárdaszállás — folyama­tos és dinamikus fejlődése érdekében gyakorolja ön­állóságát. érvényesíti a nép- képviseleti jellegéből adódó jogokat. A tanács előtt álló feladatok a jövő évre is szé­les körűek. Az előterjesztés kiemeli: a jövő évi választások előké­szítése során fokozott figyel­met kell fordítani arra, hogy a választójogi törvény a gya­korlatban maradéktalanul ér­vényesüljön. A feladatok ki­terjednek a tanácsok nép- képviseleti, önkormányzati jellegének további kibonta­kozására, a gazdasági ön­állóság fokozására, a tanácsi döntések demokratizálására, a tanácsi bizottságok na­gyobb önállóságára, s nem utolsósorban a tanácstagok és a lakosság kapcsolatának erősítésére. Ez utóbbi eset­ben a tanácstagi beszámolók tartalmi színvonalát emelni kell, s a választógyűlések és tanácstagi beszámolók szol­gáljanak arra, hogy egy-egy tanácsi döntés előkészítésé­nek, a lakossági vélemények kikérésének is fórumai le­gyenek. A harmadik napirendi pont keretében dr. Baukó Már­ton adott számot a mostani tervidőszakra meghatározott feladatok időarányos végre­hajtásáról, majd a tanács és intézményei jövő évi költség- vetését és a fejlesztési alap­ját szavazták meg a tanács­tagok. A tanácsülés bejelentések­kel ért véget. —sz békésszentandrAs A békésszentandrási ta­nácstagok is egybegyűltek, hogy értékeljék az idei év eredményeit, megfogalmaz­zák az 1985. évi tennivalókat. A napirendek előtt Hegedűs László tanácselnök-helyettes — akit november 1-én ik­tattak be hivatalába — szá­molt be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülésen el­hangzott közérdekű bejelen­tésekre tett intézkedésekről. A végrehajtó bizottság munkájáról készített előter­jesztés után, az 1985. évi költségvetési és fejlesztési alap felhasználásának ter­vezetét vitatta meg a tanács­tagság. Szó esett a szenny­víztisztítómű december. 6-i átadásáról, a szennyvíztisztí­tási és csatornázási program második ütemének megkez­déséről. Arról, hogy a VII. ötéves tervben készül el a dinamikusan fejlődő nagy­községben a csatornahálózat. Közelebbi dátum: 1985. má­jus 31-e, amikorra szeretnék a kerékpárút építését befe­jezni. Határozott a tanácsta­gokból álló testület arról is, hogy elkészíttetik a művelő­dési ház építtetésének kivi­teli tervét. Továbbra is gondot jelent, hogy a kereskedelem nem képes lépést tartani a köz­ségben jelentkező idegenfor­galommal, s ebben nem mu­tat megfelelő aktivitást a szarvasi ÁFÉSZ sem. A tanácsülésen ezt követő­en a község egészségügyi el­látásáról, valamint a nép- képviseleti rendszer tovább­fejlesztéséről szóló beszá­molót hallgatta meg a ta­nácstagság, majd bejelenté­sekkel ért véget az év utolsó tanácskozása. — szj — SZEGHALOM Kozák Sándor tanácsel­nöknek a legutóbbi tanács­ülés óta történt legfontosabb eseményekről, intézkedések­ről szóló beszámolójával kez­dődött csütörtök délután a szeghalmi Városi tanács ülé­se. Ezt követően Kozák Sán­dor szóbeli tájékoztatóját hallgatta meg a testület az MSZMP KB, az országgyűlés tanácsok munkájának to­vábbfejlesztéséről szóló ál­lásfoglalásáról, valamint az államigazgatás szervezeti korszerűsítésének megyei tapasztalatairól. Harmadik napirendi pont­ként Kele József osztályve­zető előterjesztésében a vá­rosi tanács jövő évi költség- vetését és fejlesztési tervét vitatta meg a testület. A ter­vek szerint csökken a maga­sabb tanácsi támogatás mér­téke, s ezért a városi tanács a saját bevételek növelését tervezi, amely a gazdálkodó szerveket nagyobb felelős­ségre, erőfeszítésre ösztönzi. Végezetül, a bejelentések előtt Arany László