Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-21 / 299. szám
NÉPÚJSÁG 1984. december 21., péntek Változó hatáskörök Minisztériumok és vállalatok Kiemelt feladat a gabonatermesztés fejlesztése A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről egymás után láttak napvilágot az új jogszabályok. A legnagyobb változást minden bizonnyal a vállalatok irányítására vonatkozó határozatok hozzák majd a következő esztendőben. Alapvetően módosul a gazdálkodók és az államigazgatási szervek, vagyis a vállalatok és eddigi felügyeleti szerveik — a minisztériumok, tanácsok, országos hatáskörű hivatalok — közötti viszony. A döntési jogok egy része egy szinttel lejjebb kerül, ily módon is növelve a vállalati önállóságot. Mint az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi állás- foglalása megfogalmazta, a vállalatoknak a jövőben aktív piaci magatartást kell tanúsítaniuk, vállalkozó szellemben kell gazdálkodniuk. Ám a mostani rendszer, miután a. tulajdonjogok többségét az államigazgatási szervek, vagyis a miniszté- rumok meg mások gyakorolják, meggátolja a kedvező tendenciák kibontakozását. R versenyszférában Ezért vált szükségessé, hogy új alapokra helyezzék a vállalatok és az irányító- szervek kapcsolatát, s élesen elkülönüljenek egymástól a gazdaságirányítás feladatai és az állami tulajdon működéséhez kapcsolódó jogok. Ez utóbbiakból 1985-től kezdve jó néhány a vállalatok hatáskörébe kerül. Az áttérés a következő év január elsejétől kezdve 1986 végéig tart majd. Ám a nagy horderejű lépések nem érintik a kommunális, a közszolgáltató és a kormányzat által fontos népgazdasági érdekből kijelölt vállalatokat. Ezeknél megmarad az irányítás eddigi formája, tehát a korábbi szerv látja el. és a munkáltatói jogok — az igazgatókinevezés például — ugyanúgy a felettes szervekhez tartoznak majd. Az előzetes számítások szerint a gazdálkodók 10—20 százaléka lesz továbbra is állam- igazgatási felügyelet alatt. Az áttérés értelemszerűen abban a szférában hozhatja meg a kívánt hatást, ahol adottak már a piaci verseny feltételei. Két új típusú vezetési formára ad lehetőséget az új szabályozás: a vállalati tanács; illetve a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlése által irányítva működhet a vállalat. Az előbbi elsősorban a közép- és nagyvállalatok számára lesz megfelelő működési forma. Megszűnik a vállalatfelügyelet Akármelyik típusról is le- .gyen szó, a korábbihoz képest sokkal szélesebb skálán mozognak a vállalat jogaira vezető testület dönt az igazgató kinevezéséről, megválasztásáról és fölmentéséről. Megszűnik az államigazgatási szervek vállalatfelügyele- •ti joga, helyébe a törvényességi felügyelet lép. Ennek lényege: az adott államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a cég belső szabályai megfelelnek-e az érvényes jogi, gazdasági szabályoknak, s a vállalat betartja-e ezeket. Ám gazdasági szempontok szerint már nem értékelhetik e szervek a vállalatok munkáját; például, hogy hatékonyan használják-e ki erőforrásaikat, stb. A törvényességi felügyeletet az alapító szerv, tanácsi cégnél értelemszerűen a fővárosi, vagy megyei tanács végrehajtó bizottságának szak- igazgatási szerve látja el. A tulajdonnal, az eszközökkel való folyamatos rendelkezés joga tehát a vállalatoké. De az alapítás változatlanul az erre jogosult szervek hatáskörében marad, sőt, bővül is: a létesítés során meg kell határozniuk az új cég induló vagyonát, valamint a vállalattervezési formáját, amely a két említett típus egyike lehet. A már meglevő cégek szétválásáról, egyesüléséről esetleg egy belső egység önállóságáról, érdemben a vállalatok döntenek, de magát a határozatot az illetékesek, az államigazgatási szerv adja ki, ahogy az új igazgató megbízásánál is egyetértési joga lesz. R kormányprogram végrehajtásáért Eddig lényegében olyasfajta változásokat ismertettünk, természetesen nem részletekbe menően, amelyek az állami szervek hatáskörének szűkítését jelentik. De ezek után mi lesz az állam- igazgatás, vagyis a minisztériumok, tanácsok, országos hatáskörű hivatalok feladata? A jogok között meg kell különböztetni a szervezetek irányítására kapott felhatalmazásokat, ezeket már az előbb felsoroltuk, és a tevékenységirányítás feladatait. Ilyen például az is, hogy az ágazati irányítószervek különböző koncepciók kidolgozásával, például rövid- és középtávú iparpolitika, közlekedésfejlesztési tervezetek összeállításával segítik a gazdaságpolitika célkitűzéseit. Ezenkívül továbbra is kidolgozzák a hatósági előírásokat tartalmazó jogszabályokat. A kormányprogramok végrehajtásából is kiveszik a részüket, a különböző tevékenységeket, változásokat segítő preferenciák alkalmazásában a kormány határozza meg esetenként az érdekelt államigazgatási szervek jogait és lehetőségeit. A piacfelügyeletet viszont nem leAet ágazatokra lebontva gyakorolni, hiszen az egyes • piacok kölcsönösen függnek egymástól, mintegy lépcsőzetesen egymásra épültek. Éppen ezért e tevékenység a kormányzat feladata lesz. V Érdekes módon alakult a korábban sokat kifogásolt utasítási rendszer. A vállalat életére jelentős hatást gyakorló és működésüket hosz- szabb távra meghatározó utasítást csak a Minisztertanács előzetes hozzájárulásával lehet adni, s az esetleges kárért a döntéshozó bizonyos kivételektől eltekintve anyagi felelősséggel tartozik. A vállalat végső esetben igazának. érvényesítéséért még bírósághoz is fordulhat. E vázlatos felsorolásból is kiderült, nagymértékben megnövekszik a vállalatok önállósága. Az államigazgatási szervek munkája ennek megfelelően átalakul: a vállalatfelügyelet operatív feladatai megszűnnek, s helyettük az ágazatban végbemenő változások folyamatos felmérése, a megfelelő jogszabályok kidolgozása, és a kormányzat céljainak érvényesítése ró változatlanul komoly feladatokat ezekre a szervekre. ' Lakatos Mária Békés megye mezőgazdasága termeli meg az ország gabonaszükségletének több mint 10 százalékát. Az „ország éléskamrájaként” emlegetett területen az idén felemás helyzet alakult ki a két legfontosabb növénynél. Búzából rekordtermés született, ezzel szemben kukoricából nem sikerült elérni a tervezett mennyiséget. A gabonaágazat idei eredményeiről, a jövőbeni elképzelésekről beszélgettünk Hankó Lászlóval, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának helyettes vezetőjével. Harminckét nagyüzem az IGP-ben — A megye mezőgazdasági üzemei 1984-ben hány ezer hektáron termesztettek gabonát? Értékelje röviden az egyes növények termesztésének tapasztalatait. Sike- rült-e teljesíteni az ágazattak összességében az idei tervet? — Ebben az esztendőben is, csakúgy mint a korábbiakban, a vetésterület több mint 60 százalékát foglalta el gabona. Mindez összesen mintegy 250—260 ezer hektárt jelent. Búzából 130 ezer hektáron, kukoricából 110 ezer hektáron, míg egyéb gabonaféléből — rizs, árpa, zab — 20 ezer hektáron termeltek a gazdaságok. Kalászosokból — búza, árpa, zab — kiemelkedő eredményt értek el az üzemek. A kedvezőtlen időjárás miatt rizsből nem sikerült elérni a tervben megfogalmazottakat. Kukoricából — az aszályos időjárás következtében — a tervezett alatt maradt a hozam. El szeretném mondani, hogy ebben nagy szerepe volt az előző, 1983. évi szárazságnak is. A talajok vízkészlete alaposan lecsökkent a két aszályos év miatt. Hozzáteszem, a kevesebb kukoricát olyan magas ráfordítással termelték meg a gazdaságok, mintha két tonnával több lett volna a hektáronkénti átlag. Ennél is nagyobb veszteség érte a kukoricave- tőmag-előállító üzemeket a megyében. összefoglalva elmondhatom, hogy gabonatermesztésünk — a fenti okok miatt — a várt eredményt nem tudta hozni, de sikerült megközelíteni a tervezett meny- nyiséget. Mindez azt jelenti, hogy a megyéből kevesebb lesz a kiszállított gabona- mennyiség, mint korábban. A gazdaságok ésszerű takarmánygazdálkodással az állatállomány szükségletét fedezni tudják. — Az intenzív gabona- programban hány mezőgazdasági üzem vesz részt a megyéből? Mit az IGP a gazdaságoknak? — Az intenzív gabonaprogramban 32 nagyüzem, mintegy 100 ezer hektárral ■ vesz részt. Elsősorban a KITE és az IKR keretében termesztik ezeket a növényeket. Jelentősen javultak a műszaki feltételek is az IGP belépésével. Megjegyzem, ezek a géprendszerek Igen drágák, de- úgy vélem, enélkül elképzelhetetlen a fejlődés. Jelenleg is folyamatos az IGP—4-hez való csatlakozás, igaz, szerényebb mértékben a korábbinál. Ennek fő oka elsősorban az anyagiak hiánya: Az utóbbi időben bővült a tárolótér is a megyében. Még ma is előfordul azonban, hogy szükségtárolóban kénytelenek elhelyezni a gabonát. A nyáron is megtörtént, hogy huzamosabb ideig fólia alatt volt a búza. Néhány helyen megpróbálkoztak a nedves tárolással. Elűrelépés a technológiában — Az utóbbi időben Jelentős előrelépés történt a fajtaváltásban. Ügy érzem, hatékonyabbá vált a műtrágyafelhasználás is. Elemezze röviden a termelési tényezőket? — Elöljáróban azzal kezdeném, hogy jelentősen javult a biológiai alap. Az intenzív fajtaváltás tanúi lehettünk a búzánál, a kukoricánál és az árpánál. Közös erőfeszítéssel elértük, hogy ma már az üzemek az egyes táblák adottságainak megfelelő fajtát tudják termeszteni. Búzából és kukoricából több mint húsz korszerű hazai és külföldi fajta közül választhatnak a szakemberek. A műtrágya-felhasználás mennyiségileg nem nőtt ugyan, de szakszerűbbé vált a felhasználás, javult a hatékonyság. Két éve már talajvizsgálat alapján folyik a műtrágyázás. Tavaly több üzemben a levélanalízis segítségével tervezték a tápanyag-visszapótlást. Hozzáteszem: az aszály miatt 1984- ben az öntözést is előtérbe helyezték több helyen. Mindez költséges, de a termelés biztonságát növelő eljárás. Itt szeretnék szólni az emberi tényezőről, amelynek a jövőben — megítélésem szerint — még fontosabb szerepe lesz. A szakemberek és az ágazatban tevékenykedő valamennyi dolgozó egyre inkább érti a dolgát. — Az elmúlt években nőtt a talajjavításban részesült terület megyénkben. Ennek jó részén gabonát termelnek. Emellett a gyepgabona váltó gazdálkodás elterjesztését is szorgalmazzák. Mi a helyzet ezen a területen a megyében? — Az elmúlt időszakban jelentős országos támogatással megyénkben mintegy 55 —60 ezer hektáron fejeződött be a melioráció. A javított táblákon emelkedtek a hozamok. A gyep-gabona váltó gazdálkodás iránt néhány gazdaságban — újkígyósi Aranykalász, csabacsüdi Lenin Tsz-ek — érdeklődnek. Megítélésem szerint nem lenne rossz módszer, mindez azonban csak jelentős költséggel valósítható meg. Távlati tervek — Szóljon röviden az ágazat 1985-ös elképzeléseiről és a VII. ötéves tervi fejlesztésekről. — Most ősszel a gazdaságok mintegy 135 ezer hektár búzát vetettek el. Az állomány minősége jelenleg jobb a tavalyinál, korszerűbb a fajtaösszetétel. Nőtt az őszi árpa vetésterülete. Az üzemek négyezer hektárral nagyobb területen juttatták a földbe e növény magját, mint 1983-ban. Kukoricából várhatóan marad a vetésterület 110 ezer hektár körül. Szeretnénk 1985-ben az országos előirányzatnak megfelelő részesedést elérni gabonából, s ezzel teljesülnének a VI. ötéves tervben megfogalmazott célok. Jól megalapozva várnánk a VII. ötéves tervet, amelyben tovább nőnek a követelmények. A vetésterület megtartása mellett a termésmennyiség emelését tervezzük. A költségek csak úgy emelkedhetnek, hogy az egységnyi termékre jutó ráfordítás ne nőjön. Minőség és hatékonyság! Ez lesz a hetedik ötéves terv két legfontosabb tényezője a gabonaágazatban.- Verasztó Lajos Január 1-től kötelező a taxióra fl magántaxizás sem aranybánya? Mit is tesz az ember, ha késésben van, és rohan? Ha nem akar késni, akkor taxit hív, az utcán leinti, vagy a taxiállomáson bevágja magát az autóba, és máris száguldhat. Száguldhat, taxiból válogathat, van belőlük bőven. A Volán- és a magántaxik róják az utakat, s amíg a kocsi kerekei falják a kilométereket, jut idő egy kis tereferére is. S ilyenkor — jó magyar szokás szerint — mi másról is szó esik, mint például a pénzről. Elöljáróban csak annyit: nem szoktam taxival utazni, az árfolyamokat, a Volán- és a magántaxik közötti különbségeket sem ismerem, pontosabban ismertem. Mert ahhoz, hogy némi fogalmam legyen minderről, taxival kellett utaznom, mégpedig a Volán, a Csaba, a Körös és a magánzó taxival. A szóbeszéd a taxisok mesés jövedelméről regél. Nem tagadom, a viteldíjak alakulására is kíváncsi voltam. Ez utóbbiról csak annyit: mindig ugyanazon a helyen szálltam be és ki. A viteldíj 16 és 25 forint között alakult, de mindig más, sosem volt ugyanaz. * * * A Csaba taxi fehér Moszkvicsával indulunk. Vezetője nyugodt tempóban hajt. Készségesen válaszolgat, a CB-rádión keresztül a központtól újabb fuvart kap. Amikor a célhoz érkezünk, bemutatkozom, kicsit meglepődik. — Másfél éve főállásban taxizom, előtte vállalatnál gépkocsivezetőként dolgoztam. Hogy miért vállaltam? A magam ura vagyok, akkor jövök munkába, amikor nekem tetszik. Három gyerekem van, közülük egy óvódás, egy iskolás, a legkisebbel a feleségem gyesen van. Több időm jut a családra — sorolja, s közben a kifüggesztett tarifatáblázatot böngészem. Az alapdíj 8 forint, a viteldíj kilométerenként 7 forint, mindez tarifahatáron kívül 14 forint, a várakozás percenként 2 forint, a telefonrendelés 20 forint. A kocsi taxiórával felszerelt, de vezetője azt nem használja. — Hiába vettem, nem tudom használni a 10 ezer 400 forintos készüléket. Tízzel többet ugrik, vagy menet 'közben lenulláz, szóval megbízhatatlan. Egyes típusokkal csak a gondunk van. S a fizetés? Tíz—tizenkét órás 'műszakokban, borravalóval.!. — s elharapja a mondat végét. — Szóval változó, jó közepes átlagnak felel meg. A Körös taxi Skodájával teszem meg a második utat. A pilóta ismerős, közlékenyebb is. De, amikor a pénzről beszélünk, diszkréten témát vált. A magánzó, vagyis egyik szervezethez sem tartozó magántaxis főállásban is taxizik a Volánnál. Hogy másodállásban miért csinálja ugyanazt? — Havonta két hetet dolgozom, két hétig szabad vagyok. Sok a szabad időm, így érthető, ezért is vágtam bele nyolc hónapja, de január elsejétől abbahagyom. Már nem nyerő szakma — dörzsöli össze hüvelyk- és mutatóujját. — Nincs olyan nagy igény, mint amennyi 'kocsi fut. Egy éve vettem a Ladát, nyolc hónap alatt 35 ezer kilométert futottam vele. Kímélem a gépet, meg aztán elég is volt. — Az autóban nincsen sem taxióra, sem CB, viszont a magnó csodálatos rfiuzsikát szolgáltat. — Január 1-től kötelező a taxióra, én egy kezdőnek eladtam, amíg el lehetett. * * * A taxiállomáson egymás után sorakoznak a Volánkocsik, a Csaba étterem előtt a parkolóban a magántaxik várakoznak. Ez utóbbiak egyikébe találomra ülök be — beszélgetni. Pilótája diplomás, munkaviszony mellett dolgozik. Persze a magántaxisok között is nagyon sokféle foglalkozású váltott iparengedélyt, van közöttük diplomás, középfokú végzettségű, szakmunkás egyaránt. Néhány perc múlva, fuvarhiány miatt, más magántaxisok is a kocsikban ülnek, együtt csevegünk. — Volán- és a magántaxisok között nem felhőtlen a kapcsolat. Volt úgy, hogy kölcsönösen kiszúrtunk egymással. Csak egy példát említek: a műkő virágtartót a kocsi mögé tették, s amikor egyik kollégám tolatott, nekiütközött. A kocsi hátulja megsérült, miközben ők nagyot röhögtek — mutat balra. — Persze mi sem hagytuk magunkat — meséli egyikük. — Olykor a szemtelenségük nem ismer határt — kontrázik egy Volán-taxis. — A mi telefonunk cseng, felveszik, s mennek a rendelésre. Ha nincs fuvarjuk, akkor CB-n átkapcsolnak a mi csatornánkra, lehallgatják a rendelést, és elhalásszák előlünk a fuvart. Mire mi odaérünk nincs utas, szóval „habcsókra” megyünk — hallom, s közben megérkezünk. A legalacsonyabb árat fizetem. — Mi 5 forint 80 fillérrel és nem 7-8 forinttal számolunk — emeli fel mutatóujját búcsúzáskor a Volántaxis. Csendes hétköznapi este. A legkülönfélébb márkájú kocsik sorakoznak egymás mögött. Az utasok, a szemlélődő szerint, nem válogatnak, abba a járműbe ülnek, amelyik közelebb van. Napjainkban Békés megyében 98 magántaxis dolgozik, a legtöbben, ötvenhatan Békéscsabán. A magántaxisoknak mintegy harmada főállású, a többiek munkaviszony mellett dolgoznak. — Ki lehet taxis, és milyen feltételék mellett? — faggatom Bordiné Szilágyi Ilonát, a KIOSZ megyei titkárhelyettesét. — Aki megfelelő végzettséggel, iparengedéllyel, négyajtós személygépkocsival és annak üzemben tartási engedélyével rendelkezik, az taxizhat. Nagyon divatos szakma lett, a kisiparos létszám- növekedés a magántaxisok számával nőtt — s máris a tarifáról beszélgetünk. A taxizás szabadáras, kilométerenként 6—10 forint között mozoghat. A megyében általában ez az összeg 8 forint. Azt is megtudom, hogy néhány magántaxis ellen a KIOSZ-hoz érkezett panasz, ugyanis túlságosan magas árat számoltak fel. Persze a KIOSZ, erejéhez képest, mint más kisiparosokat, támogatja a magántaxisokat is. A Csaba munkabrigádot felvevőhellyel és CB- adóvevővel segítették. Ez a kollektíva nagyon szigorú követelményeket támasztott önmagával szemben: ha az utast nem úgy szolgálják ki, mint az íratlan törvényeinkben rögzítették, akkor ezt a taxist kirekesztik maguk közül. Hogy miért csak a Csaba taxit részesítették támogatásban? A válasz roppant egyszerű: kérték, s a szolgáltatásfejlesztési alapból juttattak is pénzt nekik. Ha a Körös taxisok kérik, s lehetőség lesz rá, úgy ők is részesülhetnek támogatásban. * * * S mint mindenhol, a magántaxisok is fizetnek adót. A főállásúak éves adóalapja 72 ezer, a munkaviszonyos és nyugdíjas taxisok 54 ezer forint után fizetnek. Az előbbiek tb-je havonta 2 ezer 200 forint, a kezdőké 900 forint, az utóbbiaké 250 forint. A kiadások sorába tartozik még a kötelező és megemelt Casco-biztosítás, a kocsi üzemeltetési, javítási és karbantartási díja is. Hogyan lehet a taxizásból megélni? Íme néhány, szakmabeli válasza: — Átlagos fizetésnek felel meg a keresetem. — Mellékállásban többet keresek, mint főállásban. — A főállásom fizetéséből és a mellékállásból jól kijövök, ha nem is sokat, de tudok félretenni. — Megélni, meg lehet, de meggazdagodni nem ... Szekeres András
