Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

NÉPÚJSÁG 1984. december 21., péntek Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) vitájában felszólaló Szikszói Ferenc a lakosság és a ta­nács közvetlenebb kapcso­latát szorgalmazta, a nyílt­ság, az őszinteség, mint az együttes cselekvés biztosíté­kainak további kiaknázását javasolta. Sasala János a megvalósítás feltételeiről, az önállóság és a felelősség együtteséről beszélt. Szarvas Attila a mezőkovácsházi körzet közigazgatási átszer­vezésének tapasztalatairól beszélt, hangsúlyozva, hogy azok összességében kedve­zőek. A testület a beszámolót elfogadta. A harmadik napirendként Békés megye Tanácsának 1985. évi költségvetését és fejlesztési tervét vitatta meg a testület. A jövő évi költ­ségvetés kiadási tervezete az 1984. évi eredeti előirány­zathoz képest 11,4 százalék­kal növekedett. Ami a fej­lesztést illeti, jövőre az idei­vel csaknem azonos összegű, 924 millió forint a beruhá­zásra fordítható összeg; 160 célcsoportos lakás építését tervezik, a személyi tulajdo­nú lakásépítés megközelíti a 3 ezret; 140 hellyel bővítik a bölcsődéket, a szociális ott­honi helyek száma 100-zal nő, 250 új óvodai hely, 27 általános iskolai tanterem. 7 középiskolai osztályterem lé­tesül. A napirend vitájában felszólaló Araczki János, me­gyei tanácselnök-helyettes arról beszélt, hogy az igé­nyek meghaladják a lehető­ségeket, épp ezért az alapel­látás javítására kell elsősor­ban törekedni. Szólt a felújí­tási feladatok fontosságáról, az energiaracionalizálási programról, a fegyelmezett gazdálkodásról. Fodorné Bir- gés Katalin hozzászólásában ismertette a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa ál­lásfoglalását a megyei ta­nács jövő évi költségvetési és fejlesztési tervéhez. Az ál­lásfoglalás helyesnek ítéli meg a feladatok rangsorolá­sát, s azt, hogy a fejlesztési tervben elsőbbséget kapott a lakásépítés, az általános is­kolai tanteremfejlesztés, a kórházrekonstrukció, az egészséges ivóvízzel való el­látás, a fiatalok és nagycsa­ládosok 3 éves lakásellátási programja, Ugyanakkor, mint korábban, most is jelezte, hogy a célcsoportos lakások száma változatlanul kevés. Ebből a minimális igények is alig-alig elégíthetők ki. Épp ezért szükségesnek tartja, hogy a megyei tanács évköz­ben is vizsgálja meg a lakás- helyzet alakulását, a fiata­lok és nagycsaládosok la­kásigényeinek kielégítését, a telekellátás és a telekárak milyenségét. Az oktatás te­rületén a középiskolai tan­terembővítés gondjaira, a szakmunkás-, ezen belül a technikusképzés fontosságá­ra hívta fel a figyelmet. 'A napirend vitájában felszó­lalt Kerekes József né és Illyés Sándor. A testület az előterjesztések és a vita alapján elfogadta a megye jövő évi költségvetését és fejlesztési tervét. A bejelentések sorában a legutóbbi tanácsülésen in­terpelláló Dorogi Ferencné körösladányi tanácstag elfo­gadta a hozott intézkedést. Ugyanakkor újabb témában, a Dévaványa—Békés autó­busz-közlekedés megoldásá­ban kérte a megyei tanács segítségét. Végezetül a me­gyei tanács felmentette Richweisz Ferencet, a sze­mélyzeti és oktatási osztály vezetőjét, akit a megyei ta­nács MSZMP apparátusi bi­zottsága titkárává választot­tak nemrég. A testület' Fa­zekas Imrét nevezte ki a me­gyei tanács személyzeti és oktatási osztályának veze­tőjévé. S. F. Felmentések, kinevezések Dr. Bányász Rezső, a Tá­jékoztatási Hivatal elnöke