igazgató előterjesztésében a testület megvitatta és elfogadta a Szeghalmi Állami Gazdaság munkájáról szóló beszámolót. Az előterjesztés elsősorban a gazdaságban dolgozók szo­ciális ellátottságát elemezte. A jó gazdálkodási eredmé­nyek érzékelhető változást hoztak a dolgozók szociális ellátásában is. Kampány- munkák idején például napi háromszori étkezést tudnak biztosítani a dolgozóknak, az ebédet 13 forintért négyszá­zan veszik igénybe, a dolgo­zók gyermekeinek az óvodai, bölcsődei felvétele biztosí­tott a kölcsönös megállapo­dások alapján. A dolgozók számára há­rom helyen is biztosítanak üdülési -lehetőséget, s a kül­földi utakon 120-an vettek részt 1981 óta. A szakszervezettel egyetér­tésben folyó segélyezés, szo­ciális, kulturális ellátás pél­damutató módon történik. A szakember-utánpótlás érde­kében pedig 17 ösztöndíjasa van a gazdaságnak. A csa­ládjuktól távol élő dolgozók­nak munkásszállást biztosí­tanak. A fiatal pályakezdők számára pedig ugyancsak lé­tesítették egy munkásszál­lást. Lakásépítésre és -vá­sárlás támogatására szinte erőn felül áldoz a gazdaság. E sokrétű támogatás és gon­doskodás eredményeként a Szeghalmi Állami Gazdaság­ban dolgozók szociális ellá­tottsága rendszeresen javul. (bse) A magyar fizikatörténet egyik kiemelkedő alakja, a fényesség jeles tudósa, Bró- dy Imre 40 éve, 1944. decem­ber 22-én vált a fasiszta őrü­let német hóhérainak áldo­zatává, Mühldorfban, ahol 53 éves korában semmisítet­ték meg. Az európai civilizáció leg­sötétebb ideológiájának ál­dozatává .vált az a kiváló felkészültségű fizikus, aki egész alkotóéletében azért te­vékenykedett, hogy az éj­szakát is a nap fényével ra- gyogtassa be. Az olaj, a vi­aszgyertya, a gáz alkalma­zása után ez a vágy csak akkor kezdett valóra válni, amikor Lodogin alapvető ku­tatásai után, Edison és vele egyidejűleg Sawyer és Man 1878-ban bejelentették sza­badalmukat az izzólámpára. Az azóta eltelt több mint 100 esztendő alatt sokat fejlő­dött és forradalmi változá­sokon ment át csodálatos fényforrásunk, az izzólámpa. Ezeknek a korszakos változá­soknak volt egyik nagyszerű alkotója dr. Bródy Imre fi­zikus, aki már doktori disz- szertációjában elsőként szá­mította ki az egyetemes gá­zok kémiai állandóját, kvan­tumkémiai alapon. Ekkor a műegyetem nagy tekintélyű professzora mellett dolgozott, a neves Klupahthy-tanszé- ken. Az ellenforradalmi fe­hérterror elől Göttingenbe ment, ahol hamarosan Born professzor fogadta maga mellé munkatársnak. Hama­rosan hazajött, és 1923-ban az Egyesült Izzó laborató­riumában helyezkedett el. Itt kezdett foglalkozni az izzólámpa egyik legfontosabb kérdésével, az élettartammal. Hamarosan bebizonyította, hogy az aránylag kicsiny atomsúlyú argon helyett a nagyobb atomsúlyú gázokat kell alkalmazni, mért így a wolfram párolgása kisebb lesz, és megnövekszik az élet­tartam. Többféle gázzal kí­sérletezett, és így jutott el a kriptonhoz, miközben kidol­gozta a kripton ipari előállí­tásának technológiáját is. Az Ajkán végzett ipari kí­sérletekben jó segítséget ka­pott Polányi Mihálytól, Theisz Emiltől és Kőrösy Ferenctől. A kriptonlámpa, Bródy nagyszerű találmánya 1937- ben jelent meg a világpia­con, és mindjárt hatalmas elismerésben részesült. Na­gyobb fényt adott, mint elődje, és 6 wattal keveseb­bet fogyasztott, mint az ad­digi legjobb lámpák. Bródy Imre Gyulán szüle­tett, 1891. december 23-án. A reáltárgyak iránti érdeklődé­se már iskolai tanulmányai során kimagaslott. Ezen az alapon természettudományos műveltsége és logikus gon­dolkodásmódja alapozta meg kutatói