Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Elhunyt Dmitrij Usztyinov December 20-án, életének 77. évében, súlyos betegség után elhunyt Dmitrij Fjodorovics Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Az SZKP és a Szovjetunió kiemelkedő személyiségének haláláról szóló hírt az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsána'k Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa hozta nyilvánosságra pénteken. Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés Ünnepség Debrecenben Negyven esztendeje, 1944. december 21-én alakult meg az új, demokratikus államhatalmat megtestesítő, a magyar nép haladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képviselőit tömörítő Ideiglenes Nemzetgyűlés.,Az évforduló alkalmából a demokratikus átalakulás kimagasló eseményének akkor otthont adó Debrecenben tegnap ünnepi megemlékezést tartottak. A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél tizenegykor gördült be a vendégek különvonata. Az érkezőket: Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Lázár Györgyöt, a Miniszter- tanács elnökét, Sarlós Istvánt, az országgyűlés elnökét és Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális életünk jeles személyiségeit a megye és a város vezetői fogadták. Közöttük volt Sikula György, az MSZMP Haj- dú-Bihar megyei bizottságának első titkára, Szabó Imre, a megyei tanács elnökei Postás Sándor, az MSZMP debreceni városi bizottságának első titkára, Acs István, a városi tanács elnöke, Kolozsvári Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke és Varga Pálné, a népfront városi bizottságának elnöke. Az érkezést követően koszorúzási ünnepséget rendeztek a Vörös Hadsereg útján levő felszabadulási emlékműnél. Az emlékművel szemben csapatzászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg díszszázada. A díszelgő egység parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, majd az Elnöki Tanács elnöke Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában ellépett az alakulat előtt. A magyar és a szovjet zászlóval, s a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített városközpontban — ahol a debreceniek ezrei kísérték figyelemmel az eseményt — felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Ezután a hazánk szabadságáért életüket áldozó hősök emlékének tisztelegve koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatán: az Elnöki Tanács nevében Losonczi Pál és Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Kádár János és Sikula György, a Minisztertanács részéről Lázár György és Köpeczi Béla művelődési miniszter, az országgyűlés nevében Sarlós István és Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke koszorúzott. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Pontban 12 órakor megkonduit a református nagytemplom Rákóczi-harangja, s „Basahalmától öspéter- fiáig” hirdette: Debrecenben népi demokratikus állam- hatalmunk születésére emlékeznek. Megteltek a református kollégium oratóriumának padsorai, majd — á Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az országgyűlés, a kopmány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte ünnepi megemlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost, Losonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenlevő tagjait, jiz országgyűlési képviselőket, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, az egyházak, az üzemek és intézmények küldötteit, s — nem utolsósorban — az Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori tagjait. Külön is üdvözölte az európai szocialista országok budapesti nagykövetségeinek vezetőit, tagjait — majd felkérte az Elnöki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. Losonczi Pál beszéde Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Kedves Elvtársak, Honfitársaim! Nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 21-én, távolodva tőle időben, immár negyvenedik évfordulóján — de közeledve hozzá jelentőségének és tanulságainak mind pontosabb felismerésében. Népünk minden évben tisztelettel hajt fejet a felszabadítók emléke előtt, és megindultan tekint vissza a felszabadulásra, a nemzeti felemelkedés e kiindulópontjára. Ezért vált április negyediké hazánk legnagyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket kutatva, róla el- mélyülten gondolkodva azonban egyre világosabban kirajzolódik a négy évtizeddel ezelőtti események egész láncolata, teljesebb összefüggése. A felszabadulás ünnepnapjával együvé sorakoznak más jeles napok is: szeptember 23., a magyarországi felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megszületése; december 21., az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakulóülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte; február 13., a főváros felszabadulása. Ha méltóan emlékezünk az április negyedikéhez vezető út fontos állomásaira, ez nemhogy halványítaná a nagy nap tiszta fényét, hanem még inkább, felragyogtatja azt. Negyven éve itt, ebben a teremben jött létre a demokratikus magyar államhatalom, itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely arra volt hivatva, hogy érvényt szerezzen a magyar nép valóságos érdekeinek, kinyilvánítsa akaratát, leszámoljon a múlt terhes örökségével, és hitet tegyen a nemzet jövője mellett. Ezerkilencszáznegyvennégy decemberében — emlékeztetett Losonczi Pál — már végéhez közeledett a második világháború, Magyarországon azonban még elkeseredett utóvédharcait vívta a fasiszta hadsereg, a tőkésföldbirtokos ellenforradalmi rendszer uralkodó körei az utolsó percekig folytatták nemzetvesztő politikájukat. A Horthy-rendszer egész politikájára a nép forradalmi erőitől való félelem nyomta rá bélyegét. Uralkodó körei rettegtek attól, hogy a dolgozó osztályok megdöntik a tőkés rendszert,, s nekik felelniük kell népellenes és háborús bűneikért. Ez volt a fő oka annak, hogy akkor sem mertek összefogni az ország demokratikus erőivel, amikor már nem volt más választásuk. A szovjet hadsereg, a szovjet nép teremtette meg számunkra azt a lehetőséget, hogy a magyar nép saját kezébe vehesse sorsát, és demokratikusan választott parlamentje nyilváníthassa ki az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó, demokratikus. antifasiszta és forradalmi erőire várt. Élt a függetlenség eszméje Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados idegen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyományok örökösei is jelen voltak a hazában. Az országot ugyan rossz ügy mellé állította az önös érdekeit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkás- mozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmdt, s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fehérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar parasztság, amelynek körében élénken éltek az agrárszocialista hagyományok, s amely örök perben állt földbirtokos ki- zsákmányolóival. A munkások és a parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmiségiek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyházi személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a nemzetgyűlés hitvallása a nácizmussal való szakításról és a függetlenségről. Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokratikus pártoknak a kommunisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; a Bajcsy-Zsi- linszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Petőfi partizánbrigád, a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő magyar antifasiszták küzdelmeit, a kommunista akciócsoportok, a diákcsopor- ' tok, a partizánosztagok, a MOKAN-komité harcait feljegyezte a történelem. így jöhetett létre a felszabadult területen népünk igazi érdekeit és akaratát kifejezve, a kommunista párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdette meg: „Lesz magyar újjászületés!” A kommunisták, az ellenállók. a szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők, a Horthy- rendszerben meghurcoltak, a közismert baloldali gondolkodásúak körül csoportosultak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiállással is sürgető emberek, vezetésükkel alakultak meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bizottságok, a falutanácsok, a direktóriumok, vagy a munkás-paraszt bizottságok. A munkások megalakították az üzemi bizottságokat. Megindították a gyárakban a termelést úgy, ahogyan azt az ország újjáépítése, az élet követelte. Nagy felelősséggel ; ellenőrizték a termelést, kor- : látozták a kizsákmányolást, S védték a munkások érdekeit. 3 Új államszervezet kellett A lerombolt, kifosztott or- szág újjáépítéséhez, az anti- i fasiszta háborúba való be- ; kapcsolódáshoz új központi j hatalom, új magyar állam- j szervezet kellett. A Függet- 1 lenségi Front felhívására a . nemzeti bizottságok napok , (Folytatás a 3. oldalon) Hild-érem Mezőhegyesnek A helyi úttörőcsapat dalos, verses műsorával kezdődött tegnap délután Mezőhegyesen az az ünnepi tanácsülés, melyen átadták a nagyközség vezetőinek településfejlesztő munkájuk elismeréseként a Hild János, európai hírű építész emlékére alapított érmet. Az eseményen jelen volt Szabó János, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Petrovai László, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese, Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese. A 7 ezer 900 lakosú nagyközség tanácselnöke. Kassai Béla ismertette a település- fejlesztésben elért eredményeket, többek között, hogy 1978-bap 570 telepszerű, több szintes lakóház épült Mezőhegyesen, nőtt a közművesített telkek száma, törekvésük továbbra is az, hogy a laza szerkezetű, parkokkal színesített építési módot alkalmazzák a' településen. Évszázados platánok közt műemléki épületek találhatók Mezőhegyesen csakúgy, mint modern családi házak, és e két stílus harmonikus összhangban egyesülve határozza meg a település képét. A parkok, zöldterületek aránya jóval az országos átlag felett van. Mindez széppé, hangulatossá teszi a nagyközséget, kifejezi az ember és természet kapcsolatát. Ennek, köszönhető, hogy az idén első ízben egy nagyközség, Mezőhegyes kapta meg a Hild-érmet, melyet a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke adott át a helyi tanács elnökének. A magas erkölcsi elismerés, a Hild-érem átadása örömmel tölti el a település lakóit, amit csak fokoz, hogy a megyei tanács, mint ahogy azt Araczki János bejelentette. a település további fejlesztésének elősegítésére egymillió forintot adományozott Mezőhegyesnek. — szatmári — Fotó: Fazekas László Ülésezett a takarékszövetkezetek megyei választmánya Tegnap, december 21-én délelőtt Békéscsabán, a Kakas étterem különtermében tartotta idei utolsó ülését a takarékszövetkezetek megyei választmánya. Nagy Pál elnök megnyitó szavai után Galambosi László, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetője e szövetkezetek létszám- és bérgazdálkodásának helyzetéről, továbbá az idei első háromnegyed év eredményeiről, s az év végi feladatokról tájékoztatott. Többek között szólt a titkárságvezető az 1984. évi üzlethálózat bővítéséről, ezen belül is a Gyulán és Békésen megnyitott takarékszövetkezeti kirendeltségek vártnál is jobb eredményeiről. Elismerően szólt a részjegyállomány kiemelkedően jó teljesítéséről, a betétállomány jelentős növekedéséről. Jónak mondotta, hogy csökkent a kölcsönkérő hátralékosok száma, ami a gondosabb elbírálásra utal. Végezetül a különböző megbízásos tevékenységek alakulását értékelte. Ezután Závogyán János, a kondorosi és Sebesi Sándor- né, a gádorosi takarékszövetkezet elnöke kért szót, elemezték a beszámolót, vázolva saját szövetkezetük helyzetét. Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke értékelte ezután a takarékszövetkezetek munkáját. Megítélése szerint 1984- ben e szövetkezetek dinamikusan fejlődtek. Az elért eredmények elismerésének hangsúlyozása után több megoldásra váró feladatra is felhívta a választmány tagjainak figyelmét a megyei szövetség elnöke. Dr. Kovács Árpádné, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa emberközeli szervezeteknek nevezte a takarékszövetkezeteket. A választmányi ülésen dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ takarékszövetkezeti főosztályának vezetője az 1985-ben bevezetésre kerülő új gazdasági szabályzókról, azok várható hatásairól tartott nagy érdeklődéssel fogadott tájékoztatót. A választmányi ülés az 1985 első félévi munkatervének elfogadásával és Nagy Pál zárszavával ért véget. j|c sfc * Az ÁFÉSZ-ek és a lakás- szövetkezetek választmánya az elmúlt napokban tartotta meg ez évi utolsó ülését. B. I.