Gerencsért Jenőt — érdemei elismerése mellett, nyugál­lományba vonulása miatt — felmentette a Képes Üjság főszerkesztői tisztségéből. Egyidejűleg a lap főszer­kesztőjévé Kovács Mihályt nevezte ki. A Tájékoztatási Hivatal elnöke dr. Garam Józsefet — érdemei elismerése mel­let, nyugállományba vonulá­sa miatt — felmentette a Fi­gyelő főszerkesztői tisztsé­géből. Egyidejűleg dr. •Varga Györgyöt főszerkesztővé ne­vezte ki. Orvosi ügyeletek Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon íolyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén, a Semmelweis u. 1. szám alatt. Gyomaendrődőn a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hl- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva. AR 41-19, hívószám: Békés. 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra Is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra Is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Cí­me: Szeghalom, Ady u. 1/6. Tel.: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Bucsa: szombat reggeltől hét­fő reggel 8 óráig központi ügye­let Karcagon. Telefon: 222. He­lye: Karcag. Vörös Hadsereg u. 27. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Puskin u. 1. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reggel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti-.ügyelet <1*Könd u. 76. ez. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-lg. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén központi orvosi ügye­let Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kaszaper, Nagy- bánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza betegeinek. Az ügyelet helye: Mezőkovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Medgyesegyházán: péntek 17 órától hétfő reggel 8 óráig Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Gábortelep, Pusztaottlaka, Nagy­kamarás, Almáskamarás, Kever- mes, Dombegyház, Kunágota, Dombiratos, Kisdombegyház, Ma- gyardombegyház és Lökösháza betegei a központi ügyelethez fordulhatnak. Az ügyelet helye: Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 72. A fel nem sorolt községekben hét közben, hét végén készenlét, illetve összevont orvosi ügyelet van! Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. Rövidesen megkezdődnek megyénkben is a munkásőrök ál­lománygyűlései. Ezeken a számvetés mellett ünnepélyes kere­tek között avatják fel az új munkásőröket. Hogy majd ola­jozottan menjen minden, az előképzősök Gyulán többször el­próbálják a fogadalomtétel ünnepélyes pillanatait Fotó: B. O. fl kapcsolatok jegyében: Színházi vendégrendezés Zólyomban A zólyom—besztercebá­nyai J. G. Tajovszky Színház és a Békés megyei Jókai Színház két éve kialakult kapcsolatának egyik jelentős állomása az a ma esti zólyo­mi premier, melyen Rencz Antal, a békéscsabai színház főrendezője állítja színpadra Sarkadi Imre Az elveszett paradicsom című színművét. A színházak vezetői ez év nyarán írták alá azt a meg­állapodást, mely a két mű­vészeti intézmény további kapcsolatainak tervét tartal- ' mázzá. A Sarkadi-bemutatót és Rencz Antal vendégrendezé­sét követően 1985-ben a szlovákiai színház egyik ren­dezője szlovák szerző da­rabját rendezi Békéscsabán, megszervezik 10—10 színházi szakember, színművész ta­pasztalatcsere-látogatását ; 1986-tól pedig vendégjáté­kokra is sort kerítenek. A ma esti bemutatón részt vesz Ambrus Zoltán, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezető­je, valamint