tisztánlátását, biztos ítélőképességét. Ezek a kér­dések vitték az elméleti fi­zikusnak indult szakembert a műszaki kérdések megol­dása irányába. Az izzólám­pagyártás egyik legkiválóbb szakemberévé vált, és nem­csak hazai mércével mérve. Meg kell említenünk egyik legjobb szakmai segítőtársát, Setényi Pált (1884—1945), akivel együtt dolgozott az izzólámpák fejlesztésében, valamint a fotócellák és fényelemek kutatása terüle­tén Üjszerű katódsugárcsövet szerkesztettek. Foglalkoztak a szelén-egyenirányítókkal, és megcáfolták a tömegsu­gárzás elméletének tartha­tatlanságát. Érdekes lehet számunkra a szegedi tudományegyetemről az Egyesült Izzó laboratóriu­mába került Bay Zoltán pro­fesszornak, a holdszonda fel­fedezőjének visszaemlékezé­se, amelyben a híres feltalá­ló így jellemzi: ,,Bródy igen kitűnő termodinamikus volt, statisztikai termodinamikai tudása révén hozta létre a kripton izzót. Meg kell em­lítenem szerénységét, emberi nagyságát. Mi akkor a né­meteknek katonai rádiócsö­veket gyártottunk, és erre kértem 15 személy bevonulá­sa alóli mentesítését, akiket akkoriban az ún. zsidótörvé­nyek értelmében zsidónak nyilvánítottak. Felajánlottam Bródynak, hogy őt is felve­szem erre a listára. Azt vá­laszolta, hogy családjával akar maradni. Elment velük, és elpusztult.” Bródy Imrét Selényi Pál. a 20. század legnagyobb ma­gyar kísérleti fizikusa hívta a Peifer Ignác műegyetemi tanár által szervezett Egye­sült Izzólámpa és Villamos- sági Rt. laboratóriumába, és itt egymás munkáját segítve érték el nagyszerű eredmé­nyeiket. Ilyen és hasonló termé­keny életek múltak ki igaz- talanul a fasizmus sötétségé­ben, és váltak semmivé tu­dományukkal együtt, mint Bródy Imre is, 40 éve. Emlékét többek között az MTESZ egyik tagegyesülete, az Eötvös Lóránt Fizikai Tár­sulat által alapított és éven­te — 1950 óta — átadásra kerülő Bródy Imre-díj is őr­zi. Bátyai Jenő Karácsony a szeretet ünnepe. Nem hiányozhatnak ilyen­kor az ünnepi asztalról a különböző húsételek mellől a gyü­mölcsök és a tésztafélék sem. Orosházán még ma is nagy hagyománya van — elsősorban a parasztcsaládokban —, hogy kulcsos kalácsot tesznek az asztalra. A kalácssütési ha­gyományokról beszélgettünk Nagy Gyulával, a Szántó Ko­vács János Múzeum nyugdíjas igazgatójával. A zombaiak hozták magukkal — Nem orosházi specialitás a kulcsos kalács. Az oroshá­ziak ugyanis a dél-dunántúli Zombáról származnak, ahol a magyar családok gyakran sütöttek a jelesebb napokra kul­csos kalácsot. Mivel Zombára Északnyugat-Dunántúlról me­nekültek a török megszállás idején az emberek, így tulaj­donképpen Északnyugat-Dunántúlon még mindig ismerik a kulcsoskalács-készítés módját. A kalács készítésének hét mozzanata van. Az első az. őrletés. Mindig a búza első liszt­jét használták tésztakészítésre. A második mozzanat a szi- tálás. Hűvös időben a lisztet meleg helyre vitték, s egy na­pig ott tartották, majd következett a szitálás. Az egyik legfontosabb teendő a kovászkészítés. Ezt a fo­lyamatot sütőteknőben csinálták, ebben ugyanis hamarabb megérik a kovász, mivel savanyú- a fája. A kovász előállí­tása fárasztó munka. Akkor készült el a kovász, amikor a közepe megesett, s ezt követi egy újabb munkafolyamat, a dagasztás. A hozzávalókat a kovászhoz adják. így sót, kevés cukrot, vajat, illetve tojást kevernek össze. ízesítésre vaní­liát, szegfűszeget, és ritkán borsot is használnak. Előfordul, hogy nem mindig tesznek a lisztbe tojást. A dagasztás előtt az asszonyok a kezüket bekenik vajjal, hogy ne ragadjon a tészta. Akkor készül el, amikor már nem marad a kézen. Sütőabrosszal letakarják, párnákat vagy dunnát helyeznek rá. Ha jó kalácsot kívánnak nyerni, má­sodszor is megdagasztják egy kis pihentetés után. Ezután a legérdekesebb művelet, a kalácsfonás következik. A levágott darab tésztát nyújtódeszkára helyezik, és megfelelő nagysá­gúra elvagdalják. Összesen tíz különböző darabot képeznek. Sodrással mintegy 43—45 centiméter hosszú sodratokat Koz­nak létre, majd húsz percig pihentetik, utána következik a fonás. A fonás nagy szakértelmet igényel, s arra törekszenek, hogy a fonatok közti lyukak egyformák legyenek. Végül, két kerítővei bekerítik, a már elkészült rácsszerű tésztát. Sütés előtt 10—15 perccel a fölvert tojással kenőtoll segítségével megkenik a tésztát, aztán teszik a kemencébe. Előtte, úgy, mint a kenyérsütésnél szárizikkel és szalmával befűtenek. A kalácsot sütőlapátra helyezik, és úgy teszik be a kemen­cébe. A kulcsos kalács gyors sütést igényel. Ha kihűlt, ka­csazsíros kézzel az alját megkenik. A foszlós és omlós, szépen mutató kalácsot Orosházán la­kodalmak, nagyobb ünnepek, karácsony, húsvét és névna­pok alkalmával készítik'. Itt jegyzem meg, hogy a környé­ken az Orosházáról elszármazottak sütnek kulcsos kalácsot, ám ezeken a településeken, elsősorban a fonásnál, több el­térés tapasztalható. Emlékezés a múltra Hogyan készítették 30—40 esztendeje karácsonyra a kalá­csot. Tompa Istvánná, Ilonka néni, idős orosházi háziasz- szony így emlékezik: — Elkészítettük a kalácstésztát, amelyből a kulcsos mel­lett a töltött kalács is készült. Ezután bedagasztottuk az anyagot, és legalább két óráig pihentettük. Időközben elő­vettük a hozzávalókat, majd a gyúródeszkára helyeztük, és kis darabokra vagdostuk. Tíz sodratból állítottuk össze a kulcsos kalácsot. A fonáshoz nagy szakértelem kellett, jómagam édesanyám­tól tanultam ezt a mesterséget. Amikor elkészült, tepsibe helyeztük, és kis 'kelesztés után tojással bekentük. Befűtöt- tünk a kemencébe, majd behelyeztük a tepsiket. Amint ki­hűlt, már lehetett is" törni belőle. Jól emlékszem, sohasem hiányzott nálunk a karácsonyi asztalról. Utána elkészítettük a különböző töltött kalácsokat, mákost, dióst, és az ünnepen csendben körülültük az asztalt. Modern technológiával A három-négy évtizeddel ezelőtti visszaemlékezés után nézzük, hogyan készül ma, nagyüzemileg a kulcsos kalács. A kérdésre Papp Erzsébet, a Békés megyei Tanács 4. számú Sütőipari Vállalat 2. számú kenyérgyárának vezetője vá­laszol. — Az elmúlt év decemberében összesen öt tonna 'kalá­csot sütöttünk az üzemben, félkilós kulcsos kalácsból 600 darabot állítottunk elő. A modern technológiával és gépek­kel jelenleg kissé dúsítottabb tésztából gyártjuk. A dagasz- tást dagasztócsészében három perc alatt végzi el a gép. Ez­után felmérnek egy adag tésztát, amit harminc darabra osz­tanak, és a 'kiflisodró gép segítségével tésztarudakat képez­nek. A kalácsfonás után sütőlemezen alakítják ki a végleges formát. Rövid kelesztés után tojásozzák,' és a gázüzemű ke­mencében 15—20 Rerc alatt gyorsan sütik ki. A sütést kö­vetően csomagolva szállítják a kereskedelemnek. Végigjártuk tehát a kulcsoskalács-készítés módját, a több évszázados szokásoktól kezdve, egészen a mai, modern tech­nológiáig. Igaz ugyan, hogy ma már közel sincs olyan nagy keletje ennek a terméknek, mint évtizedekkel ezelőtt, ám az idei karácsonyon is bizonyára sok orosházi családban kerül majd az asztalra. Verasztó Lajos Fotó: Fazekas László Negyven éve történt A fényesség tudósa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom