Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
1984. december 20., csütörtök CHliUkfiTd Százhatvan éve született Szabó Károly, a könyvtáros „Ha kérdik, hogy vagyok Mondjad, hogy jól vagyok Hejh, reggeltől estig A könyvtárban vagyok." Ez a versike, mint egykoron a kódexmásoló szerzetesek és apácák hangulatát idéző glosszák (lapszéli jegyzetek), úgy idézi fel a könyvtáros, Szabó Károly — korban nem is túlzó életérzését. Szabó Károly 160 évvel ezelőtt a reformkor előestéjén, 1824. december 14-én született. A köröstarcsai evangélikus plébános házában aligha sejtették ezen a napon, hogy az újszülött gyermeket majd , mint tudóst a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választják. Nem is volt még ekkor magyar akadémia. Felcseperedvén az ifjú Szabó Károly rendesen a kor szokása szerint jogi tanulmányokat folytatott. Fiatal okleveles ügyvédként 1848. júniusában Békés város főüügyészévé. ahogy akkor szokásban volt mondani, tiszti ügyészévé választotta. Szabó Károly nem fogadta el ezt az állást. Elutasító elhatározását azzal indokolta, hogy nem vállalkozik a lakoss'ág mozgalmának elfojtására, mely a Táncsics Mihály kezdeményezte városi közlegelők felosztása ellen irányult volna. Ehelyett pár hónapig Kossuth lapjának szerkesztőségében dolgozik, majd beáll az önkéntes* nemzetőrök közé, és Békés vármegye gyalogzászlóaljában részt vesz a szabadság- harcban. A Délvidéken harcol. kitűnik bátorságával és könyvszeretetével. Megakadályozza, hogy a Szerviczky- kastély szép könyvállománya elpusztuljon. A világosi fegyverletétel után szülőföldjén húzódik meg. Néphagyományok gyűjtésével kezd foglalkozni, de emellett élénk érdeklődést tanúsít szülőfaluja, Köröstarcsa története iránt, amelyet megír, és a Köröstarcsán és környékén végzett helységnévgyűjtés elé bocsájtva kiad. A bújdosásban töltött éveken is átmenti, őrzi honvédfőhadnagyi egyenruháját. Feljegyezték róla, hogy egyike volt utolsó kívánságainak, hogy abban temessék el. Érdeklődése a történettudomány művelésére ösztönözte. Könyvtárosi állásra pályázott az egyetemi könyvtárban. Mire azonban ezt megkapta, már a Hunyadiak kora Magyarországon című, hét kötetesre tervezett mű sajtó alá rendezésén dolgozott, amelyből a kiadást támogató Teleki József gróf váratlanul bekövetkezett halála miatt négy kötet készült el. Ez a tervezettel ellentétben töredékben maradt mű is elég volt ahhoz, hogy Szabó Károly az ismeretlenség homályából az országosan ismert, és elismert történetírók sorába emelkedjék. A könyv kiadásának megszakadása után 1855-ben Nagykörösre került. Jókái, aki ezekben az években gyakran járt a nagykőrösi gimnáziumban, így emlékezik: „Ez volt ám a tanári kar! A fiastyúkban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrösön volt.” Akkoriban itt tanított Arany mellett Szász Károly, Mentovich Ferenc, a magyarországi materialista filozófia egyik első és jeles képviselője, itt tanított Szilágyi Sándor, a történész. Közéjük jött Szabó Károly. aki bekapcsolódott a nagykőrösi történészkor munkájába. Tudós tanártársaival fáradhatatlanul dolgozott a „Történelmi emlékek a magyar nép községi és magán életéről” című kiadványsorozaton. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Elismerték jelentős és elévülhetetlen érdemeit abban, hogy a történettudományi kutatás figyelmét a források tanulmányozására irányította. 1860-ban Kolozsvárra megy. mert előző év végén az Erdélyi Múzeum alapító közgyűlése nem kis dicsőségére megválasztja könyvtárosának. Itt tovább folytatja a magyarság történetének tanulmányozását. Sajtó alá rendezi és kiadja „Magyar- ország őstörténetének forrásai (Magyarország alapításától a XVI-ik századig)” című négykötetes forrásgyűjteményét. Érdeklődését a székelyek történetéibe is kiterjeszti, ennek eredménye lesz egy két kötetes székely oklevéltár. Az Erdélyi Múzeum könyvtárának igazgatójaként jelentős könyvtárszervező tevékenységet fejtett ki. Az ő irányítása alatt a könyvtár az ország egyik legjelentősebb közgyűjteményévé fejlődött. Szabó Károly valamennyi könyvtári munkában kivette a részét. Könyv- és könyvtárszeretete minden idők tudós és könyves emberei számára példamutatók. A könyvtár.--— írta: ,, . .óhajtásaimnak és vágyálmaimnak leginkább megfelelő pá- lyátér.” Ránk maradt Békéscsabára küldött huszonöt levele. Ezekből tudjuk, hogy Haán Lajos és a Békés vármegyei Régészettörtépeti Társaság szervezésében 1881. augusztus havában felolvasásokat tartott a megyében. Gyulán és Békéscsabán. Szabó Károly tudós volt. Tudós tanár, könyvtáros, bibliográfus. Azok közül való, akik egy életet tudtak feltenni, hogy szolgálják a nemzeti tudományok fejlődését. Szabó Károly a történettudomány művelésének és a magyar bibliográfia ügyének szentelte életét. Történettudományi munkáiban szigorúan a forrásokra támaszkodva harcolt mindenféle képzeleten alapuló tudománytalanság ellen. Kitartó szorgalommal és lelkesedéssel lajstromozta és rendszerezte a magyar történeti és művelődés- történeti kútfőket. Időt és fáradságot nem kímélve elvégezte a régi magyar irodalom tudományos történetének bibliográfiai alapvetését. Munkássága és életének fő műve, a „Régi magyar könyvtár” megjelenése a magyar tudományos élet, a magyar könyvtártörténet és bibliográfiai irodalom mérföldköve. Ma a számítógépek könyvtári alkalmazása idején is csodálattal és tisztelettel állunk gazdag tartalmú életének emléke előtt. Csobai László GyermefcRőnyvhét Egy hét helyett Délidö. Békéscsabán, a jami- nai Padrah Lajos Ááltalános Iskola új' épületének előcsarnokában fürge gyermekkezek rendeznek. Székekből lesz a kerítés. s az így kialakított térben két oldalt kisasztalok kerülnek a fal mellé. S már jöhetnek is a könyvek, majd a nézegető, vásárló kisdiákok. Most épp a harmadikosok. Aztán az ötödikesek. De sem ők, sem a többiek már nem először, hiszen a hivatalos könyvheti dátum előtt megkezdődött a vásár, a mai nap meg .túl mutat rajta. — Mindig meg szoktuk toldani előtte és utána egy-egy héttel — mondja Nagy Istvánné, úttörőcsapat-vezető tanár, a könyvvásár lebonyolítója —, s most még a szokottnál is hosszabb. November 20-án kezdtük, és a téli szünetig tart. Évek óta jól sikerül, főleg, hogy úttöröprog- ram lett. Negyedik éve versenyeznek a iskolával a békéscsabai egy hónap úttörőelnökség díjaiért, és nem hiába. Egyszer első. kétszer második helyezést értek el. Az iskola 32 raja pedig egymás közt vetélkedik a korosztálycsoportok díjaiért. Míg beszélgetünk, előkerül a nagykönyv, azaz egy kockás füzet. és a pénznek a kiskassza, amibe nemcsak a mostani forgalom. de az ..adósság törlesztése" is belekerül. — Ez azért van. mert hitelbe is adom a könyvet. Választhatnak a gyerekek, hazavihetik, s pár nap múlva behozzák az árát. sokaknál — ám közel sem mindenkinél — van állandóan pénz. hogy^ azonnal fizethessenek. Az érdeklődés nagy az idén is. Tavaly 60 ezer forinttal zárták a vásárt. Ebbe nyilván több ok belejátszott, a jó szervezésen és a tanárok példamutatásán Kívül. Ilyenkor ünnepre készül minden család, s a gyermekek is ajándék« >/nak testvéreiknek. szüleiknek. És a könyv mindig kellemes meglepetés. De jól jön ez az iskolai könyvvásár azért is itt Jaminában, mert ennek a 17-18 ezer lakosú városrésznek nincs könyvesboltja. A két ABC- ben lehet ugyan — minimális választékban — könyvet kapni, mint ahogy füzetet és írószert is. amiknek szintén nincs szaküzlete egy ekkora, önálló városnak is beillő nagyságú kerületben. * * * Maulis Laci már a hatodik könyvet veszi, most Padisák Mi- hálytól a Kanóc, az embersze- lídítő-t. — Honnan van ennyi pénzed? — Gyűjtöm. Bármikor kapok, félreteszem könyvre. — Sokat olvasol? — Sokat. Különösen hétvégeken. — Milyen a tanulmányi eredményed? — Közepes. — Mit szeretsz legjobban? — A matekot és a németet. — S ezekből a jegyeid? — Matekból ötös. németből négyes. Leginkább. Molnár Ági sem először vásárol*: mosi Az o! táncolt papucsokat szorongatja. Kovács Guszti is harmadikos, de ő már előbbre gondol: a Helyesírási szabályokat vette meg magának, azzal a megjegyzéssel, hogy ez sokáig jó lesz. A kisebbek után az ötödikesek jönnek. Sajben Márta is a pénzgyűjtőkhöz tartozik, s most az édesanyjának veszi a Rakéta-könyveket. Bérezi Szilvia ugyancsak, hozzátéve még egy ..számolós könyvet" a kisöccse részére. ‘ Karácsonyi ajándékok lesznek, jegyzik meg. Szinte érezni, hogyan fogja meg a könyv varázsa a gyermekeket. Szép csöndben válogatnak, s halkan beszélik meg egymással vagy a tanárnővel, ha tűnődnek valamin egy nehéz választás előtt. A legjobban szeretnék a pénzüket elkölteni. Az ízlések sokfélék, s így, mondhatni, minden kelendő. A legkapósabbak mégis — fiúk. lányok között — Fekete István müvei. A legkisebbek a kifestő könyvet kedvelik, azonnal szétkapkodják, soha sincs belőlük elég. A nagyobb fiúkat a barkácsolás érdekli, a lányokat meg a szakácskönyv. Persze továbbra is sláger a csíkos, és pettyes könyv, no meg a Delfin- kia d vány ok. Vass Márta HANGSZÓRÓ Nemcsak akkor, amikor a soros jegyzetírói feladat rádiót hallgatni kötelez, nos, nemcsak akkor hallgatom meg szombatonként Juhász Judit és Stefka István most már egészen kitűnő, tartalmas és a kora délelőtthöz is jól illő műsorát, a Családi tükört. Lehet, hogy nem minden riportja-beszélgeté- se érdekel, de fél füllel akkor is ott vagyok hangszóróközeiben, hogy azonnal koncentrálhassak, ha valami számomra érdekes, figyelemre méltó következik. Persze, hogy azért írtam le mindezt, mert most, a legutóbbi szombaton is pontosan így jártam. Hallgattam a Családi tükört, közben más tennivalóm akadt, így aztán nem is tudom ki mondta és miért a következőket: „Sok a nő, egymást rágalmazzák, irigykednek. Megfoghatatlan rágalmak, emberi méltóságban megalázó vádaskodások hangzanak el, és senki sem mondja: hohóV' Hohó, mondtam én, és azonnal felírtam ezt a néhány mondatot, mondván:.a meginterjúvolt hölgy igazán a dolgok közepébe talált! Pillanatok alatt felrémlettek bennem ilyen és olyan tapasztalatbk, panaszok, megjegyzések, amikor a munkahelyen az egymásra féltékenyen figyelő nők számára csak egyetlen dolog a fontos: vagy ők, vagy senki! Főként, ha a beosztott mer csinosabb lenni, netán fiatalabb: könnyen elszabadul a pokol. Elszabadul, de úgy, hogy kifelé semmi sem látszik, hogyan is látszhatna! Az irigykedés, a rágalmazás külön csatornákon fut, egészen másfelé, mint ami a nyilvánosság előtt zajlik. Ott puszik csattannak, és egymást dicsérik a legádázabb ellenfelek is, csak odébb, pár lépéssel, egy másik szobában következik a leszólás, hogy egészen finoman fogalmazzak. És tényleg: senki sem mondja: hohó! Hogy elég lenne ebből, hogy hölgyeim, ez méltatlan. Fél óra a Családi tükör, amelynek (ezt érzi az ember) nagy hallgatóköre van. Remélem, a nők nem zárták el a rádiót, amikor ezúttal bele is nézhettek abba a tükörbe . . . (Tisztelet a mindig megtalálható kivételnek!) Nagyon szimpatikus családdal ismerkedhettem meg a Petőfi rádió jóvoltából, ugyancsak szombat délelőtt. A mikrofon — Kertész Zsuzsa és Antal Imre kezében — Bökönyi Tiborékhoz látogatott el. Mindez persze még semmit sem mond a Bökönyiéket nem ismerő hallgatónak, nekem sem mondott. Nem azért, mert soha nem jártam (pótolni kellene!) a budai Margit-kert éttergjnben, ahol ö a főnök, és vendége volt már Helmuth Schmidt és a görög miniszterelnök. Elke Sommer, a gyönyörű, szőke filmszínésznő és más nagyságok, szóval az a „világ", amelyik nem éppen arról nevezetes, hogy a sarki népbüfébe jár reggelizni. Hogy aztán közben az is kiderült, hogy ezekből a Margit-kerti látogatásokból a fent nevezettek sem csináltak különösebb faksznit, hogj* ottlétükkor akár én is bemehettem volna pörköltet vagy csokoládés palacsintát enni, ez a tény különösen felderített, és visszaadta önbizalmamat. De félre a tréfával, akik hallgatták, igazolnak, hogy érdemes volt Bökönyi Tiborék asztalánál és az étterem honi törzsvendégei között eltölteni másfél órát. Mi mindenről volt itt szó! És milyen kitűnő kérdező Antal Imre, hogy Kertész Zsuzsa megérzéseiről ne is beszéljek! Hogy milyen tisztelni- valóan szép a Bökönyi család élete, és mennyire az volt akkor is, amikor egy hegyvidéki turistaházban (vagy étteremben?) először vállalkoztak arra, hogy elkezdik a világmegváltást, és bebizonyítják: nem múlt el az igazi, magyaros vendégszeretet, vendéglátás. Melynek két alapszabálya van Bökönyi Tibor szerint: az első az udvariasság, a második pedig az. hogy a vendég érezze azt, hogy vendég, hogy otthon van. Ha jól belegondolunk, a két Bökönyi-féle alapszabályt legalább olyan nehéz betartani, mint amilyen könnyű megsérteni, És hányán sértik meg még manapság is! Pedig aki ven- déglátósságra adja a fejét, és nemcsak a pénzt szereti, hanem önmaga jó hírét is építeni szeretné, az a két alapszabály nélkül semmire sem megy. Mert — és ezt is Bökönyi Tibor hirdeti —, csalni nem lehet, hiszen „olyan az ember, amilyen vendéglős, és olyan vendéglős, amilyen ember". A Margit-kertben Elke Sommer az egyik felszolgáló „magyar fiúval" táncolt csárdást. És a fiú nem jött zavarba, nemcsak azért, mert a csárdás nyilván a vérében van, hanem azért sem, mert három nyelven beszél. Háromból van diplomája — így is mondhatnám. Itt kezdődik az „európai vendéglátás" — jegyezte meg azonnal a mindig legjobbkor közbeszóló Antal Imre. Habár — én azt hiszem — felsőfokú nyelvvizsga, vagy diploma nélkül is lehet valaki udvarias, szakmáját szerető-értő vendéglátós, mondjuk a Körösben, a Komlóban, vagy az Alföld Szállóban ... Ha nem is a Margit-kertben. Végül meghallgattam többször is az időjárást és a sportot. Az időjárásjelentésnek változatlanul nem nagyon hiszek. A sport pedig'’ Volt jobb. „ .. . Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.20: Köznapi ügyeink. 8.30: A Bartók vonósnégyes felvételeiből. 9.34: Magyar népdalfeldolgozások. 9.44: Századok táncai. 10.05: A Gyermekrádió műsora. 10.50: Népdalfeldolgozások. 11.14: Brahms-művek I. Magyar táncok. 11.34: Barabás Tibor novelláiból. (3.) Üdvhadsereg. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A csúcson — riport. 13.00: Szimfonikus zene. 13.40: Az év lakóháza — de mi az ára? 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25: Nóták. 15.00: Olvasókör. 15.30: Zenei tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: Köznapi legenda. Sós György rádiójátéka. 17.59: Filmzene. 19.15: Világirodalmi Dekameron. 19.48: A hegedű virtuózai. 20.30: Népdalok. 21.05: Találkozás Debrecenben. 21.40: Szervánszky Endre: Vonósszerenád. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kórusmuzsika. 22.45: A „görög Pompeji" titkaiból. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Dalida énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet dalok. 8.20: A Szabó család. 8.50: Pekingben azt beszélik. 9.00: Napközben. 12.10: Dzsesszfelvételekből. 12.30: Énekeltem én: Molnár Káli Tivadarné.” 12.45: Népi zene. 13.05: Pophullám. 14.00: Népzenei kamarahangverseny. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.OOé Találkozás á stúdióban. 17.05: Az Irakere együttes játszik. 17.30: Kézfogások. 18.30: Slágerlista. 19.05:- Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Nóták. •* 21.5Q: Amatőr pop-rock-dzsessz- együttesek országos találkozója. 23.20: Johann Strauss operettjeiből. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: A XI. debreceni nemzetközi kórusverseny hang- felvételei. VI1/3. 10.26: Weber operáiból. 11.10: Zenekari muzsika. 13.05: Amiről a világ vitatkozik. 13.35: Híres előadóművészek felvételeiből. 14.45: Magyarán szólva. 15.00: Csak fiataloknak 1 15.55: Kamarazene. 17.00: Történetek állatokról. 17.30: Félóra népzene. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: In limba materna. 19.05: Csajkovszkij: Anyegin. Közben: kb. 20.10: Mindenki — másként. Széchenyi István, apaként. 20.30: Az operaközvetítés folytatása. 22.05: Népszerű szimfonikus zene. 22.45: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Szarvasi citerások műsorából. 17.15: A három „I" nyomában. Ki kapja majd a hűtőgépgyár László Károly- díját? Riporter: Pálréti Ágoston. 17.35: Az év slágerei. IV. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 8.55: A Fekete-tenger élővilága, (ism.) 9.25: Az erdő. Szovjet tv-szín- ház Qsztrovszkij komédiájából. 10.45: Képújság. 14.50: Iskolatévé. 16.10: Hírek. 16.15: Gyöngyhalászok. Kuvaiti rövidfilm. (ism.) 16.40: Megmaradni fiatalnak! NSZK film. 17.10: Inkák. Francia kisfilm. (ism.) 17.25: Perpetuum mobile. 18.05: Reklám. 18.15: Képújság. 18.20: Adni érdemes. 18.25: Agrárvilág. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19,30: Tv-híradó. 20.00: Bécsi vér. Részletek az operetthangversenyről, felvételről. 20.50: Hírháttér. 21.40: Megemlékezés az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásának 40. évfordulójáról. 22.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.55: Yxilon show. (ism.) 18.25: Képújság. 18.30: Játék a GYIK-műhelyben. (ism.) 18.55: Műteremben, (ism.) 19.30: Nas Ekran. 19.50: Beszélgetés az operáról. Csajkovszkij: Anyegin. 20.30: ..Tükörben.” III. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Szentivánéj — jugoszláv tévéfilm. 22.30: Képújság. BUKAREST 15.05: Az egészséges életmód. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.45: Dokumentumfilmek. 21.05: Utazás a világűrbe. 21.35: Irodalmi magazin. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.15: Videooldalak. 16.25: Művelődési dokumentumsorozat.. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Műsorkiegészítés. 17.40: Hírek. 17.45: Tévésorozat gyermekeknek. 19.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. ' II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Kulturális szemle. 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. december 20-án. csütörtökön 19.00 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Vörösmarty-bérlet 1984. december 21-én, pénteken 19.00 órakor Békéscsabán: ÁLARCOSBÁL Bartók-bérlet MCZI Békési Bástya, 4-kor: Kurta farkú Peti cica, 6-kor: Gandhi I—II. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és 4-kor: Nehéz fiúk. 6 és 8-kor: Gyilkosok utcája. Békéscsabai Terv. fél . 6-kor: Omega, Omega, fél 8-kor: Good-bye és ámen. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Középiskolás filmklub, fél 8-kor: Barbara királynő sírfelirata. Gyulai Petőfi. 3-kor: Árvácska, 5 és 7-kor: Az egyiptomi utas. Orosházi Béke: A kicsi kocsi újra száguld. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Vük. fél 6 és fél 8-kor: Altatódal nászágyon. Szarvasi Táncsics, 6 és 22-kor: Finom kis bordély, 8-kor: Szent Lőrinc éjszakája. Szeghalmi Ady: Szomszéd szeretők. Csorna Károly rajzát fotózta: Váradi Zoltán.