Keczer András, a Jókai Színház igazgatója és Csányi Tibor gazdasági igazgató. Ünnepre készülnek a kamarásiak A közös tanáccsal rendel­kező két község, Nagyksrma- rás és Almáskamarás lakói másokhoz hasonlóan készül­nek az ünnepekre, sajnos ebbe azonban néhány gond is vegyül. Ami az élelmiszer és ipar­cikkellátást illeti, egyik fa­luban sincs jelentős hiány­cikk. A két almási és a négy nagykamarási élelmiszerbolt a városok színvonalához kö­zelítő választékot kínál: sza­loncukor, fenyőfa van bőven. Hiányzik az üzletekből azon­ban a déligyümölcs — ezen a téren mostohának érzik magukat a helyi lakosok. Húsárukból, frissen vágott sertéshúsból a helyi szövet­kezet technológiai vágóhídja jó ellátást biztosít. A már-már nyomasztó gondot a szén hiánya okoz­za. Október óta a két falu TÜZÉP-telepére csak kis mennyiségek érkeznek, a vá­sárlóknak személyenként 5— 5 mázsát szolgálnak ki a tü­zelőanyagból. Ez a probléma körülbelül kétszáz lakást érint — a községek vezetői bíznak benne, hogy külső se­gítséggel végre megoldódik a szénhiány. A két község közös taná­csán a közelmúltban- kiosz­tották a rendkívüli szociális segélyeket — az idén másod­szor —, amelynek így, ünnep közeledtével különösen jól jönnek a rászorulóknak, összesen 300 ezer forintot osztottak szét 450 kisnyug­díjasnak, egyedülállónak, vagy éppen nagycsaládosok­nak. Ma, pénteken az almás- kamarási öregek napközijé­ben tartanak fenyőünnepélyt a bentlakó húsz idős ember­nek, a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a helyi termelőszövetkezet tá­mogatásával. m. sz. zs. Életveszélyes fázisceruza árusításának megtiltása A Magyar Elektrotechnikai El­lenőrző Intézet (MEEI)) megál­lapította, hogy magánkereske­dőknél, valamint állami kiske­reskedelmi üzletekben a MEEI kötelező jóváhagyása nélkül for­galmazott, a Tester GMK által gyártott Horny-típusú 190—250 voltos egysarkú feszültségkém­lelő (úgynevezett fázisceruza) használata, vagy akár kipróbá­lása is életveszélyes. A MEEI vizsgálata alapján a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet az életveszélyes fázisce­ruza forgalmazását megtiltja, felhívja a magánkereskedők és a kereskedelmi vállalatok figyel­mét, hogy az. árusítást azonnal szüntessék meg, s a vásárlókat kártalanítsák. Felhívás a véradókhoz A Vöröskereszt békéscsabai városi vezetősége és a megyei vérellátó szolgálat kéréssel for­dul a Békéscsabán és környé­kén élő véradókhoz. Az ünne­pek idején is előfordulhat olyan baleset, amikor szükség lehet az életmentő vérre. Ezért vér­csoporttól függetlenül várják a véradók jelentkezését, akik de­cember 24-től január 2-ig szük­ség esetén felajánlják vérüket. A véradás, a segítségnyújtás feltétele ez időszak alatt a tar­tózkodás az alkoholtartalmú ita­loktól és a kávétól. A segítő­szándékot december 22-én 16 óráig a megyei vérellátó szol­gálatnál (Békéscsaba, Gyulai út 20., tel.: 22-023) lehet bejelente­ni. Az ezt követő időpont után a segíteni szándékozók a városi kórház 23-544-es számán a 112- es melléken jelentkezhetnek. Kérik, hogy a véradók mondják meg saját telefonjukat, vagy la­káscímüket, ahol szükség ese­tén megkereshetik őket a vér­ellátó szolgálat dolgozói. Sokat jelent az is, ha csupán néhány napos ,.ügyeletet” vállal egy-egy véradó. Gyógyszertári iigyeletek A zavartalan gyógyszerellátás érdekében a Békés megyei Gyógyszertári Központ a követ­kezőképpen határozott a gyógy­szertárak nyitva tartásáról. De­cember 23-án, vasárnap reggel 8-tól 16 óráig nyitva tart Békés­csabán az István király téri gyógyszertár, Békésen, Gyulán, Orosházán és Szarvason az éj­jel-nappal nyitva tartó gyógy­szertár, a mezőberényi, a sar­kadi, a szeghalmi, a battonyai, Gyomaendrődőn pedig az end- rődi területen levő gyógyszer- tár. Reggel 8-tól 14 óráig lehet recepteket kiváltani, gyógyszert vásárolni Békéscsabán a járói­nál és a Petőfi utcai, Gyulán a Kossuth utcai, Orosházán a pi­actéri gyógyszertárban. Ezenkí­vül nyitva tart még a dévavá­nyai, az újkígyósi, a tótkomló- si és a vésztői gyógyszertár. December 30-án, vasárnap reg­gel 8-tól 16 óráig várja a bete­geket a békéscsabai, békési, gyulai, orosházi és szarvasi éj­jel-nappali gyógyszertár. Reggel 8-tól délután 2 óráig lesz nyit­va a békéscsabai Petőfi utcai, a mezőberényi, az endrődi, az újkígyósi, a battonyai, a mező­kovácsházi, a tótkomlósi, a sar­kadi, a szeghalmi és a vésztői gyógyszertár. Az orvosi ügyeletek a jelen­leg meghatározott munka- és ünnepnapokhoz igazodnak. A gyógyszertárak közül az ünne­pek idején az egyébként is ügyeletet tartóak lesznek nyit­va. Követelmények és lehetőségek T örvényt alkotott az országgyűlés, elfogadta az 1985. évi állami költségvetésről beterjesztett javaslatot. Megszokott, minden esztendő végén időszerű fel­adata ez a képviselőknek, ám most — igazolta a törvény- javaslat vitája — az elvárhatónál, az ilyenkor tapasz­taltnál is fokozottabb volt a figyelem, a felelős mérle­gelés. Fokozottabb volt, mert 1985 egyszerre befejező esztendeje a hatodik ötéves tervnek és előkészítő éve a hetedik középtávú programnak. Olyan időszak, amikor lehetőségeink és feladataink körvonalai élesebben kiraj­zolódnak abban a helyzet- és teendőtükörben, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresz- szusára kibocsátott irányelvei tártak elénk. Ezek tudatában, valamint a törvényjavaslatot bevezető expozé és a felszólalások ismeretében megállapíthatjuk, az 1985. évi állami költségvetés a realitások tiszteletére alapozódott, olyan tennivalókat határoz meg, amelyekhez a feltételek rendelkezésre állnak, illetve — kemény munkával — folyamatosan megteremthetők. Biztató jelekkel és gondokkal egyaránt szolgált az utolsó munkanapjainál tartó 1984-es esztendő. Ezek a biztató jelek — mint amilyen a nemzeti jövedelemnek az előirányzottnál némileg nagyobb növekedése, az ipari termelésnek a tervezettet meghaladó mértéke — elen­gedhetetlen feltételeivé váltak annak, hogy a jövő évben több tekintetben előre, s nemcsak előre, hanem felfelé is léphessünk. Ilyen összetett lépés a beruházások és a reálbérek csökkenési folyamatának megállapítása. Mindezt persze csak kemény munkával, s okosabb ésszerűbb gazdálkodással tudjuk elérni. Ennek útját- módját is meghatározta az országgyűlés, amikor kimon­dotta, hogy az ipar a jelenleginél nagyobb mértékben já­ruljon hozzá a külgazdasági egyensúly további javításá­hoz, a behozatal bővülését kétszeresen meghaladó gya­rapodás a kivitelhez. Ilyen és hasonló kockái vannak annak a mozaiknak, amely az 1985-ben megteendő út ké­pét tárja elénk. Amint látjuk, szó sincsen arról, mintha súlyuk vállakat, inakat Toppantana. Lehetőségeink reális, felelős felismeréséről van szó — és ezt a képviselők vé­leménye, pozitív és negatív előjelű tapasztalatok sorolá­sával jól érzékeltette — arról, hogy igenis mód van a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozására. Elhangzottak jó példák és meghökkentő esetek a par­lament ülésén forrásaink értő és balkezes kezeléséről, szinte filmként pergetve le előttünk mindennapjaink el­lentmondásos gyakorlatát. A törvényjavaslatot indokoló expozé, az ahhoz kapcsolódó — terv- és költségvetési bi­zottsági — véleményezés sem szűkölködött olyan, meg­fogható tényekben, amelyek azt mutatták, lehetnénk — legyünk! — jobb sáfárai javainknak, a társadalmi va­gyon termelésre fogható részének. Hiszen igaz, a fejlett tőkés országok piacain sokféle hátrányos megkülönböz­tetésben van részünk, igaz, hogy — egyetlen részpéldára utalva — ötszáz dollárral csökkent egy tonna marhahús exportára, ám az is igaz — és erről mintha a kelleténél halkabban esnék szó —, hogy az idén kivitelre került ipa­ri termékek között az először gyártott, azaz új és lénye­gesen korszerűsített áruk aránya csupán öt százalékot ér el... Aminek látszatra nincsen sok köze ahhoz, az el­képzeléseknek megfelelően felépül-e 1985-ben a költség- vetésben szereplő nyolcszáz általános iskolai tanterem, megteremtődik-e a fedezet a tervezett — elsősorban a nyugdíjasok, a nagycsaládosok körét érintő — szociál­politikai intézkedésekre, valójában azonban mindannyian tudjuk, nagyon is szoros a kötődés, logikus a kapocs a két dolog, yalamennyi tervezett teendő között. Aligha lehet eléggé hangsúlyossá tenni azt a sorrendet, hogy először a nemzeti jövedelem előállításában kell feljebb jutni, változatlanul elsőbbséget szükséges adni az ország külső pénz,ügyi egyensúlya javításának, s csak azt követően, kellő fedezet birtokában kerülhetnek sor­ra a lakossági fogyasztáshoz, az egy főre vetített reáljö­vedelemhez fűződő elképzeléseink, terveink, céljaink. Meglehet, nem kellemes ezt a sorrendet tudomásul venni — és ennek halk felhangjai olykor beleszövődtek a par­lament realista tárgyalási hangnemébe is —, ám éppen a közös érdekeltség teszi elkerülhetetlenné. Az a. közös érdekeltség, melynek egyszerre kell látnia az 1985-ös év kiviteli többletét és a felépítendő 74—75 ezer lakást, az anyag- és energiagazdálkodás fokozott tempójú ésszerű­sítését és a lakossági alapellátás szerény javítását, kü­lönös tekintettel a kistelepüléseken élőkre. Amik persze pusztán kiragadott mozzanatok az országgyűlési tanács­kozás jelképezte, elemezte jövő esztendei gazdálkodási feladatokból, de talán megfelelően érzékeltetik, először termelők vagyunk — kell, hogy legyünk —, csak utána következhet fogyasztói szerepünk, bár bizonyos, ez az utóbbi szerep sokak számára kedvesebb. a z ülésszakot megelőző bizottsági tanácskozásokon 34 képviselő mondta el véleményét a törvényjavas­lat vitájában. A pénzügyminiszteri expozét követő­en tizenhármán kértek szót. Lakásgondok, iskolaépítés, tanácsi gazdálkodás, az időskorúak helyzete — így vál­takoztak a témák, amelyek teendőinket is meghatároz­zák. A jövő évi költségvetésben — a felszólaló mi­niszterelnök-helyettes szerint — a legutóbbi esztendőké­nél nagyobb követelmények fogalmazódtak meg és több a kockázat is benne. Mégis, mindkettőt vállalni kell. Mert csakis ezek vállalásával —és a követelmények teljesíté­sével — érhető el a szerény haladás 1985-ben, ami azon­ban már alapja lesz a hetedik ötéves terv kezdetének, a fejlődés meggyorsítását ígérő fél évtizednek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom